Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 23., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Trautmann Rezső fogadta Enrique Iglesiast Sajtótájékoztató a természetvédelem eredményeiről és feladatairól Az érdeklődök Csiaki András (csabaszabadi) próbatermelő­nél a síkművelésben termett Partenokarp-hibrideket és ter­mésüket nézhették meg Fotó: Kovács Erzsébet Uborkabemutatók megyénkben Várakozáson felüli érdeklődés A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszte­re tegnap délelőtt a kétolda­lú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseiről tár­gyalt Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés bővítésére. A tárgyalások befejeztével a miniszterek aláírták a ma­gyar-uruguayi gazdasági vegyesbizottság megalakítá­sáról szóló okmányt. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parla­mentben fogadta a hivatalos A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására július 17. és 22. között Magyarorszá­gon tartózkodott a Kubai Kommunista Párt küldöttsé­ge Jaime Crombetnek, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével. A delegációt fo­gadta Havasi Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A küldöttség konzultációt folytatott a gazdaságirányító szervek vezető képviselőivel, és látogatást tett Veszprém megyében. Tanulmányozta a Kedden az Ipari Miniszté­riumban sajtótájékoztatót tartottak az elmaradt térsé­gek iparfejlesztési feladatai­ról. Az Ipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Bio-Innocord közös válla­lat vezetői bejelentették: megállapodtak, hogy az év végéig létrehozzák a Terü­letfejlesztési Koordinációs Irodát, amelynek feladata a helyi ipartelepítés megszer­vezése, az ipari és a mező- gazdasági partnerek kapcso­latainak egyeztetése. A felmérések szerint je­lenleg hét megye 574 telepü­lése elmaradott, s ezeken mintegy félmillióan élnek. Több mint négyszáz telepü­lésen semmiféle ipari tevé­kenység nincs, s a terület 160 mezőgazdasági nagyüze­me rendkívül gyenge adott­ságú. E helységekben hosszú távon csak úgy lehet meg­tartani a népességet, csök­kenteni az elvándorlást és az ingázók számát, ha az ipar és a mezőgazdaság összefo­gásával konkrét terveket dolgoznak ki az iparfejlesz­tésre. Az ipartelepítés természe­tesen nem valósulhat meg minden településen, éppen ezért olyan központokat je­löltek ki, amelyek a környe­ző településekről is vonzani látogatáson hazánkban tar­tózkodó Enrique Iglesiast. A szívélyes légkörű találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar—uruguayi kap­csolatok néhány időszerű kérdését. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti párbe­széd fontosságát, s kifejezés­re juttatták a két ország érdekeltségét az együttmű­ködés bővítésében. A talál­kozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. Az uruguayi külügymi­niszter ezt követően látoga­tást tett a Világgazdasági Kutatóintézetben. magyar gazdaságirányítás rendszerét és működését, a tudományos és technikai fej­lődés eredményeinek gya­korlati alkalmazását, az anyag- és energiatakarékos­ságban szerzett tapasztalato­kat, a kiskereskedelmi és szolgáltatási hálózat felépí­tését, felkeresett ipari és ide­genforgalmi létesítményeket. A kubai pártküldöttség tegnap elutazott Budapest­ről. A delegáció búcsúztatá­sán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Euclides Vázquez Candela^s. Kubai Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. fogják a munkaerőt, s ahol az iparcikkek termelése gaz­daságosan megoldható. Az Ipari Minisztérium és a MÉM szorgalmazza majd, hogy a különböző háttéripa­ri termékek, hiánycikkek gazdaságos sorozatgyártását az elmaradott területek me­zőgazdasági üzemeiben vé­gezzék. Mindezt a Bio-Innocord keretében működő koordi­nációs iroda szervezi majd. A vállalkozást a jövő év vé­géig az Ipari Minisztérium és MÉM közösen finanszíroz­za, ezután azonban az iroda üzleti alapon végzi munká­ját. Rövidesen adatbankot is létrehoznak, ahová begyűjtik az iparvállalatoktól, mező- gazdasági üzemektől kapott információkat, s ezek alap­ján hozzák kapcsolatba egy­mással a leendő partnereket. Az elmaradott területek eredményes iparfejlesztése érdekében a két minisztéri­um — együttműködve a pénzügyi szervekkel — igyekszik megteremteni an­nak lehetőségét, hogy az e területekre beruházó vállala­toknak adó-, hitel- és ka­matkedvezményt nyújtsanak, az odaköltöző és szervező- munkát vállaló szakembere­ket pedig nemcsak anyagiak­kal, hanem lakással és más kedvezménnyel is támogas­sák. A természetvédelem hely­zetéről, gondjairól, jövőbeni terveiről tartottak sajtótájé­koztatót tegnap az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatalban. Elmondták: jelenleg az or­szágban csaknem 140 helyen több mint 484 ezer hektárt tesznek ki a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, termé­szetvédelmi területek. Fenn­tartásukra az elmúlt öt év­ben 96 millió forintot köl­töttek. A védett területek több mint felét erdő borítja, ezek megóvására azonban az elmúlt időszakban nem so­kat költöttek. A legtöbb pénzt a földtani értékek megóvására, környezetük ki­építésére fordították, s mindössze a költségek 2,7 százaléka jutott a fauna vé­delmére. A hetedik ötéves terv idő­szakában százezer hektárral kívánják növelni a védetté nyilvánított területeket. Az elképzelések szerint a tájvé­delmi körzetek száma 14- gyel, a 100 hektárnál na­gyobb természetvédelmi te­rületek száma pedig 21-gyei nő. Tervezik több védett te­rület bővítését is, valamint számos, 100 ^hektárnál ki­sebb körzet védetté nyilvá­nítását. Ez utóbbi főként azért fontos, mert több ve­szélyeztetett növényfaj ma már csak kis területen él. Az OKTH az elkövetkező öt évben célul tűzte ki több Kedden megnyílt Debre­cenben a gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező nyári egyetem. Az egyhónapos, im­már 56. nyári kurzusra hu­szonnégy országból több mint négyszázan jelentkeztek. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem aulájában ren­dezett nyitóünnepségen Ran­de Jenő, a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára mon­kd halófélben lévő állat- és növényfaj védetté nyilvání­tását is. A természetvédelmi el­képzelések megvalósítására a jelenlegi ötéves terv idősza­kában 220 millió forintot irányoztak elő. A pénzt első­sorban mocsarak, lápok helyreállítására, nyílt vízte­rületek kialakítására, a vízi- madaraik új „lakóhelyeinek” létesítésére, a védett terüle­tek őrzésére, ismeretterjesz­tésre és természetvédelmi kutatásokra fordítják. A tájékoztatón felhívták a figyelmet: fontos feladat a természetvédelem összehan­golása a mezőgazdasági és ipari termeléssel. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy a termelőszövetkezetek és a bányák nem veszik kellőkép­pen figyelembe a környezet­és természetvédelmi előírá­sokat. Ezért az OKTH a jö­vőben gyakrabban él szank­cionálási lehetőségeivel. A hivatal az eddigieknél jobban számít a társadalmi szervekre is a természetvé­delmi feladatok megvalósítá­sában. A természetvédelmi értékek őrzésébe, fenntartá­sába fokozottabban bevon­ják az alakulóban lévő ter­mészetvédelmi egyesülete­ket, szorosabbra fűzik az együttműködést a Magyar Madártani Egyesülettel és javítják a kapcsolataikat a társhatóságokkal, valamint a gazdálkodó szervezetekkel. dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a nyári egyetem kizá­rólag külföldieknek szóló ok­tatási programja a magyar­ság kultúrájának, a magyar filológia és művelődés kérdé­seinek áttekintését, s egyben a hallgatók magyar nyelvi készségének fejlesztését szol­gálja. Űj vonása a kurzus­nak, hogy hivatalos nyelvévé egyre inkább a magyar vá­lik. A hazai nemesítésű kon­zervuborka-hibrideket Oros­házán, Kondoroson és Bé­késcsabán (Csabaszabadiban) elsősorban azért mutatta be a Pannonmag GT tegnap, július 22-én, hogy a Békés­csabai Konzervgyár és az áfész újkígyósi zöldségtartó­sító üzeme körül kialakult kistermelők és nagyüzemek képviselőit tájékoztassa: hol tart a magyar, közelebbről a Kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat nemesítő munkája. A megyére tervezett prog­ram a vártnál jobban sike­rült. Nemcsak Békés megyei termelők érdeklődtek, jelen­tek meg a néhány bemutató- helyen, hanem eljöttek Fejér megyéből is, de ott voltak a Bács megyei Duna-melléké- ről a felvásárló és a feldol­gozó vállalatok képviselői. Az érdeklődők között volt dr. Kórádi László professzor, a kertészeti egyetem szakta­nácsadója, sőt ott volt a vi­lághírű holland Suis cég magyarországi képviselője is, aki ugyancsak nem érdekte­lenül jelent meg. A hazai nemesítésű konzervuborka­hibrideket közönség előtt tegnap mutatták be először hivatalosan. Sicz György, a GT igaz­gatója óva intett attól, hogy a dr. Hódosy Sándor és munkatársai által nemesített hibrid uborkákat összevessük azokkal a kitűnő holland fajtákkal, melyek a világ köztermesztését uralják. Ám, és ez nem véletlen, a bemu­tatón mégis egymás mellé vetve láthatták az érdeklő­dők a magyar és a holland vetőmagból származó növé­nyeket. A magyar fajták egyáltalán nem játszották alárendelt szerepet. Bár egy kistermelő hozott néhány tő Livmé nevű kecskeméti hibridet, méltatlankodott a termés mennyisége miatt. De amikor a kutató a fajta tu­lajdonságairól tájékoztatta (kiváló1" ellenálló képességé­ről, a hosszú tenyészidőről és a nagyon bő termőképes­ségről), megnyugodva távo­zott. A növényvédelmi szakta­nácsadónak is megszaporo­dott a munkája. Levélvizs­gálat alapján — az uborka­levelet ki-ki saját kertjéből hozta — mondta el a kór­okozó elleni védekezés leg­jobb módját. A békéscsabai áfész Gazda áruháza az orosházi bemutató színhelyé­re kitelepülve, növényvédő szereket árusított. Szép és jó program volt. A Pannonmag GT-nek si­került felkelteni a termelők érdeklődését a hazai neme­sítésű konzervuborka-hibri­dek termesztése iránt. D. K. I Megyénk vízminőség-javító programjának keretében épül az újkígyósi kétszer 2500 köbméte­res ivóvíztároló. Jelenleg a terelőfalakat betonozzák Fotó: Fazekas László Konferencia a kristályok mesterséges előállításáról Budapesten, a TOT üdülő- és oktatóközpontjában teg­nap megkezdődött a IV. ma­gyar kristálynövesztési kon­ferencia. A négynapos ta­nácskozást az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kristályfizi­kai szakcsoportja rendezi. A szilíciumkristályok mes­terséges előállítása, a kris­tálynövesztés művelete külö­nösen azon országok számá­ra rendkívüli jelentőségű, amelyek nem rendelkeznek a tudományos-műszaki hala­dás szempontjából alapvető fontosságú kristályok termé­szetes változataival. Ma már mesterségesen elő­állított félvezető kristályok felhasználásával készül a mikroelektronika sok milli­árd eleme, a lézerek és op­tikai rendszerek sokasága. Kubai pártkiildöttség látogatása Létrehozzák a Területfejlesztési Koordinációs Irodát Megnyílt a Debreceni Nyári Egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents