Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,8# forint XLI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Hasznosítják a kutatási eredményeket Az energiagazdálkodás fejlesztési programja Hazaérkezett Helsinkiből az OBT elnöke A Déli pályaudvar előtti kerengőben felavatták Victor Vasa­rely térplasztikáját, amelyet a Franciaországban élő művész ajándékozott a MÁV-nak, a közelgő 36. vasutasnap alkal­mából (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter — KS) II gyalogosok és a kerékpárosok biztonságáért Az energiagazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejleszté­si célokról szerdán sajtótájé­koztatót tartott Papp István. az Energiagazdálkodási Inté­zet vezérigazgatója. Egyebek között elmondta, hogy a VII. ötéves tervidő­szakban is minden eszközzel segítik a hagyományos ener­giaforrások hasznosításának fokozását, az ehhez szüksé­ges új módszerek és eljárá­sok elterjesztését, új ener­giaforrások felfedezését, az energiafelhasználás mérsék­lését, a műszaki-technikai eszközök korszerűsítését. Ezek a kutatás-fejlesztési fel­adatok szorosan kapcsolód­nak az ötéves terv gazdaság- fejlesztési elképzeléseihez. A program öt súlyponti terület­re koncentrálódik, amelyeket hat fejlesztési alprogram egé­szít ki. Ezek keretében egye­bek között eljárásokat dol­goznak ki a szénnemesítésre, a fekete szén, a barna szén és a lignit dúsítására, vala­mint új technológiai eljárá­sokat vezetnek be a villamos energia ésszerűbb felhaszná­lására, a mező- és erdőgaz­daságban keletkező mellék- termékek hasznosítására és a geotermikus, a nap- és a szélenergia felhasználására. Tervbe vették a hulladékhő hasznosítását is, valamint a háztartási és kommunális villamos- és hőtechnikai ké­A Szegedi Ipari Vásár a Tisza-parti város rangos eseményeinek egyike. Alapí­tásának 110-ik évében az idén július 18. és 27-e között várja a látogatókat — kezd­te sajtótájékoztatóját teg­nap, szerdán délelőtt Szege­den dr. Csikós Ferenc, a Szeged Megyei Városi Ta­nács V. B. titkára, a Szegedi Ipari Vásár igazgatótanácsá­nak elnöke. A Szegedi Ipari Vásár már évtizedek óta nem loká­lis jellegű, hiszen azon az ország minden tájáról részt vesznek a legnagyobb ipar- vállalatoktól a legkisebbe­kig, a szövetkezetek, gazda­sági munkaközösségek, kis­iparosok, kereskedelmi -cé­gek, kutatóintézetek, s a harmadik szektor színesíti a kiállítás palettáját. A hazai cégeken kívül hosszú ideje szolgálja a szegedi kiállítás — helye és szerepe ebben meghatározó — a határ­menti kereskedelmi, gazda­sági és áruházi együttműkö­dés elősegítését. A szomszé­dos jugoszláviai Szabadka testvérvárosi kapcsolata Sze­geddel közismert. ^ A jugo­szláviai kiállítók ” nem csu­pán a szabadkai, a vajdasá­gi cégeket képviselik, ha­nem az egész országot. A szegedi vásár nemzet­közi jellegét bizonyítja, azon rendszeresen megjelennek más testvérvárosok, terüle­tek kiállítói. így a Szovjet­unióból Odessza, Lengyelor­szülékek, tüzeléstechnikai eszközök korszerűsítését. Papp István arról is szólt, hogy az energiagazdálkodás­sal kapcsolatos kutatás-fej­lesztési program már az el­múlt tervidőszakban is je­lentős eredményeket hozott. 1981 és 1985 között a kutatá­si eredmények hasznosítása révén csaknem 1,1 millió tonna nyersolajnak megfele­lő szénhidrogént takarított meg a népgazdaság, 30 mil­liárd forint értékű energeti­kai készüléket és berendezést állítottak elő az üzemek. Üj épülethálózati berendezése­ket és fűtésszabályozókat fej­lesztettek ki, sorozatban kezdték gyártani a hőhasz­nosító kazánokat, kondenz- víz-automatikákat, és kiala­kították az alacsony hőmér­sékletű füstgázhasznosítókat is. Széles körben elterjedtek az új fényforrások, amelyek fényhasznosítása ötszöröse a hagyományosnak. Kialakítot­ták az ipari kemencék fo­lyamatirányítását, megkezd­ték az energiatakarékos ház­tartási gépiek — például a bojlerek és hűtőszekrények — sorozatgyártását. Meg­szűnt a cirkogejzerek és etázskazánok hiánya. A kuta­tási-fejlesztési eredmények­nek is nagy részük van ab­ban, hogy a termelővállala­tok fajlagos energiaigényes­sége öt év alatt 13-14 szá­zalékkal csökkent. szágból Lódz, Finnországból Turku. Legutóbb — 1984-ben — francia cégek is bemutat­koztak, s most is eljöttek. Hazaérkezett Helsinkiből Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke, a Békevilágtanács alelnöke, aki július 12. és 14. között részt vett a BVT európai és amerikai békeszervezetei képviselőinek tanácskozásán. A találkozó résztvevői a Békevilágtanács szófiai köz­gyűlésének ajánlásai alapján véleményt cseréltek a BVT, valamint az európai és az amerikai mozgalmak tevé­kenységének megújításáról. Megtárgyalták a nemzetközi békeév programját, a hátra­levő időszak feladatait. A vi­tában sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy bár augusztus 6-án lejár a Szov­jetunió által egyoldalúan Az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szerdán együttműködési megállapo­dást kötött a terület- és te­lepülésfejlesztés hosszú táv­ra szóló feladatainak meg­valósítására. A megállapodás alapján a két minisztérium megbízza a BIO-INNOKORD Közös Vál­lalatot, hogy jelenlegi tevé­kenységét kibővítve végez­zen szervező, koordináló .munkát a mezőgazdasági üzemek részére új, jövedel­mező, nem mezőgazdasági feladatok felkutatására: az iparvállalatok számára pedig gazdaságos háttéripari kapa­Az idén az olaszországi Mo­dena kereskedelmi kamará­ja szervezésében először jöt­tek olasz cégek a vásárra. meghosszabbított moratóri­um, mind ez ideig nincs po­zitív válasz a kezdeménye­zésre. Nyugtalanságuknak adtak hangot amiatt is, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok a moratórium óta im­már tizennegyedszer hajt végre kísérleti robbantásokat. A tanácskozáson egyetér­tettek abban, hogy meg kell szabadulni a nukleáris há­ború rémétől, és ennek útját a nukleáris fegyverkezés, a nukleáris fegyverekkel foly­tatott kísérletek leállításában látják. Ebben a feszült nem­zetközi helyzetben a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok békekezdeményezései re­ményt nyújtanak a veszély elhárítására. ci tások megteremtésére. A vállalaton belül területfej­lesztési koordinációs irodát hoznak létre. Munkájának megszervezéséhez a két mi­nisztérium egyenlő arány­ban, összesen hárommillió forinttal járul hozzá. Az iro­da a jövő év végéig a gaz­daságilag elmaradott térsé­gekben, így Szabolcs-Szat- már, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Somogy, Baranya, Bé­kés és Zala megyékben meg­vizsgálja az iparpolitika fej­lesztési elképzeléseit, felmé­ri azon üzemek körét, ame­lyek ipari tevékenységet akarnak folytatni, javaslatot dolgoz ki a termelési szerke­zet megváltoztatására. Az idei vásárnak nem tit­kolt célja, hogy az ipar, a kereskedelem, a fogyasztó találkozzon, az újdonságokat és versenyképes termékeket bemutassák — az idén ez különös hangsúlyt kapott! —, a testvérvárosok, testvérme­gyék találkozzanak, még jobban megismerjék egy­mást, s nem utolsósorban termelési kooperációk kiala­kítását segítsék, harmadik piacon együtt jelenjenek meg. A 34 ezer négyzetméter vásárterületen — ennek egy­negyede fedett — a legutób­binál több, összesen 550 ki­állító, ebből 331 a magyar, mutatja be portékáit. A sze­gedi bemutatón Békés me­gyét 16 kiállító képviseli. A sajtótájékoztatón el­mondták: a vásárra utazók­nak a MÁV 50 százalékos utazási kedvezményt ad. A belépőt az idén 15-ről 20 forintra emelték, mely ösz- szeg egynegyedét a Szegedi Ipari Vásár igazgatótanácsa határozata nyomán „A rák ellen, az emberért, a holna­pért” alapítvány javára ajánlotta fel. Az elkövetke­ző 10 nap során bemutatko­zik a vásáron a Magyar Rá­dió Szegedi Stúdiója is: na­ponta 10-től 12 óráig, helyi adó segítségével, az URH- sávon a 67,07 MHz frekven­cián műsort sugároz, mely kedvező időjárás esetén, jó rádióval és antennával mint­egy 50 kilométeres körzet­ben fogható. A Szegedi Ipari Vásár a nagyközönség számára pén­teken 14 órakor nyílik, 'na­ponta 10-től 19 óráig szí­nes programokkal várja az érdeklődőket. — szekeres — A Közlekedési Minisztéri­um megkülönböztetett figyel­met fordít a közúti forgalom legvédtelenebb résztvevőire, a gyalogosokra és a kerék­párosokra. Évente ötezer gyalogost és több mint más­fél ezer kerékpárost ütnek el az utakon, s ezzel az évi 20 ezer közúti baleset több mint egyharmadának ők a szenve­dő alanyai, áldozatai. A szerencsétlenségek okai­nak vizsgálata kiderítette, hogy a gyalogosbalesetek egyharmada azért követke­zik be, mert az adott helyen nincs járda, s ezen belül is ott történik a legtöbb baj, ahol hiányzik a közvilágítás. A rosszul megvilágított kije­lölt gyalogosátkelőhelyek szintén a veszélyes zónák kö­zé tartoznak. A minisztérium irányításával mind a tizen­kilenc megyei tanács elké­szítette VII. ötéves tervi jár­daépítési programját. Ennek alapján az öt év során ösz- szesen 2000 kilométernyi jár­da épül az országban, főként a településeken belüli veszé­lyesebb helyeken, a legfor­galmasabb utak mellett. Je­lenleg 50 ezer kilométerre tehető a települések útjai­nak hossza, de ennek csak 60 százaléka mellett húzódik biztonságot jelentő járda. A tanácsok anyagi lehetőségeik arányában határozták meg a járdaépítés ütemét, a minisz­térium szakmai és tervezési segítséget nyújt a munkához. A kijelölt gyalogos-átkelő­helyek kellő megvilágítására szintén program készült. Az elmúlt öt év alatt 1500 átke­lőhelynél helyeztek el kor­szerű nátriumlámpákat. A statisztikák bizonyították, hogy ezeken a helyeken je­lentősen csökkent az éjsza­kai balesetek száma. Az el­következő két-három évben az összes többi átkelőhely közvilágítását is korszerűsí­Mint annak idején lapunk­ban is hírül adtuk, nagy szorgalommal készültek — Rázga József karnagy-igaz­gató irányításával — angliai turnéjukra a békéscsabai Bartók Béla leánykar tagjai. Nemzetközi zenei versenyen vettek részt Llangollenban, ahol kitartásuk eredménye­ként több kategóriában is el­hozták a pálmát. Július 8-án indultak, s már a fesztivál első napján kiér­demelték 15 kórus legjobbja­ként a női kari első díjat. I Till Adél, aki hangszeres ver­tik, s 1988 végére már va­lamennyi zebrát megfelelő fényerősségű, a gyalogosok biztonságát fokozó lámpák­kal világítják meg. A kerékpárosok védelmé­ért is tettek intézkedéseket az elmúlt években. A Köz­lekedéstudományi Intézet fel­mérése 1983-ban arra muta­tott rá, hogy mintegy 480— 500 kilométer hosszban fel­tétlenül meg kell teremteni a biztonságos kerékpározás feltételeit. A kerékpárút-épí- tési programhoz a miniszté­rium anyagilag is hozzájá­rul: amennyit a helyi taná­csok szánnak erre a célra, ugyanannyit megpályázhat­nak a minisztériumi keret­ből. A program első évében, 1984-ben 37 kilométernyi ke­rékpárút épült, tavaly már 56 kilométer. A korábban meglevőkkel együtt így 1985 végére a hálózat hossza el­érte a 160 kilométert. A jelenlegi tervidőszakban újabb 340 kilométernyi utat építenek a kerékpárosok szá­mára, évente 50—60 kilomé­terrel bővül a hálózat. A ’90- es évekig tehát mindenhol lesz kerékpárút, ahol azt a korábbi felmérések indokolt­nak és szükségesnek tartot­ták. Az idén 65 kilométer ke­rékpárutat építenek, ehhez mintegy 43 millió forinttal járul hozzá a minisztérium. Eddig a pályázatok közül azok kaptak elsőbbséget, amelyek a biciklis munkába- járást segítették elő. Az idén először turisztikai célokra szolgáló kerékpárutak építé­sére {s juttatott a tárca: a fővárös határától az Omszki parkigépül egy tíz kilométe­res szakasz, s jövőre folytat­ják az építést Szentendre fe­lé. Visegrád környékén ugyancsak az idén építenek egy másfél kilométeres ki- ránduló-kerékpárutat. senyzőként indult, ugyancsak ezen a napon nyerte el oboa­játékáért az első díjat. Másnap délután folklór ka­tegóriában indultak, melyen a nemzetközi zsűri ismét a békéscsabai dalosokat találta a legjobbnak a 25 kórus kö­zött. Leánykari kategóriában — két nap múlva — egy an­gol kórus mögött, második helyen végeztek. Mindezek mellett nem egy sikeres koncerten mutatkoz­tak be az angol közönség­nek, s élményekben gazda­gon tértek haza kedden este. Holnap nyílik a Szegedi Ipari Vásár Megyénket tizenhat kiállító képviseli Együttműködési megállapodás Békéscsabaiak sikere Ongllában Sajtótájékoztató a megyei tanács dísztermében

Next

/
Thumbnails
Contents