Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

1986. július 17.. csütörtök NÉPÚJSÁG Hasznos látogatás Eduard Sevardnadze sajtóértekezlete Japán és az SOI Kádár János a Time-nak Genfben, az Emberi Jogi Bizottság — háromhetes ta­nácskozási programmal ösz- szehívott ülésszakán — jú­lius 14—16-án tanulmányoz­ta és beható, elemző vita után elfogadta a magyar kor­mány részletes jelentését a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá­nya rendelkezéseinek végre­hajtásáról Magyarországon, az 1980—85-ös időszakban. Most volt a második alka­lom. hogy e témában ma­gyar kormánytájékoztatóval foglalkozott a bizottság; 1980-ban fogadta el a meg­előző öt évről készült ha­sonló jelentésünket. A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elengedhetetlen feltétele a szocialista társa­dalmi rendszer fejlődésének. A magyar társadalomban — miként ez most ismét szó­ba került Genfben — az em­beri jogok érvényesülésének mércéje a társadalmi egyen­lőség, a közügyekbe való be­leszólás és a részvétel azok intézésében, a teljes foglal­koztatottság, az állampolgá­roknak a munkájuk, társa­dalmilag hasznos tevékeny­ségük — nem pedig vagyo­nuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocialista jogrendszerünk is, maradék­talanul érvényesítve az em­beri jogokról szóló nemzet­közi szerződések szellemét. A Polgári és Politikai Jo­gok Nemzetközi Egyezségok­mányában foglaltak végre­hajtása szempontjából is je­lentős eredménye a magyar jogfejlődésnek, hogy az Or­szággyűlés — az Alkotmány törvényi módosításával — 1983-ban létrehozta az Al­kotmányjogi Tanácsot. Kormányjelentésünk hang­súlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban teljes mértékben érvényesül az egyezségokmánynak az a rendelkezése, miszerint min­den népnek joga van az ön- rendelkezésre, s nemzetközi kapcsolatainkban is tisztelet­ben tartjuk más népek ön­rendelkezési jogát. Nálunk az emberi jogok tiszteletben tartását az Alkotmány írja elő, amely szellemével és be­tűjével egyaránt deklarálja, hogy országunk társadalmi rendjétől idegen bármiféle megkülönböztetés faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Valamennyi polgári és politikai jog te­kintetében a férfiak és a nők egyenjogúak. Minden nagykorú magyar állampol­gárt megillet a választójog. Hazánkban törvények vé­dik az állampolgárok életét, testi épségét és egészségét. Bűncselekmény esetén halál- büntetést nálunk csak kivé­teles jelleggel szabnak ki: akkor, ha a büntetés célja más büntetésekkel nem ér­hető el. Az Alkotmányban előírt általános honvédelmi köte­lezettség alapján az állam­polgárok katonai szolgálatot teljesítenek. Ennek során — és más esetekben is — az állam tekintettel van az egy­házak hitelveire; így azon felekezetek hívői — például a nazarénusok vagy Jehova tanúi — részére, amelyek hitelvei kifejezetten tiltják a fegyverfogást, az állam biz­tosítja a fegyver nélküli ka­interjúja tonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság po­litikai, társadalmi, gazdasági' és biztonsági érdekeivel össz­hangban — minden magyar állampolgár részére (akire kizáró rendelkezések nem vonatkoznak) lehetővé teszik a külföldre utazást. Ezen jog fokozott érvényesülését mu­tatja, hogy évről évre csök­ken a száma az elutasított kiutazási kérelmeknek: 1970- ben 0,96, 1983-ban 0,45 szá­zalék volt, az összes benyúj­tott kérelemhez viszonyítva. Ugyancsak lehetőség van magyar állampolgárok kül­földi letelepedésére; évente mintegy kétezren nyújtanak be ilyen kérelmet, s ezek 90 —95 százalékát teljesítik (fő­képpen családegyesítés, há­zasság vagy más, méltány­lást érdemlő körülmény ese­tében). Hasonló szabályok vonatkoznak külföldi állam­polgárok magyarországi lete­lepedésének engedélyezésére. A Magyar Népköztársaság­ban jelenleg mintegy 22 ezer idetelepedett külföldi él; jo­gi helyzetük — a politikai jogok közé tartozó választó­jog kivételével — a magyar állampolgárokéval azonos, vagy ahhoz igen közel álló. Az Alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi sza­badságát és sérthetetlensé­gét, a levéltitok és a magán­lakás tiszteletben tartását. A Polgári Törvénykönyv a sze­mélyhez fűződő jogok védel­me körében az emberi mél­tóság megsértését is tiltja. A Büntető Törvénykönyv pe­dig bűncselekménynek minő­síti az egyezségokmányban is tiltó módon szereplő olyan cselekményeket, mint a ma­gánlaksértés, a magánbirtok, a levéltitok megsértése, a rá­galmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés. Az Alkotmány rögzíti a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásá­nak jogát, az egyházak mű­ködésének lehetőségeit pedig törvények és más jogszabá­lyok, valamint az állam és az egyházak közötti megállapo­dások szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú al­kotmányos tétel, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érdekei­nek megfelelően biztosítják a szólásszabadságot, a sajtó- szabadságot és a gyülekezési szabadságot. A Magyar Népköztársaság — az Alkotmányban is dek­laráltan — védi a házasság és a család intézményét, a Családjogi Törvény pedig mindezeken túlmenően leszö­gezi a házastársak egyenjo­gúságát a családi életben. Ami a nemzetiségeket ille­ti: a Magyar Népköztársaság a területén élő minden nem­zetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását, ön­álló társadalmi, érdekképvi­seleti szervként működnek a különböző — délszláv, német, szlovák, román — nemzeti­ségi szövetségek. Jogfejlődésünk kiemelkedő eredményeként szerepelt a Genfben megtárgyalt jelen­tésben, hogy a magyar Or­szággyűlés 1983-ban új tör­vényt alkotott az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról. A 18 ország szakértőiből álló Emberi Jogi Bizottság egyértelműen elismeréssel fo­gadta a magyar jelentést. (MTI) Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szerdán délelőtt a londoni szovjet nagykövetségen megtartott sajtóértekezletén összegezte kétnapos hiv italos látogatá­sa eredményeit. „Nagyon hasznos látogatás” — idézik a szerda reggeli vezető an­gol lapok Sir Geoffrey Howe külügyminiszternek a szovjet —brit tárgyalásokat értékelő szavait. „Bátorítónak tekintjük — jelentette ki Howe —, hogy leszűkült az amerikai és a szovjet álláspont közti kü­lönbség a hadászati nukleá­ris fegyverek kérdésében”. A The Times kiszámította, hogy Eduard Sevardnadze összesen hét és fél órát töl­tött két nap alatt a tárgya­lóasztalnál brit kollégájával, illetve a Downing Street 10- ben tett látogatása alkalmá­val Margaret Thatcher mi­niszterelnök asszonnyal. „Ügy tűnik, a megbeszélések nyomán az a meggyőződés alakult ki Londonban, hogy van alapja a kelet—nyugati kapcsolatok különböző vo­natkozásaiban elérhető elő­rehaladással kapcsolatos de­rűlátásnak” — állapítja meg a The Times. A brit ihleti körök szócsö­ve, a Financial Times a ked­den aláírt hosszú lejáratú szovjet—brit gazdasági, ipa­ri, illetve tudományos együtt­működési megállapodásokat méltatja. Ezek — írja — „nem határozzák meg a cse­rék volumenét, konkrét programmal szolgálnak azonban a különböző szak­területeken már működő an­gol—szovjet munkacsopor­toknak, és nagy segítséget je­lentenek a kétoldalú keres­EmberrablAk Egy amerikai misszionárius és 10 FQIöp-szigeteki apáca elrab­lói a hatóságokkal történt tár­gyalások nyomán jelezték, hogy készek minden váltságdíj nélkül elengedni foglyaikat. Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szige- tek Köztársaság elnöke kedden elutasította az emberrablók ere­deti követelését, a 100 ezer amerikai dollárnak megfelelő összeg kifizetését, valamint azt, hogy autonómiát biztosítson az ország déli területei számára. Az újabban érkezett jelenté­sek arról is beszámoltak, hogy az ország déli területein élő muzulmán szélsőségesek maguk A nap a kirándulással még nem ért véget. Vacsorakor egy lakodalmas társasággal ismerkedtünk össze. Az ifjú pár egyike magyar nemzeti­ségű volt, s ennek megfele­lően a násznép is magyarok­ból és szlovákokból állt. Jó alkalom nyílt a friss levegőn a beszélgetésre. Az esti prog­ram egy hangulatos vendég­látó helyen fejeződött be, ahol nem jelentett gondot a zenekarnak a magyar nóták kísérése. A prímás szinte mindent el tudott játszani. Jégbarlangban Vasárnap is bőséges reg­gelit szolgáltak fel a kem­pingben: kifli, sajt, vaj, son­kaszelet, főtt tojás és tea. A törökösen főzött kávéért kü­lön kellett fizetni. (Az elég nagy adag alig került 4 ko­ronánál többe.) Miután befejeztük az étke­zést, ismét buszra ültünk, és elindultunk, hogy a csaknem ezer méter magasságban „rejtőzködő” dobsinai jég­barlangot megtekintsük. Ma­gyar idegenvezetőnk nem volt. A meseszerű jégképződ­ményeket, a kékesen-fehéren csillogó felületeket alaposab­ban is szemügyre vehettük. Megérte a fáradságot és a bejárat előtti hosszabb vára­kozást: a látványban később valóban nem csalatkoztunk. Jókai Móron kívül számos kedelemben és gazdasági együttműködésben érdekelt angol cégeknek”. „Az optimizmus jegyében fejeződött be Sevardnadze látogatása” — ezzel a címmel tudósít szerdán reggel a The Guardian. A lap szerint a brit tárgyalófél számára a „kötetlen, jó hangulatú” esz­mecserék „egyetlen csalódást keltő mozzanata az volt, hogy a szovjet külügyminiszter nem nyilatkozott amerikai kollégájával, George Shultz- cal esedékes találkozójának időpontjáról és helyéről”. A The Guardian szerdai vezér­cikkében sürgeti a nyugati hatalmakat, hogy „a legna­gyobb sürgősséggel” vála­szoljanak Mihail Gorbacsov realista külpolitikai kezde­ményezéseire. Ezt a folya­matot — írja — előmozdí­tották a londoni vélemény- cserék. További ösztönzést adhatnak brit vezetők terve­zett moszkvai látogatásai. ..Ezek a vizitek nem helyet­tesíthetik, de nagymértékben elősegíthetik a két szuper- hatalom közvetlen érintkezé­sét. kapcsolataik kedvező alakulását” — mutat rá a The Guardian. * * * Hivatalos látogatását befe­jezve szerdán elutazott Lon­donból Eduard Sevardnadze. az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter. Sevardnadzét a brit kormány hívta meg. Elutazása előtt a szovjet külügyminiszter megbeszé­lést folytatott Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter­rel. A megbeszélésen részt vett Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió londoni nagykö­vete. is visszakoztak: előbb ID ezer dollárnak megfelelő összegre csökkentették a váltságdíjat, majd közölték, hogy két napon belül elengedik az amerikai lelkészt és az apácákat. Fülöp- szlgetekl egyházi források sze­rint a foglyok biztonságban vannak, és nem esett bántódásuk. Az elnökasszany korábban a hadsereg bevetését helyezte ki­látásba, hogy — amint az általa kiadott közlemény hangsúlyoz­ta — „egyszer s mindenkorra rendezzék a Fülöp-szlgetek déli részén a muzulmán lázadók problémáját”. Az apácákat múlt hét pénte­kén, Brian Lawrence amerikai misszionáriust pedig szombaton rabolták el a muzulmán szélső­ségesek. híres ember járt itt, így a sarkutazó Nansen, a Szuezi - csatorna építője, Lessepes Ferdinand is. A magyar ki­adású Panoráma-útikönyvből tudtam meg, hogy négy lel­kes magyar ember kutatta át először 1870-ben a földtörté­net középkorában keletkezett barlangot, ahol később kor­csolyaünnepeket is rendez­tek. Folyosók, lépcsők válto­gatják egymást, ahonnan a látogatók — ki tudja, mire Japán hamarosan csatla­kozik az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjá­hoz. Tokiói kormányforrások szerdai közlése szerint a Na- kaszone-kabinet várhatóan a közeljövőben — valószínűleg kora őszig — bejelenti végle­ges döntését, ami a washing­toni „csillagháborús” prog­ram megvalósításában törté­nő állami és magán szintű japán részvétel lesz. Koráb­ban hivatalosan azt szellőz­tették Tokióban, hogy Japán — az NSZK-hoz hasonlóan — állami szinten nem csat­lakozik. viszont a magánvál­lalatok részvételét engedé­lyezi. Az új Nakaszone-kormány jövő héten esedékes megala­kítása után összeülnek az il­letékes minisztériumok, el­sősorban a hadügy-, a kül- ügy-, a külkereskedelmi és ipari minisztérium, valamint a Tudományos és Technoló­giai Hivatal vezetői, s a kor­mányfői döntés előtt egyez­Szerdán, 125 napos prog­ramjuk befejeztével , a Mír űrállomásról visszatértek a Földre a szovjet űrhajósok. Vállalkozásuk újabb mér­földkő volt az űrhajózás tör­ténetében : ők repülhettek először űrállomásról űrállo­másra. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fe­délzeti mérnök a Szojuz T— 15 űrhajó leszállóegységével közép-európai idő szerint 14 óra 34 perckor ért földet Arkalik várostól 55 kilomé­ternyire északkeletre. Mind­kettőjük közérzete jó. Ők helyezték üzembe az űrállomások új nemzedéké­nek első képviselőjét, a Mírt, kipróbálták rendszereit és berendezéseit, felszerelték a teherűrhajók által utóbb fel­vitt berendezéseket. Szerte­ágazó kísérleteket és kuta­tásokat végeztek az űrállo­más fedélzetén. A későbbiek folyamán a Szojuz T—15 fedélzetén át­repültek a Szaljut—7—Koz­mosz—1686 űregyüttesre, amelyből kiléptek a világűr­be, s ott különböző művele­teket hajtottak végre. Ezek­nek a munkáknak az volt a gondofva — aprópénzt dobál­tak a jégre, s ezek közül nem egy már alákerült a felszín­nek. Az eljegesedés korában keletkezett, s több mint egy­millió mázsa súlyúra becsült jégtömb azért nem olvadt el, mert a nyílás, amelyet sosem ér napsütés, a barlang leg­magasabb pontján keletke­zett. Innen a meleg levegő gyorsan eltávozik, és hideg áramlik helyére. tetik álláspontjaikat. A kor­mányforrások elmondták: bár korábban csak a magán- vállalatok részvételének le­hetőségéről volt szó, elsősor­ban a hadügy-, továbbá a külkereskedelmi és ipari mi­nisztériumban erősödik az a nézet, amely szerint az ame­rikai űrfegyverkezési prog­ramban — úgymond — Ja­pán védelme szempontjából „hasznos technológiák” is benne foglaltatnak, így a kor­mányszerveket — mindenek­előtt a hadügy-, valamint a külkereskedelmi és ipari mi­nisztérium kutatóintézeteit „nem tanácsos kihagyni”, A japán állami és magán­szintű részvétel a japán- amerikai „biztonsági” szerző­déssel párhuzamosan kötött úgynevezett kölcsönös védel­mi segélynyújtási egyezmény alapján történik majd. Ez az egyezmény biztosított keretet a két ország eddigi haditech­nológiai együttműködéséhez is. céljuk, hogy földkörüli pá­lyán keringő bonyolultabb szerkezetek építéséhez sze­rezzenek tapasztalatokat. A régebbi űrállomás fedélzetén a kozmonauták az előre meghatározott programnak megfelelően műszaki-tudo­mányos kísérleteket végez­tek, majd visszatértek a Mírre. A Mír űrállomás és a Szal­jut—7—Kozmosz—1686 űr- együttes jelenleg automati­kus üzemmódban folytatja földkörüli pályáját. Kizim és Szolovjov kuta­tásainak és kísérleteinek eredményei széles körű fel- használásra lelnek majd a legkülönbözőbb tudomány­ágakban és a gazdaságban. Azokat a tapasztalatokat, amelyeket a legénység a két űrállomáson végzett munká­ja során szerzett, alkalmazni fogják a későbbi időkben ki­építendő, állandó legénység­gel ellátott, modulokkal ki­egészített űrállomás-komp­lexumoknál is. Kizim és Szolovjov űrre­pülésének egyik érdekessége volt, hogy indulásukat a szovjet televízió — első íz­ben — egyenesben közvetí­tette. Egy főúri kastély Sok szép látványt tartoga­tott még a szlovákiai utazá­sunk utolsó állomása, Betlér is, amely Rozsnyótól csupán öt kilométerre van. Még mi­előtt megtekintettük volna a szökőkúttal, gyönyörű fákkal övezett Andrássy-kastélyt, rövid sétát tettem a főutcán. Feltűnt, hogy elég sok régi házacska üresen áll, ezeket valamikor magyarok lak­ták ... Szép arcú, kedves fiatal lány volt az idegenvezetőnk. Csoportkép az Andrássy-vadászkastély bejárata előtt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Jason McManust, az amerikai Time magazin vezető szerkesztőjét és interjút adott a lap számára. A talál­kozón jelen volt Barabás János, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese. Elfogadták a magyar kormányjelentést az Emberi Jogi Bizottságban Szlovákiában, ismerős tájakon II. Visszatértek a szovjet űrhajósok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents