Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

NÉPÚJSÁG 1986. Július 16., szerda Eltemették Le Duant Hanoiban kedden eltemet­ték Le Duant, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának múlt héten elhunyt főtitkárát. A kom­munista és nemzeti-felszaba­dító mozgalom kiemelkedő harcosának temetésén Truong Chinh, a Vietnami KP KB új főtitkára, az ál­lamtanács elnöke mondott beszédet. A gyászszertartá­son jelen volt a szovjet párt- és kormányküldöttség, ame­lyet Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a mi­nisztertanács elnöke vezet. Mint a VNA vietnami hír- ügynökség beszámolt róla, hétfőn Hanoiban a nemzet- gyűlés palotájában a Rizskov vezette szovjet küldöttség megbeszélést folytatott a vi­etnami vezetőkkel, élükön Truong Chinh-nel. A meg­beszélésen a többi között jelen volt Pham Van Dong vietnami kormányfő, vala­mint Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. t Szovjet—brit együttműködési megállapodások öt évre szóló és további öt évre meghosszabbítható nagyszabású gazdasági és ipari együttműködési megál­lapodást írt alá kedden a londoni Lancaster House-ban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és brit kol­légája, Sir Geoffrey Howe. További megállapodásokat írtak alá a két ország tudo­mányos együttműködéséről, valamint a haditengerészeti egységek tengeri baleseteinek megakadályozásáról. Egyez­ményt kötöttek még az 1917- et megelőző időkből szárma­zó kölcsönös követelések rendezéséről is. Az ünnepélyes aláírás elÄtt a két külügyminiszter foly­tatta az előző nap megkez­dett átfogó eszmecserét a kelet—nyugati kapcsolatok legsürgetőbb kérdéseiről. Eduard Sevardnadze dél­utáni látogatása az angol parlamentben a maga ne­mében „történelmet csinált”. A krónikák szerint még nem volt példa rá, hogy ilyen magas rangú szovjet szemé­lyiség jelenlétében nézzen szembe brit miniszterelnök hazai bírálóinak interpellá- ciós kérdéseivel. Az alsóház vendégeknek fenntartott karzatáról a szovjet külügy­miniszter szem- és fültanúja lehetett annak a szópárbaj­nak, amely Dél-Afrika ügyé­ben immár hetek óta foko­zódó hangerővel ismétlődik minden kedden és csütörtö­kön délután, a kormányfőhöz intézhető interpellációs kér­dések félórájában. A Szovjetunió és Nagy- Britannia megállapodott ab­ban, hogy kölcsönösen le­mondanak hét évtizedes, egymással szemben támasz­tott pénzügyi követeléseik­ről. Nagy-Brltannla 900 millió fontot követelt az 1917-es októberi forradalom óta, mert Szovjet-Oroszország megtagadta a cári rendszer háborús adósságainak kifi­zetését, illetve kisajátított angol javakat. A Szovjet­unió ezzel szemben 2 mil- l liárd font kártérítést köve­tel Londontól az 191»—21-es intervenció miatt. Margaret Thatcher brit kormányfő az angol alsóház kedd délutáni interpellációs vitájában Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminisz­ter jelenlétében erősítette meg: bízik benne, hogy még ebben az évben létrejön Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár újabb találkozója. Egy kormánypárti képvise­lő gratulált a miniszterelnök­asszonynak tervezett moszk­vai látogatásához, majd szorgalmazta, hogy érdemi fegyverkorlátozási megálla­podások előkészítésével biz­tosítsák az újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozó ked­vező feltételeit. A képviselő­nek válaszolva Thatcher asszony azt a reményét fe­jezte ki, hogy Gorbacsov és Reagan találkozója „gyümöl­csöző” lesz, s megállapod­nak a fegyverkorlátozás „bi­zonyos kérdéseiben”. Hozzá­fűzte, hogy ez egyúttal elő­készítője lehet harmadik csúcstalálkozójuknak. II kilences stúdió műsora Mihail Gorbacsov a tudósfórum résztvevőivel beszélgetett A nemzetközi biztonságról vallott új gondolkodásmódról beszélgetett hétfőn Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a kísérleti atomrob­bantásokról rendezett moszk­vai nemzetközi tudósfórum résztvevőivel. A találkozó a tudósok kérésére jött létre. A résztvevők kifejtették az SZKP főtitkára előtt, hogy a kísérleti atomrobbantásokra meghirdetett, és már kétszer meghosszabbított szovjet mo­ratórium kedvező hatást gya­korolt a nyugati országok közvéleményére. Változó­ban van a gondolkodás az amerikai kongresszusban is. Ezért a tudósok szerint az volna kívánatos, ha a Szov­jetunió megvizsgálná a mo­ratórium további meghosz- szabbításának lehetőségét. Mihail Gorbacsov válaszá­ban arra helyezte a hang­súlyt, hogy szovjet részről ez a moratórium él, s még van idő ezt a lehetőséget kihasz­nálni. A tudásfórum erre vonatkozó kérését a szovjet kormány természetesen a leggondosabban megvizsgál­ja, döntéséről a résztvevőket értesítik. A döntést azon­ban nagymértékben befolyá­solja majd az, hajlandó-e az Egyesült Államok a leszere­lés kérdésével foglalkozni. Az SZKP főtitkára a to­vábbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió a maga részéről indítvá­nyozta az atomfegyverek 15 év alatt történő teljes felszá­molását; javaslatot terjesz­tett elő a hagyományos fegyverek nagyszabású csökkentésére, a vegyi fegy­verek megsemmisítésére; s legutóbb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a genfi tárgyalásokon. Mihail Gorbacsov elmond­ta, hogy amerikai részről, és egyáltalán, nyugati részről eddig nem kaptak választ leszerelési javaslataikra. Amerikai részről ezzel szemben bejelentették, hogy a SALT—II szerződés „ha­lott”. Végezetül visszatérve a tudósfórum témájára, az SZKP KB főtitkára kijelen­tette, hogy teljes mértékben egyetért a tudósoknak azzal a véleményével, miszerint az atomfegyverkísérletek be­szüntetése hatalmas előrelé­pés volna a helyes irányban — a fegyverkezési verseny megfékezése, az atomfegyve­rek korszerűsítésének meg­szüntetése, s végső soron megsemmisítésük irányába. Európa, az egész világ vá­laszúihoz érkezett: vagy a leszerelés, vagy a végelát­hatatlan fegyverkezési haj­sza. Éppen ezért késlekedés nélkül cselekedni kell a biz­tonság megszilárdítása érde­kében — állapították meg egybehangzóan á szovjet te­levízió Kilences stúdió című vitaműsorában részt vevő politikusok. A kedden műsorra tűzött vitában — amelyet Valen- tyin Zorin vezetett — részt vett Egon Bahr, a nyugatné­met SPD elnökségének tag­ja, David Owen, a Brit Szo­ciáldemokrata Párt vezére, volt külügyminiszter, Geor- gij Arbatov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok- és Kana- da-intézetének igazgatója és Valentyin Falin, az APN sajtóügynökség vezetőségé­nek elnöke. A vitapartnerek a Palme- bizottság előkészítő munka- bizottsági ülésén vettek részt Andrej Gromiko, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Richard Nixon volt amerikai elnököt, aki ma­gánlátogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. Nixon a nap folyamán lá­togatást tett az Egyesült Ál­Moszkvában, s ennek kap­csán hangsúlyozták, hogy az október végén Budapesten sorra kerülő plenáris ülésen konkrét állásfoglalások szü­letnek az európai biztonság kérdéseiben. A következő időszak vár­ható eseményeiről nyilatkoz­va a vitapartnerek derűlátó­an nyilatkoztak, s rámutat­tak arra, hogy a biztonság megteremtésének nem lehet alternatívája. Arbatov aka- démiku.ynehéz szakaszról be­szélt, amelyben gyökeres változásoknak kell megvaló­sulniuk: rendkívül nehéz fel­adat, hogy véglegesen felszá­molják azt az évezredes ha­gyományt, amelynek értel­mében a jelenlegihez ha­sonló problémákat a háború eszközével oldották meg. A lehetőségeket azonban nem csak keresni kell, hanem meg is kell teremteni azo­kat — hangsúlyozta az aka­démikus. lamok—Kanada Kutatóinté­zetben, ahol beszédet is mondott az intézmény mun­katársai előtt. Megfigyelők találgatásai szerint közvetí­teni jött a következő, és várt szovjet—amerikai csúcs- találkozó létrejötte érdeké­ben. Nixon Moszkvában Imerikai művészeti kitüntetések n japán diplomácia kék könyve Magas kitüntetést nyújtott át Reagan amerikai elnök néhány olyan művésznek, aki kimagasló módon járult hozzá az Egyesült Államok kultúrájának fejlesztéséhez. A kitüntetettek között van a világhírű fekete bőrű éne­kesnő, Marian Anderson, aki annak idején elsőnek szerepelt a fekete énekesek közül a vezető amerikai operaszínpadokon — bár például az „Amerikai Forra­dalom Lányai” nevű konzer­vatív szervezet Roosevelt elnök feleségének személyes közbenjárására sem engedé­lyeztek, hogy washingtoni koncerttermében Anderson felléphessen. Ugyancsak magas kitün­tetést kapott Frank Capra filmrendező, aki az ameri­kai hangosfilmgyártás kez­detén is már a vezető mű­vészek közé tartozott, és akinek több alkotását te­kintik a világon filmtörté­neti értékűnek. Ugyancsak megkapta az elnöki elisme­rést a neves és Magyaror­szágon is gyakran játszott amerikai zeneszerző, Aaron Copland is. A nagy hírű amerikai koreográfusnő, Ag­nes De Miile, Eudora Welty írónő és több más neves művész is magas elismerés­ben részesült. Kevés hangsúlyváltozással az eddigi külpolitikai és kül­gazdasági célkitűzéseket erő­síti meg a japán kormány idei, úgynevezett diplomáciai kék könyve. A külügymi­nisztérium kedden közzétett több mint 600 oldalas doku­mentuma ezúttal is az Egye­sült Államokkal való szövet­ség erősítését jelölte meg leg­főbb külpolitikai feladatként, és a japán—amerikai úgyne­vezett biztonsági szerződést Japán biztonsága alapjának nevezi. A külpolitikai orientációt il­letően az Egyesült Államok után Ázsia következik, még­pedig Kína és az ASEAN. A Szovjetuniót illetően a dokumentum megismétli a legutóbbi diplomáciai „kék könyvek” állásfoglalását, amelynek lényege: Japán a stabil és baráti kapcsolatok kialakítása mellett van, kí­vánatosnak tartja a két or­szág közötti békeszerződés megkötését, viszont tovább­ra is egyfajta előfeltételként hangoztatja — a Szovjetunió által megalapozatlannak tar­tott és határozottan elutasí­tott — területi követelése­ket. A „kék könyv” a szoká­sosnál nagyobb teret szentelt külgazdasági kérdéseknek. Két izraeli harci gép ked­den ismét berepült a liba­noni főváros és a környező hegyvidék fölé — közölte a bejrúti rádió. A jelentés szerint a gépek kis magasságban, szándékos hangrobbanásokat előidézve repültek át Bejrút felett, majd a Suf-hegység irányá­ban távoztak. Hírügynöksé­gek biztosra veszik, bogy az izraeliek — a rémület keltés nyilvánvaló szándéka mel­lett — a hétfői légitámadás következményeit is igyekez­tek felderíteni. Mint arról beszámoltunk, hétfőn több izraeli repülőgép települése­ket bombázott a libanoni főváros környékén. Képünkön palesztin har­cos Baráttól dél-keletre az izraeli bombázás romjait szemléli. (Telefotó) gedélyt kért arra, hogy ők és az utánuk érkezők Csa­bán letelepedhessenek. Mi­után megkapták, és szabad vallásgyakorlásról is biztosí­tották őket, hazamentek, a következő év tavaszán már evangélikus tótokkal együtt családostul visszatértek, s benépesítették az alföldi te­lepüléseket. Gömörből, vala­mint Hont, Liptó és Zólyom vármegyéből is érkeztek az­után telepesek ... Szlovákiában, ismerős tájakon I. Érdekes és nemes céllal szervezett háromnapos kirándulást a Megyei Művelődési Központ honismereti szakköre Szlová­kiába, ahonnan a csabai szlovák ősök egy része származott. Az utazás olyan jól sikerült, hogy a csoport egyetlen tagja sem bánta meg. A messze földön is híres magyar vendéglá­tástól semmiben sem különbözött az a fogadtatás, amelyben a négyszáz lakosú Hradiste falucska apraja-nagyja a „gyö­kerekhez" visszatérő leszármazottakat és azok rokonait ré­szesítette. A kellemes érzéseket még csak fokozták a szép látnivalók, valamint a felejthetetlen élmények. üz első találkozás A szervezők hajnali négy órára tűzték ki az indulás időpontját, de ez egy kissé eltolódott, ami ilyen hosszú utazáson nem számított. A szokásos ismerkedés után többnyire énekléssel, tréfál­kozással és evéssel telt el az idő a határig. Onnan pedig sokan a gyönyörű tájak szemlélésébe feledkeztek be­le. Eközben elhangzott egy sztori: a felvidéki embertől egyszer azt kérdezték meg az Alföldön: — Maga honnan jott? — Onnan föntről. — ??? (nem értették). — Mi az, hogy onnan föntről? Talán a mennyor­szágból? — A, csodát, Trencsénből! A csoport külön színfoltja volt a nyolcvankét esztendős Zahorán János bácsi, aki korát meghazudtolva benne volt mindenben, egyebek kö­zött még a hegymászásban is. Mint mondotta, eddig több mint húsz országban járt, de hazánk tájait is elég jól ismeri. Minden bizony­nyal nemcsak a megismerés vágya, a közösséghez tartozás értéke, hanem a vidámság, meg a humor is élteti. Délelőtt 11 óra körül ér­keztünk meg Hradistébe, ahol már nagyon vártak ben­nünket. Az egykori iskola egyik termében az asztalo­kat az ünnepi alkalomhoz il­lően terítették meg. A hely- foglalást a nemzeti színű szalaggal átkötött cipóke­nyerek kölcsönös átadása előzte meg. Mindkét részről üdvözlő beszédek hangzottak el szlovák nyelven, majd tangóharmönika kíséretében a helybeli asszonyok népda­lokat énekeltek. Finom szendvicsekkel, sütemények­kel, konyakkal és ásvány­vízzel kínáltak meg bennün­ket. Ezután a vendéglátók nevében a település vezetői üdvözölték csoportunkat. Ozdinec Ján nyugdíjas azel- származás körülményeit is­mertette. Több ízben is olyan magyar történetírókra hivat­kozott, mint Haán Lajos és Tibori János. Megemlítette, hogy 1717-ben erről a vidék­ről három szlovák férfi le­ment az Alföldre és a szege­di kamara igazgatójától en­Jő volt az ellátás Amíg a hátsó udvaron bográcsban főzték 1i gulyást- nagy szakértelemmel, mi be­ültünk a moziba, ahol színes diaképeken mutatták be a környező falvak jellegzetes építményeit. Ján Racko, az ottani nemzeti bizottság el­nöke kitüntető barátsággal, őszinte örömmel köszöntött bennünket. Kendra János, a békéscsabai HNF-bizottság elnöke és Hankó András, a honismereti szakkör vezető­je szintén részletesen tájé­koztatták Békés megye fej­lődéséről, lakosságának éle­S/.abó Károlyné a csabaiak képviseletében hazai kenyeret nyújt át Ján Rackónak, a nemzeti bizottság elnökének

Next

/
Thumbnails
Contents