Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

1986. július 14., hétfő o — bizalmi válságban? Várszinházi művészbejáró Hárman az „Attilából” Régi ismerőseink. Ha végigmennek a gyulai utcákon, ha a Várfiirdő egyik büféjének valamelyik asztalához ülnek, vagy éppen fejest ugranak a medencébe, az isme­rősnek kijáró mosoly fut végig az arcunkon. Ügy is fo­galmazhatnánk: Gyulára évről évre visszatérő barátok. Akik segítségével mindig valami mással aligha pótolható élményben, így örömben részesülünk. Néhány, de feled­hetetlen estén a középkori téglavár falai között... A Park Szálló teraszán, illetve a SZOT-üdülő halijá­ban beszélgettünk a három ismerőssel: Csurka László, Fülöp Zsigmond és Tyll Attila színművészekkel. Vagyis (Háy Gyula Attila éjszakái című történelmi drámájának szereposztása szerinti Trigetius előkelő római főúrral, Aetius római fővezérrel és Edekóval, Attila egyik főem­berével. Három kérdésünkre válaszoltak. Hogyan sikerült az elmúlt évad; melyik szerein re ^ emlékszik vissza szívesen? £% Hogyan érzi magát Gyulán? Mi készteti arra, li.igj évről évre visszalátogasson? Q Milyen tervei vannak a következő évadra? Kistermelők Soha jobbkor nem tűzhette volna napirendre a Hazafias Népfront megyei elnöksége a háztáji gazdálkodás, a szer­vezés és értékesíts témáját, mint most, amikor — az 1985-ös esztendőt alapul véve — bizonyos fokú visszaesés­ről „szól a fáma”. Az írásos anyagot Nagy András, a gaz­daságpolitikai munkabizott­ság tagja ismertette a testü­lettel. Egyebek között utalt arra, hogy össztermelésben 32—34 százalékkal érdekelt ez az ágazat, s ezen belül ser­téshizlalásban 56, szarvas­marhatenyésztésben 23—24 és baromfiértékesítésben több mint 50 százalékos a részarány. Ennél kisebb szerepet töl­tenek be a háztáji és kisegítő gazdaságok a növénytermesz­tésben, bár az elmúlt évek­ben jelentős mértékű volt a növekedés. Mindent egybe­vetve arról van szó: noha az idén már nem folytatódott a visszaesés, de fellendülés sem mutatkozik, ami a me­zőgazdaság korábbi átszerve­zésének volt örvendetes kí­sérő jelensége. A tavalyi csökkenés okait többé-kevésbé ismerjük. Ezek sorába tartozik, hogy a bevált szerződéses rendszert a vállalatok „felrúgták”, s ez a felvásárlásban okozott sok problémát. Üj minősítést ve­zettek be, holott az alapanyag lényegesen nem változott meg. Mindezt tetőzte még a nagyszámú kocaállomány „megtizedelése”, illetve kivá­gása. Ugyanakkor nem kevés időt vesz igénybe ezek pót­lása a jövőben. Gondok ke­letkeztek a szérvezés terüle­tén is. Például a termelőszö­vetkezetekben új szabályzók léptek életbe, vagyis érdekek egyeztetése nélkül születtek olyan intézkedések, amelyek úgymond kerékkötői lettek a kisüzemi termelésnek. Az aszályos időszakok sem ked­veztek a takarmánytermesz­tésnek, s ugyanakkor az árak meg növekedtek. A gyulai húskombinát mintegy 5 ezer kocát vállalt az idén, s úgy tűnik, eddig háromezerötszá­zat, továbbá 95 apaállatot helyezett ki a tenyésztőkhöz. A szarvasmarha-állomány esetében 1985 végén több mint 6 százalékos, a serté­sekében pedig mintegy 23 százalékos volt a csökkenés, az előző évhez képest. Bi­zonyos átrendeződés tapasz­talható a baromfitenyésztés­ben. Ma már vannak olyan helyek, ahol öt-tízezer szár­nyast is befogadnak az ólak. A tájékoztató részletes ki­mutatást közölt a növény- termesztés struktúraváltozá­sáról is, amely a kukorica vetésterületének csökkenésé­hez vezetett. Nevezetesen a jobban fizető ipari növények iránt nőtt meg a termelési kedv. Ügy néz ki, hogy Bé­kés megyében annyi köményt vetettek, hogy akár egész Európának elegendő lenne. Felvetődik a kérdés: ki fogja felvásárolni ezt a hatalmas mennyiséget? Pozitívumnak tudható be, hogy a koordiná­ció következtében a zöldség hajtatáshoz, gyógynövényter­mesztéshez és a vetőmag elő­állításához megfelelő színvo­nalon biztosítják a feltétele­ket az ebben érdekelt mező- gazdasági egységek és szer­vek a kistermelők részére. A jövedelmezőség kritériumai közé tartozik a termelést be­folyásoló növényvédő szerek, műtrágyák stb. beszerzésé­nek lehetősége. Olykor ta­pasztalható, hogy nem min­dig tudják kielégíteni a ki­sebb csomagolású anyagok iránti igényeket. Ezenkívül jogos kívánságnak számít az is, hogy ne legyen különb­ség a nagyüzemi és a ház­táji szektorokban használt táptakarmányok minősége között. A népfront mozgalmi fel­adatai szintén megfogalma­zódtak ezen a tanácskozáson. Így például a többéves szer­ződéskötés mellett hasznos lenne a városkörnyéki mező- gazdasági területek kiméré­sének folytatása. Változtatni kellene azon a felfogáson is — amelyről még ma is ol­vasni lehet egyes brosúrák­ban —, hogy a háztáji csu­pán csak amolyan „hétvégi kikapcsolódást” jelent a csa­ládoknak. Pedig — néhány esetet kivéve — ez a vállal­kozás elég nagy anyagi be­fektetéssel, komoly erőfeszí­téssel jár, s itt már nem le­het figyelmen kívül hagyni az előbb említett jövedelme­zőséget. Jól érzékeltette az anomáliát az egyik részt­vevő, aki megemlítette: tudo­mása van olyan esetről, hogy az áfész kétforintos áron vet­te át a kistermelőtől az uborkát kilogrammonként, majd 25 forintért kezdte áru­sítani. Előfordult — hallot­tuk egy másik felszólalás­ban —, hogy kidobták sze­métbe a salátát meg a ká­posztát, s ugyanakkor szava­tossági időn túli lencsét vol­tak kénytelenek felhasználni a tömegélelmezésben részt vevő konyhák. Szintén a népfrontfeladat­nak számít a háztájival és a kisegítő gazdaságok eredmé­nyeivel, gondjaival való fo­lyamatos foglalkozás, vala­mint az, hogy a tapasztalato­kat időben jelezze a felsőbb szerveknek, ágazatoknak, amint ezt Orbán Mihály, a munkabizottság titkára hangsúlyozta hozzászólásá­ban. Pásztor Béla, a testület tagja arra utalt, hogy a ser­téshús ára 30—40 házalókkal esett a világpiacon, így mint­egy 10 százalékkal több me­zőgazdasági húsféleséget kel­lett eladnunk tavaly, mint az előző évben. Egyes szakem­berek felteszik a kérdést: vajon szükséges-e egymillió sertést tenyészteni Békés me­gyében?! Nos, a megválto­zott feltételekre való tekin­tettel főleg a minőségi szint emelése kerüljön előtérbe. Igaz az is, hogy a kisüzemek képesek gyorsabban reagálni a világpiaci változásokra, például ez volt a helyzet a baromfitenyésztésben. A vita lezárását követően a HNF megyei elnöksége egyetértett azzal a javaslat­tal: meg kell könnyíteni a kistermelőknek az értékesí­tés lehetőségét. Például úgy, hogy akár a munkahelyeken is eladhassák terményeiket. Ily módon ki lehetne küszö­bölni a nemegyszer igazság­talanul megnövelt árrést is. A népfrontmozgalom a maga eszközeivel sokat segíthet ab­ban. hogy megszilárduljon a termelés és felvásárlás rend­szere, továbbá az integráló és koordináló tevékenységben összhangot teremtsenek. Nem nélkülözhető a korszerű te- nyészanyag beállítása, a hosszú távra szóló szerződés- kötés szavatolása, s nem utolsósorban a háztáji és kisegítő gazdálkodás bizton­ságának, a kistermelők bi­zalmának visszaállítása. Bukovinszky István Csurka László 1. A Magyar Nemzeti Színházban bizony sokan va­gyunk és évadonként kevés bemutatót tartanak. Jó, ha egy darabban benne van az ember. A trójai nők Mene- laosza számomra a legemlé­kezetesebb. No és kedves emlék még mindig az István, a király, a darab és a film, amelyben az egyik magyar urat játszhattam. 2. Ha gondolja, így írja meg. Sík Ferenchez (ő a rendezője a Háy-darabnak, valamint művészeti igazga­tója a Várszínháznak — a szerk.) mindig úgy szerző­döm le, és ez már a tizen­ötödik alkalomO), hogy a szerep mellett főzhessek is, mert engem úgy ismernek a kollégák, mint aki egyszer- többször az alkalmi társulat közös rendezvényén a sza­kács szerepét is eljátssza. De komolyabbra fordítva a szót. Nekem visszaköszön ez a táj. Békési vagyok, innen indultam, rokonok élnek Bé­késen. Hétfőn egy kedves, feledhetetlen ünnepségre voltam hivatalos. Kétnapos rendezvénysorozatot tartot­tak „40 éves a békési kosár­labdasport” címmel. Én is azok között voltam, akit egy szép plakettre érdemesítet­tek, mint az egyik „majd­nem” alapító tagot... S még egy! Ügy érzem és hiszem, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb színhá­zi eseménye a mostani Háy- bemutató. Jó érzés közremű­ködni benne. 3. Holnapi tervet mondok, mert most az van a legkö­zelebb és nekem ez is fon­tos. Az előbb ^nlített együtt- létről van szó, amelyet is­mét Szanazugban tartunk meg. Igazi Csurka-féle bog­rácsgulyás és kapros-juhtú­rós csusza lesz töpörtyűvel. És hogy ősztől?... Jancsó Miklós nagyon sok év után ismét Magyarországon for­gat és egy szerepre engem is felkért. A Nemzeti jövő évadi műsorterve még nem ismert. Az azonban már biz­tosnak látszik, hogy A tizen­két dühös ember című da­rabban a Hatodik tanú sze­repét beugrásként átveszem. Fülöp Zsigmond 1. Számomra a legemléke­zetesebb A tizenkét dühös ember című »darab volt, amelyben a „10. sz. esküdt” szerepét játszhattam el. Csurka Lászlóval egy szín­házban vagyunk, így sok mindenben csak ismételni tu­dom ... 2. ... mint például abban is, hogy nekem szintén visz- szaköszönnek már a gyulai városrészek, a vár: szere­tem, megszerethettem ezt a kisvárost. A Várszínház in­dulása után a negyedik év­adtól jövök ide nyaranként, s csupán egy szezon — a ta­valyi — maradt ki. S hogy arra, mit is jelent számomra Gyula, hadd hozzam föl: itt, a Várfürdőben ismerkedtem össze feleségemmel. Noha ő is pesti, de itt kellett talál­koznunk ... Ezek után talán természetes, ha azt mondom, számomra a fiatalságot, va­lami megfoghatatlan és szép nosztalgikus érzést ébreszt minden év, amikor megköt­jük a gyulai szerződéseket. A gyulai nyár ugyanis furcsa és nagyszerű keveréke a ki- kapcsolódásnak, a pihenés­nek és a munkának. A kör­nyezet, az itt élő emberek — s persze a csak tiszteletet ér­demlő közönség — teszik azt számomra, számunkra lehe­tővé, hogy már-már észre­vétlenül, minden tehertétel nélkül hozzuk létre az elő­adást. Igen, valahol feltöl­tődési is jelent. És azt is, hogy például alkalom nyí­lik itt — és csakis itt! — arra, hogy egymást, a buda­pesti kollégákat jobban, iga- zabbul megismerhessük. Eze­kért jó, ezekért érdemes Gyulára szerződni. 3. Nagyon sok egyéni ter­vem van, de sajnos, még nem tudom, hogy a követke­ző évadra milyen terve van velem a színházamnak. Tyll nttila 1. Befejeztük a televízió­ban a Századunk sorozatá­nak újabb epizódjait, amely­ben én Horthy kormányzót alakítottam. A Békés megyei közönség talán e sorozatból ismer jobban ... Bár — ki­használva az alkalmat —, szeretném felhívni a figyel­met egy budapesti színház­ra, amelyben ma is játszom, s amelyet én is nagyon sze­retek: a Kulich téren van és Józsefvárosi Színház a neve. Nos, itt adtuk elő a Buboré­kok című darabot, amelynek minden előadására jó vissza­emlékezni. Ügy tudom, a közönség is így van vele... No, meg még egy tévés mű! Nemrégiben fejeztük be a forgatását a Védelemé a szó! című tizenhárom részes bűnügyi sorozatnak, amely egy kissé az NSZK-krimiso- rozatra, a Két férfi egy_ eset címűre hasonlít. Ebben én az ügyvédi munkaközösség ve­zetőjét, Pali bácsit játszom. 2. Én ide haza jövök! Itt töltöttem gyermek- és diák­koromat, sokáig Gyulán lak­tunk. 1964-ben, Sárközi Dó­zsa című történelmi drámá­jában már benne voltam, s azóta egyetlen nyarat le­számítva mindig jövök; hív­nak. De ne magázz, és szó­líts csak Apónak, engem mindenki így hív és ez a név is — most apropóként?! — gyulai eredetű. Meg még nagyon sok! Emlékek sora! Szépek és könnyfakasztóak, humorosak és kicsit bolondo­sak is. Tudod, hogy jószeré­vel a magyar színjátszás leg­nagyobbjai fordultak meg itt, az öreg vár falai között. És fordulnak meg ma is. Mert ide valóban érdemes szer­ződni! Ilyen feladatra, mint Háy Gyula darabjára. Nézd, ez biztos: Székely Caligulája óta nem került színre ilyen jó történelmi dráma. És Háynak is talán ez a leg­nagyszerűbb műve. Szerin­tem arról szól, hogy minden tömegpusztítás értelmetlen, függetlenül annak céljától. S manapság erről szólni kell! S bár ez a dráma valahol kamaradarab, a rendezésnek is köszönhetően ezen a nagy és nem hagyományos szín­padon igazabb lett; nem harsányabb, hanem barbá- rabb. Ahogyan talán Háy is akarta. 3. Ha vége a gyulai elő­adásoknak, akkor feleségem­mel elmegyünk a gödöllői kertembe és ott kapálni, gyomlálni, permetezni fo­gok. S utána? Nézd, szá­momra egy a fontos: soha nem alább adni. A legfonto­sabb nekünk a közönség sze­Fotó: Szőke Margit A GYULAI HÚSKOMBINÁT FELVESZ a Gyula, Kétegyházi út 3. sz. alatti telephelyére, 3 műszakos beosztásba: — kazánfűtőt (12 t/óra teljesítményű, gáztüzelésű kazánokhoz, megfelelő bizonyítvánnyal) — hőközpontkezelőt — kazántápvíz-előkészítő üzemi laboránst (középfokú vegyipari, vagy laboráns! szakképesítéssel). Jelentkezni lehet: a kazánüzem hőellátási vezetőjénél. Telefonszám: 61-566/42. * Új gabonaminőség-mérő műszer A hódmezővásárhelyi Metri­ptjnd Mérleggyárban új ga­banaminőség-meghatározó mű­szer első sorozata készült el, Szjániel Imrének, a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutató Intézet főigazgatójának találmánya alap­ján. Az elektronikus elven mű­ködő készülék a tartályába he­lyezet öt grammnyi gabonaszem megvizsgálása. keménységének meghatározása alapján öt másod­perc alatt megállapítja annak minőségét, beltartalmi értékét. A gyorsaság és pontosság különö­sen fontos a nagy tömegű gabo­naátvételnél, a malom- és sütő­ipari minőségellenőrzésnél, s a gabonanemesítési vizsgálatoknál. Alkalmas a készülék a szénák, szálas takarmányok minőségének emészthetőségének kimutatására, ezáltal támpontot nyújt a beta­karítás idejének megválasztásá­hoz. A Moloquant nevű új típusú műszerből az első tételt még az aratás idején elküldik a gabona- és sütőipari vállalatoknak, kuta­tóintézeteknek, nagyüzemi gaz­daságoknak. Tizenöt éves a rajzfilmstúdiá A napokban ünnepelte fennállásának 15. évforduló­ját Kecskeméten a Pannónia Film-, Rajz- és Animációs Stúdiója, amely 1971-ben 15 fős stábbal kezdte munkáját. Ma már hatvanan dolgoz­nak a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében, amely négy évvel ezelőtt köl­tözött új — Kerényi József Ybl-díjas építész által terve­zett — épületébe. A Soros­alapítvány, valamint a me­gye támogatása szintén sokat segített abban, hogy Moszk­vától Montreálig, Ottawától Krakkóig sikerrel mutatkoz­tak be a kecskeméti filmek a fesztiválokon, tavaly pedig a magyar rajzfilmgyártás ese­ményeként megrendezték az I. kecskeméti animációs film­szemlét is. Jelentős árnövekedés várható a nyúl értékesítésében Fotó: szőke Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents