Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. JÚNIUS 14., SZOMBAT Ara: 2,2# forint XU. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Körzeti telefonkötvény — Szarvas és góckörzete területén is Befejeződött az elméleti konferencia A Magyar Posta a VII. ötéves terv távbeszélő-fejlesz­tési célkitűzéseinek megvalósításához szükséges pénz­ügyi források kiegészítésére 1986. június 16-tól 800 millió forint értékben ismét körzeti telefonkötvény kibocsátá­sát hirdeti meg. A Szegedi Postaigazgatóság területére 125 millió forint értékben kibocsátásra kerülő körzeti te­lefonkötvény Csongrád megyében 17, Békés megyében pedig 7 települést érint — 25 millió forint értékben. L_ J A körzeti telefonkötvény kibocsátásáról tartott tegnap, pénteken délelőtt Szegeden a postaigazgatóságon tájé­koztatót Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese. A tájé­koztató bevezetőjében el­hangzott, hogy a körzeti te­lefonkötvény Békés megyé­ben Szarvast és góckörzetét érinti, pontosabban Békés- szentandrást, Csabacsüdöt, Kondorost, Kardost, ör­ménykutat és Hunyát. Mi tette szükségessé az új telefonkötvény kibocsátását? Az 1983. november 25"én meghirdetett kötvényakció sikeresen zárult. A 310 mil­lió forint kibocsátási érté­ket — elsősorban a lakossá­gi igények kielégítése érde­kében — az elmúlt év de­cemberében 50 millió fo­rinttal felemelték. Csak né­hány adat a szegedi kötvény jellemzői közül: 8082 lakos­sági és 495 gazdálkodó szer­vezet vásárolt kötvényt, az elmúlt hónap végén újabb 60 lakossági és 15 gazdálko­dó szervezet jelentkezett. Mi a szarvasi kötvényki­bocsátás célja? A VI. ötéves terv végén megkezdődött Szarvas és körzete távbeszélő-hálózatá­nak fejlesztése és korszerű­sítése. A fejlesztés eredmé­nyeként Szarvason 3 ezer, Kondoroson ezer állomáska­pacitású automata-központ létesül. Ezzel egy időben a teljes góckörzetet is automa­tizálták, egységes hálózat kiépítésével. A fejlesztés ve­gyes finanszírozásban való­sul meg. A postai forrást ta­nácsi támogatás és a most kibocsátásra kerülő körzeti telefonkötvény egészíti ki. Kötvényes pénzekből való­sul meg a hálózatbővítés. A hálózatfejlesztési terv a szeptember 30-ig beérkező kötvényvásárlások alapján készül el. A tájékoztatón elhang­zott, hogy ezúttal kötvény- jegyzés helyett körzeti tele­fonkötvény vásárlására lesz lehetőség. A magánszemé­lyek 25 ezer forintért, a gaz­dálkodó szervezetek 100 ezer forintért vásárolhatják meg a kötvényeket. A vásárolt kötvény sajátossága, hogy bemutatóra szól és nem név­re, átruházható. Könnyebb beváltási lehetőséget nyújt az ország bármelyik postahiva­talában. A posta mindezért vállalja — a telefonszerelé­si lapon megjelölt személy részére és címén —, hogy a fejlesztéssel érintett terüle­ten legkésőbb 3 éven belül egy távbeszélő-állomást fel­szerel. A magánszemélyeknek a kötvények visszafizetését a posta a telefon felszerelésé­ről szóló értesítéssel egyide­jűleg 7 ezer forint értékben kezdi meg, a fennmaradó összeget 1989-től 8 eszten­dőn át évi 3, illetve 2 ezer forintos részletekben tör­leszti. A gazdálkodó szerve­zeteknél a törlesztés 1989- től, nyolc egyenlő részlet­ben történik. A kötvényekre a posta 7 százalékos kama­tot fizet. A kamatok kifize­tése 1987-től évente folya­matosan történik majd. A tájékoztatón többek kö­zött elhangzott az is: június 30-ig minden igényt elfo­gadnak, utána viszont csak a hálózatfejlesztési terv alapján vásárolhatók kötvé­nyek. A gazdasági igazgató- helyettes elmondta még: Szarvason a jelenlegi ma­nuális központban van még néhány szabad vonal, a köt­vényvásárlás után, a vásár­lás sorrendjében lehetőség van állomások bekapcsolá­sára. A június 16-án kezdő­dő kötvényvásárlásról bő­vebb felvilágosítást többek között a szarvasi kirendelt­ség ad. — szekeres — Rendkívüli közgyűlés Tegnap, pénteken délután rendkívüli közgyűlést tar­tott a Gyulai Vasipari Szö­vetkezet. Fontos feladat megvitatására és döntésre hívta össze a tagságot a ve­zetőség. Jelenleg gazdasági­lag kedvezőbb — ha a je­lenleginél nehezebb is — szerkezeti változásra szán­ták el magukat. Az elnök, Dudás István szemléletes példákkal sorol­ta azokat a kedvező változá­sokat, amelyeket az új ter­melési formára való átállás eredményezett. Igaz, azokat sem hallgatta el, amelyek bizony nagyobb terheket ró­nak majd a tagságra. Min­dent egybevetve azonban — ha csak a leglényegesebbre gondolunk, a fizetésre, a jövedelemre —, ha nagyobb munkaintenzitást, fegyelmet, munkaszervezést sikerül biz­tosítani és megvalósítani, ak­kor lényegesen vastagabb borítékkal mehetnek haza a dolgozók. A választást — vagy in­kább az új formára való át­térést — ti tkap szavazással döntötte el a tagság, és ez­zel kisszövetkezetté alakul­tak át. A szövetkezet életé­ben szinte történelmi lépé­sen kívül természetesen mó­dosították az alapszabály egyes rendelkezéseit, azon­kívül társadalmi elnökhe­lyettest választottak Írházi Lajos üzemvezető személyé­ben, valamint a felügyelő bizottság élére Ungvári Sán- dort B. O. Uj nézőtér a várszínházban Új nézőtérrel várja a látogatókat a Gyulai Várszínház. A lelátórendszer a Compack Vál­lalat munkája, a székeket Baukó József ter­vei alapján a Gépszev Gt. gmk-ja gyártotta és szerelte össze. Az új nézőtér elkészítésé­nél figyelembe vették, hogy jól mozgatható legyen, mivel a gyulai vár rekonstrukció előtt áll. Az ülőhelyek száma ugyan nem lett több, de a praktikusabb elhelyezéssel a né­zők gyorsabban megtalálhatják ezentúl he­lyeiket. A nézőtér másfél millió forintba ke­rült, melyet a megyei tanács biztosított a várszínház számára. Változott a tószínpad és nézőtere is. A tó­kotrás után megerősítették és új burkolattal látták el a színpadot. A rendezett talajú né­zőtér a víz széléig a lehető legközelebb ke­rült a színpadhoz. Ezzel a módosulással re­mélik, prózai darabok is élvezhetők lesznek hangosítás nélkül. Még egy változás: a gyulai vár kettős ren­deltetésű — múzeum és színház. A próbák alatt gond volt a múzeum megközelítése, ezért a rondella felőli oldalon az első emelet magasságában befalazott ajtót bontanak a múzeum látogatóinak. Sz. M. A várbeli nézőtéren az utolsó simításokat végzik Pénteken plenáris üléssel : befejeződött a Műszaki fej- f lesztés — társadalmi haladás j címmel Székesfehérvárott j rendezett országos elméleti I konferencia. A kétnapos esz- I mecserén öt szekcióban, j negyvennél több előadás i hangzott el a műszaki fejlő­déssel kapcsolatos kérdések­ről. Radios Katalin, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturá- ' lis osztályának vezetője . a ; konferencia zárszavában ar- j ra hívta fel a figyelmet, | hogy a műszaki fejlesztés j nem technológiai, technikai probléma, hanem a társadal- I mi haladás komplex kérdé- s se. Tanácskoztak a halászok A Gyomaendrődi Viharsa­rok Halászati Termelőszövet­kezet tegnap — június 13-án — megtartotta közgyűlését a Körös étteremben. A meghí­vott vendégek között volt Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Orosz Sándor, a Halászati Termelőszövetkezetek Szö­vetségének párttitkára, Hor­váth Pál, a DÉTE igazgató­ja. valamint Nagy Sándor megyei vadászati-halászati főfelügyelő. A szövetkezet tagságát és j a partnergazdaságok, a társ- I szövetkezetek képviselőit I Palov Pálné, a gazdaság I párttitkára köszöntötte, majd dr. Csorna Antal elnök szá- ! molt be a vezetőség elmúlt I évi munkájáról, ezt követő- 1 en pedig tájékoztatta a je- I lenlevőket a VII. ötéves terv j feladatairól, célkitűzéseiről. I Dr. Csorna Antal előadásá- I ban szólt arról, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a hal- j gazdaság (halászat, halfeldol- I gozás) közgazdasági helyzete i fokozatosan romlott, s ezzel j párhuzamosan a hal más I húsféleségekhez képest csők- I kent értékűvé vált. A ter- j melőszövetkezet elnöke a VII. ötéves terv fő célkitű­zései között megemlítette, hogy szinten kell tartani a következő években is a „hal­termelést”. Növelni kell a halfeldolgozó üzem jövedel­mezőségét. Tovább kell fej­leszteni a melléküzemági te­vékenységet azért, hogy a tsz az elkövetkezendő évek­ben is talpon maradhasson. A Viharsarok Tsz halterme­lése a VI. ötéves tervben 5183 tonna volt, a VII. öt­éves tervi előirányzat 8,4 százalékkal kevesebb, azaz 4750 tonna. A halfeldolgozó üzemben 12 ezer 500 tonna élő halat terveznek előkészíteni, s emellett 1987-től évi 2 mil­lió nyulat is feldolgoznak. Az ipari melléktevékenység termelését a következő öt év alatt 226,8 millió forintra kí­vánják megduplázni... A beszámolót, valamint a VII. ötéves tervet a tagság elfogadta. A közgyűlés ez­után Farkas Sándort közgaz­dasági. Mucsi Lajost terme­lési elnökhelyettessé, illetve vezetőségi taggá. Jenei Lász­lót szintén vezetőségi tagnak választotta meg. A rendezvény kitüntetések és jutalmak átadásával feje­ződött be. H. E. Hurrá! Véget ért a tanítás az általános iskolákban Fotó: Gál Edit űz új vállalatvezetési formák tapasztalatairól tárgyalt a nyomdászszakszervezet elnöksége A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének Elnöksége tegnapi ülésén megvitatta az új vállalatve­zetési formák bevezetésének és eddigi működésének ta­pasztalatait. A nyomda- és papíripar területén a vállalatoknál 11 küldöttgyűlés, 2 közgyűlés és 16 vállalati tanács alakult az elmúlt másfél évben. A 16 vállalati tanácsnak 365 tagja van, ezen belül a Pa­píripari Vállalatnál 50 tagú, tehát a jogszabályban meg­határozott legnagyobb lét­számú jött létre. A vállalati tanácsok tagjainak több mint 80 százaléka férfi, a nők aránya tehát nem tükrözi sem a létszámuknak, sem a termelésben elfoglalt he­lyüknek megfelelő helyzetet. Életkor szempontjából az összetétel kedvezőbb: a 30— 50 év közötti korosztály 50 százalékos részaránnyal van jelen a testületekben. Törzs- gárdatag a vállalati tanács­tagoknak több mint 80 szá­zaléka. A fizikai dolgozók az országos átlagnál nagyobb mértékben képviseltetik ma­gukat, míg ugyanis országo­san csak 22 százalékos az arányuk, a nyomda- és pa­píriparban eléri az egyhar- madot. Az elnökség felhívta a figyelmet, hogy a fizikai dolgozók felkészítésére na­gyobb gondot kell fordítani. A vállalati tanácsok elnö­kéül a szakszervezet megíté­lése szerint mindenütt a funkció ellátására alkalmas személyt választottak. A vál­lalati tanácsok alakuló ülé­sének legélénkebb napirend­je mindenütt az igazgatóvá­lasztás volt, s az új formá­ban működő vállalatok nagy többségénél a korábban -ki­nevezett igazgatókat erősí­tették meg munkakörükben. Két vállalatnál az igazgató nyugdíjba vonulása miatt pályázat kiírására került sor, négy helyütt pedig nem kapta meg a korábbi igaz­gató az alakuló ülésen az előírt kétharmados szavazat- többséget. Az igazgatók megválasztá­sa, illetve megerősítése po­zíciójukban többségében öt­évi időtartamra szól, de két vállalatnál 6 évre, egynél pedig egy évre választották a vezetőt. A tapasztalatok szerint a vállalati testületek túljutottak a bizonytalansá­gokon, működésüket a fo­kozódó aktivitás, a vállalat egészére kiterjedő átfogó munka jellemzi. Az üléseken általában érdemi vita ala­kul ki, s ehhez sok válasz­tott küldött is hozzászól. Gond viszont, hogy nem ala­kult még ki, milyen módon ismerjék meg választóik vé­leményét a testületi tagok az egyes megtárgyalandó kérdésekben, s a választók sem kapnak kellő tájékozta­tást az üléseken elhangzot­takról. , Az elnökség megállapítot­ta, hogy az új irányítási formákra áttért vállalatok működésének kezdeti ta­pasztalatai kedvezőek, ám egy sor feladat megoldását is felvetik. Az elnökség ál­lásfoglalása szerint célsze­rűnek látszik több lényeges kérdést a szakszervezet egyetértési jogkörébe utalni. Ilyen például a szervezeti változás, vagy az igazgató bérének megállapítása. Nem kialakult egyelőre az igaz­gatók éves munkája vélemé­nyezésének módja sem. A vállalatok többségénél nem egyértelmű, hogy a szak- szervezetnek a vállalati ta­nács elnöke, az igazgató, vagy a testület egésze-e a partnere. Az elnökség java­solja, hogy a SZOT kezde­ményezze a munkahelyi de­mokrácia egyes kérdéseinek újraszabályozását. lói halad az Összefogás gázvezeték építése A tervezett ütemben ha­lad a Szovjetunióból kiin­duló összefogás gázvezeték- rendszer első magyarországi szakaszának építése. Az Endrőd és Hajdúszoboszló közötti nyolcvanhat kilomé­ter hosszúságú vezetéksza­kaszhoz június elejéig a Du­nai Vasműből ötvenhat ki­lométernyi, nyolcszáz milli­méter átmérőjű csövet szál­lítottak a helyszínre, amely­ből eddig huszonkilenc kilo­méternyit fektettek le. Az építőknek tavasz óta a felázott talaj okozza a legtöbb gondot. A földmun­kagépek nehezen haladnak előre, s a vontatási munká­kat még jelenleg is több,- egymáshoz kapcsolt erőgép­pel kell végezni. A vártnál nehezebb körülmények elle­nére a tervezett ütemben dolgoznak, hogy az Endrőd— Hajdúszoboszló közötti sza* kasz a szeptember végi ha­táridőre elkészüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents