Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

NÉPÚJSÁG 1986. június 14., szombat 4l Bemutatta kormányát az új osztrák kancellár Szejm-állásfoglalás az atomerőművekről „Várakozással tekintek Lá­zár György magyar kor­mányfő közeljövőben ese­dékes ausztriai látogatása elé, hogy további lépésekről döntsünk a két orszáS együttműködésének fejlesz­tésében” — jelentette ki az MTI tudósítójának kérdésére Franz Vranitzky. A kijelölt új osztrák kancellár pénteki, első sajtóértekezletén a kor­mány külpolitikájáról feltett kérdésre válaszolt, s hangoz­tatta: Ausztriát máris igen beható gazdasági, kereske­delmi, kulturális kapcsola­tok fűzik a kelet-európai szocialista országokhoz, s ’ezek továbbfej esztésére — amint a Szovjetunióban er­ről maga is meggyőződött — még sok lehetőség nyílhat. Ausztria természetesen vál­tozatlanul fáradozni fog a béke fenntartásáért, a le­szerelésért. A Varsói Szerző­dés budapesti javaslataival hamarosan foglalkozik az osztrák kormány — mon­dotta. Vranitzky egyúttal szólt arról, hogy Ausztria semle­gessége miatt ugyan nem csatlakozhat a nyugat-euró­pai közösséghez, de azzal fokozott együttműködésre tö­rekszik. Ez azért is érdeke, hogy — az EGK bizonyos gazdasági normáinak meg­tartásával — fejleszthesse kereskedelmét a fejlődő or­szágokkal. Ausztria a nem­zetközi pénzügyi szerveze­tekben is tevékenyebb szere­pet kíván játszani. Az új kancellár — koráb­ban pénzügyminiszter — el­mondotta: a kormányátala­kításnál a szakképzettség és a „kiegyensúlyozottság" játszott szerepet. Vranitzky és Peter Jankowitsch, az új külügyminiszter, középutas pragmatikusnak számít az Osztrák Szocialista Pártban, míg Ferdinand Lacinát, aki a közlekedési és államosított ipari tárca éléről a pénzügy- miniszter kulcspozíciójába került, baloldalibbnak tart­ják. Vranitzky túlnyomórészt gazdasági kérdésekre vála­szolt. Célzott arra, hogy a súlyos szerkezeti válsággal és rendeléshiánnyal küzdő állami ipar vezetésében vál­tozásokra kerülhet sor, és na­gyobb lendülettel látnak az üzemek szanálásához. Az ország helyzetében nélkülöz­hetetlen a vízi energia továb­bi kihasználása mind a Du­nán, mind más vizeken — hangsúlyozta. A tőke, kö­zölte, adókedvezményeket kap. Vranitzky „meglehetősen bizonyos,” abban, hogy a vá­lasztásokat csak az eredeti­leg tervezett' időpontban, 1987 áprilisában tartják meg, s a szocialisták addig tovább kormányoznak koa­líciós partnerükkel, az Oszt­rák Szabadságpárttal, füg­getlenül annak belső vezeté­si vitáitól. Franz Vranitzky Peter Jankowitsch. az 53 éves új külügyminiszter jogi és nyelvészeti tanulmányo­kat végzett, 1957 óta áll kül­ügyi szolgálatban. 1970—72 között Bruno Kreisky kan­cellár kabinetfőnöke volt, utóbb nagykövet az ENSZ- nél és az OECD-nél. Diákko­ra óta vesz részt a szocia­lista mozgalomban, az el­múlt két évben mint par­lamenti képviselő és az SPÖ nemzetközi titkára műkö­dött. Rudolf Streicher, a közle­kedés és az államosított ipari ügyek minisztere a Voest- Alpine állami konszernben szabadult fel mint szerszám- készítő szakmunkás, majd kohászati főiskolai tanulmá­nyai után vezető tisztsége­ket töltött be állami nagy­üzemekben és rendkívül si­keresnek bizonyult. Legutóbb a Steyr-Daimler-Puch vezér- igazgatója volt. Űj tagja még a kormány­nak Johann Bauer, a keres­kedelmi minisztérium állam­titkára. A 46 éves pénzügyi szakembernek e minőségében a magyar—osztrák kapcsola­tokban is fontos szerep jut. Elődje, Erich Schmidt át­veszi a mezőgazdasági tárca vezetését. Az átalakított osztrák kormányt hétfőn ik­tatják be. Franz Vranitzky és kabi­netje nehéz feladat előtt áll: az Osztrák Szocialista Párt­nak az elnökválasztáson szenvedett súlyos veresége titán sikereket kell elérni ahhoz, hogy ne veszítse el a tavaszi parlamenti választást is. Az ellenzéki konzervatív Osztrák Néppárt némi elé­gedettséggel tekint az SPÖ pragmatikusabb szárnyának erősödésére: egyik nagy párt sem tartja lehetetlennek, hogy kiegyensúlyozott vá­lasztási eredmény esetén koalícióban kormányozzanak tovább. Lengyelországban pótolha­tatlanul szükségesek az atomerőművek, és majdani üzemeltetésük teljesen biz­tonságos lesz — válaszolta a lengyel törvényhozás arra a lakossági petícióra, amely az első lengyel atomerőmű épí­tésének leállítását követelte. A petíciót a szovjet határ mentén fekvő északkelet­lengyelországi Bialystok vaj­daság csaknem 3 ezer lakosa írta alá a csernobili atom­erőmű-szerencsétlenséget kö­vetően. Kijelentették, hogy nem érdemelnek hitelt a lengyel kormánynak azok a kijelentései, amelyek szerint a Zarnowiecben épülő első lengyel atomerőmű veszély­telen lesz a lakosságra néz­ve. A petíció aláírói követel­ték, hogy minden atomener­giát hasznosító lengyel üze­met helyezzenek a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség felügyelete alá, és mindenütt az aktuálisan legkorszerűbb­nek számító biztonsági be­rendezéseket alkalmazzák. A parlament válasza —* amelyet pénteken közölték a lengyel lapok — leszögezi, hogy Lengyelország nem le­het meg atomerőművek nél­kül, mivel a hagyományos energiaforrásokból már kép­telenség kielégíteni a gaz­daság energiaigényét, s az atomerőművek nem is szeny- nyezik annyira a környeze­tet, mint a hagyományos hőerőművek. A szejm válasza felhívja a figyelmet arra is, hogy Lengyelországban nem kell olyan szerencsétlenségtől tar­tani, mint amilyen Cserno­bilben történt, mivel az épü­lőfélben lévő első erőmű, és a későbbiekben építendő többi szintúgy, egészen más rendszerű, mint a csernobili. Ezek úgynevezett víznyomá­sosak, ilyenek ma a világon az atomerőművek 70 száza­léka. A lengyel atomerőmű­vek speciális külső védő­burokkal fognak készülni, és olyan tartalék hűtőrendsze­rük is lesz, amely még ak­kor is biztosítja a reaktor- alap hűtését, ha az elsődle­ges hűtőrendszer tönkre­megy. Az atomerőmű építé­sét a Lengyel Atomenergia Hivatal 30 szigorú feltétéi­hez köti. Az erőmű üzembe helyezését pedig csak akkor fogják engedélyezni, ha az igazgató bemutatja az üzem­zavar esetére kidolgozott mentési tervet, és azt is iga­zolja, hogy a mentési terv azonnali megvalósításához minden szükséges eszköz a rendelkezésére is áll. Pozitív nvilatkozatok az EGK és Románia kapcsolatairól Willy de Clercq, az euró­pai közösségek bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja elégedetten nyilatkozott romániai tárgyalásairól és biztatónak ítélte meg a két­oldalú kapcsolatok fejlődé­sét a KGST többi tagorszá­gával is — közölte a szóvivő pénteken a közösség sajtótá­jékoztatóján. De Clercq június 11—12- én Romániában Ceausescu elnökkel, Vaduva külügy- és Pungan külkereskedelmi mi­niszterrel tanácskozást foly­tatott az EGK és Románia kapcsolatairól, a kereskedel­mi és együttműködési egyez­mény kilátásairól. De Clercq tájékoztatta vendéglátóit, hogy az EGK-főbizottság megkapta a felhatalmazást a közösség tagországainak kor­mányaitól ilyen egyezmény megtárgyalására. Elégedett­ségét fejezte ki, hogy a ro­mán kormány elvi döntést hozott az EGK-val való hi­vatalos kétoldalú kapcsolat megteremtésére. Kijelentette továbbá: ha­sonló közeledés van az EGK és a KGST többi tagországa között. Hangsúlyozta, hogy a közösség bizottsága nagy fontosságot tulajdonít a KGST-tagországokkal való kétoldalú kapcsolatoknak. A Romániában tett látogatását úgy is fogja fel, mint részét a KGST-tagállamokkal való kapcsolatépítés folyamatá­nak. Hz amerikai törvényhozók a SÜLT—II megtartására szólítják fel Reagant Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elfogad­ta azt a javaslatot, hogy a képviselők kérjék fel Rea­gan elnököt a SALT—II szerződés rendelkezéseinek megtartására. A javaslat rö­videsen a ház teljes ülése elé kerül, s várható, hogy a többség támogatja azt. A képviselőház ilyen határo­zata nem lenne kötelező ér­vényű az elnökre nézve, de Dante Fascell, a bizottság elnöke jelezte: ha Reagan nem lesz hajlandó a szerző­dés megtartására, akkor a törvényhozás más lépéseket is tehet, például megtagad­hatja az anyagi eszközök fo­lyósítását minden olyan fegyverkezési programtól, amely a SALT—II megsérté­sével járna. Közben Washingtonban teljes a zavarodottság. Míg Reagan elnök szerdai sajtó- konferenciáján megismételte ugyan, hogy nem tekinti többé kötelezőnek a korlá­tozásokat, azt mondta, hogy még nincs végleges döntés a további lépésekről, s egy kérdésre válaszolva még azt is lehetségesnek vélte, hogy az Egyesült Államok belül marad a hadászati fegyverek engedélyezett keretén, ha nem is tekinti érvényben le­vőnek a szerződést. Larry Speakes elnöki szó­vivő csütörtöki sajtóértekez­letén már keményebb han­got ütött meg, és kijelentet­te, hogy „a SALT-szerzŐdés halott”. E kijelentés hatását viszont néhány vezető fehér házi tisztségviselő igyekezett szinte azonnal enyhíteni. Paul Warnke, az ismert le­szerelési szakértő, aki annak idején az amerikai küldött­ség vezetője volt a SALT- tárgyalásokon. felvetette: el kell dönteni, Reagan melyik kijelentése érvényes — a május 27-1 arról, hogy az Egyesült Államok felmondja a szerződés megtartására vállalt kötelezettségét, vagy a június 11-1 sajtókonferen­cián elhangzott közlés, hogy esetleg megmarad annak ke­retei között. Warnke ismét figyelmeztetett: ha a kor­mányzat felrúgja a SALT- szerződést, akkor az egész leszerelési rendszerre mér csapást, s egyúttal kockáz­tatja az Egyesült Államok biztonságát is, mert a Szov­jetuniónak megvannak az eszközei, hogy a SALT meg­sértésére megfelelően vála­szoljon. A Szovjetunió jelentést terjeszt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elé A Szovjetunió is mielőbbi, kötelező érvényű nemzetközi megállapodásokat szorgal­maz az atomreaktorok biz­tonságáról, a balesetek jel­zéséről, a kölcsönös segítség- nyújtásról. Ezt hangsúlyozta Borisz Szemjonov, a Szov­jetunió atomenergia-bizottsá­gának elnökhelyettese mai bécsi sajtóértekezletén. Az ENSZ-központban e két egyezmény előkészítéséről ta­nácskozik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) kormányzó tanácsa. A Szovjetunió augusztus végéig részletes jelentést ter­jeszt az ENSZ-intézmény elé a csernobili szerencsétlen­ségről, közölte Szemjonov. Közös feladat, hogy maxi­mális biztonságú atomreak­torok működjenek, s hogy a legrövidebb időn belül nem­zetközi jelzőrendszert te­remtsenek a nukleáris bal­esetek esetére. A tervezett szerződés alapján a csatlako­zó államok — az atomügy­nökség révén — segítséget nyújthatnak a balesetek kö­vetkezményeinek elhárításá­ban. A Szovjetunióban 14, a cser­nobilivel megegyező típusú atomreaktor működik, a bal­eset után megfelelő további biztonsági intézkedéseket tet­tek, így azok leállítására nincsen ok. A csernobili baleset követ­keztében 24-en vesztették életüket, tízen vannak vál­ságos állapotban, közölte Szemjonov. Bosszú az álmok gyárából Amerika új hősei — mode in Hollywood — egészen más típusúak, mint az eddigiek. Verekednek, lövöldöznek és szúrnak Amerika területén és az egész világban, ahol a „rossz” felüti a fejét. El­sősorban szovjetek, vietna­miak, libanoniak kerülnek az útjukba, és buzgón küldik is őket a — másvilágra. A legújabb hős egy harcos szívű 17 éves srác. Apját el­rabolta egy sivatagi kényúr, s az amerikai elnök és az egész hadsereg tehetetlen a rablóval szemben. Ekkor a srác elindul bosszút állni: egy F—16 vadászgép pilóta­üléséről küldi halálba az el­lenség százait, végül apucit is kiszabadítja, és estéről es­tére győz Amerika nevében. Óriási siker. A hősök között a legna­gyobb a már unalomig em­legetett Rambo. Tíz év után „bosszút áll Vietnamért”. A film félmilliárd dollárt ho­zott a producernek. Egy má­sik ilyen film a „Vörös ve­szedelem”, amelyben kubaiak az ellenfelek, a „Delta Force” című filmben pedig palesztin géprablókkal végez az ame­rikai elit osztag ... Az új mítoszt kereső ame­rikai közönség „megeszi” ezt a véres új hullámot. Hosszú sorokban várakoznak mozi­jegyért, film közben pedig szurkolnak, tapsolnak, élje­neznek, ha a hős gyilkol. A játékszerek közül Rambo fegyvereinek kicsinyített má­sai a legkelendőbbek. Ame­rika apraja-nagyja a győze­lem mámorában él. „Tulaj­donképpen csak az hiányzik, hogy a film végén a közön­ség felálljon és elénekelje a himnuszt” — írta a Quick nyugatnémet magazin New York-i tudósítója. A „Vörös veszedelem” rendezője, John Milius meg is sértődött: „Mit akar tulajdonképpen? Az embereknek szükségük van példaképekre, amelyekre fel­nézhetnek!” — mondotta a tudósítónak. Az amerikaiaknak hosszú éveken át vereségeket kellett elkönyvelniük: Watergate, az elveszített vietnami háború, a teheráni túszdráma és a nevetségessé vált kiszabadí- tási kísérlet, a csúfos ku­darcba fulladt libanoni ven­dégszereplés ... Volt győze­lem is. de az csak Grenada, egy karib-tengeri törpeor­szág ellen sikerült. Neves szakértők azt állít­ják, hogy ezeknek a filmek­nek a,zért van sikerük, mert milliók élhetik át, legalább a moziban, a győzelem érzé­sét. Buzz Feitshans, a Ram­bo producere egyszerűbben látja a dolgokafr „Ezek csak filmek, semmi más. Pénzt hoznak, és csak ez a fon­tos”. Tollhegyen: Nap és tenyér Dél-Afrlkában általános sztrájk­kal és tüntetésekkel akarnak megemlékezni a tíz évvel ez­előtti sowetói eseményekről. Ak­kor zendülés tört ki Johannes­burg feketék lakta másfél mil­liós elővárosában, a rendőri ön­kénynek hatszáz halálos áldo­zata volt, több ezer őrizetbe vétel történt. Most, hogy elkerüljék a harcos emlékezést, Pretórla bevezet­te a rendkívüli állapotot, sorozatos letartóztatásokat hajtanak végre. A helyzet pattanásig feszült. A Nobel-békedíjas Tutu püspök már egy lehetséges vérfürdő rémképéről szól. A dél-afrikai apartheid rezsim megint a nyílt erőszakhoz nyúl. A többség egyik képviselője pedig a régi afrikai mon­dást idézte: vajon meddig lehet tenyérrel eltakarni a felkelő napot? (r.) Ügyfél- szolgálati iroda­kirendeltséget nyitónk Szarvason a Szabadság u. 0. sz. alatt (a postahivatalban) 1986. június 16-án, Telefon: 236. A kirendeltség intézi Szarvas, Békésszentandrás, Csabacsüd, Kondoros, Kardos, örménykút, Hunya területén a telefonkötvény vásárlásával kapcsolatos ügyeket, továbbá tájékoztatást ad a távközlési szolgáltatásokról. Nyitva tartási idő: hétfőtől péntekig 10—18 óráig, szombaton is, 9—13 óráig. Levélcím: Szegedi Postaigazgatóság ügyfélszolgálati irodája, Szeged, Postafiók 668. 6701. Telefon: 22-200 és kirendeltség a fenti címen. VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! *0ó/a. SZEGEDI POSTAIGAZGATÓSÁG 2372 ö

Next

/
Thumbnails
Contents