Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

T 1986. június 13., péntek NÉPÚJSÁG „Csillagbéke” A világűr békés hasznosítására irányuló közös gyakorlati lépések három szakaszból álló — a 2000-ig terjedő időszakra szóló — programját javasolja a Szovjetunió a világ népeinek. E program célja: a „csillagbéke” szilárd gazdasági, politikai és jogi, valamint szervezeti alapjainak megteremtése. A programot Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szov­jet miniszterelnök ismertette a Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához intézett levelében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A Szovjetunió üdvözli a világszervezet felhívását, amely­ben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesszék elő el­képzeléseiket a világűr békés hasznosítása érdekében meg­valósítandó nemzetközi együttműködésről és a kozmosz mi- litarizálásának megakadályozásáról. Ugyanannak a feladat­nak két vonatkozásáról van szó: le kell állítani a „csillag- háború” előkészületeit és ki kell dolgozni a „csillagbéke” ter­veit, a világűr békés hasznosításának minden ország közös erőfeszítésével megvalósuló programját — írja levelében a szovjet kormányfő. A világűr felhasználása minden államtól új, az egész boly­gót átfogó politikai gondolkodásmódot követel, amelynek ré­sze az erő alkalmazásáról és a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvésről való lemondás. Üzenetében Nyikolaj Rizskov emlékeztet arra, hogy a csapásmérő kozmikus fegy­verek létrehozása jelentősen megnövelné a minden egyes államot és népet fenyegető atomháború kirobbanásának ve­szélyét. A nukleáris űrkorszakban a biztonság csak minden­ki közös biztonságaként képzelhető el, kizárólag nukleáris leszereléssel, a fegyvereknek a világűrbe való kijuttatásának megakadályozása révén. Ezt célozza a nukleáris fegyverzet —-2000-ig történő — teljes és általános felszámolásának ter­ve, amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyilatkozatában ismertetett Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió a csapásmérő űrfegyverek kifejlesztésének, kipróbálásának és telepítésének szigorú betiltása mellett emel szót. Az e célhoz vezető lépések egyike lehetne az, ha az államok nemzetközi egyezményt kötnének a mesterséges holdak sérthetetlenségéről, az új műholdelhárító-rendszerek kifejlesztésének, kipróbálásának és telepítésének tilalmáról, valamint a már meglevők felszámolásáról. Az űrfegyverkezési hajsza megelőzése és a földi fegyver­kezési verseny beszüntetése érdekében a legfontosabb fel­adat: kölcsönösen le kell állítani minden nukleáris robban­tást. A Szovjetunió javaslatai értelmében először is meg kell gyorsítani a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek célja: hatékony megállapodások kidolgozása a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjedésének megakadályozása és a földi fegyverkezési hajsza beszüntetése, a nukleáris fegyver­zet korlátozása és csökkentése, a hadászati egyensúly meg­szilárdítása érdekében. A Szovjetunió egyidejűleg azt java­solja, hogy a genfi leszerelési konferencia keretében kezdje­nek tárgyalásokat a fegyverek világűrbe való telepítésének megakadályozása céljából. A békés célú űrkutatási együttműködés fejlesztése érdeké­ben átfogó programokat kell kidolgozni amelyek az általá­nos haladást és bolygónk biztonságát szolgálják, s az egész emberiség együttes erőfeszítései révén valósulnak meg — hangsúlyozta a szovjet politikus. Nem célszerű szétforgá­csolni az államok erőfeszítéseit a világűr kutatásában, vagy párhuzamosan végezni ugyanazt. Az erőfeszítések ésszerű hasznosítása, azok egyeztetése és egyesítése révén a kutatá­sok hatékonyabbak lennének és lehetővé válna olyasminek a megvalósítása, amivel egyedül még a legerősebb ország sem lenne képes megbirkózni — mutatott rá Nyikolaj Rizskov, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió ezért javasolja a világűr közös, békés meghódításának három szakaszból álló prog­ramját. A program első, úgynevezett szervezési szakaszában öt évig tanulmányoznák a világ országainak az űrtechnikával kapcsolatos igényeit. Legkésőbb 1990-ben össze kellene hívni a nemzetközi űrkutatási konferenciát vagy az ENSZ e kér­déssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát, illetve más megfe­lelő fórumon kellene megvitatni az addig felmerült kérdése­ket. Ez a fórum hagyná jóvá a ’90-es évekre szóló cselekvési programot, figyelembe véve az azt követő 10—15 évre vo­natkozó távlatokat. A konferencia létrehozná az Űrkutatási Világszervezetet (ÜKVSZ), s annak égisze alatt jóváhagynák a konkrét együttműködési tervek végrehajtásának szakosí­tott programjait. A Szovjetunió véleménye szerint az erőfeszítéseket olyan átfogó, a kozmikus technikát felhasználó tervek végrehajtá­sára kell összpontosítani, amelyek minden ország társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt fontosak. Ilyenek például: — a távközlés, a tengerhajózás, az életmentés a földön, a levegőben és a világűrben; — a Föld nagy távolságból történő megfigyelése a mező- gazdasági termelés, a szárazföldek és a világóceán természeti kincseinek jobb kihasználása érdekében; — a Föld bioszférájának tanulmányozása és megőrzése, át­fogó időjárás-előrejelzési, illetve a természeti katasztrófákat előrejelző rendszer létrehozása; — új energiaforrások felhasználása, új anyagok és techno­lógiák kidolgozása egyebek között az orvostudomány és a biológia részére, a súlytalanság és a légüres tér körülmé­nyeinek kihasználása termelési folyamatok kidolgozására. A ’90-es évek első felében, a program második szakaszá­ban, egyeztetett tervek alapján ki kell dolgozni és létre kell hozni a megfelelő űrtechnikát. E szakasz egyik központi fel­adata lenne az űrtechnika komplex felhasználása a földi bioszféra állapotának tanulmányozása érdekében, azzal a cél­lal, hogy konkrét intézkedéseket dolgozhassanak ki a bio­szféra megőrzésére. A harmadik szakaszban, a megvalósítás szakaszában, meg­felelő űreszközöket bocsátanának fel, biztosítanák a szüksé­ges földi rendszerek működését, az űrtechnika alkalmazásá­nak egyes szakosított programjai gyakorlati hasznot hajta­nának. A Szovjetunió megítélése szerint az Űrkutatási Világszer­vezetnek univerzális államközi szervezetnek kell lennie, melynek alapokmánya nemzetközi szerződés formáját öltené, s amely együttműködési megállapodást kötne az ENSZ-szel. Feladata a szakosított programok koordinálása és megvaló­sítása lenne. Pénzeszközeit elsősorban a jelentős űrkutatási erőforrásokkal rendelkező országok, valamint más, gazdasá­gilag fejlett államok biztosítanák. Az Űrkutatási Világszervezet gondoskodna arról, hogy minden államnak módja legyen társadalmi és gazdasági fej­lődése érdekében felhasználni az űrtudomány és az űrtech­nika eredményeit, segítene a fejlődő országoknak abban, hogy a világűr meghódításának közvetlen és tevékeny ré­szeseivé válhassanak — írja levelében Nyikolaj Rizskov. AVSZ PTT ülésének nemzetközi visszhangjai Haderőcsökkentés A Varsói Szerződés országai változatlan, rugalmas tár­gyalási készségüket hangsúlyozták a bécsi haderő-csök­kentési tárgyalások csütörtöki fordulóján. A Nyugat ez­úttal is negatívan reagált: a VSZ budapesti javaslataira a NATO brüsszeli központja válaszol majd; a bécsi fó­rumon amúgy is csak az ott beterjesztett javaslatokkal foglalkoznak — mondotta az ülés után a NATO-orszá- gok szóvivője. A Varsói Szerződés szóvivője kérdésekre válaszolva rámutatott: a hagyományos haderők és fegyverzetek nagyszabású csökkentésére vonatkozó új javaslatokat megtárgyalhatják mind a stockholmi értekezlet kereté­ben, mind a kiszélesítendő bécsi fórumon, akár újonnan kialakítandó keretek között. A lényeg, hogy haladást ér­jenek el, a VSZ számára bármely tárgyalási fórum meg­felel, ha a haderők lényeges csökkentését szolgálja. A javasolt nagyszabású megállapodás ellenőrzésére egyéb­ként más, szélesebb körű lehetőségek nyílnának, mint a VSZ által korábban felvetett kismértékű haderőcsök- kentésnél — mondotta még a szóvivő. (A NATO elégte^ lennek minősíti a jövendő megállapodás ellenőrzésére vonatkozó eddigi szocialista javaslatokat.) Az ülésen Enjo Szavov bolgár, Ludek Handl csehszlo­vák és Érdem Erner török nagykövet szólalt fel. „Felhívás a cselekvésere”, „Felhívás a szilárd béke ér­dekében” — ezekkel a sza­lagcímekkel indítja a moszk­vai Pravda és az Izvesztyi­ja csütörtöki száma buda­pesti tudósításait. Valameny- nyi szovjet lap részletesen, az első oldalon számol be a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­leté ülésének befejező nap­járól, közlik a kiadott köz­leményt és felhívást. A világ népei megelége­déssel állapíthatják meg, hogy a testvéri szocialista országok legmagasabb szin­tű vezetői a Duna-parti vá­rosban új fejezetet nyitot­tak a közösség történetében, újabb nagy jelentőségű lé­pést tettek a béke és lesze­relés érdekében — hangsú­lyozza a Pravda. A szocialista országok ha­tározottan síkraszálltak a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti poli­tikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért — állapít­ja meg az Izvesztyija. A Budapestről kelte­zett felhívásban a VSZ tagállamai konkretizál­ták és részletesen ki­fejtették a katonai — mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverzet te­rén való — szembenállás szintjének csökkentését szol­gáló politikájukat. A lap az utóbbi napok bu­dapesti eseményeit, Mihail Gorbacsov magyarországi lá­togatását értékelve rámutat: a megbeszélések újólag megmutatták, hogy a két or­szág teljesen azonos nézete­ket vall a kétoldalú kapcso­latok fejlesztését illetően, mi több, gazdasági téren az új együttműködési formák­ra helyezték a fő hangsúlyt. Mihail Gorbacsov buda­pesti baráti látogatását Ma­gyarországon úgy értékelik, mint a széles körű szovjet— magyar együttműködés meg­erősítésének és elmélyítésé­nek új szakaszát — írja Vla­gyimir Nakarjakov, az APN szovjet sajtóügynökség bu­dapesti különtudósítója. Az SZKP KB főtitkárá­nak és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának meg­beszélései, a többórás véle­ménycserék megmutatták, hogy az SZKP-nak és az MSZMP-nek közös a célja: a társadalmi-gazdasági fejlő­dés és a tudományos-műsza­ki haladás meggyorsítása, a nép jólétének javítása, a szocialista demokrácia töké­letesítése, a szocializmus le­hetőségeinek és előnyeinek teljesebb felhasználása ré­vén. Az APN különtudósítója a továbbiakban kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelés­ben Magyarország számos termékfajtában az egy főre jutó átlagot tekintve jelentő­sen meghaladta a KGST más- tagországait és sok fej­lett tőkés országot. Az egy főre jutó 165 kg-os hús­termelés, az 1,6 tonna gabo­na, a 210 kilogramm burgo­nya. zöldség és gyümölcs — csupán néhány adat a ter­melés magas szintjének jel­lemzésére — írja az APN. A tudósító végezetül em­lékeztet arra, hogy a két or­szág vezetőinek találkozóján különös figyelmet szenteltek a kétoldalú gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcso­latok stabil fejlesztésének, a termelési szakosodás és kooperáció elmélyítésére megkezdett munka meg­gyorsításának, az együttmű­ködés új, progresszív formái meghonosításának. „Konkrét intézkedések a háborús fenyegetés ellen” — íme egy jellemző cím a csü­törtöki bolgár lapokból, ame­lyek terjedelmes tudósítá­sokban számoltak be a ta­nácskozás munkájának be­fejeződéséről és az elfoga­dott dokumentumokról. A Zolnierz Wolnosci, a lengyel hadsereg napilapja reménykeltőnek nevezte a budapesti javaslatot, mond­ván: a nemzetközi feszült­ség növekedése ellenére a párbeszéd továbbra is lehet­séges és szükséges. A bukaresti sajtó csütörtö­kön első oldalon számolt be a VSZ PTT ülésének befe­jeződéséről, a küldöttségve­zetők tanácskozásáról, és közölte az elfogadott közle­ményt és felhívást. Csütörtökön valamennyi jugoszláv napilap vezető he­lyen foglalkozott a budapesti üléssel, dokumentumaival. A Borba „A VSZ újabb felhí­vása a Nyugathoz”, a Poli­tika „Csökkentsék egynegye­dével a fegyverzetet” cím­mel számolt be az esemé­nyekről. Budapesti beszámolójában az El Pais azt emeli ki, hogy a Szovjetunió célja a bécsi tárgyalások kimozdítá­sa a holtpontról, az ott fo­lyó megbeszélések témaköré­nek bővítése. A pekingi China Daily a leszerelési javaslatokat is­mertetve megállapítja: ezek a kezdeményezések részlete­sebb kifejtését jelentik an­nak, amit Mihail Gorbacsov az NSZEP áprilisi kongresz- szusán jelentett be. A nyugat-berlini Die Wahrheit kiemelte Barity Miklósnak, a VSZ PTT fő­titkárának szerdai sajtóérte­kezletén mondott szavaiból, hogy a szocialista országok készek a politikai párbeszéd folytatására és elmélyítésé­re. Az NSZK vezető újságjai, tévé- és rádióállomásai egyelőre kevés értékelő elemmel, politikai szemléle­tüknek megfelelően ismerte­tik a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének ülésén elfogadott le­szerelési javaslatokat, ma­gas szintű hivatalos állás- foglalás azonban még nem látott napvilágot a nyugat­német fővárosban. A tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung „Budapesti ajánlat: jelentősen csökkentsék a fegyveres erőket és a ha­gyományos fegyverzetet” címmel közöl ismertetést, amelyben rámutat: „Nyugati megfigyelők előremutató elemként húzzák alá, hogy a Kelet folytatni akarja a Genfben megkezdett világ- politikai párbeszédet, s ez alkalommal az esetleges megállapodások ellenőrzésé­nek kérdésében, így a köz­vetlen helyszíni ellenőrzés kérdésében is a korábbinál sokkal nagyobb készséget ta­núsít.” „Keletről az enyhülés irá­nyába mutató jelek érkez­nek” — ezt a címet adta az II Messaggero című olasz napilap csütörtöki számában megjelent tudósításának, amely a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti csúcstalálkozójáról, az ott előterjesztett leszerelési ja­vaslatokról szól. A gondola­tot általában minden olasz lap osztja, hangsúlyozva: politikai szempontból jelen­tős javaslatokról van szó, amelyeket a másik félnek elkerülhetetlenül mérlegel­nie kell. A csütörtöki japán újságok kivétel nélkül már a címben kiemelték, hogy a Varsói Szerződés az 1990-es évekre az európai haderők egymil­liós csökkentését javasolta a NATO-nak, s ennek kapcsán rendkívül merész indítvány­ról beszéltek. A belga hírügynökség és a rádió beszámolt NATO-dip- lomaták első reagálásáról: a dokumentumokat „tudomá­sul vették, kedvezően fogad­ták és nagy érdeklődéssel ta­nulmányozzák”. A La Libre Belgique című lap és a Le Soir kiemeli, hogy a bécsi fegyverzet- csökkentési tárgyalások, „ahol, a több mint tíz évi topogás folytán, szomorúak a tapasztalatok”, egész Euró­pát átfoghatják és talán ki­mozdulhatnak a holtpontról. Az amerikai hírügynöksé­gek, rádió- és televíziós ál­lomások legtöbb jelentése „nehezen megvalósíthatónak” és „hosszú tárgyalást igény­lőnek” minősítette azt a ja­vaslatot. amelyet a szocialis­ta országok az európai ha­gyományos fegyveres erők gyors és nagy méretű csök­kentésére tettek szerdán Bu­dapesten. Mindhárom nagy amerikai televíziós hálózat, valamint a CNN kábeltelevíziós hír­csatorna is közölt fő híradó­jában beszámolót a doku­mentumok aláírásáról. Az ABC televízió budapesti tu­dósítása külön is aláhúzta, hogy az új javaslat már az első évben jelentős létszám- csökkentést kíván megvaló­sítani Európában a fegyveres erőknél és a fegyverzet meg­felelő csökkentését is előirá­nyozza. A CBS televízió kö­zölte, hogy a NATO gondo­san tanulmányozni kívánja a budapesti dokumentumo­kat. Gromiko—Dzsurov találkozó Rendkívüli állapot Dél-Dfrikában Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taaácsa Elnöksé­gének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Dobri Dzsurov hadseregtábornokot, a BKP KB PB tagját, a Bol­gár Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterét, aki ka­tonai küldöttség élén érke­zett baráti látogatásra a Szovjetunióba. A találkozón nagyra érté­kelték a Varsói Szerződés A nukleáris fegyverkísér­letek haladéktalan beszünte­tésére szólított fel a hirosi- mai békeértekezlet, amely­nek munkájában hét ország — köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — or­vosai, a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzet­közi orvosmozgalom tagjai vesznek részt. „Az emberiség előtt álló legsürgősebb feladat a tö­megpusztító eszközök meg­semmisítése” — hangsúlyoz­ta felhívásuk. Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé budapesti ülé­sének munkáját, s hangsú­lyozták, hogy égető szükség van határozott lépésekre a béke megóvásáért. A nap folyamán Dobri Dzsurov tárgyalt Szergej Szokolov marsallal, az SZKP KB PB póttagjával, honvédel­mi miniszterrel. A megbe­szélésen kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdése­ket vitattak meg. A tanácskozáson több elő­adás hangzott el az atomhá­ború megelőzésének, lehető­ségeiről, továbbá egy esetle­ges háború várható pusztí­tásairól, amelyek teljesen valójában fel sem mérhetők előre. A csütörtöki tanácskozá­son részt vett Araki Takesi, Hirosima város polgármeste­re. A békeszimpózium pénte­ken a másik atombomba súj­totta japán városban, Naga- szakiban folytatja munkáját. Az afrikai ENSZ-tagálla- mok csoportja csütörtökön a Biztonsági Tanács sürgős ösz- szehívását kérte a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult sú­lyos helyzet miatt. Tegnap, négy nappal a so- wetói vérengzés tizedik év­fordulója előtt rendkívüli ál­lapotot hirdettek ki Dél-afri- ka egész területére. Ennek értelmében a már eddig is széles jogkörrel rendelkező rendőrség vádemelés nélkül korlátlan ideig őrizetben tart­hat foglyokat, felhatalmazás nélküli házkutatásokat tart­hat, a hatóságok kijárási ti­lalmat rendelhetnek el, és le­zárhatnak egyes területeket állampolgárok bizonyos cso­portjai előtt. A rendőrség már a rend­kívüli állapot kihirdetését megelőző hajnali órákban példátlan arányú letartózta­tásokat hajtott végre. Egyhá­zi források szerint több mint 1200 embert fogtak el. Az azániai népi szervezet irá­nyítóin kívül őrizetbe vettek sok szakszervezeti vezetőt. Ezenkívül a hatóságok minden nem helybeli lakost kitiltottak Sowetóból. A ren­delkezés ^érvényes a sajtó képviselőire is, akiket más szigorú korlátozásokkal is sújtottak. Megtiltották min­denfajta híradást a letartóz­tatásokról, illetve az esemé­nyek fényképezését vagy fil­mezését. A pretoriai rendszer lépé­sei általános visszatetszést keltettek világszerte. Bonn aggodalmának adott hangot Washington mérsékletre in­tette a Dél-Afrikában szem­ben álló feleket, de — a Fe­hér Ház szóvivője szerint — nem foglalkozik a gazdasági szankciók megszigorításának gondolatával. brit külügy­minisztérium viszont közölte, hogy London fontolóra veszi a szankciókat elutasító ma­gatartásának felülvizsgálatát. Desmond Tutu Nobel-bé- kedíjas anglikán püspök ki­jelentette, hogy csak a kül­föld közbelépése akadályoz­hatja meg a konfliktus ki- szélesedését Dél-Afrikában. A kétmillió tagot számláló UDF, melynek sok vezetője most először kényszerült il­legalitásba, szóvivője útján szintén határozott nemzetkö­zi fellépést sürgetett, megál­lapítva, hogy a pretoriai lé­pés vérfürdőt idézhet elő. Hirosimái békeszimpőzium

Next

/
Thumbnails
Contents