Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
1986. június 13., péntek o Megjelent a Pártáiét júniusi száma Don Quijote a gyulai várban A íolyóirat közli Pál Lé- nárdnak, a Központi Bizott-r ság titkárának beszédét, amely a Lenin születésének 116. évfordulója lakalmából rendezett propagandista-ünnepségen hangzott el. Iparunk arányosan járult hozzá a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, de fejlődése, megújulása nem vonatkoztatható el a népgazdaság helyzetétől, problémáitól. Kapolyi László ipari miniszter áttekintést ad a feszültségpontokról, a jövedelemtermelő-képesség fokozásának tartalékairól. Szabó Miklós, a Békés Megyei Pártbizottság első titkára elemzi a megye gazdasági helyzetét. Rámutat: a további előrehaladás egyetlen járható útja a kiemelt népgazdasági programokhoz való csatlakozás. Kedvező hatást gyakorolna a megye gazdasági életére, ha a jelenleginél korszerűbb gépi berendezéseket telepítenének a megyébe a munkaerőgondokkal küzdő üzemek. Tóth István a kultúra pártirányításával foglalkozik. Felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg a marxista elmélet bizonyos mértékű elbizonytalanodása érzékelhető. Az új helyzetben szükségessé vált vitára sem a marxisA Fogyasztók Országos Tanácsa árszakértői bizottságának tagjai tegnapi ülésükön többek között áttekintették a kiskereskedelmi árszínvonal tavalyi alakulását. Az elemzések szerint a kiskereskedelmi árszint az egy évvel korábbit csak 6,3 százalékkal haladta meg, és az összesen 7 százalékos áremelkedés is megfelelt az előzetesen tervezettnek. A központi, hatósági áremelkedések átlagos mértéke kisebb, és a vállalati, piaci indítékú áremelkedés is visz- szafogottabb volt, mint a tervidőszak előző éveiben. A bizottság tagjai ugyanakkor megállapították, hogy az egyes társadalmi rétegek szerint vizsgálva az árszintváltozást, erős eltérések tapasztalhatók. A nyugdíjasok és a szellemi foglalkozásúak fogyasztási szokásait elemezve kitűnt, hogy náluk nagyobb az átlagnál az árindex, míg a munkásoknál, a parasztságnál és a kettős jövedelműeknél a növekedés kisebb az előző évhez viszonyítva. Az átlagot meghaladó volt a ruta művészeti, sem pedig a társadalomtudományi kritika nem tudott még megfelelően ráhangolódni, s ez csökkentette orientáló erejét. Az önálló társadalmi szervezetként működő MTESZ és a fiatal értelmiség együttműködésének lehetőségeiről ír Henczi Lajos. Imre Miklós feltárja a vállalati műszaki fejlesztés szubjektív tartalékait. Rámutat, hogy a politikai munka kiemelt tennivalója a szubjektív feltételek javítása. Társadalmi, gazdasági feladataink megoldása nagymértékben függ attól, hogy milyen a párt cselekvőképessége. Számos jel utal arra, hogy a pártmunka színvonala sok tekintetben nem kielégítő. Ezekről a kérdésekről rendezett kerekasztal- beszélgetést a szerkesztőség. Szabó Sándor a Német Szocialista Egységpárt XI., Tabajdi Csaba pedig az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusáról tájékoztat. Magyarország gyakran szerepel a tőkés országok sajtójában, rádió- és televízióműsoraiban. Pálos Tamás megvilágítja, mitől függ a hazánkról szóló nyugati sajtójelentések tartalma, stílusa, hangvétele? házati cikkek árszintnövekedése, és nagyobb mértékben nőttek a lakosságnak a szolgáltatásokra fordított kiadásai. A bizottság áttekintést kapott az árak alakulásáról 1986 első négy hónapjában. Eszerint az 5 százalékos tervezett fogyasztási árszintnövekedés várhatóan tartható lesz. Megnyugtató, hogy ebben az időszakban — a statisztika szerint — már nem nőttek tovább a nyugdíjasok terhei. A legnagyobb feszültség továbbra is a ruházati cikkeknél és a szolgáltatások árainál tapasztalható. Ezért javasolta az FŐT árszakértői bizottsága ezeknek a termékeknek a fokozott ellenőrzését. Az FŐT szakbizottsága vizsgálati programot fogadott el a szolgáltatások ár- és szervezeti rendszerében bekövetkezett változásokról, arról, hogy ezek miként hatottak a tartós fogyasztási cikkek javításának és a személyi szolgáltatásoknak az áraira. A huszonharmadik gyulai várszínházi évad nyitányaként június 20-án, pénteken Vészi Endre „Don Quijote utolsó kalandja” című tragikomédiáját mutatják be. A gyulai nyári színház, a veszprémi Petőfi Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház együttműködésével létrehozott előadás előA Békéscsabai Városi Tanács V. B. közterületi felügyelete a megalakulása, 1985. október 1. óta 3 ezer esetben tett intézkedést. A felügyelőknek a legtöbbször a közterület engedély nélküli használata (mint például építési anyagok utcán való tárolása) miatt kellett fellépniük. Alig volt kevesebb ennél az álló gépkocsikkal elkövetett szabálysértés. Az intézkedés általában a cselekmény súlyának megfelelően figyelmeztetés, helyszíni bírságolás vagy a tanács vb igazgatási osztályához való feljelentés lehet. Csepregi Andrásnak, a közterület felügyelet igazgatójának tájékoztatása szerint a lakosság azzal igyekszik segíteni a felügyelők munkáját, hogy bejelentéseket tesz és maga is figyelmezteti azokat, akik megszegik a szabályokat. Még mindössze 8 hónapos a szervezet, de a felügyelők máris igen sok érdekességet jegyeztek fel. Jellemző például, hogy a helyszíni bírságolással kiszabott pénzösszeget általában igyekeznek ..megtakarítani” a szabály- sértők. Ez érthető is. Ki szeret olyanért fizetni, aminek nincs semmi ellenértéke? De az már túlzás volt, amikor egy igen jó keresetű férfi időt és fáradságot nem sajnálva hetekig igyekezett bizonygatni, hogy az ő gépkocsija nem parkírozott zöldterületen. Amikor aztán elébe rakták a fotót, ami a felügyelő állítását bizonyította, fizetett. Fájó szívvel. Napokig „beteg” volt tőle. Egy gépkocsitulajdonos ugyancsak zöldterületen parkírozott. A felügyelő rátette a cédulát a kocsira, amelyben felszólította a szabály- sértőt, hogy az, ügy tisztázására jelenjen meg a közterület felügyelet irodájában. Két nap múlva a felügyelő bemutató lesz. A kőszínházi ősbemutatót ősszel tartja meg a veszprémi társulat. Gyulán másnap, június 21- én is színre kerül az új Don Quijote-földolgozás. A tragikomédia rendezője Kerényi Imre, a főbb szerepeket pedig Gelley Kornél, Borbiczki Ferenc és Szemes Mari alakítja. címére ajánlott levél érkezett Dévaványáról. A feladó elismerte a vétkességét és annak alapján a felelősségre vonás jogosságát. Ám aki tisztességesen gondolkozik és nem minden áron a „bőrét” akarja menteni, azt nem szükséges pénzbírsággal sújtani. Elég, ha figyelmeztetik. Így is történt. Akad olyan eset is, amikor a szabálysértő a zöldterületen parkírozó gépkocsijára helyezett cédula miatt levélben tiltakozott a felügyeletnél. Feltűnt, hogy a levelet ajánlva egy intézmény (a felesége munkahelye), nem pedig ő adta fel. Az illető tehát ezt a költséget is a társadalom nyakába varrta. A tiltakozás után a felügyelet közölte vele: ha nem jelenik meg személyesen és nem tisztázza a körülményeket, az ügyet a városi tanács vb igazgatási osztályához fogja továbbítani. Hamarosan meg is jelent. Kellő bizonyítás után elismerte, hogy a felügyelő állítása igaz. Sok huzavona után végül is kifizette a 200 forint bírságot. A napokban egy nyugdíjas Trabant személygépkocsin három veder sertéstrágyát szállított a Szigetvári utcából a Sebes György utcában levő szemétgyűjtő konténerbe. A felügyelők tetten érték és megkérdezték tőle, hogy mire való ez az „ingajárat”. Azt válaszolta, hogy a Szigetvári utcabeliek tiltakoznak az ottani tárolás miatt. És a Sebes György utcabeliek mit szólnak hozzá? A kérdésre most keresik a választ. És mást is tudni akarnak, ami a trágya ide- oda szállításával kapcsolatos. Az biztos, hogy ez a cselekmény közegészségügyi szempontból is súlyos szabálysértés. Pásztor Béla Tanácskozás az árszintekrfil Közterületi esetek Nyolc hónap alatt 3 ezer intézkedés •Június 10-én, kedden koncertet adott a Névtelen Nulla Gyulán. Jó ezer néző másfél órán át valóban együtt élt a Gyuláról fővárosba származott és országszerte egyre népszerűbb együttessel. Másnap Békéscsabán is színpadra lépett a zenekar, s bár Csabán kevesebben látták a koncertet, a közönség itt is remekül érezte magát. A Névtelen Nulla az első Békés megyéből induló könnyűzenei együttes, amelynek komoly esélye van egy nagylemezre. Ez korántsem jelenti azt, hogy a nagylemez anyaga már kész. Különösen, ha figyelembe vesz- szük azt, hogy belépőként előbb egy kislemeznek is illik elkészülnie, ami nyilván elviszi a két legismertebb számot, a Jeremyt és a Diadalt. A koncertek alapján könnyen bemérhető, hogy 5-6 szám még kerestetik. Olyan, amit dúdolni akarok, mert kínálja-kínál- tatja magát, s mégsem tudok maradéktalanul dúdolni, mert az én nótázásom nem adhatja vissza a dal néhány alapötletét, amellyel a szerzők és hangszerelők megspékelték, s egy csepp zenei kiismerhetetlenséggé varázsolták azt a kis melódiaamőbát. Ehhez az együttes képességei adottnak tűnnek. A Névtelen Nulla húzóembere Hevesi Tamás. Nem kockázatos kijelentés, hogy a magyar popzene egyik legnagyobb ígérete ö. Óriási lendülettel küzdötte végig a két koncertet. Énektudása kiváló. Virtuóz alakításaiba ösztönös őserővel vág bele, s bírja. A gitárral is többet tud, mint amit egy énekestől (főleg egy ilyen szintű és ennyit dolgozó énekestől) megszokhattunk. Ráadásul igazi showman, akinek még félresikerült gesztusai is könnyen megbocsáthatok. Hevesi Tamás meggyőző tehetsége fazont ad az együttesnek, helyenként viszont túlteng. Ez azonban leggyakrabban nem az ő hibája. Néha a többiek nem vetik be mindazt, amit tudnak. S mikor a koncert végén (legalábbis a tervezett fináléján, hiszen ráadást mindig követeltek a nézők) egyenként bemutatták a tagok, hogy mire képesek, akkor visszamenőleg hiányérzetem támadt. A billentyűs Ürmös- sy László, a basszusgitáros Hevesi Imre, a dobos Fábián Tamás helyenként kevésre vállalkozik, s így néha sok lehetőség „bennmarad” a számokban. A jó dal minden porcikája végletesen kitalált. Az együttesben megvan erre a kitalálásra a hajlam. Van érzékük a zenei truvá- jokhoz. Erről tanúskodik a két egyperces nóta is, a Digitális karóra és a Béka. Néha az önbizalom, néha a rafinéria, néha egy csekély kézügyesség kellene. Mindháromhoz viszont ugyanaz szükségeltetik: rengeteg munka. S mivel a Névtelenek dalaikban is visszatérőn hirdetik, hogy az elsőségért, a csúcsért mindent megtesznek, miért pont a munkát sajnálnák? Külön kell szólni a zenekar tapasztaltabb tagjáról, a szaxofonos Köles Istvánról. Ő képviseli a legrutinosabb, legkulturáltabb muzsikát. A beilleszkedése még nem teljesen megoldott, hiszen a régebbi számok, már úgy tűnik (sajnos), véglegesen nélküle mennek, s az újabbakban is elférne több szaxofon. A nélküle is négykerekű együttesben ő afféle differenciálmű, amitől nem gyorsabban, hanem biztonságosabban haladhatnak, főleg kanyargós terepen. A júliusi Interpop-feszti- vál nagy megméretés lesz az együttesnek. Az oda szánt dal a Csalódás, alighanem felkúszik majd a slágerlistára. Sok szerencsét Névtelenek! S amiért megdolgoztok, sikerüljön! (ungár) Fotó: Kovács Erzsébet Jótékony vihar? ■ n résztvevők egy része ma is úgy látja, hogy bizony akkor elszabadultak az indulatok, egy sokszor, talán túl sokat is hangoztatott témában. Többször átrágva magam a testület elé terjesztett szóbeli és írásbeli vitaindítón, rájöttem, mi válthatta ki a megszokottnál hevesebb indulatokat. A vitaindító fiatal szerzője kissé kíméletlen módon tárta föl a valóságot, semmit sem szépítve, elkenve, sőt, a bevezetőkben megszokott tiszteletköröket is kifelejtve. Ügy vélte, ha neki az a feladata, hogy feltárja az iskolai demokratizmus fejlesztésének lehetőségeit, akkor a jelenlegi állapot elemzéséről nem mondhat le. S bizony a kép, amit az iskolai, intézményi demokratizmusról megrajzolt, minden volt, csak hízelgő nem. A helyszín, s a résztvevők még izgalmasabbá tették az előadó kemény, ám következetes gondolatmenetét. Az MSZMP Alsó- és Középfokú Oktatási Intézmények Bizottsága kibővített testületi ülésén történt mindez, amelyen az oktatás irányítói, az intézmények igazgatói, tehát az érdekeltek vettek részt a pártbizottság tagjai mellett. De hogyan is láttatta a valóságot e szokatlan beszámolóban, vitaindítóban az előadó? Megállapította, amit mindenki tud, hogy az iskola sok tekintetben nem tudott megfelelni a társadalmi követelményeknek és szükségleteknek. A fejlődés útjául — figyelembe véve a realitásokat — a belső tartalékok feltárását, minden hatékonyságot, eredményességet növelő kezdeményezés kibontakoztatását, az egyéni és csoportérdekek fokozottabb számbavételét jelölte meg. Érintette a művelődési irányítás által szorgalmazott intézményi önállóság kérdését is, mint szükséges feltételt. Ez utóbbi persze feltételezi, hogy minden oktatási intézmény képes kidolgozni a maga oktatáspolitikai koncepcióját. (Ami igen nehéz feladat, hiszen eddig ennek az ellenkezője érvényesült és rögződött a fejekben és a gyakorlatban évtizedeken keresztül.) Tehát, az intézményeknek át kell állni a túlszabályozottság állapotáról az alulról és felülről építkezés állapotára. Ez pedig — bár ez nem megy egyik napról a másikra — magával kell hozza az önelemző készség, a megújuló és alkotóképesség kifejlődését is. A saját program kidolgozása pedig együtt jár majd az iskolák egyéni arculatának kialakulásával is. Ez mind nehézségekkel fog járni, hiszen új, eddig ismeretlen működési pályára kell átállniuk az intézményeknek, s a társadalmi szervezeteknek is. (Gondolom, éppen erre készülve rendezte meg tanácskozását a békéscsabai pedagógus pártbizottság.) Hát akkor nézzünk szembe a valósággal, gondolta az előadó, és felsorolta, mivel kell megbirkózni az eredményes váltás érdekében. Kezdjük a gazdasági nehézségekkel, a pedagógusok túlterhelésével, s a keserű tapasztalatok okozta pesszimizmussal. Ez utóbbiról így fogalmazott a beszámoló szerzője: „Egy ilyen korszakban fennáll annak a veszélye, hogy még a fiatal, kezdeményező pedagógusok számára is bizonyos idő múltán természetes állapotnak tűnik, hogy a tanévzáró tan- testületi értekezleteken a határozatok — teljesítetlen- ségük miatt — évről évre ismétlődnek, hogy a társadalmi szervezetek gyűlései formálisak, nem problémacent- rikusak, üresjáratok. Hogy e szervezetek munkavégzése lényegében tagjaik munkájának számbavételére, a központi utasítások, kérések végrehajtására korlátozódik. A tantestületi értekezletek többsége érdektelen, mert ugyan lényegi problémákkal is foglalkoznak, de elmarad azok gyökereinek alapos feltárása, és a változtatás, előrelépés útjainak következetes végiggondolása. Ehelyett a célok ismételt, mechanikus határozatokba foglalására kerül sor. A politikai oktatások csekély láto- gatottságúak, és nem váltanak ki különösebb aktivitást. Az amúgy is kis számú kezdeményezés — a támogatás hiánya és a passzivitás miatt — rendre elakad. Éppen ezért, e szükséges és elodázhatatlan reformfolyamatnak szüksége van és lesz a társadalmi szervezetek aktív, kezdeményező támogatására, amelyek társadalmi szerepüket csak akkor tölthetik be, ha ezt fel is vállalják.” A békéscsabai pedagógus pártbizottság ez utóbbi mellett döntött. S ehhez kellett számára a helyzetfeltárás, az iskolai demokráciában fontos szerepet játszó tényezők alapos állapotleírása és a lehetőségek felkutatása. S hogy ez a szembenézés a tényekkel nem megy érzelem- mentesen, azt a vita is bizonyította. De szükség van rá. Határozat született tehát ebben a testületben, hogy az év végéig minden pártalap- szervezet tűzze napirendre saját munkamódszerének, munkastílusának vizsgálatát, megkeresve az iskolai demokratizmus továbbfejlesztésében a reá váró feladatokat. Hiszen a példaadásnál nincs nagyobb agi- tatív erő ... E zen a nem kis izgalmat kiváltó pártbizottsági ülésen még egy figyelemre méltó gondolat hangzott el. Eszerint hiba lenne a realitások figyelmen kívül hagyása, de nem kisebb hiba az alkotó pedagógusi munka hiányzó feltételeire hivatkozva elmulasztani a ma megtehető lépéseket a holnap érdekében. Mert ha fele annyi gyerek lesz csak egy osztályban, s fele annyi a kötelező óraszám, netán kétszer annyi a fizetés: ez akkor is csak szükséges, de nem elegendő feltétele lesz a hatékony, korszerű oktatási rendszernek. A legfontosabb maga az ember, amelynek szakértelme, meggyőződése, alkotóvágya nélkül előrehaladás nem képzelhető el. Különösen az iskolákban, ahol a legértékesebb anyag, a formálásra váró ember a munka tárgya. B. Sajti Emese Müvelönyomos búzatermesztés A Mezőszentgyörgyi Alkotmány Termelőszövetkezet teljes ősziárpa- és búza-ve- tésterületén rátért az úgynevezett müvelönyomos termesztési technológiára. A vetésnél — a vetőgép egyes csoroszlyáinak elzárásával — művelőutakat hagytak szabadon, amelyek használata megkönnyíti a nagyméretű táblák ellenőrzését, s lehetővé teszi, hogy a gépek taposási kár nélkül elvégezzék a szükséges munkálatokat. Ez máris jelentős költségmegtakarítást hozott a gabona tavaszi fejtrágyázásánál, illetve a gyomirtásnál. Ezeket a munkákat ugyanis korábban repülőgépről végezték, az idén pedig negyedannyiért — I millió 200 ezer helyett 300 ezer forintért — szántóföldi gépekkel.
