Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LBPJB 1986. JÚNIUS 13.. PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM. 138. SZÁM Műszaki fejlesztés— társadalmi haladás Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás címmel kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött tegnap Székesfehérváron, az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztálya, gazdaságpolitikai osztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága szervezésében. A plenáris üléssel kezdődő eszmecserén Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és (Folytatás az 5. oldalon) Budapesti felhívás J oggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT—II. szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neo- globalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt. hangsúlyozzák a budapesti dokumentumban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közvélemény összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politikai-védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nem csak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meglevő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatókönyvek”, amelyek szerint a kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félelmét az atomfegyverek bevezetésétől — arra készül, hogy nagy arányú harckocsitámadással törjön az NSZK-ra és más atlanti országokra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra. hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat felosztanák, a fegyvereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nem csak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra, hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak” lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrinák kérdésére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek legyenek. Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyver- rendszerek kiépítését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó visszaverésére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik oldalon. Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhívásra, amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszában, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges országok bármely más e tárgykörű indítványait. n zt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltottak” biztonsági politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb” hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PTT-ülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is- hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jól. Lázár György fogadta a finn külkereskedelmi miniszteri Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Jermu Laine finn külkereskedelmi minisztert. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti és Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövete is. Malév-iroda nyílt Szegeden Túlzás lenne azt állítani, hogy ha itt a Dél-Alföldön élők közül valaki a Malév valamelyik járatával szeretett volna külföldre utazni, akkor kénytelen volt előbb Budapestre menni, hogy jegyét megrendelje. Ez túlzás, hiszen az utazási irodákban, idegenforgalmi hivatalokban eddig is árulták a repülőjegyeket. Ám arról — a mai piaci viszonyok között — a Malév nem mondhatott le, hogy leendő utasaival még közvetlenebb kapcsolatot építsen ki. Erről szólt Jahoda Lajos, a légiforgalmi vállalat vezér- igazgatója tegnap, csütörtökön Szegeden, az Oskola utca 5. szám alatti új Malév- iroda megnyitásakor. A külföldi légitársaságok jegyeladási joga miatt is afelé hajlott a Malév, hogy a maga aktívabb kereskedelmi koncepcióját a vidéki városokban érvényesítse. Tegyük hozzá: „felmelegített” kezdeményezésről van szó, hiszen a hatvanas évekig működtek vidéken Malév-irodák, csak azután fenntartásuk — az egyetlen, megmaradt debrecenit kivéve — nem volt gazdaságos. A vállalat vezetői mostani lépésük folytatásaként további irodák megnyitását is tervezik. Remélhetőleg találnak majd Pécsett, Győrött, Miskolcon is olyan helyiséget, mint a szegedi. Kiválasztásának fontos szempontja volt ugyanis, hogy a belvárosban és könnyen megközelíthető helyen legyen. Az új iroda szolgáltatásaival — a jegyárusítástól, a csoportos utak szervezésétől, az áruszállításig — három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád utasainak, légi fuvaroztatóinak rendelkezésére áll. Munkatársai — a magyaron kívül — négy nyelven: angolul, németül, olaszul és oroszul beszélnek. Az érdeklődők hétfőtől, június 16-tól kereshetik fel a Malév Dél-alföldi Területi Igazgatóságának irodáját, hétköznapokon 8 és 17 óra, szombatonként 8 és 13 óra között. (A telefonszám: (62) 11-810.) A kirendeltséget egyébként az úgynevezett SITA telexhálózaton keresztül hamarosan összekötik a Malév helyfoglalási komputerrendszerrel, s így bármelyik járatra tudnak helyet foglalni, illetve kapcsolatot létesíthetnek más légitársaságokkal is. Pálfy Katalin Két napig Gyulán Építőipari szakemberek országos értekezlete Tegnap, csütörtökön délelőtt Gyulán kezdődött, s ma délután ér véget az a kétnapos országos értekezlet, melyen tíz, megyei építőipari koordinációs iroda és két regionális építőipari gazdasági társulás vezetői, képviselői vesznek részt. A szakembereket a rendező Békés Megyei Építőipari Szervezetek Koordinációs Irodája — Béki — az építőipari gazdasági társaságok továbbfejlesztésére és az elmúlt időszak tapasztalatainak kicserélésére hívott össze. A megjelenteket Görbe Bálint, az ÉVM főtanácsosa köszöntötte, s utalt arra, hogy a korábban létrejött gazdasági társulások és koordinációs irodák különböző szituációkban születtek. Működésük során nagyon lényeges: saját maguknak kellett megtalálniuk a hatékonyabb együttműködést egy-egy feladatra, vagy hosz- szabb távra. Mindezt úgy, hogy közben a piacon versenyezzenek. Ezt követően Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője A Béki helye és szerepe a megyei gazdaságpolitikai koncepciókban címmel mondott vitaindítót. Szólt a megyei koordinációs iroda szükségességéről, vázolta létrejöttének körülményeit. Az előadó hangsúlyozta: a megye nagy építőipari egységeinek fejlődőképességét korábban a nagv munkák során nem biztosították, a kivitelezőknek elsődleges szempontjuk volt a nehéz időszakok túlélése. A Béki feladatai közül kiemelte: ma már a fejlesztésekben igyekeznek közösen gondolkodni, az elképzeléseket a közös feladatokhoz igazítják. A kiegészítő kapacitásokat koordinálják, a nagy munkákba bevonják a mezőgazdasági és a költség- vetési üzemek építőipari szakembereit. Az oktatásban egy emberként mozdult a szakma, az indokolatlan elkülönültség csökkent, a tartalékok feltárásában szakbizottságok segítenek. A gondokról szólva az anyagi ellátás hiányosságai még mindig fellelhetők. Benke László a Béki ötéves fennállását vázolta a jelenlevőknek: 1981-ben 19 tagszervezet — 10 kivitelező, tervezők, beruházók, szállítók és anyagipari vállalatok — alakította a társulást. Időközben voltak ki- és belépők, a létszám viszont változatlan. A közös munkáról elhangzott: a hat szakbizottság egyre eredményesebben működik. Üjabb nagy feladatot jelent a minőségi követelmények erősítése. A megyei koordinációs iroda vezetője az oktatásról szólva rámutatott: a közép- és felsőfokú képzésben, a műszakiszakember-ellátott- ság tekintetében fejlődött megyénk, de még mindig elmaradunk az országos átlagtól. Jámbor Ferenc, a Békés Megyei ÁÉV igazgatója kor- referátumában arról beszélt, hogy a gazdasági vezetés szemüvegén keresztül hogyan is érvényesül a koordinációs iroda tevékenysége. Kiemelte a kölcsönös és gyors információcserét, annak előnyeit, szólt arról, hogy a Béki keretein belül egymásra találtak a tervezők, beruházók és kivitelezők. az együttes fejlesztéseknek már szép eredményei vannak. Példaként említette a poli- gonváz-technológiát, mely építési módszerrel — referenciamunkaként — elkészült egy nyolctantermes iskola, s két 24 tantermes iskola épül. E technológiával — a korábbiaknál olcsóbb és gyorsabb — mindenfajta közösségi épület kialakítható. Délután más megyék képviselői saját fejlesztéseikről, gyakorlati munkáikról, az új módszerekről, tapasztalatokról szóltak, majd kerekasz- tal-beszélgetésen cseréltek véleményt. A kétnapos értekezlet ma gyulai és békéscsabai üzem- látogatással, ezt követően konzultációval zárul. — szekeres — Zöldborsó-bemutató Orosházán Orosházán az állami gazdaságban tegnap, csütörtökön zöldborsó-betakarítási tanácskozást és bemutatót tartottak. Zsótér János, az állami gazdaság igazgatóhelyettesének megnyitója után Pintér Ferenc, a Gödöllői Agrár-fejlesztő Közös Vállalat (GBBR) termelési igazgatóhelyettese a betakarítás gépesítésével szemben fennálló követelményekről tartott előadást. Ezt követően Tóth Árpád, a GBBR műszaki igazgatóhelyettese a gépesítés jelenlegi helyzetéről, a várható fejlesztési elképzelésekről beszélt. A gödöllői rendszer keretében jelenleg mintegy 12— 13 ezer hektáron termelnek zöldborsót hazánkban. A továbbiakban részletesen elemezte a technológia egyes elemeit, szólt a vetés, a műtrágyázás, a növényvédelem, a betakarítás legfontosabb követelményeiről. Felföldi László, az Orosházi Á. G. főágazatvezetője a gazdaságban folytatott zöldborsó-termesztés helyzetéről tájékoztatta a szakembereket. Az orosháziak már évek óta magas színvonalú zöldborsótermesztést folytatnak, tavaly rekordtermést takarítottak be. Az idén mintegy 600 hektáron vetettek zöldborsót, a közelmúltban kezdték meg a betakarítást. A napokban érkezett meg a nagyüzembe az FMC korszerű, nagy teljesítményű betakarítógép, amelyet munka közben láthattak a tegnapi bemutató résztvevői. V. L. "f Nagy sikert aratott a bemutatón az FMC-kombájn Fotó: Szőke Margit
