Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 7., szombat „Ültess fát és gondozd, megjutalmazza fáradságodat” Eszmecsere az ünnepség után Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) tár ilyen területet tartunk nyilván az országban. Maróthy László a továbbiakban a VII. ötéves terv feladatairól szólva azt hangsúlyozta, hogy fokozott szigorral kell fellépni a környezetkárosítókkal szemben, majd így folytatta: — A környezetvédelem ügyében nagyon fontos a szemlélet. Ebben is kiemelkedő a lakosság önkéntes feladatvállalása. Az elmúlt tervidőszak egyik tanulsága, hogy csupán törvényhozási, államigazgatási eszközökkel nem lehet megoldani a környezeti problémákat, ehhez a társadalom cselekvő együttműködésére van szükség. A tanácsok, a különböző társadalmi szervezetek és sok százezer ember önként dolgozik a természet és a környezet védelmében. Örömmel fogadjuk azokat az egyesüléseket, csoportokat, amelyek cselekszenek, tesznek környezetük, városuk védelméért, szépítéséért, és tevékeny részesei a fejlesztésnek. Ugyanakkor kellő kritikával kell szemlélni azokat a törekvéseket, amelyeknek képviselői ürügyet keresve csak tiltakoznak bármi legyen is az, és a realitásokat nem veszik figyelembe. Legfőbb hibájuk, hogy nem kínálnak megoldási alternatívát, nem élnek jobb javaslatokkal. Átvitt értelemben ugyan, de e gondolatok tisztázása is környezetünk védelméhez tartozik. A miniszterelnök-helyettes beszéde befejező részében a Békés megyei tapasztalatokról szólt: — Kitűnően jellemzi a Békés megyeiek szemléletét, tenniakarását — egyben magyarázatot is ad a kiegyensúlyozott környezeti viszonyokra — az, hogy a közelmúltban megállapodtak abban, megyéjüket környezetés természetvédelmi mintaterületté fejlesztik. Vállalták, hogy széleskörűen összefogott, tudományosan és közigazgatásilag szervezett környezet- és természetvédelmi munka induljon meg, olyan, amely mintául szolgálhat más megyék számára is. A kormány nevében ezt a kezdeményezést üdvözöljük, és azt kívánjuk, hogy sikerre vezessen. Nagy jelentősége van az önök vállalkozásának, mert semmilyen kérdésben nem dönthetünk helyesen a környezetvédelem szempontjainak, követelményeinek figyelembevétele és érvényesítése nélkül. Szüntelenül tudatában kell lennünk annak, hogy földünket, vizünket és levegőnket elődeinktől kaptuk, s velük utódainknak is elszámolással tartozunk. Maróthy László beszéde után kitüntetéseket nyújtottak át. Több mint nyolcva- nan kaptak a környezetvédelem terén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Pro Natura emlékérmet, az Emberi Környezetért kitüntetést és Széchenyi Ist- ván-plakettet. Megyénkből az Emberi Környezetért kitüntetésben részesült Béres István, a dobozi általános iskola vezető szakfelügyelője, dr. Takács Lőrinc, Gyula város tanácselnöke. Komlódi Elek, a HNF megyei környezetvédelmi bizottságának elnöke Széchenyi István-pla- kettet kapott. Arpási Zoltán Együttműködés a kerékpározás fejlesztéséért Urbán Lajos közlekedési miniszter és Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára megállapodást írt alá, melynek értelmében az ifjúsági szervezet és a minisztérium együttműködik a kerékpározás hazai feltételeinek fejlesztésében. Hazánkban ugyanis kevés a kerékpárút és hiányoznak egyéb feltételek is ahhoz, hogy ez a hasznos turisztikai és szabad idős tevékenység fejlődjön. Gyakori a kerékpáros-baleset, és nem kielégítő a kerékpárosok és a közutakon közlekedők közötti kapcsolat. A kerékpározás feltételeinek javítása, valamint biztonságának növelése érdekében megállapodtak abban, hogy a VII. ötéves tervidőszakban 500 kilométeres kerékpárutat építtetnek. A kerékpározás népszerűsítése, valamint a biztonságos, kulturált közlekedés ismereteinek elterjesztése céljából pedig országos kerékpáros klubhálózatot hoznak létre. A Közlekedési Minisztérium vállalja az országos klubmozgalom állami felügyeletét és a szóban forgó 500 kilométeres kerékpárút-háló- zat építési költségeinek 50 százalékát. A másik 50 százalékról a KISZ egyebek között építőtáborok, társadalmi munkák szervezésével gondoskodik. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a végrehajtást évente értékelik, s a tapasztalatok alapján megteszik a szükséges intézkedéseket. Napirenden a takarmánygazdálkodás A megyei tsz-szövetség elnöksége tegnap, pénteken Dévává nyán tartotta soron következő ülését az Aranykalász Tsz-ben Kovács János elnök vezetésével. Elsőként a testület meghallgatta Győrit Károly titkár tájékoztatóját a két ülés között végzett munkáról. Csukás Gyula titkárhelyettes a tsz-ek takarmánygazdálkodásának helyzetéről tartott beszámolót. Többek között elmondotta, országosan 62 milliárd forint értékű takarmányt használnak fel az állatállomány táplálására. Megyénkben csaknem 8 milliárd forint értékű takarmányt fogyasztanak el évente az állatok. A takarmányköltség az állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 60 százaléka. A titkárhelyettes arról is beszélt, hogy a hústermelésben az európai élmezőnybe tartozunk, ugyanakkor a takarmányhasznosulás terén 15-20 százalékkal maradunk el a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országoktól. A megye téeszei az utóbbi években előreléptek a takarmánygazdálkodásban. Sajnos még ma is nagy a szóródás az egyes szövetkezetek között a takarmányozás színvonalában. A továbbiakban részletesen elemezte a takarmánytermő terület hasznosítását az előadó. A VI. ötéves tervben a szálas- és tömegtakarmány- termesztésben lényeges előrelépés nem történt. Mind a lucerna-, mind a silókukorica-termelésben gondok jelentkeznek. Az állami támogatás megszűnésével, valamint a közgazdasági szabályozórendszer változásával a korábban megindult fejlődés után visszaesés jelentkezik a gyepgazdálkodásban. A melléktermékek hasznosításában több területen fejlődés tapasztalható. Felhasználásra kerülnek az élelmiszeripari üzelmek, a konzervgyár, a hűtőház melléktermékei. Az eltelt 3 évben mennyiségi és minőségi változás következett be a takarmánytároló terek létesítésében. Sajnos a gazdaságok raktárainak felszereltsége korszerűtlen. Gyorsabb ütemben kellene fejleszteni a gépesítettség színvonalát. A keverék- takarmány-gyártásban — különösen a minőség vonatkozásában — még ma is számos hiányosság mutatkozik. A vizsgálatok szerint a pre- mixek 90 százaléka hibás, a gazdasági abrakok és hazai fehérjetakarmányok minősége is kifogásolható. Befejezésül az elkövetkező időszak főbb üzemi és szövetségi feladatait vázolta Csukás Gyula. Ezt követően a testület meghallgatta a TOT ellenőrzési főosztályának jelentését a megyei szövetségnél végzett általános, átfogó ellenőrzésről. A tanácskozás bejelentésekkel zárult. V. L. Helyesbítés helyett fl vizsgálat nem ítélet Május 29-én jelent meg lapunkban az „Örömtanya” a Veszélynél című írás. Erre válaszolva helyesbítést kért az ott leírt ügy egyik gyanúsítottja és annak ügyvédje. A levél így fogalmaz: „Az inkriminált cikk írója tehát egyenesen a bíróság szerepkörére vállalkozik, holott még az Ügyészség sem foglalt állást abban a vonatkozásban, hogy kivel szemben mit lát bizonyíthatónak. Kérem, ezért szíveskedjék az újságban egy közleményt megjelentetni, amely szerint a cikk írója magánbenyomásait közölte az üggyel kapcsolatban, a vizsgálat még folyamatban van és a Népújság kötelességének érzi és fogja tudni, hogy az ügy jogerős lezárása után pontos tájékoztatást adjon az ügyről beleértve azt is, hogy ahol a mostani cikk téves következtetéseket vont le, ezeket kiemelve beismeri. Remélem, kérésem egyetértésével találkozik és az elkövetkezendőkben nagyobb figyelmet fognak arra fordítani, hogy lapjukban ne jelenhessenek meg a „bulvársajtó"-ra jellemző, elsősorban nem a valóságot, hanem a szenzációt kereső cikkek." Üjraolvasva a cikket, nyugodtam állíthatom, hogy két hely kivételével sehol sem következtettem. Minden sor a nyomozati anyagra épít. Az első hely, ahol következtetésre „ragadtattam” magam, így szólt: „Nyilván tovább tart a dolog, ha nem történik egy 1500 márkás lopás.” Ez valóban újságírói feltételezés, azonban, ha a nyomozati anyag igaznak bizonyul, ez a feltételezés nem áll gyenge lábakon. Az utolsó bekezdésben is van egy következtetés: „ ... a rendőrség gyorsan lépett. A lányok-asszonyok nem jutottak túl a 15 liezonon, s ez a büntetés kiszabásánál még jól jöhet.” Ezt a következtetésemet a bírósági ítélet megvárása nélkül is szívesen vállalom. Merthogy nem vagyok bűnözéspárti, No, meg hiszek abban, hogy „szerencse a bajban”, ha valaki viszonylag hamar „lebukik”. Így feltétlenül kevésbé vá- Iík menthetetlenné. A cikkben sehol sem történik említés tárgyalásról, ítéletről, jelenleg az ügy a rendőrségi vizsgálat befejezésénél tart. „Húsz gyanúsított ellen indult bírósági eljárás” — írtam. A húsz gyanúsítottat címként, vastag betűvel szedtük, tehát félreinformálásról nem beszélhetünk. A levélírók, úgy érzem, az újság alapvető jogait vonják kétségbe. Azt, hogy igyekezzünk a lehető legnaprakészebben tájékoztatni olvasóinkat. A sajtónak joga van a vizsgálat lezárása után írni egy bűnügyről. Bizonyos esetekben még ennél korábbi stádiumban is. Ha például valaki alaposan gyanúsítható bizonyos bűncselekmények elkövetésével, akkor a rendőrség kérésére felhívást teszünk közzé. Ha valaki önmagát jelenti fel, vagy önmaga jelentkezik súlyos bűncselekmény után, arról is tudósítunk, pedig a nyomozás még el sem kezdődött. Hosszasan lehetne sorolni a hasonló eseteket. Tény, hogy ilyenkor több kockázatot vállalunk a közléssel, mint egy jogerős ítélet után. Hiszen a vizsgálat és a bírósági eljárás ártatlanságra is fényt deríthet. Ez esetben a vádlottat a felelősség alól felmenti az ítélet, az újságban pedig tisztázza őt az ítéletről szóló tudósítás. Egyébként az élet minden területéről hasonló bizonytalan- sági tényezőkkel írunk. Mert azt írjuk, hogy ennek a hónapnak ezen a napján átadják ... és még rá egy évre se készül el. Azt állítjuk, hogy egy új létesítmény remekül sikerült, és használat közben kiderül az ellenkezője. Ügy látjuk, hogy egy rendelet, tanácskozás, megbeszélés eredményes volt, később aztán kénytelenek vagyunk másról meggyőződni. Pedig mi nem akarunk lódítani, sőt azok sem, akik minket tájékoztatnak. Viszont ilyenkor is szükség van a helyesbítésre és a történtek elemző bírálatára. Ám ha korábban nem tudósítanánk a tervekről, az átadásokról, a történésekről, akkor hová lenne a lap frissessége. A Veszely-ügyben a lehető legtovább vártunk. A túl kényes és nehezen bizonyítható részletek miatt a vizsgálat lezárásáig egyetlen sort sem írtunk róla. A sok szóbeszéd viszont arra ösztönzött minket, hogy a bírósági tárgyalás előtt mindenképp írjunk a Veszely-ügyről. S ezzel aligha cselekedtünk a „bulvársajtóra” jellemzően. Inkább az eset maga bulvárízű, és társadalmi megszokásainktól durván elütő, vagyis szenzációszámba menő. Ungar Tamás II közoktatás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programja megyénkben Fejlődésünk egyik meghatározó eleme a közoktatás színvonala. A VII. ötéves terv ilyen irányú célkitűzéseit két alapvetően fontos döntés támasztja alá: az 1985-ben elfogadott új oktatási törvény és az MSZMP XIII. kongresszusának határozata, mely állást foglalt az oktatás korszerűsítési folyamata, a nevelő-oktató munka minőségi javítása és a szocialista nevelőmunka erősítése mellett. Megyénkben a VII. ötéves terv célkitűzéseit az alábbiakban foglalhatjuk össze. Ami az óvodai ellátást illeti, az elmúlt években közel teljessé vált az elhelyezést igénylő gyermekek" ellátása, az iskola-előkészítőkön való részvétele. A VII. ötéves tervben összesen 800—900 férőhelyfejlesztéssel kell számolni, amiből 450—500 férőhely új építés. Az ellátóképességet a beruházást igénylő fejlesztések mellett más célú intézmények átalakításával, szervezésével is indokolt növelni. Cél, hogy a beruházási és felújítási eszközök összehangolt felhasználásával a leggazdaságosabb megoldások jöjjenek létre. Az óvodai gyermeklétszám csökkenésével ellentétben az általános iskolai tanulólétszám folyamatos emelkedése tapasztalható. A demográfiai hullám következtében a csúcs 1987-ben lesz és meghaladja az 52 ezer főt. Az 1985—86-os tanévtől a létszámnövekedés fokozatosan a felső tagozatra tevődik át, ami további gondot jelent a megfelelő feltételek biztosításában. A VI. ötéves tervi tanteremfejlesztés ellenére Békés megyében a szükség- tantermek aránya igen magas, meghaladja az országos átlagot. A városokban, körzetközpontokban és egyes lakótelepeken az iskolák zsúfoltak. Az általános iskolai fejlesztés alapvető célja, hogy az egyes iskolák feltételeiben és a nevelő-oktató munka minőségében jelentkező különbségek csökkenjenek, emelkedjék az általános alapműveltség. Fontos, hogy a nagy létszámú korosztályok minőségi engedmény nélkül legyenek iskoláztathatok a felső tagozaton és folytatható legyen a tartalmi, pedagógiai korszerűsítés. El kell érni, hogy az intézményrendszer az eddiginél eredményesebben feleljen meg alapvető funkciójának, jobban szolgálja a lemaradók felzárkóztatását, a tehetségesek kibontakoztatását. Erőteljesebben kell bővíteni az egész napos ellátás formáit, ami nem szűkíthető le csak a napközis ellátás fejlesztésére. A VII. ötéves tervben az általános iskolai oktató-nevelő munka színvonalának emelése csak a mennyiségi fejlesztéseken keresztül oldható meg. Az új rendszerű tanácsi gazdálkodás keretében a helyi tanácsok döntik el és hajtják végre a településeken szükséges tanteremfejlesztéseket, melyhez céltámogatást igényelhetnek. A középfokú oktatás kiemelt kezelésének a meny- nyiségi igények növekedése, a szakmastruktúra átalakulása és a technikusképzés beindítása adja meg az alapját. A VI. ötéves terv időszakában 32 tanterem fejlesztésére volt lehetőség. A 8 osztályt végzők továbbtanulásának aránya 95 százalék, aminek következményeként a tervidőszak közepére az első osztályosok létszáma ugrásszerűen emelkedik és a középfokú iskolák tanulólétszáma a VII. ötéves tervben mintegy 4 ezer fővel növekszik. A megye középfokú intézményhálózata egyenletesen oszlik meg a megyében. A közeljövőben a megye északi térségében kell megoldani önálló ipari szakmunkásképző létesítését. A nagy létszámú korosztályok fogadását iskolai profil tisztításával és új középiskolai tantermek létesítésével lehet megoldani. A gimnáziumi képzés funkciója nem változik, de az itt tanulók arányának számát növelni kell, ezzel is biztosítva a felsőfokon történő továbbtanuláshoz a nagyobb lehetőséget. Ennek érdekében itt is növelni hell az osztályok számát. A szakközépiskolák képzési célja továbbra is a szakmai képesítés biztosítása és a szakirányú felsőfokú továbbképzésre való felkészítés. Fontos feladat ezen a területen a technikusképzés megfelelő színvonalú kialakítása, mivel megyénk ipari, műszaki fejlettségi színvonala ezt alapvetően igényli. Hatékony intézkedéseket kell tenni a szakképzés gép- és eszközállományának fejlesztésére. A középiskolai oktató-nevelő munka színvonalának emelése, a nagy létszámú korosztály átvezetése az eddigieknél nagyobb léptékű mennyiségi fejlesztéseken keresztül oldható meg. Megyei céltámogatással a helyi tanácsi erők biztosítják a szükséges fejlesztéseket, melyek elősegítik a kialakuló létszámfeszültség levezetését. Az oktató-nevelő munka ellátásához szükséges pedagógusok száma a tervidőszak elején 6346 fő, akik közül képesítés nélküli 385 fő és nyugdíjas 200 fő. Az állomány szükséges növelésére és a munkából kilépők pótlására mintegy 470 pályakezdő munkavállalásáról kell gondoskodni. Ennek maradéktalan kielégítésére az objektív feltételek hiányoznak, ezért továbbra is szükséges képesítés nélküliek és nyugdíjasok alkalmazása. A hiány felszámolására hivatott a Békéscsabán létesülő tanítóképző főiskola, mely a VII. ötéves terv második felében részlegesen, hosszú távon pedig érdemben megoldhatja az általános iskolai pedagógusellátást. A hiány mérséklése érdekében javítani kell a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, és bővíteni szükséges az elhelyezést segítő egyéb juttatásokat. A közoktatás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programja nagy felelősséget és cselekvő részvételt igényel minden, a végrehajtásban közreműködő szakember részéről. A fejlesztést a termelőágazatokkal azonos rangon kell kezelni, hogy a munkaképes korban levő népesség iskolázottsági színvonala a kívánt mértékben javulhasson. Megyénk történelmi elmaradásának megszüntetéséhez ez az egyik gyors eredményeket ígérő tényező, s megvalósítása alapvető érdekünk. Vámos László, a Békés Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője
