Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 7., szombat Vita a SÜLT—ll-röl A Reagan-kormányzat továbbra is azt ismételgeti, helyesen járt el, amikor bejelentette, hogy nem tekinti a továbbiakban kötelezőnek magára nézve a hadászati támadó fegyverekről megkötött SALT—II. szerződés korlátozó rendelkezéseit. Csütörtökön Caspar Weinberger hadügyminiszter két beszédében is ezt bizonygatta. A képviselőház katonai bizottsága előtt Richard Perle hadügyminiszter-helyettes igyekezett igazolni a döntést, egy másik nyilvános vitában pedig Kenneth Adelman, a Leszerelési és Fegyverzetellenőrzési Hivatal vezetője szállt szembe Paul Warnke ismert leszerelési szakértővel, aki élesen elítélte Reagan döntését. Warnke „tragikus hibának” nevezte a Reagan-kor- mány elhatározását. Warnke annak idején a szerződés kidolgozását végző amerikai tárgyalóküldöttség vezetője volt. „A reagani döntés semmivé teheti mindazt a pozitívumot, amelyet korábban a két félnek sikerült elérnie” — mondta, rámutatva, hogy a lemondás a SALT—II-ről nemcsak a fegyverzetellenőrzés ügyének árt, de károsan hat a szovjet—amerikai viszony minden területére, ezért politikailag és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából is „meggondolatlan és igazolhatatlan”. Perle azt mondta, hogy bár az Egyesült Államok kormánya nem tartotta kielégítőnek a SALT—II szerződést, mind ez idáig megtartotta azt, s most sem kívánja megkezdeni a nagyszabású fegyverkezést, ezzel szemben a Szovjetunió, amely mindig dicsérte a szerződést, „megszegte azt”. Perle nemcsak az ismert — és legutóbb Ahromejev marsall által is határozottan cáfolt — vádat hangoztatta: a szovjet fél a szerződésben engedélyezett egy helyett két új hadászati rakétát fejlesztett ki. Azt is állította, hogy a szovjet nehézrakétákra az engedélyezett tíznél több robbanófejet akarnak elhelyezni. A szélsőségesen szovjetellenes nézeteiről ismert miniszterhelyettes azzal igyekezett megnyugtatni az aggodalmaskodó képviselőket, hogy a Szovjetunió „nem lesz képes nagyszabású fejlesztésre hadászati támadó fegyverei terén” még akkor sem, ha az Egyesült Államok túllép a szerződés korlátain. A bizottsági ülésen Perle lekezelően nyilatkozott a NATO-tagállamok SALT—II ügyében kinyilvánított aggodalmairól. Kijelentette: „nem ismerik kellően a szerződést” és szembenállásuk az amerikai döntéssel „nem jelentős”. Lendület a genfi, bécsi tárgyalásokhoz A világ azt várja, hogy a magyar fővárosból az ésszerűség hangja szólal meg, s a Politikai Tanácskozó Testület ülésén elfogadandó határozatok, okmányok lendületet adnak majd mind a genfi, mind pedig a bécsi tárgyalásoknak — hangoztatja Enver Mamedov, az APN szovjet sajtóügynökség politikai hírmagyarázója abból az alkalomból, hogy a közeli napokban Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. Az APN kommentátora emlékeztet rá, hogy a Varsói Szerződés szervezetének különböző szintjein megvitatták a január 15-én és azt követően a Szovjetunió és más szocialista államok által tett békekezdeményezéseket, amelyek elsődlegesen azt célozzák, hogy az emberiséget megmentsék az atomhaláltól. Ezeket a javaslatokat előterjesztették nemzetközi értekezleteken, az ENSZ-ben, két- és többoldalú tárgyalásokon, találkozókon. A tárgyilagos megfigyelők, a józanul gondolkodó politikusok és az egész világközvélemény meggyőződhetett arröl, hogy a Szovjetunió nem akar egyoldalú fölényt. Ezt kézzelfoghatóan bizonyítja a Mihail Gorbacsov által Berlinben előterjesztett javaslat is, amely a hagyományos fegyverzet lényegi csökkentését irányozza elő. II szocialista országok és a világűr A világűr békéjének megőrzése az emberiség legfontosabb feladatai közé tartozik, amelynek megoldásától a Föld és az egész emberi civilizáció jövője függ — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet hét szocialista ország nyújtott be a világűr békés felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottság elé. A Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió által aláírt nyilatkozat javasolja: 1. A világűr fegyvermentesítését, a csapásmérő űrfegyverek létrehozásának, kipróbálásának és telepítésének megtiltását; 2. a világűr békés meghódítását szolgáló széles körű nemzetközi együttműködés megvalósítását valamennyi ország részvételével; 3. az űrkutatás és a világűr békés felhasználása nemzetközi jogi és szervezeti alapjainak megerősítését. A munkaokmányt azután nyújtotta be a hét szocialista ország, hogy az ENSZ közgyűlése megbízta a szóban forgó ENSZ-bizottságot: tekintse át a világűr békés célokra történő megőrzésének lehetséges módjait és eszközeit. Román könyvadomány Románia párizsi nagykövetsége ünnepélyes keretek között román könyvgyűjteményt adományozott Pons helység (Charente Maritime megye) municipiumi könyvtárának. A gyűjtemény nagy részét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke válogatott művei alkotják. M. Delapeyronnie polgár- mester és főtanácsos beszédében felelevenítette a hagyományos román—francia baráti kapcsolatokat, kiemelte a kultúra, az irodalom szerepét e kapcsolatok erősítésében, méltatta a gyűjteményt alkotó művek változatosságát, grafikai kivitelezését. (Megjelent az Előré- ben) Mihail Gorbacsov válasza Helmut Kohl javaslatára Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedvező választ adott Helmut Kohl szövetségi kancellárnak arra a javaslatára, hogy a nemzetközi együttműködés előmozdítása céljából az atomerőműveket üzemeltető államok tartsanak konferenciát a reaktorok biztonságának szavatolásáról. A nyugatnémet törvényhozás két háza pénteken kü- lön-külön foglalkozott a csernobili szerencsétlenség után az NSZK-ra háruló feladatokkal. A vitában Alfred Dreggér, a CDU/CSU parlamenti csoportjának elnöke — az atomerőművek zöld párti ellenfeleihez intézve szavait — megállapította, hogy az NSZK energiapolitikájának sarkalatos tétele a nagyobb biztonságra való törekvés, nem pedig az erőművek szűklátókörűségre valló kikapcsolása. Az aggodalmak érthetők, de nem pánikkeltésre, hanem körültekintő, higgadt és becsületes magatartásra van szükség. A szövetségi tanács döntést hozott arról, hogy egy országos, úgynevezett korai jelzőrendszert hoznak létre a tartományok jobb együttműködése céljából, reaktorban történt üzemzavarok esetére. Az atomerőművek megtartásának ellenfelei mára nagyszabású tiltakozó gyűlésre készülnek az ország északi részén levő Brokdorf erőművénél. A rendezők 100 ezer fiatalt várnak. A korábbi erőszakos cselekményekre való tekintettel ezzel egyidejűleg felvonulási tilalmat rendeltek, el Bajorországban, a Wackersdorfban épülő atom- hulladék-újrafeldolgozó telep környékén, ahol pünkösdkor 180 rendőr és nem sokkal kevesebb rendbontó sebesült meg. A stuttgarti atomenergiakutató intézet becslése szerint az NSZK-ban 100 milliárd márkás többletköltség merülne fel, ha 2000-ig szakítanának az atomenergiával. Például minden háztartásnak évente 300 márkával többet kellene fizetnie villanyért. Az atomerőműveket helyettesítő szénerőművek által kibocsátott kéndioxid-és nitrogénszennyeződés 184, illetve 137 ezer tonnára növekedne országosan. Az NDK osztja azt az álláspontot, hogy az atomenergiaipar biztonságos fejlesztését nemzetközi rendszer keretében oldják meg, s rendezzenek erről konferenciát — állapítja meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében. Chnoupek szófiai tárgyalásai Új nagykövet Csütörtök este megérkezett állomáshelyére Jurij Du- binyin, a Szovjetunió újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott washingtoni nagykövete. Megérkezése után nyilatkozva a szovjet nagykövet hangsúlyozta a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálásának szükségességét. Állást foglalt amellett, hogy a két fél között építő jellegű együttműködés alakuljon ki a létfontosságú kérdések, mindenekelőtt a biztonságot érintő problémák megoldásában. Nagyra értékelte a bolgár —csehszlovák kapcsolatok fejlődését Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, államfő éé Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter pénteki szófiai megbeszélésén. Chnoupek csütörtökön érkezett Bulgáriába baráti munkalátogatásra Petar Mladenov bolgár külügyminiszter meghívására. Zsivkov és Chnoupek találkozóján utaltak a CSKP és a BKP legutóbbi kongresszusaira, hangsúlyozva. hogy az új feladatok megoldása új hozzáállást és minőségi változásokat követel valamennyi szocialista testvérországban, valamint két- és többoldalú együttműködésükben. A találkozón Todor Zsivkov átnyújtotta Bohuslav Chnoupeknek a Bolgár Nép- köztársaság Érdemrendje első fokozatát. A csehszlovák külügyminiszter pénteken tárgyalt Georgi Atanaszowal, a BKP KB PB tagjával, bolgár miniszterelnökkel. Terrortámadás Üzemel a tyumen-urengoji vasútvonal Június 5-én terroristatámadást hajtottak végre szovjet és kubai kereskedelmi hajók ellen, amelyek éppen kirakodóban voltak az angolai Namibe kikötőjében. Az akciót dél-afrikai tengerészeti egységek hajtották végre. A robbanások következtében két szovjet hajó — a Kapitan Viszlobokov és a Kapitan Csirkov — súlyosan megrongálódott, a legénység tagjai közül senki sem sérült meg. Illetékes szovjet szervek megkezdték az ügy kivizsgálását. A Habana nevű, 6000 tonnás kubai élelmiszerszállitó hajó elsüllyedt, személyzetét sikerült megmenteni. Az An- gop angolai hírügynökség jelentése szerint megrongálódott két tartályhajó Is. A Szovjetunióban november elején nyitották meg az ország két legnagyobb kőolaj- és földgáztermelő körzetét összekötő 1500 km hosszú vasútvonalat. Az új vasútvonal elsősorban a két energiatermelő térségben dolgozók, illetve családtagjaik közlekedését könnyíti meg. A tyumeni körzetben hozzák felszínre a teljes szovjet olajtermelés 60 százalékát, a gáztermelésnek pedig 55 százalékát. Az urengoji lelőhelyről indul ki a Nyu- gat-Európába tartó összes exportvezeték. Az átadott vasútvonalat még 200 kilométerrel meg akarják hosszabbítani, hogy bekapcsolják a közlekedésbe a még csak részlegesen termelő jamburgi gázmezőt is. Marcos-kori kökorszakik Olyan híreket hallani, hogy morcos újságírók Marcosra, az egykori Fü- löp-szigeteki elnökre szórják átkaikat, nem beszélve a néprajztudósok feldühödött nagyságairól. A szakemberek a megmondhatói, milyen tudományos szenzációt okozott 1971-ben, amikor a Fülöp- szigeteken bejelentették: történelem előtti körülmények között élő törzs két tucat tagjára bukkantak a távoli országban. Az évszázad antropológiai felfedezése — örvendtek a tudósok, miközben beható vizsgálatnak vetették alá a makogó hangokat adó, barlangokban lakó, egy-egy orchidealevélbe öltözött, 24 kőkorszaki szakit. Az egyik tekintélyes folyóirat sorozatot közölt róluk, televíziós forgatócsoportok rohanták meg a színhelyet és lelkendezve mutatták be e huszadik századi élőlényeket, akik még sohasem hallottak a kerékről, nem is szólva a csúcstechnika egyéb áldásairól. Igazán nem telt el sok idő azóta, csak 15 év, de még annyi sem kellett a törzs páratlan tempójú fejlődéséhez. Mindössze az a néhány hónap, ami Marcos elnök bukása és csúfos távozása óta eltelt. Most derült ki ugyanis, hogy az öslelet csak az egyik színjáték volt a találékony Marcos sok ötlete között. A tett színhelyétől nem messze átlagos Fülöp-szi- geti viszonyok között élő falusiakkal játszatták el a szerepet, akik most normális emberi hangon, ádám- kosztüm helyett feliratos trikóban és farmernadrágban mesélték el egy svájci újságírónak, meg a nyugatnémet Stem magazin riportereinek, milyen jól szórakoztak maguk is azon, hogy miattuk odacsődült a tudományos és a sajtóvilág színe-java. A cél, a szándék egyébként éppen ez volt. Egy kis idegencsalogatás. A Fülöp-szigetek feldobása a nagyvilág előtt. Nos, a dús fantáziájú Marcos valószínűleg el sem tudta volna képzelni, hogy országa és ő maga, milyen rövid időn belül ismét címlapsztori lesz, ha nem is éppen — elnézést a hasonlatért — az «lbusz- Flinstonok jóvoltából. Vértes Éva (Elhangzott a Magyar Rádióban a Harminc penc alatt a Föld körül című magazinban.) Döntő forduló előtt az osztrák elnökválasztáson Június 8-án, vasárnap rendezik az osztrák köztársasági elnökválasztás második, egyben döntő fordulóját. Az első, május 4-i fordulón legtöbb szavazatot kapott két jelölt között kell a kereken 5 és fél millió polgárnak választania: Kurt Waldheimet, az Osztrák Néppárt vagy Kurt Steyrert, a szocialista párt jelöltjét kívánják a következő 6 évre az ország élére. Az első fordulón Waldheim már csaknem megszerezte a győzelmet: 49,7 százalékot kapott, s mindössze 17 000 szavazat hiányzott abszolút többségéhez. Kurt Steyrerre 43,7 százalék jutott, míg a zöld programmal induló Freda Meissner-Blau- ra 5,5, a szélsőjobboldali Otto Scrinzire 1,2 százalék. A papírforma, valamint a legújabb közvéleménykutatások szerint Waldheim győzelme szinte bizonyosra vehető: eddigi támogatói nyilván kitartanak mellette, s hozzá mind a zöldek, mind a szélsőjobb táborában lesznek elegen ahhoz, hogy megszerezhesse a többséget. Minden jel arra mutat, hogy Waldheimnek továbbra sem árt az ellene külföldön folyó heves kampány. A volt ENSZ-főtitkár háborús múltjával kapcsolatos vádakat továbbra sem sikerült bizonyítani az őt támadó szervezeteknek, politikusoknak. Waldheim esélyét növeli az 1979 óta kormányzó szocialista párt bizonyos „elhasználódása” egyes vezetőinek korrupciós botrányai, az állami ipar súlyos válsága. Már az első forduló után kitűnt. hogy sok szocialista szavazó is — például a válságokkal küzdő iparvidékeken — mintegy tiltakozásul Waldheimet támogatta. Fred Sinowatz pártelnök-kancellár fontos figyelmeztetésként értékelte a szavazás kimenetelét. azt ígérve, hogy abból levonlak a tanulságokat. Azt mindenesetre cáfolta, hogy vereség esetén lemondana. Egyébként az SPÖ köreiben is elismerik, hogy az Ausztria elleni külföldi kampány Waldheim malmára hajtja a vizet, így Kurt Steyrer kevésbé ismert személye háttérbe szorult. A szocialista jelölt várható veresége tekintélyveszteség lehet a nagy múltú SPÖ számára, hiszen e párt jelöltjei állottak 1945 óta megszakítás nélkül az állam élén. A gondokat növeli, hogy a kormányból 1970- ben kiszorult, ellenzéki polgári-konzervatív néppárt (ÖVP) jelöltje előre bejelentette: tevékenyebben ki kívánja használni az államfő széles alkotmányos jogkörét — amellyel elődei a második köztársaságban soha nem éltek. S mindezt akkor, amikor — 1987 tavaszán — kényes parlamenti választás következik. 1983-ban az SPÖ elvesztette korábbi abszolút többségét, s csak 47,6 százalékot kapott, az ÖVP 43,2 százalékot. A szocialisták azóta az alig 5 százalékot kapott jobboldali-polgári szabadságpárttal (FPÖ) koalícióban kormányoznak. A belső válságban levő FPÖ alighanem tovább esik vissza, míg a zöldek feltehetően bekerülnek a parlamentbe. Ilyen, egészen új helyzetben a kormánytöbbség kialakítása bonyolultnak ígérkezik — s azt mindenképpen befolyásolja az elnökválasztás kimenetele csakúgy, mint (ha megválasztják) Kurt Waldheim belpolitikai aktivitása. Külpolitikai szempontból lényegében nem térnek el a két elnökjelölt nézetei. Mind Waldheim mind Steyrer a választási kampányban sík- raszállt az aktív semlegessé- gi politika folytatásáért, különös tekintettel a szomszédaival való kapcsolatok fejlesztésére. Kurt Waldheim e kapcsolatokat már külügyminiszter korában (1968—70), majd az ENSZ-ben is ápolta, míg Kurt Steyrer egészségügyi és környezetvédelmi miniszterként nem egyszer járt hazánkban az együttműködés fejlesztése érdekében.
