Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

■ 1986. június 28., szombat NÉPÚJSÁG Önkritikus hangvétel a bizottságok vitájában Megválasztották az úi központi bizottságot a JKSZ kongresszusán EGK-csúcs Dél-flfrika három hónap haladékot kap TELEX • BERLIN Pénteken Berlinben talál­kozót tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszter-helyettesei. Meghallgatták Viktor Kar- povnak, a nukleáris és űr­fegyverekről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség ve­zetőjének tájékoztatóját a most befejeződött tárgyalási forduló eredményeiről. A ta­lálkozón magyar részről Ba- rity Miklós külügyminiszter­helyettes vett részt. • RÓMA Bettino Craxi olasz kor­mányfő péntek este benyúj­totta kormánya lemondását Francesco Cossiga államfő­nek. Az olasz» elnöki palotában a péntek esti órákban ki­adott hivatalos közlemény szerint az államfő egyelőre nem adott választ Craxinak arra, hogy a lemondást el­fogadja-e, vagy sem. • NEW YORK Nicaragua pénteken a Biz­tonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte az ország belügyeibe történő durva amerikai beavatkozás miatt. A TASZSZ hírügynökség ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a hágai nemzet­közi bíróság pénteken bű­nösnek mondta ki az Egye­sült Államokat a nemzetkö­zi jog durva megsértése mi­att: a törvényes nicaraguai kormány megdöntésére tö­rekvő ellenforradalmárokat Washington látja el pénzzel, fegyverekkel, s segíti kikép­zésüket. £ BECS Ausztria legfontosabb kül­politikai törekvése továbbra is az enyhülésért folytatott harc és a kétoldalú kapcso­latok ápolása marad — je­lentette ki Peter Janko- witsch pénteken külföldi új­ságíróknak tartott első saj­tóértekezletén. Az osztrák külügyminisz­ter elmondta: kormánya el­sősorban az európai enyhülés érdekében kíván tevékeny­kedni, de lehetőségeihez mérten részt vállal a helyi konfliktusok megoldásában is. • MANILA Gazdasági, politikai és más kérdések teljes nyitva ha­gyásával ért véget az ASE- AN-országok külügyminisz­tereinek manilai tanácskozá­sa, amely — zárószakaszként — csütörtöktől nyugati „tár­gyalópartnerek” — az Egye­sült Államok, Japán, Auszt­rália, Kanada és Üj-Zéland külügyminisztereinek — be­vonásával folytatódott. A pénteken befejeződött „kon­zultációkat” Salvador Lau­rel, a Fülöp-szigetek alelnö- ke és külügyminisztere jel­lemezte a legtalálóbban: a nyugatiak semmiféle kötele­zettségre sem voltak hajlan­dóak protekcionista kereske­delmi politikájuk enyhítését illetően. A Központi Bizottság be­számolójában megütött bí­ráló és önkritikus hangvétel jellemezte a kongresszus hat bizottságában pénteken dél­ben befejeződött vitát. A felszólalók a jugoszláv tár­sadalom fejlődésében bekö­vetkezett megtorpanás túlha- ladását, a felhalmozódott és kiéleződött problémák és el­lentmondások megoldását célzó utak keresésére helyez­ték a hangsúlyt. A bizottságokban — füg­getlenül a meghatározott te­matikától, pontosabban na­gyon is szoros összefüggés­ben a különböző megvitatott témákkal — a gazdasági helyzet és a párt szerepével, feladataival kapcsolatos kér­dések domináltak. A válság mielőbbi megszüntetésének legígéretesebb irányaként a delegátusok egységesen állást foglaltak a hosszú távú gaz- daságszilárdítási program következetes, mindenfajta té­továzástól és ellenállástól mentes megvalósítása mel­lett. Ezzel összefüggésben a felszólalók élesen bírálták a helyi, részérdekek egyre erő­teljesebb jelentkezését, a köztársaságok és tartomá­nyok bezárkózását, a szövet­ségi szinten meghatározott gazdaságpolitika önkényes értelmezésének és végrehaj­tásának gyakorlatát. A föderáció gyengítésével járó jelenségek bírálata szin­tén jelentős helyet kapott a bizottságok vitájában. Egy Vasárnap megnyíló 10. kongresszusán a Lengyel Egyesült Munkáspárt arról adhat számot, hogy figye­lemre méltó politikai refor­mokat indított el az elmúlt öt évben. A 9., rendkívüli kongresszusán ugyanis a párt azt a tanulságot vonta le az 1980-ban kirobbant gazdasági, politikai és társa­dalmi válságból (Lengyel- ország háború utáni krízi­seinek legsúlyosabbikábóll, hogy új mechanizmusokra van szükség, amelyek ele­jét veszik a válságok ismét­lődésének. A gazdaságban ezért indították el a mélyre­ható decentralizáló refor­mot, amelynek végső célja az, hogy a könnyen hibákat okozó „kézi vezérlés” he­lyett a gazdaságot önszabá­lyozó mechanizmusok irá­nyítsák. A politikában pedig az intézményrendszer na­gyon is figyelemre méltó de­mokratizálása kezdődött meg. felszólaló rámutatott: az egyes tagköztársaságok mindinkább arra töreksze­nek, hogy nemzeti állammá váljanak; nem lehet szemet hunyni afölött, hogy az utób­bi időben a különböző köz­társaságokban élő szerbek, horvátok mind többen tele­pülnek át „nemzeti köztársa­ságukba”. A nemzeti kérdést semmiképpen sem oldhatjuk meg etnikailag tiszta álla- mocskák létrehozásával, Ju­goszláviát nem gyöngíthetjük le annyira, hogy végül is senki államává váljon — A koszovói helyzetet érté­kelve az albán nacionaliz­mus elítélése mellett rámu­tattak, hogy az utóbbi idő­ben terjedőben van a szerb és a crnagorac nacionaliz­mus. A bizottsági vitában a párt eszmei, politikai és cse­lekvési egységének megerősí­tését kiemelt jelentőségű fel­adatnak értékelték. A párt tekintélyének visszaszerzése érdekében a JKSZ-nek meg kell szabadulnia mindazok­tól akik megalkuvók, ingata­gok, akiket megfertőzött a liberalizmus, s az eddiginél erőteljesebb harcot kell foly­tatni a legveszélyesebb el­lenség, a nacionalizmus ellen — mutattak rá a felszólalók. Eredményesnek értékelte a hat bizottságban végzett munkát a kongresszus pén­tek délutáni teljes ülésén Vi- doje Zarkovics. A JKSZ KB elnökségének elnöke emlé­Az intézményrendszer át­alakítása több síkon folyt: egyrészt az egyén és a társa­dalom nagyobb beleszóláshoz jutott a döntések meghoza­talába, másrészt hatásosabbá vált a meghozott döntések megvalósításának társadaf- mi ellenőrzése, harmadrészt erősödött a döntésmegvalósí­tás törvényes ellenőrzése is. Ma már minden fontosabb döntés előtt széles körű tár­sadalmi vitát tartanak. Nagyszabású konzultáció volt például a választási sza­bályzat módosjjásáról, az éves és az ötéves tervek ki­dolgozása előtt. A lakosság kifejthette véleményét, hogy a központi áremelések anya­gi terhét milyen arányban osszák el a társadalom kü­lönböző csoportjai között. Gombamód szaporodtak el a különböző döntéshozó és -végrehajtó szervek mellett a közvéleményt képviselő ta­nácsadó testületek. Közülük keztetett rá, hogy a párttag­ság, az egész jugoszláv tár­sadalom nagy várakozással tekint a kommunisták leg­felsőbb fórumának állásfog­lalásai elé. A kongresszus küldöttei ezt követően titkos szavazás­sal megválasztották az új összetételű központi bizottsá­got, amely mai első ülésén, a JKSZ XIII. kongresszusának zárónapján megválasztja a testület vezető szerveit. * * * Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a JKSZ XIII. kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség vezetője pénteken délelőtt Belgrádban találko­zott és megbeszélést folyta­tott Branko Mikuliccsal, a jugoszláv kormány elnökével, akinek átadta a magyar párt és állami vezetők üdvözletét. A szívélyes és baráti lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen nagyra értékelték a két párt és állam közötti bensőséges kapcsolatokat, s véleményt cseréltek további sokoldalú fejlesztésük lehető­ségeiről. A többi között ki­emelték, hogy a gazdasági együttműködés erősítése so­rán az árucsereforgalom bő­vítése mellett különös fi­gyelmet kell fordítani a ter­melési kooperáció fokozá­sára. Hangsúlyozták, hogy a ma­gyarországi horvát, szlovén és szerb, illetve a jugoszlá­viai magyar nemzetiségnek az összekötő híd szerepét be­töltve a két nép közötti bi­zalom és barátság szilárdítá­sát kell szolgálnia. A találkozón áttekintették a legidőszerűbb nemzetközi, köztük világgazdasági kérdé­seket is. A küldöttség felkereste a belgrádi emlékközpontot, ahol virágcsokrott helyezett el Joszip Broz Tito sírján. legfontosabb a parlament melletti társadalmi, gazdasá­gi tanács, amelynek tagjai (nem parlamenti képviselők) az egész társadalmat repre­zentálva véleményezik a ké­szülő törvényeket, jelezve, hogy azok milyen társadalmi fogadtatásra számíthatnak. Hasonló társadalmi konzul­tatív testületek segítik a kor­mány munkáját is. Az élet minden területén erősödött az önkormányzati jelleg. A dolgozók a munka­helyi önkormányzati szer­veken keresztül beleszólhat­nak a vállalat legfontosabb kérdéseibe, adott esetben megválaszthatják az igazga­tót is. Kibővült a helyi és a megyei tanácsok hatásköre, nőtt a különféle társadalmi szervek jelentősége. Min­den szinten nagyobb lett a választott, képviseleti szervek rangja a végrehajtó szer­vekkel, függetlenített appa­rátusokkal szemben. Minden választott testület­nek, különösen a parlament­nek, szélesedett a számon- kérő hatásköre. Létrehozták egy új, nem hivatásos ellen­őrökből álló társadalmi el­lenőrző testületet, a munkás­A Közös Piac háromhóna­pos haladékot adott Dél- Afrikának, de kilátásba he­lyezte, hogy határozottabb lépéseket tesz, ha Pretoria a határidő lejártáig nem tel­jesíti a közösség követeléseit. Mitterrand francia elnök és Lubbers holland kormányfő a Közös Piac soros elnöke szerint szóbeli megállapodás született arról is, hogy a ha­táridő leteltével egyetlen or­szág sem hiúsítja meg a gazdasági intézkedések élet­be léptetését. Ezt azonban Thatcher brit kormányfő nem volt hajlandó megerősí­teni sajtóértekezletén, és ar­ra szólította fel az újságíró­kat, hogy ragaszkodjanak a nyilatkozat szövegéhez, amely szerint Pretoria to­vábbi makacs magatartása esetén újabb lépések „nin­csenek kizárva”. Kohl nyu­gatnémet kancellár azt mondta, hogy a kérdésre há­rom hónap múlva visszatér­nek. Az állam- és kormányfők hágai tanácskozásán pénte­ken elfogadott nyilatkozat­ban kiemelték: a közösséget mélyen aggasztja a helyzet gyors romlása és az erőszak növekvő szintje Dél-Afriká- ban. A tizenkettek megerősí­tették, hogy fő céljuk az apartheid teljes megszünteté­se és ennek érdekében egyeztetett programot dol­goznak ki az apartheid ál­dozatainak támogatására. A Közös Piac azonnali nemzeti párbeszédre szólítja fel Pre­toriát a fekete lakosság igazi vezetőivel, amihez a közös­paraszt felügyelőséget (tag­jainak csaknem háromnegye­de munkás vagy paraszt), amely az élet minden terüle­tén van hivatva leleplezni a visszásságokat. Nagyobb lett az admi­nisztratív döntések megfel- lebbezhetősége. A bírósági ellenőrzésnek precedens nél­küli formái születtek: állam­bíróságot állítottak fel an­nak ellenőrzésére, hogy a magas rangú állami vezetők hivataluk ellátása közben nem sértik-e meg az alkot­mányt; létrejött, és már meg is kezdte működését az al­kotmánybíróság, amely afö­lött őrködik, hogy a törvé­nyek, rendeletek megfelel­jenek az alkotmány szelle­mének és betűjének. Mégis, a gyakorlatban a politikai intézményrendszer demokratizálása még min­dig nem működik kielégítő­en. Még mindig fennáll — sőt, az utóbbi egyikét évben mintha erősödne is — az újabb bürokratikus torzulás veszélye, a lakosság pedig nem túl aktívan él új keletű beleszólási és ellenőrzési jogával. Van még néhány „lyuk” a demokratikus épít­mény falán: a választási ség szerint elkerülhetetlen feltétel Nelson Mandela és a többi politikai fogoly azon­nali, feltétel nélküli szaba­don bocsátása, valamint az Afrikai Nemzeti Kongresszus, az Azaniai Pánafrikai Kong­resszus és más politikai pár­tok működésének engedélye­zése. A Közös Piac Dél-Afrikába küldi Howe brit külügymi­nisztert, aki július 1-vel át­veszi a miniszteri tanács so­ros elnöki tisztét, hogy te­gyen lépéseket a párbeszéd megkezdéséhez szükséges körülmények megteremtésé­re. A következő három hó­napban a tizenkettek egyez­tető tárgyalásokat kezdenek a többi vezető tőkés hata­lommal az esetleg szükséges­sé váló intézkedésekről, köz­tük az új beruházások, vala­mint a fém, a vas, az acél és az aranyérmék importjá­nak tilalmáról. Lubbers sze­rint a szankciók csomagterve azt a célt szolgálja, hogy Howe-nak lehetőséget adjon a nyomás gyakorlására pre­toriai tárgyalásain. A hol­land kormányfő kijelentette, a Közös Piac felismerte, hogy tovább kell lépni és a hágai megbeszélésen jelentős hala­dás történt. A közösség ál­láspontja egyértelműbb és világosabb, konkrét csomag­tervet fogadtak el az esetle­ges szankciókról és szóbeli megállapodást kötöttek, hogy szükség esetén egységesen el­fogadják a keményebb fellé­pést. Lubbers kifejezte re­ményét, hogy nem kell majd a szankciókat alkalmazni. rendszer demokratizálása el­maradt a lakosság várakozá­saitól (ennek hangot adott a népfrontszerű nemzeti ha­zafias újjászületési mozga­lom is, vagy nemrégiben a párt lapjának egyik cikke), nem született meg az a tör­vény, amely a társadalmi konzultációk immár kiala­kult gyakorlatát szabályoz­ná, és nem valósult még egyelőre az a terv sem, hogy svéd mintára külön intéz­ményt állítanak fel az ál­lampolgári jogok védelmére. Lengyelországban ma a társadalom minden rétege és csoportja a politikai élet to­vábbi demokratizálása mel­lett van. A LEMP-nek a kongresszuson elfogadandó hosszú táfvú programja is úgy tekinti a demokrácia fejlesztését, mint a szocia­lizmus egyik általános tör­vényszerűségét. A LEMP lapjában, a Trybuna Ludu- ban tíz nappal a kongresszus megnyitása előtt olyan cikk jelent meg, amely további lényeges előrelépéseket sür­get a demokrácia fejleszté­sében és hangsúlyozza, hogy ezt a LEMP-nek kell kezde­ményeznie. n LEMP kongresszusa elé: A politikai reform Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy az Állami Biztosító városi fiókja 1986. július 1-től az István király tér 12. szám alól elköltözött Bármilyen biztosítási ügyben teljes körű szolgáltatással állunk ügyfeleink szíves rendelkezésére. Munkanapokon: 7.30—16,30-ig, csütörtökön: 7.30—19.30-ig vagyunk nyitva. Szombaton: ügyeletet tartunk 8.00—12.30-ig. Továbbra is kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal! CJ CÍMÜNK: Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 11—17. flllami Biztosító (Tanácsköztársaság u.—Kinizsi u. sarok) L emelet. Telefon: 21-844.

Next

/
Thumbnails
Contents