Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

1986. június 21„ szombat ! NÉPÚJSÁG II szovjet parlament határozata a SflLT-ról Rendkívül veszedelmes lé­pés az amerikai kormány­zatnak az az elhatározása, hogy a jövőben nem tartja magára nézve kötelezőnek a SALT—I. és a SALT—II. szerződés betartását, mert felboríthatja a fegyverzet­korlátozás egész jelenlegi rendszerét, és útját állhatja e téren a hosszabb távú megállapodások megkötésé­nek — hangzik a határozat, amelyet pénteken fogadtak el a szovjet parlament két há­za külügyi bizottságának együttes ülésén. A határozat szerint a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának kül­ügyi bizottsága aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az amerikai fél olyan intézke­déseket tesz, amelyek aláak­názzák a rakétaelhárító­rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződést is. Ez azt a veszélyt rejti ma­gában, hogy véglegesen ösz- szeomlik az az; alap, amelyre a hadászati stabilitás épül­het. és tág tere nyílik az el- ■ lenőrizhetetlen fegyverkezési hajszának. A szovjet és az amerikai törvényhozókban egyaránt jelentkező aggodalmak meg­vitatása érdekében — foly­tatódik a határozat — java­soljuk. hogy a közeljövőben a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa és az amerikai kong­resszus külügyi bizottságai­nak tagjai tartsanak mun­katalálkozót. Tekintettel a nukleáris kísérletek beszün­tetésének fontosságára, ezt a kérdést is meg lehetne vitat­ni a javasolt találkozón. Ezek a találkozók rendsze­resek lehetnének, és véle­ménycsere színteréül szol­gálhatnának mind a megle­vő megállapodások betartá­sára, mind pedig az újabb megállapodások kidolgozásá­ra vonatkozó kérdésekről. A szovjet parlament két háza külügyi bizottságának tagjai — a béke sorsát sú­lyos következményekkel fe­nyegető helyzet komolyságá­nak tudatában — felhívják az amerikai szenátus és kép­viselőház illetékes bizottsá­gának tagjait, áz amerikai kongresszus valamennyi töb­bi tagját, erejükhöz képest tegyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy az Egyesült Államok kormánya betartsa a SALT—I. és a SALT—II. szovjet—amerikai megállapodást, és tartózkod­jék a rakétavédelmi rend­szerről szóló szerződést meg­hiúsító cselekményektől. A szovjet parlament két külügyi bizottságának tagjai reményüket fejezik ki, hogy az Egyesült Államok kor­mánya fontolóra veszi is­mét, milyen következményei lehetnek a szerződések ki­nyilvánított elvetésének, és olyan döntést hoz, amely le­hetővé teszi a megállást az atomkatasztrófa felé vezető úton. Újabb rádió-tv sztrájk Franciaországban Pénteken ismét műsorszünet volt Franciaország három álla­mi tv-csatornáján. Csak a déli és esti híradókat sugározzák, es­te pedig ugyanaz az egy tv-film kerül bemutatásra mind a há­rom csatornán. Egész napra el­némultak az állami rádióadók műsorai. A két magán tv-csa­tornán rendes műsoradás van. A televíziós újságírók és a mű­szakiak szakszervezetei immár a második egynapos sztrájkkal til­takoznak az első állami tv-csa­torna magánkézbe adásának ter­ve ellen. A Chirac-kormány már jóváhagyta az erről szóló tör­vényjavaslatot, Mitterrand elnök erős fenntartásait fejezte ki. a legfrissebb közvéleménykutatás szerint pedig a franciák 60 .szá­zaléka ellenzi a légrégibb tv- műsor magánvállalkozássá ala­kítását. A televíziós szakszervezetek egyben bejelentették, hogy fo­kozzák akcióikat a kormány terve ellen. II Békés Megyei Zöldért Vállalat 1986. augusztus 1-től 1989. december 31-lg terjedő Időszakra szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket 5. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Békéscsaba, Fövenyesi u., piactér. 6. számú élelmiszerüzlet, Békéscsaba, Kolozsvári u. 61. 9. számú húsbolt, Békéscsaba, Fövenyesi u., piactér. 16. számú élelmiszerüzlet, Békéscsaba, Berényi út 48. 32. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Békéscsaba VII., Fő u. 15. 15. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Gyula, Kálvin u. 24. 1986. szeptember 1-től 1989. december 31-lg: 19. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Orosháza, piactér. A pályázatot 1986. július 22-ig a versenytárgyalás időpontjáig lehet benyújtani a vállalat központjába (5600 Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 11—17.). A versenytárgyalás 1986. július 22-én 9.00 órakor lesz a vállalat hivatalos helyiségében. (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 11—17., III. em. 326. szoba). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat kereskedelmi osztálya ad (Kraszkó Mátyás osztályvezető, telefon: 26-455/13). Lemondás az atomfegyverek gyártásáról Magyar felszólalás az ENSZ-ben Meiszter Dávid nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvI- selője, a genfi leszerelési ér­tekezlet 1986. június 19-i plenáris ülésén elhangzott felszólalásában részletesen elemezte a VSZ PTT buda­pesti üléséről kiadott doku­mentumok azon részeit, ame­lyek közvetlenül vagy köz­vetve kapcsolatban vannak a leszerelési értekezlet napi­rendjén szereplő kérdések­kel. A leszerelési értekezlet hi­vatalos dokumentumaiként közzétett VSZ PTT-okmá- nyokkal kapcsolatban hang­súlyozta: a budapesti talál­kozó résztvevői aggodalmu­kat fejezték ki amiatt, hogy az USA és NATO-szövetsé- gesei lépései nyomán fel­gyorsult a fegyverkezési ver­seny. s ennek következtében feszült nemzetközi helyzet alakult ki. A VSZ tagállamainak poli­tikája arra irányul, hogy el­hárítsa a nukleáris fenyege­tést, elősegítse egy átfogó kollektív biztonsági rendszer kialakítását, biztosítsa akét- és sokoldalú tárgyalások eredményességét. A nagykö­vet kiemelte, hogy a VSZ PTT budapesti ülésén a tag­államok megkülönböztetett figyelmet fordítottak az olyan sürgető leszerelési kérdések előmozdítására, mint a nuk­leáris kísérletek teljes eltil­tása. a vegyi fegyverek és azok gyártókapacitásának teljes felszámolása. A talál­kozó résztvevői úgy vélik: a leszerelési intézkedések el­lenőrzésének minden megál­lapodás szerves részét kell képezniük. A magyar küldöttség ve­zetője részletesen kitért a VSZ PTT dokumentumainak európai vonatkozásaira, és reményét fejezte ki, hogy a javaslatok kedvező fordula­tot hoznak a kelet—nyugati kapcsolatokban és a nemzet­közi helyzetben. A Német Szövetségi Köz­társaság szilárdan kitart ama kötelezettségvállalása mel­lett, hogy lemond az atom­fegyverekről és a hadászati célokra felhasználható ha­gyományos fegyverek gyártá­sáról. Ezt hangsúlyozta a bonni kormány szóvivője, Friedhelm Ost pénteken egy újsághírrel kapcsolatban. Sorozatos balesetek kísé­rik az amerikai űrkutatást. Mint ismeretes, a legtragiku­sabb szerencsétlenség a Chal­lenger űrrepülőgép január végi felrobbanása volt, ami­kor hét ember vesztette éle­tét. A tragédia okát még jó­formán ki sem derítették, máris megtörtént a második baleset. Április 18-án aVan- denberg légi támaszponton az indítás utáni 4. percben fel­robbant egy Titan típusú hordozórakéta. A baleset nem járt emberáldozattal, de — meg nem erősített hírek szerint — 58 személyt kór­házba kellett szállítani. A robbanáskor keletkezett mér­ges gáztól ugyanis bőr- és szemsérüléseket szenvedtek. A kilövőberendezés is meg­rongálódott, a környéken, pe­dig tűz ütött ki, amelyet órá­kig nem tudtak eloltani. A Titánt eredetileg az amerikai légierő fejlesztette ki első­sorban katonai mesterséges holdak pályára állítására. Később a rakétát korszerűsí­tették, és a Gemini űrhajók indítására is igénybe vették. Az űrrepülőgép-flotta felépí­tése után azonban fejleszté­sével teljesen leálltak, csak ritkán használták manővere­zésre egy-egy megmaradt példányát. Ezúttal a rakétá­ban titkos katonai szállít­mány volt. A többi között egv különleges fényképező­gép, amellyel felderítő fel­adatokat végeznek. Egy katonai szóvivő sze­rint ez a kudarc meglehető­Ost közlése szerint csak új hagyományos rakétákat fej­lesztenek ki. A szóvivő egy­ben megismételte a Nyugat­európai Uniónak tett ama nyilatkozatot is, hogy az NSZK nem szándékozik megbízatást adni hadászati rendeltetésű hagyományos fegyverek gyártására „saját szükséglet kielégítése vagy sen súlyos következmények­kel járhat az USA felderítő tevékenységére. A Titan fe­délzetén ugyanis egy KH—11 jelzésű felderítő műhold is tönkrement. Az Egyesült Ál­lamoknak két ilyen műhold­ja kering föld körüli pályán, az egyik azonban „kimerült”, a másiknak pedig fogytán van az üzemanyaga. A bajt tetézi, hogy az újabb típusú felderítőholdak az eddigiek­nél jóval súlyosabbak, és meghaladják a Titan-raké- ták teherbíró-képességét. An­nak idején ugyanis úgy ter­vezték, hogy az új kémhol­dakat űrrepülőgépek állítják pályára . . . Két héttel a Titan felrob­banása után, május 3-án, egy harmadik baleset követ­kezett be. Ezúttal a floridai Cape Canaveralból indítot­tak egy Delta típusú űrraké­tát. Emberáldozat szerencsé­re nem volt, de a baleset sokban emlékeztetett a Chal­lenger felrobbanására. A rakétát annak rendje és módja szerint minden fenn­akadás nélkül elindították föld körüli pályára. A start utáni 64. másodpercben le­vált az első három, majd egy másodperccel később a kö­vetkező három kis startra­kéta. A Delta zavartalanul érte el a 16 kilométeres ma­gasságot, és ekkor, akárcsak a Challengernél, az indítás utáni 71. másodpercben be­következett a baleset: 2 perc­cel a. tervezett idő előtt meg­állt a főmotor! A Delta „el­export” céljából, és nem szándékozik ezek gyártását engedélyezni. A hadügymi­nisztérium szóvivőjének dél­utáni közlése is azt tartal­mazta, hogy az NSZK — az 1984 novemberi nyilatkoza­tához híven — nem kíván hadászati rakétákat és bom­bázókat előállítani. szabadult”, bukdácsolni kez­dett. és fennállt a veszély, hogy lakott területre zuhan. Az ellenőrzés alól kisiklott rakétát kénytelenek voltak 91 másodperccel az indítás után távirányítással megsemmisí­teni. A 35 méter magas, 42 millió dollár értékű hordo­zórakéta hasznos terhével együtt 50 kilométerre a part­tól, az Atlanti-óceánba zu­hant . . . „Kiábrándultak és csüg­gedtek vagyunk..— mondta a sikertelen indítás másnapján az újságíróknak William Russel, a NASA szó­vivője, de akkor még nem említette a Titan balesetét követő Nike-Orion kutatóra­kéta fellövésének kudarcát. Ez csak a napokban derült ki, és fel is rótták az űrhi­vatalnak, hogy elhallgatta a nagyközönség előtt. Ezt a ra­kétát szintén régebben, a légelhárítás céljaira fejlesz­tették ki. Most, úgy látszik, az űrrepülőgép-program le­állítása miatt, ismét igénybe veszik, noha az utolsó raké­tát tavaly leszerelték. A Ni- ke-Orionnal április 25-én az Üj-Mexikóban levő White Sands-i rakétakísérleti te­lepről akartak felvinni egy légszennyeződést vizsgáló műszeres csomagot. A raké­ta mindössze 2 kilométer magasságba jutott és lezu­hant ! Mi történik az amerikai űrkutatásban? —■ teszik fel mind többen a kérdést. Nem is csoda, hogy egyes szakkö­rökben a sorozatos kudarcot nemcsak nagyon „különös­nek”, hanem már-már „ti­tokzatosnak" is tartják. (Ma­gyar Szó). Umek Miklós Űrhajózás Balszerencsés indítások Mikkeli útijegyzet­........................................... -.-...7 A z újvári ii > nemcsak ese­ményeket őriz meg emléke­zetében, hanem emberi jel­lemeket is. A kiválókat a szívébe zárja. Köszönettel tartozom a sorsnak, hogy megismerkedhettem Tuomo Lahdelmával, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem finn vendégprofesszorával. Tu­dom, hogy a finn—magyar kapcsolatok kialakításában és erősítésében a múltban is meg a jelenben is sok ne­ves, magas beosztású ember működött közre. így volt ez Békéscsaba és Mikkeli vo­natkozásában is. Leggyak­rabban dr. Matusek Tivadar nevét hallottam emlegetni, aki mint külügyminisztériu- mi osztályvezető a napok­ban kapta meg a Szocialista Magyarországért érdemrend det. Vallom azonban, hogy Tuomo Lahdelma nélkül Bé­késcsaba és Mikkeli kapcso­lata szegényebb lenne, ö a tolmács. Az ő közreműködé­se adja meg ennek a kap­csolatnak a sarmját, formál­ja, alakítja emberi arculatát. Olyan odaadással végezte munkáját, hogy talán meg sem fordult a fejében, hogy milyen nagy dolgot visz vég­hez. Közvetlenségével szíve­ket mozgatott meg, s feled­hetetlenné tette a találkozá­sokat. Magasztos célt szol­gáló, nemes lelkű buzgalma előtt elismeréssel tiszteleg az újságíró. D venrléqnrofesszor Tuomo Lahdelma Mikkeli- ben született. Általános is­kolás korában csupán annyit tudott a magyarokról, hogy Petőfi a legnagyobb költő­jük, jól tudnak lovagolni, van egy nagy pusztájuk, és» rokonságban állnak a finnek­kel. A Jyäskylä-i egyetemen mint finn szakos hallgató­nak magyarul is kellett ta­nulnia. 1974-ben egy delegá­Tuonio Lahdelma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor tanszékének pro­fesszora ció tagjaként járt Debrecen­ben a nyári szabadegyete­men. A cívisvárosban töltött néhány hét döntő hatással volt pályafutására és életére. Két év múlva már ösztöndí­jasként érkezett hazánkba. Az Eötvös Loránd és a Kos­suth Lajos Tudományegyete­men tanult. Irodalomkutató- nak készült. Ekkor volt az Ady-centenárium. Finnor­szágban is pályázatot hir­dettek. Versfordítással je­lentkezett. Ezt követően két disszertációt írt Ady mun­kásságáról. Mind a kettő út­törő jelentőségűnek számít Finnországban. Doktori érte­kezésének címe: A négy evangélium szerepe Ady köl­tészetében. Most, mint ven­dégprofesszor négy évre ér­kezett Magyarországra. Két finn antológia megjelenésén munkálkodik. Felesége ma­gyar, a Széchenyi Könyvtár­ban dolgozik. Három gyer­mekük van. — Az a célom, hogy a fin­nekkel megismertessem a magyar kultúrát és fordítva, a magyarokkal pedig a finn nép kultúráját. Szívet melengető szavakkal beszél Ady európaiságáról. Hát ebből a kútból táplálko­zik az a lelkesedés, amellyel a két nép barátságán fára­dozik. RyÜv és a poppana Hadd szóljak Maria Leena Lukkariról, aki a 17 éves múltra visszatekintő Mikkeli Finn—Magyar Baráti Társa­ság titkára. Többször járt Békéscsabán. Első ízben az­zal a csoporttal, amely a testvérvárosi kapcsolatok fel­vételének szándékával érke­zett. — A baráti társaság léte­sítését Erkki Huokuna pro­fesszor kezdeményezte. So­kan támogatták. A férjem is. Sajnos, nem élhette meg azo­kat az éveket, mikor ebből a kezdeményezésből valóság left. Halála előtt az volt a kívánsága, hogy ha már mi ketten együtt nem is tehet­jük meg, de én föltétlenül lá­togassak Magyarországra, és tegyek meg minden tőlem Maria Leena Lukkari, a mik­keli finn—magyar baráti tár­saság titkára telhetőt a két nép barátsá­gáért. Maria Lukkari tanárnő. Textilművészettel foglalko­zik. Parasztcsaládból szár­mazik. Nagyapja, aki még fenn, északon élt, híres sí- léckészítő volt. Megrendelői között szerepelt Miklós cár is. Unokája örökölte művészi hajlamát. Korábban Ryijy- vel foglalkozott. Ez a leg­ősibb finn művészetek egyi­ke. Eredetileg a parasztok vi­selték felső melegítő ruha­ként, majd a korszerű öl­tözködéssel a Ryijy díszként a falra került. Jelenleg pop- panával foglalkozik. Ez szin­tén népi hagyományon ala­puló textilművészet. Több ki­állítása volt. Legutóbb Né­metországban. Szabad idejé­nek javát a finn—magyar baráti társaságra fordítja, gyűjti az emlékeket, szerve-. zi a teendőket. 0 Saimaa-ról énekeltek Meglátogattuk a Mikkeli rádiót, meg a Länsi-Savo új­ság nyomdáját és szerkesztő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents