Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

. 1986. június 20., péntek o lEHilU l-fiM Tanácsülés Szeghalmon Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. június 18-i üléséről Tegnap délután ülést tar­tott Szeghalom Város Taná­csa. Az első három napiren­di pont előadója Kozák Sándor tanácselnök volt. A tanácstagok megvitatták a legutóbbi tanácsülés óta be­következett jelentősebb ese­ményekről, intézkedésekről kapott tájékoztatót, a város VII. ötéves tervét, valamint a terület- és településfejlesz­tés hosszú távú feladatait. Ezután a város VI. ötéves tervét és az 1985. évi költ­ségvetési és fejlesztési terv teljesítését tárgyalta meg a tanácsülés, majd a nem la­kás céljára szolgáló építmé­nyek adóztatásáról szóló ta­nácsrendelet volt a követke­ző napirendi pont. E két té­Tegnap tartotta ülését a Békés Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság Békéscsabán, a megyei tanács épületében. Józsa Béla elnökletével első napirendi pontként az orszá­gos vizsgálat részeként elké­szült előterjesztést vitatták meg a testület tagjai a tan­kötelezettségi törvény vég­rehajtásáról. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság által közre­adott kérdőívek alapján vé­gezték megyénkben a népi- ellenőrcsoportok a vizsgáló­dást, de az általuk készített összegzés lényegesen több kérdésre, összefüggésre vilá­gított rá. A napirend előadó­ja, dr. Pap István szóbeli kiegészítésében mégis azt hangsúlyozta, hogy az adott témában még oly sok miér­tet kellett volna megvizsgál­ni, hogy arra már nem fut­hatta a népi ellenőrök ere­jéből. Második napirendi pont­ként a testület megvitatta Flender Pál előterjesztésé­ben A korábbi ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítá­sa az állami ellenőrző szer­makör előadója Kele József osztályvezető volt. Dr. Simon Mátyás osztályvezető előter­jesztésében a Várhelyben lé­tesített szabadstrand haszná­latáról szóló tanácsrendeletet, dr. Kardos Mihály vb-titkár előterjesztésében pedig a vá­rosi címer és zászló alkotá­sának és használatának rendjéről szóló tanácsrende­letet vitatták meg a tanács­tagok. Az ülés bejelentésekkel zárult. Az egyik bejelentés azzal foglalkozott, hogy a „Szeghalomért” kitüntetés ezentúl pénzjutalommal is jár. Személyeknek 5 ezer. kollektíváknak 8 ezer forint adható. vek munkájában című össze­foglaló jelentést, amely az utóvizsgálat tapasztalatait összegezte. A világos és lo­gikus felépítésű jelentés megállapításai között szere­pelt, hogy még mindig gond van az ellenőrzési naplók és nyilvántartások vezetésével, ugyanakkor az ellenőrzött in­tézményekben és gazdasági egységekben megteremtették többnyire a jogszabály által kívánt elvárások alapjait. Lényegesén több gond ta­pasztalható a vizsgálatok te­rületi összehangolásában. A hozzászólásokból kiderült, hogy az okok elsősorban a, párhuzamosan indított, köz­ponti, ágazati vizsgálatokban kereshetők. Mint a beszámo­ló is megállapította, az el­lenőrzések tervezésénél, le­het koordinációról beszélni, a végrehajtásban viszont — a területi szervektől függet­len okok miatt — nem. A testület — az első beszámo­lót némi módosítással és sza­vazattöbbséggel — elfogad­ta, a második beszámolót egyhangúlag elfogadta. (bse) II fiatalok lakásellátása A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága Szabó Béla első tit­kár elnökletével ülést tar­tott tegnap Békéscsabán. Az első napirendi pontban a testület véleményezte a Bé­kés Megyei Tanács „A lakás- gazdálkodás hatékonyabbá tételére, a fiatalok és sok- gyermekes családok lakás­gondjainak megoldására ké­szült programok időarányos teljesítése” című anyagát. A feltett kérdésekre, észrevé­telekre dr. Gyebnár László, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője, Csaba Márton, az építési osztály osztályvezető-helyettese és Kovács Tibor, a tervosztály főelőadója válaszolt. A me­gyei KISZ-bizottság vita utá­ni állásfoglalásában többek között leszögezte: elismerve a program eredményeit, megállapítható, hogy ez idő alatt sem épült több, a fia­talok pénztárcájához mérete­zett, viszonylag olcsó lakás a megyében. Javasoljuk a há­roméves lakáshoz jutási program folytatását a VII. ötéves tervben, de nem te­kinthetjük a programot hosszú távon eredményes megoldásnak. Olyan közgaz­dasági szabályozók kialakí­tására lenne szükség, ame­lyek az építőipari vállalato­kat a gyors és minőségi munkavégzésre ösztönzik. A tanácskozás második na­pirendi pontjában Kozák Fe­renc megyei titkár tett ja­vaslatot ,.A KISZ feladatai a diáksport és az ifjúság sza­badidős sportja és turizmusa fejlesztésében” című KISZ KB-határozat megyei fel­adattervére. Az előterjesztés­hez kapcsolódó vitában részt vett dr. Dombóvári Ottó, a KISZ KB sportosztályának vezetője, Bertalan Sándor, a megyei tanács sportosztályá­nak csoportvezetője és Győ­ri László, a megyei tanács művelődési osztályának fő­előadója is. Végül a testület elfogadta a második félévi üléstervét és a megyei bizottság III. negyedévi tömegpolitikai fel­adattervét. L. S. (Folytatás az 1. oldalról) állattenyésztésben a felvá­sárlási árak emelése és egyéb célszerű intézkedések éreztetik kedvező hatásukat. A szarvasmarha-létszám csökkenése jelentősen mér­séklődött, a sertésállomány gyarapodott, a baromfiállo­mány az előirányzat szerint alakul. Mindennek következ­tében az élelmiszeripar ter­melése fokozatosan élénkül. Az építési beruházások a múlt évivel azonosak. Ked­vező, hogy a beruházásokon belül a gépek beszerzése 8 százalékkal nőtt. A központi beruházások az előirányzat szerint alakulnak. A vállala­ti beruházások 12 százalék- kai meghaladják a tavalyi szintet. A bérek az év első öt hó­napjában a tervezettet meg­haladóan, 7,2 százalékkal nö­vekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom volumene 3,5 százalékkal emelkedett, az áruellátás — néhány fo­gyasztási cikk kivételével — kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság he­lyesli, hogy a gazdaságpoli­tikai céloknak és az éves terv előirányzatainak a tel­jesítése érdekében az irányí­tó szervek számos intézke­dést hoztak. Ezek az intéz­kedések alapvetően a terme­lési szerkezet fejlesztését szolgálják, az exportot ösz­tönzik, és a műszaki haladás feltételeit javítják. Bővítik a vállalatok lehetőségét a külkereskedelmi tervek meg­valósításában, és a teljesít­mény meghatározott javulá­sa esetén többletjövedelmet eredményeznek. Más intéz­kedések a költségvetés hely­zetének javítását célozzák. fokozzák az érdekeltséget a gazdasági eredmények növe­lésében, segítik a teljesítmé­nyek és a jövedelmek jobb összekapcsolását. A gazdasági munkában, az ágazatok, a gazdálkodó szer­vezetek, a kollektívák ered­ményességében — mint a példák sokasága tanúsítja — az objektív körülmények mellett meghatározók az em­beri tényezők, az irányítás színvonala, a szemlélet és a hozzáállás. Ott, ahol gazda­ságpolitikai elveink érvénye­sítéséért kitartó. célratörő munkát végeznek, határozot­tan cselekszenek, nem ma­radnák el a sikerek. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a legfontosabb feladat továbbra is az, hogy az egyensúlyi követelménye­ket szem előtt tartva teremt­sük meg a gazdasági növe­kedés élénkítésének feltéte­leit, és teljesítsük az 1986. évi népgazdasági tervet. Ennek a célnak az elérése az eddiginél aktívabb, szerve­zettebb és fegyelmezettebb munkát követel az irányító szervektől, a gazdálkodó szervezetektől, minden dol­gozótól. A kormányzati szervek fo­kozott gondossággal kísérjék figyelemmel a gazdasági fo­lyamatokat, és idejében te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket. Biztosítsák a ter­melés és a felhasználás, az export és az import kívána­tos összhangját. A költség- vetési egyensúly védelmében tegyenek további intézkedé­seket a kiadások mérséklé­sére. Támasszanak szigorú követelményeket a vesztesé­ges és alaphiányos vállalatok pénzügyi helyzetének rende­zésekor. Erősítsék a szemlé­leti és a cselekvési egységet a végrehajtásban, lépjenek fel a lazaságokkal és a fe­gyelmezetlenségekkel szem­ben. A gazdálkodó szervezetek hasznosítsák jobban a ren­delkezésükre álló erőforráso­kat, és összpontosítsák tevé­kenységüket a gazdaságos termelés növelésére. Fordít­sanak nagy figyelmet a munkaidőalap jobb kihasz­nálására. Azok a vállalatok, amelyeknek termékei jól ér­tékesíthetők, a munkaidő- alap bővítésével is töreked­jenek a termelés növelésére. * * * A Központi Bizottság alá­húzta, hogy a XIII. kong­resszus határozatában, vala­mint a VII. ötéves népgazda­sági tervben megfogalmazott fő gazdaságpolitikai célok, amelyek az ország felemel­kedését, a nép érdekeit, a szocialista fejlődést szolgál­ják, változatlanul érvényesek és a munka megjavításával elérhetők. A magyar nép nemegyszer bizonyította, hogy nemzeti céljaink eléré­se érdekében képes nagy erőfeszítésekre, kimagasló eredményekre. Ez ad szilárd alapot ahhoz, hogy a párt- kongresszuson megfogalma­zott és a népgazdasági ter­vekben rögzített társadalmi és gazdasági programunk megvalósuljon. A Központi Bizottság fel­hívja a párt- és társadalmi szervezeteket, az állam*, gazdasági szerveket, hogy elemezzék a gazdálkodás első félévi tapasztalatait, segítsék a gazdaságpolitikai célok elérését, az 1986. évi terv teljesítését. Csehszlovák vendégek megyénkben Népi ellenőrök a tankötelezettségi törvényről Nem is olyan régen épült ez a lakóház a belvárosban. Egy­szerű, ízléses, mégis sajátos arculatú. Az emeleti lakásban él Pirjo asszony — Mikor beléptem, a kon­zervatív párt, mint a kor­mányon kívüli ellenzék a ki­sebbség szerepét töltötte be. Azóta előretört, s megnőtt a jelentősége a közéletben. — Fel szokott szólalni a parlamentben? — Nagyon gyakran. Első­sorban gazdasági és adó­ügyi kérdésekkel foglalko­zom. Tagja vagyok a parla­menti adóbizottságnak. Jövő héten is felszólalok az adó­zási problémákról, meg a képzésről. Gyors tempóban változik a technika, csökken a hagyományos foglalkozás, szerepe, s emiatt a képzés politikai kérdéssé vált. — Miért húzódott el eny- nyire a sztrájk, amely meg­bénította a vasút, a posta és más intézmények működé­sét? — Holnap véget ér, de saj­nos, 2 hónapig tartott. Való­ban nagyon elhúzódott. Kö­rülményesen folytak a tár­gyalások a szakszervezet és a kormány között. A sztráj­koló állami alkalmazottak többsége jobboldali volt. Ne­kem az a meggyőződésem, hogy a tárgyalási mechaniz­muson változtatni kell. hogy A képviselőasszony lakása másfél szobás. Egyszerűség és praktikum jellemzi. Természetesen szaunája is van. így épül­nek a lakások. Finnországban a mindennapokhoz hozzátar­tozik a rendszeres szaunázás Fotó: Bacsa András az ellentmondások minél gyorsabban feloldódjanak. — Milyen szerepe van a testvérvárosi kapcsolatok­nak? Erről hogyan véleke­dik? — Mint a finn parlament országgyűlési képviselője a külpolitikában alapvetőnek tartom a békét és a népek közötti megértést. Ilyen vo­natkozásban mélységesen egyetértek és támogatom a kormány törekvéseit. A finn —magyar barátság nagysze­rű dolog. Mint a város ta­nácselnöke, szívemen viselem Mikkeli és Békéscsaba test­vérvárosi kapcsolatát. Ez a kapcsolat minden vonatko­zásban példamutató és to­vábbfejlesztésére is megvan a lehetőség — erősíti meg is­mét az előző napi beszélge­tésünk főbb gondolatát. Mire visszaérünk a szik­lauszodához, a város feléb­redt. Gépkocsik suhannak el mellettünk. Nehéz, kellemet­len benzingáz fullasztja a tüdőnket. — Mikor otthonról elin­dultam, igazán nem gondol­tam, hogy valamelyik regge­len a finn parlament egyik képviselőasszonyával együtt kocogok majd. — Nehogy azzal dicseked­jen odahaza, hogy megelő­zött — fenyeget meg tréfá­san. Serédi János (Folytatás következik) Tegnap, június 19-én ér­kezett Békéscsabára Jozef Popelka, a Csehszlovák Szo­cialista Akadémia (az ottani TIT) főtitkára és Jaroslav Lapácek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának munkatársa. Délelőtt a megyei tanácsnál fogadta őket Várai Mihály- né, az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának osztály- vezetője, Kertész Márton, a TIT megyei elnöke, vala­mint dr. Krupa András, a TIT megyei titkára. Délután a békéscsabai nemzetiségi klubházban felkerestük a csehszlovák vendégeket. Jo­zef Popelkát többek között arról kérdeztük, miként vé­lekedik az itt folyó ismerét­terjesztő munkáról? — Örülök, hogy alkalmam volt a TIT megyei tevé­kenységének megismerésére. Elismeréssel kell szólnom ar­ról a hangyaszorgalmú, ne­héz munkáról, melyet végez­nek annak érdekében, hogy felkutassák az itt élő szlo­vákság múltját. E klubház, melyben ezt a délutánt töl­töttük, szép bizonyítéka an­nak, miként ápolják Ma­gyarországon a nemzetiségi kultúrát. Fontosnak tartom, hogy akadnak lelkes embe­rek, akik vállalkoznak cseh­szlovákiai utak szervezésére, s felvállalják, hogy megis­merjék népünk múltját és jelenét, s továbbadják mind­azt az itt élő nemzetiségi la­kosságnak. Jaroslav Lapáceket az itt töltött két nap programjáról kérdeztük: — Nagyon tetszett a Mun­kácsy Mihály Múzeum nem­zetiségi, néprajzi gyűjtemé­nye, és a szlovák tájház, mely a múlt iránti törődést testesíti meg. Ugyancsak nagy élmény volt számomra a szívélyesség, mellyel min­denütt fogadtak minket. Itt, a klubházban is nagy élve­zettel vettem részt a Közvet­len beszélgetésben, a szlovák klub tagjaival. A holnapi programot is kíváncsian vá­rom, hisz eredeti foglalkozá­som tanár, így örömmel el­beszélgetek majd a békés­csabai szlovák iskola peda­gógusaival. Ellátogatunk a Lenin Tsz-be és a Zöldért húsüzemébe, ahol a híres csabai kolbász készül. A két csehszlovák vendég, mielőtt megyénktől elbúcsú­zik, találkozik dr. Rottler Ferenccel, a TIT főtitkárá­val, hogy közösen értékeljék az itt szerzett tapasztalato­kat. N. A. Budapesten a postarablás tettestársa Üjabb szakaszához érk^ zett a Dimitrov téri posta­rablás ügyében folytatott nyomozás: csütörtökön a Balkan bolgár légitársaság menetrend szerinti járatával Szófiából Budapestre szállí­tották Sperczl Sándor 23 éves mészárost, bonyhádi la­kost. Ö alaposan gyanúsít­ható azzal, hogy május 30- án tettestársával, az előzetes letartóztatásban lévő Dudás István 24 éves hentessel rab­lást követett el a főváros­ban, az V. kerületi Dimitrov tér 5. szám alatti postahiva­talban. Mint a korábbi híradások­ból ismeretes, röviddel a fegyveres rablótámadás után a rendőrség őrizetbe vette Dudás Istvánt, aki elfogását követően beismerő vallomást tett. Ugyancsak a lakossági információk alapján azonosí­tották a rablás másik gya­núsítottját, Sperczl Sándort, akiről azt is megtudták, hogy Bulgáriába készült tu- ristaútra. A bolgár bűnügyi szervek a napokban egy vár­nai hotelben elfogták Sperczl Sándort, s átadták a magyar hatóságok képviselő­jének. Baráti beszélgetésen a nemzetiségi klubházban Jaroslav La- pácekkel és Jozef Popelkával Fotó: Gát Edit

Next

/
Thumbnails
Contents