Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 18., szerda Megjelent az Olasz—Magyar Szemle Megjelent Budapesten az Olasz—Magyar Szemle (La Gazetta Halo Ungherese) című. újonnan alapított kétnyelvű folyóirat első száma. A lap megjelenése alkalmából kedden Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint Fabio Fabbri szenátor, a folyóirat szerkesztőségének igazgatója tájékoztatta az újságírókat a külföldi újságírókat tájékoztató irodában. A negyedévenként megjelenő Olasz—Magyar Szemle átfogó képet ad a két ország politikai, gazdasági és társadalmi életéről, hozzájárul a kapcsolatok ^mélyítéséhez. Az élelmiszer-kínálatról, az élelmiszeripari termékek minőségéről tanácskozott kedden a Fogyasztók Országos Tanácsa. Hangsúlyozottan foglalkoztak a diabetikus és a gyógyhatású készítmények kínálatával, valamint a húsfajták és a húskészítmények minőségével. A magyar lakosság jelentős részének nem megfelelő az egészségi állapota, és ehhez — a kevés mozgás mellett — hozzájárul a helytelen étkezési kultúra és a sok rossz fogyasztási szokás. Az élelmiszer-ellátás ma már jónak mondható, de a szükségesnél több energiát fogyasztunk — állapították meg a tanácskozáson. Elmondták. hogy minden harmadik magyar állampolgár túlsúlyos, és minden hatodikhetedik elhízott. A helyes táplálkozással viszont az egészség megőrizhető, ezért fokozottan kell törekedni arra, hogy a biológiailag értékesebb élelmiszerek fogyasztása növekedjék. A Fogyasztók Országos Tanácsa felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy hazánkban hárommillióan szorulnak kímélő étrendre, diétálásra az idejéből. Este a vállalati vezetőség egyik tagjától tudom meg, hogy hét éve dolgozik a nyomdában, és négy éve igazgató. Nagy munkabírású, kitűnő felkészültségű ember. A vállalat valamennyi dolgozója szakszervezeti tag. Ök élvezik a tagsággal járó előnyöket. Az igazgatót azonban nem védi a szakszervezet. A nyomdának három tulajdonosa van. Felelősséggel kell helytállnia mind a két irányba. n kényes kérdések Lappeenrantában épült Skandinávia legnagyobb papírgyára, a nagy hírű Kaukas. A mintegy 120 kilométeres utat Mikkeliből mikrobusz- szal tesszük meg. Az út egyik oldalán a fák között előcsillan Saimaa-tó kisebb-na- gyobb szigetekkel tarkított víztükre. A másik oldalon erdő, itt-ott egy-egy tanya, néhány hold művelhető földdel. Kaukas valóban méltó híréhez. Hatalmas műhelycsarnokokban automata gépek dolgoznak. Csak elvétve látni embert. Az üvegfalakkal elkerített helyiségekből irányítják és ellenőrzik őket. Évente 332 tonna papírt állítanak elő, melynek 90 százalékát exportálják. A bevétel meghaladja a 4 milliárd márkát. Mikor az igazgatóval beszélgettem a fizetésekről, a mi részünkről egy közbevetés hangzott el. Néhány perc múlva a magyarázat így szólt: ne tegyek fel kényes kérdéseket! A fizetések ugyanis a kényes kérdések közé tartoznak. Furdalt a dolog, s mi több. kezdtem vádolni saját magamat, hátA gazdasági szakemberek, a képzőművészetek iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják benne a számukra érdekes olvasmányokat. Ezt a kedden bemutatott első szám is bizonyítja. Az olvasó betekintést nyerhet az olasz gazdasági életbe, a magyar kereskedelem helyzetébe. Leo Valiani szenátor cikkében Ausztria—Magyarország felbomlásának körülményeit vizsgálja, s a film iránt érdeklődők a mai magyar filmművészetről olvashatnak. A sajtótájékoztatón jelen volt Emiliő Paolo Bassi. Olaszország budapesti nagykövete. valamint Bényi József külügyminiszter-helyettes. ra; cukorbetegségben — pontos felmérés hiányában becsült adat szerint — 400- ezren szenvednek. Magas vérnyomás, szívbetegségek, vese- és májbetegségek miatt legalább három és fél millió embernek kell, vagy kellene diétáznia. Ezek az adatok nem igazolják a termelők és a kereskedelem esetleges tartózkodását a diétás, gyógyhatású élelmiszerektől. Bár 1963 óta 557 diétás élelmiszert törzskönyveztek Magyarországon, a FŐT sajnálattal vette tudomásul, hogy ezek közül ma csak 210-et gyártanak, s az ilyen élelmiszerek legnagyobb budapesti árusítója, a Sugár üzletközpont is csak körülbelül százat tud, viszonylagos állandósággal, a vásárlóknak kínálni. Hasonlóképpen vegyes kép alakult ki a FŐT élelmiszer- ipari szakértő bizottsága által készített jelentés alapján, illetőleg a tanács ülésén elhangzottak szerint a húsok és húsfajták, minőségéről, az ellátás hiányosságairól. Jóllehet mennyiségben már előnyösek a változások, a lehetőség szerinti teljes minőségi és fajtaválaszték nem mindenütt kapható. ha rossz fát tettem a tűzre. A visszaúton, a mikrobusz- ban finn kísérőink megmosolyogták aggályaimat. Tuo- mo Lahdelma ezt követően folyton azzal ugratott, találjak már ki valami kényes kérdést, amire úgy vélem, hogy Finnországban nem kapok választ. Elmondtak egy esetet Kekkonen volt köztársasági elnökről, akinek kopaszságára egy parasztasszony a mi fogalmaink szerint igen kényes kérdést tett fel. Kekkonen tréfás válasza ma közmondásként kering a finnek között. Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy nekünk különös fogalmaink vannak a kényes kérdésekről. Ámbár kétkedés az ő részükről is felmerült az újságíró munkájával szemben. — Amit én itt elmondtam, az valóban meg fog jelenni a maguk újságjában? — kérdezte hitetlenkedve az egyik interjúalanyom, akit pártjának céljáról faggattam. 0 területfejlesztés eredményei A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KSH új kiadványa a VI. ötéves tervidőszakban történt területfejlesztési változásokról, eredményekről. Az. adatokból kitűnik, hogy — bár a korábbinál szerényebb mértékben — folytatódott a lakosság ellátásában meglevő területi különbségek csökkentése, a településhálózat arányos fejlődése. Az. ország lakosainak száma öt év alatt 73 ezerrel csökkent, mert 22 százalékkal kevesebb gyermek született, a lakosok halálozási aránya pedig 6 százalékkal magasabb volt, mint az előző tervidőszakban. Ezért a megyék többségében a nyolcvanas évek első felében csökkent a népesség. A mérséklődés az északi megyékben, valamint Szolnok és Békés megyében volt a legnagyobb, ugyanakkor szerényen — az egy százalékot sem elérve — gyarapodott a főváros, továbbá Fejér és Pest megye lakossága. A megyék és települések közötti lakóhely-változtatások aránya tovább mérséklődött. Az elvándorlás elsősorban Szabolcs. Borsod és Szolnok megyét érintette, a bevándorlás pedig a főváros lakosságát növelte a legjobban. A városokba költözőknek 43 százaléka Budapesten. 37 százaléka a megyeszékhelyeken telepedett le. A bevándorlás révén a 10 százalékot is meghaladta a lakosság növekedése Pakson. Százhalombattán, Balatonfü- reden és Siófokon. A községek sorában pedig az elvándorlás következtében az aprófalvak száma öt év alatt 1587-ről 1617-re emelkedett. A tervidőszakban felgyorsult a településhálózat fejlesztése, s ebben az időszakban történt a területi köz- igazgatási rendszer korszerűsítése is a járások megszüntetésével, továbbá községek egyesítésével vagy városhoz csatolásával. — Miért ne, hiszen azért jöttem, hogy őszintén leírjam, amit látok és hallok — válaszoltam. Noha megértőén bólogatott, láttam az arcán, nem sikerült teljesen meggyőznöm. A finnek szeretik a tósz- tokat, s cirkalmas köszöntő beszédeket, de kerülik a modorosságot, s a nagyképű szavakat. Oldott, kedélyes társalgás jellemzi őket. Mik- keli megye tartományfőnöke — egy csupaszív ember — a következő szavakkal fogadott bennünket: — Üdvözlöm önöket a magam, a feleségem és a kutyám nevében! Mindenki tudja Mikke- liben, hogy így szokta fogadni a megye első embere a barátait. Egy-kettőre feloldotta a feszültséget. A protokoll taszít. Álarcba öltözteti az embert. És a finnek nem szeretik az álarcokat. Serédi János (Folytatás következik) A Hazafias Népfront városi elnöksége a napokban ülést tartott Békéscsabán és ezen Kendra János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének választmányi tagja, a HNF- testület elnöke értékelte a hetedik kongresszus óta (1983) eltelt időszakot, majd a mozgalmi feladatokról beszélt. Mint mondotta, az elmúlt öt-hat év jelentős eredményének tudható be, hogy hazánkban — az óvodáktól kezdve a középiskolákig bezárólag — több mint 8 ezer gyermek és diák tanulja a szlovák nyelvet, s közöttük nem kevesen vannak azok, akiknek szülei magyarok, illetve más nemzetiséghez tartoznak. Az arányokat tekintve figyelemre méltó az is, hogy megyénk székhelyén és a városkörnyéken mintegy kétezer gyerek ismerkedik a szlovák nyelvvel. A nemzetiségi kultúra- és hagyományápolást segíti elő a békéscsabai szlovák tújház és a szlovák kultúra háza. Egyes települések névtábláján, valamint az ott levő közintézményeken kétnyel- vűek a feliratok, ami inkább a nemzetiségek iránt tanúsított tiszteletet, megbecsülést szimbolizálja. Ugyanis feltételezhetően ma már alig van olyan szlovák ajkú lakos, aki ne tudna magyarul. A választmány félidős tanácskozásán elhangzott megállapításokra utalva szó esett a tömegkommunikációt szerepéről is. Jó lenne, ha a tévé nem havonta egyszer, hanem hetente sugározna 20 perces műsort a nemzetiségeknek. Sajnos, a miskolci rádió ilyen jellegű adását nem lehet fogni ezen a vidéken. Örvendetes viszont, hogy a magyar sajtó rendszeresen foglalkozik az etnikai kisebbségek helyzetével, és nincsenek nemzetiségi gondok a munkahelyeken. Az ülés további részében hozzászólások következtek. A résztvevők helyeselték a kétnyelvűségre való törekvéseket, valamint azokat a javaslatokat, amelyek a népfront kezdeményezésére vonatkoztak. Ilyen volt például a szlovák települések tanácsi vezetőinek összehívása, a különböző fórumok szervezésének szorgalmazása. Az elnökségi ülésen ezután Urbán András a második kerületi népfrontbizottság munkájáról számolt be. ——y —n Nyári bútorkiállítás és vásár! 1986. június 20-tól 30-ig a Tótkomlós és Vidéke Áfész BÚTORBOLTJÁBAN. A vásár ideje alatt is minden 1000 Ft feletti vásárlás esetén sorsjegyet adunk. Tárgynyeremények: 300 000 Ft értékben. Főnyeremény: Dácia személygépkocsi. Bő áruválasztékkal és udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat! Hétköznap: 8—17 óráig. Szombaton: 8—13 óráig (vasárnap zárva). Nem egykaptafára A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén a szakmaközi bizottságok munkáját értékelték. Régi stílusban fogalmazva azt kell mondanom: a napirendet élénk érdeklődés, vita követte. Néhány hozzászólást még derültség is fogadott, mert belefeledkeztek a mondandójukba, az idő pedig haladt előre rendületlenül. Mégse bánom ezeket a perceket. Ugyanis nem éreztem az üresjáratot, csak azt, hogy a tisztségviselők kendőzetlenül mondták el a véleményüket, javaslatukat. Nem titkolták: minőségi különbségek vannak az egyes bizottságok munkája között. A hátrányos helyzetet különösen a kisebb településeken tapasztalják, hiszen az összetétel meglehetősen heterogén. Munkások, ápolónők, eladók igyekeznek helytállni, de a megnövekedett feladatokkal nehezen birkóznak. Soknak tartják a papírmunkát, a statisztikai jelentéseket, nincs becsülete az itt dolgozó társadalmi aktivistáknak. Hiányoznak közülük az értelmiségiek, nem tekintik megtiszteltetésnek a feladatot és bizony a főnökeik sem nézik jó szemmel, ha egyi- kük-másikuk mégis erre adja a fejét. Persze. voltak ellenvélemények is. Elmondották, hogy régebben náluk sem vették komolyan a szakmaközi bizottságokat, a demokratizálódási folyamat azonban megfelelő mederbe terelte a munkájukat. Megyénkben a SZOT elnökségének 1980. októberi határozata értelmében alakultak újjá a szakmaközi bizottságok, mint a települések szervezett dolgozóinak képviseleti szervei, amelyek az üzemen kívüli érdekvédelmet, a tömegkapcsolatok erősítését szolgálják. Egyáltalán nem véletlen, hogy a szakszervezetek X. megyei küldött- értekezlete az elmúlt időszakot értékelve megállapította: a területpolitikai munka kiszélesítésének a bázisai az újjászervezett szakmaközi bizottságok, amelyek megtalálták a helyüket, szerepüket, részt vesznek a települések politikai, társadalmi életében. Valóban, az elmúlt ciklust értékelő beszámolók, össztitkári értekezletek az adott városban és községben eseményt jelentettek. Az ötéves munkáról számot adók szerint ezt az időszakot az útkeresés, a kapcsolatteremtés, az újra való törekvés elfogadtatása jellemezte. A bizottságok kiemelten foglalkoztak a helyi tanácsok terveiben szereplő feladatokkal, a nyílt és őszinte város-, valamint községpolitikával. De nem csupán véleményt mondtak, érdekeket közvetítettek a településfejlesztési, szolgáltatási, ellátási és más társadalompolitikai kérdésekben, hanem mozgósítottak a döntések végrehajtására, szervezték a társadalmi ellenőrzést. Fejlődtek a tartalmi és a módszertani elemek, mert a tanácsok egy része már az előkészítéskor javaslatot kért a tervek összeállításához, a döntések kialakításához. Az éves tervek véleményeztetésekor elhangzott szakszervezeti javaslatokat a tanácsok általában figyelembe vették. Jó példa erre az árukínálat bővítése, a gázprogram megvalósítása. Az államilakás-építés növelése, az egészségügyi ellátás feltételeinek a javítása, a szociális intézményrendszer fejlesztése, a helyi foglalkoztatottság megoldása viszont csak a VII. ötéves tervben valósulhat meg. Orosházán, Mezőkovács- házán. Sarkadon ott voltak az út-, víz-, csatorna- és gáztársulások megszervezésénél, a társadalmi megmozdulásokban. Erősödött az együttműködés a helyi tanácsok és a szakmaközi bizottságok között, így a megye lakossága az elmúlt öt esztendőben 2 milliárd 344 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített. Az érdekvédelmi munka hagyományos formájaként tovább fejlődött a fogyasztói érdekvédelemben a szakszervezetek szerepe, javult a társadalmi ellenőrzés színvonala. Eredményes munkáról adtak számot többek között a gyulaiak, ahol évente több mint 300 ellenőrzésre került sor. Ugyancsak meghatározó a békéscsabai szakmaközi bizottság 100 ellenőre, akik alapos vizsgálataikkal segítik a visszaélések felderítését, a vétkesek megbüntetését. Az is igaz viszont, hogy nincs minden rendben e népszerűtlen munka elismerése körül. Az erkölcsi megbecsülés növelésében nagy feladat hárul a szakmaközi bizottságokra és az ellenőröket megválasztó alapszervezetekre. A jövőben arra van szükség, hogy a fogyasztók tanácsaival egyeztessék a munkát, mert gyakran előfordulnak párhuzamos felmérések, vizsgálatok. A szakmaközi bizottságok sokrétű tevékenységét jelzi, hogy a környezetvédelmi programokból is kiveszik a részüket. A környezetvédelmi világnap alkalmából közreműködtek a víztisztaság ellenőrzésében, a tisztasági hónap megszervezésében. Együttműködnek a közművelődési intézményekkel, a sportkörökkel. Fórumot teremtenek az időseknek, a nyugdíjasoknak. A népfronttal való jó kapcsolatot meghatározza, hogy mindkét szervezet alapvető célja az emberek életkörülményeinek a javítása. Az SZMT irányító munkájára jellemző: a feladatok meghatározásával, beszámoltatással, személyre szóló patronálással segíti a bizottságokat. Módszerük nem egykaptafára megy, a helyi sajátosságokat figyelembe véve szabják meg a teendőket. Kár lenne tagadni, az alapvetően eredményes munka mellett hiányosságok is akadnak, amelyeket eddig nem tudtak megszüntetni. Ilyen a szakmaközi bizottságok eltérő színvonalú munkája, az alapszervezetekkel való hiányos kapcsolattartás, az alkalomszerű információ, a testületeken belüli rossz munkamegosztás. Ebből adódnak a további feladatok is. A megyei testület úgy foglalt állást, hogy tovább kell erősíteni a szakmaközi bizottságok szövetségi jellegét, amely alapul szolgál a lelepüléspolitika gyakorlásához, ezért javítani szükséges a tájékoztatást. A politikai, a tanácsi döntéseknél az eddigieknél eredményesebb legyen az előkészítő munka, az érdekek egyezetése, a tanácsi bizottságokban a képviselet. Javítsák a testületeken belüli munkamegosztást, a szakmai hozzáértést. Mindezeket figyelembe véve az SZMT elnöksége beszámoltatással, a patronálási rendszer erősítésével segítse ezt a munkát, amely alakítja a helyi politikát, formálja az életkörülményeket. Seres Sándor Nőtt a szlovákul tanulók száma a megyeszékhelyen Részlet a munkacsarnokból, ahol csak elvétve lehet látni embert Tanácskozás az élelmiszer-kínálatról
