Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

1986. június 18., szerda Desmond Tutu nyilatkozata a BBC-televíziónak n BKP KB plénuma Thatcher, Reagan és Kohl nem törődik a dél-afrikai fe­ketékkel. ők csak a fehére­ket féltik, és persze minde­nekelőtt saját gazdasági ér­dekeltségeiket — mondotta kedden reggel Desmond Tu­tu, johannesburgi anglikán püspök a BBC televíziónak adott telefonnyilatkozatában. A Nobel-békedíjas egyházfő annak tudatában vállalkozott a nyilatkozatra, hogy a szük­ségállapot rendelkezéseinek megszegésével letartóztatását kockáztatja. Az angol alsóház Dél-Af- rika-vitájának megkezdése előtt néhány órával adott drámai nyilatkozatában Tu­tu kijelentette: — Nem tudom, hogy mit mondhatok még, és mit te­hetünk egyáltalán. hogy meggyőzzük Thatcher asz- szonyt: a pretoriai kormány­zat elleni szankciók az utol­só lehetőség az erőszakmen­tes változások kikényszerítő­Philip Habib nyilatkozata Éles hangú kirohanást in­tézett a nicaraguai sandinis­ta kormányzat ellen Philip Habib, Reagan elnök közép­amerikai különmegbízottja, s nemtetszésének adott hangot a Contadora-csoport leg" újabb javaslataival kapcso­latban is. Habib egy San Francis- có-i külpolitikai társaság előtt azt mondta: a mana- guai kormány „szoros szö­vetségben Moszkvával, kubai mintára” kívánja átformálni az országot. A diplomata „kalandorsággal” és „dikta­tórikus módszerek alkalma­zásával” is megvádolta a sandinista vezetést. Habib azt állította, hogy a Contadora-csoport nemré­giben előterjesztett rendezé­si javaslatai nem átfogó jel­legűek és nem felelnek meg az adott helyzet szabta felté­teleknek. sére Dél-Afrikában. A rideg tény az, hogy egyedül Tha­tcher, Reagan és Kohl az. akik megvédik az apartheid rezsimet attól, hogy politi­kájuk elnyerje büntetését. Hétfőn az éjszakai órákig tüntettek a Trafalgar téren a dél-afrikai nagykövetség előtt, hat tüntetőt a rendőr­ség őrizetbe vett. A sziget- ország más városaiban apartheidellenes szolidaritás­tüntetéseket tartanak. Nagy- Britannia anglikán és kato­likus egyházfője egyaránt hatékony szankciók elrende­lésére szólította fel a kor­mányt. A munkáspárti ellenzék határozati indítványt ter­jesztett be, amelyben felszó­lítja a kormányt, hogy a nemzetközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az ENSZ tagállamaival együtt léptessen életbe „hatékony gazdasági rendszabályokat” Dél-Afrika ellen. Az újjáalakított osztrák kormány külpolitikáját a folyamatosság jellemzi majd: tovább fejlesztik az eredmé­nyesen alakuló jószomszédi kapcsolatokat és haladást re­mélnek a Csehszlovákiával fennálló viszonyban is — mondotta hétfőn az új oszt­rák külügyminiszter. Peter Jankowitsch hétfő esti tv-nyilatkozatában egy­úttal arról is beszélt, _hogy Ausztria gazdasági érdekei megkívánják az ország to­vábbi közeledését az EGK- hoz, amelyhez az ország a lehető legszorosabban kíván kapcsolódni. Mivel az ország kivitelének több mint a fele, behozatalának kereken két­harmada jut a Közös Piacra, a kapcsolatok további javí­tása elsőrendű érdeke Auszt­Kedden teljes ülést tartott Szófiában a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága. A testület az egy héttel ez­előtt újjáválasztott nemzet- gyűlés munkájával összefüg­gő kérdéseket vitatott meg, személyi kérdésekben döntött és meghallgatta a Varsói Szerződés Tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének budapesti üléséről készített beszámolót. A teljes ülésen — más megbízatás miatt — felmen­tették tisztségéből Kiril Zn- revet, a Központi Bizottság titkárát. A BKP Központi Bizottsá­ga Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, ál­lamfőnek az előterjesztésé- tésében meghallgatta a VSZ PTT budapestf ülésének munkájáról szóló tájékozta­tót. A testület teljes mér­tékben jóváhagyta a buda­pesti ülésen részt vett bol­gár küldöttség tevékenysé­gét. A központi bizottság állás- foglalásában nagyra értékel­riának, különösen azért, hogy — mint Jankowitsch hangsúlyozta — ne maradjon el a nyugati ipari-technoló­giai fejlődéstől. Jankowitsch elismerte, hogy a Kurt Waldheim sze­mélye körüli polémia ártott az országnak. A károkat kö­zös erővel kell eltüntetni, mondotta. Egyébként a kor­mány valamennyi tagja nagy gonddal fog törekedni arra, hogy az alkotmányos előírá­soknak megfelelő legyen a viszony az államelnök és a kabinet között, hangsúlyoz­ta. Az új külügyminiszter elődje, az ugyancsak szocia­lista párti Leopold Gratz a lemondás egyik okaként azt nevezte meg, hogy nem kí­vánja külföldön védeni Waldheimet. te a budapesti ülés munká­ját. Egyebek között kiemel­ték, hogy a VSZ PTT buda­pesti ülésének a NATO-tag- államokhoz, valamennyi eu­rópai országhoz intézett fel­hívása meggyőzően példázza a szocialista külpolitika bé­keszerető, realista és konst­ruktív jellegét, azt a kész­séget, hogy a testvérországok minden eszközzel hozzájá­ruljanak a politikai párbe­széd megóvásához és elmé­lyítéséhez. * * * Ismét Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkárát választották meg a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnö­kévé. A június 8-án újjáválasz­tott 400 tagú parlament, amelyben 89 százalék a Bol­gár Kommunista Párt, 24,7 százalék a Bolgár Népi Föld­műves Szövetség tagjainak az aránya, pártonkívüli 6,3 százalék, egyhangúlag vá­lasztotta államfővé Todor Zsivkovot tegnap tartott első ülésén. Bujak-ügy Varsóban letartóztattak egy lengyel külügyminiszté- riumi főosztályvezető-helyet­test, mert feltehetően ő búj­tatta a nemrég letartóztatott Zbigniew Buják ellenzéki vezetőt. Mint Jerzy Urban kormányszóvivő keddi sajtó- értekezletén bejelentette. Zbigniew Wroniakot, a kül­ügyminisztérium gazdálko­dási főosztályának helyettes vezetőjét „azzal a gyanúval tartóztatták le, hogy akadá­lyozta a Buják elleni bünte­tőeljárást, ami szintén tör­vénybe ütköző cselekedet”. Bujakot a főosztályvezető­helyettes lányának lakásán tartóztatták le. Értesülések szerint a lakástulajdonos külföldön tartózkodik, s a helyiséget a főosztályvezető­helyettes bocsátotta Buják rendelkezésére. Üzenetek Nem késett a Reagan ame­rikai elnök levelére adott válasszal az SZKP főtitkára. Elég világosan beszélt Mi­hail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottságának ülé­sén ahhoz, hogy Washing­tonban megértsék: Moszkva a párbeszéd híve. A Fehér Ház gazdája a múlt héten levélben javasolta Gorba- csovnak: a két ország kül­ügyminiszterei mielőbb ta­lálkozzanak a csúcs előkészí­tésére. Igaz, nem hozták nyilvánosságra az üzenetet, ám egy amerikai lap értesü­lése szerint az elnök békülé- keny hangnemben írta azt. Eredetileg már májusra ki­tűzték az egyeztető tárgya­lásokat, de azok megtartását a Szovjetunió ellenezte a lí­biai városok amerikai bom­bázása miatt. Eddig úgy vél­ték sokan, hogy legfeljebb szeptemberben kezdődhetnek el a megbeszélések a csúcs- találkozó időpontjáról. az érintendő kérdésekről. Nehe­zítette a megoldást, hogy Washingtonban mind több támadást intéznek a SALT— II ellen. Bírálatok özönét kapta e magatartása miatt a Fehér Ház. A többi között az amerikai képviselőház külügyi bizottsága is jelez­te, ha az elnök nem hajlan­dó a szerződés betartására. Az Egyesült Államok fel­gyorsítja a nukleáris csa­pásmérés esetén bevethető F—16-os vadászgépek japáni telepítését. Kedden Tokióban ismertté vált, hogy Washing­ton már idén — a tervezett­nél egy évvel korábban — be kívánja fejezni legkorsze­rűbb vadászgépeinek sziget- országi elhelyezését. A Honsu-sziget északi ré­szén fekvő miszavai légitá­maszponton már 27 F—16-os van, és a tervek szerint to­vábbi 23-at helyeznek el. A szóban forgó vadászgépek — ők más lépéseket is tehet­nek kényszerítésére, például megtagadhatják az anyagi eszközök folyósítását minden olyan fegyverkezési prog­ramtól, amely a SALT—II megsértésével járna. Reagan nyilvánvalóan akkor szánta el magát az üzenet elküldé­sére, amikor egyre több bí­rálat érte a kongresszusban, és európai szövetségesei ré­széről is. Levelét azok után fogalmazta meg. hogy Moszk­va új kezdeményezéseket ter­jesztett elő Genfben a hadá­szati támadófegyverek csök­kentésére, és megérkeztek Washingtonba a Varsói Szer­ződés tagállamainak buda­pesti javaslatai is az európai fegyverzetek korlátozásáról. Mihail Gorbacsov tehát joggal vetette fel a kérdést: valóban akarják-e a találko­zót Washingtonban, vagy egy újabb propagandakampány­ról van csupán szó? Aligha kétséges, hogy a SALT ame- rikai't'észről történő felrúgá­sa megnehezítené a genfi megbeszéléseket és a csúcs előkészítését. Moszkva kész a komoly tárgyalásokra, de eh­hez olyan légkört kellene te­remteni. amely távlatokat nyithat reális megállapodá­sok eléréséhez. amelyek telepítésébe a Na- kaszone-kormány három év­vel ezelőtt egyezett bele — a japáni bázisról képesek elérni a Szovjetunió távol­keleti területeit. Elhelyezé­sük ily módon szerves ré­szét jelenti az Egyesült Ál­lamok távol-keleti stratégiai terveinek. Mindezzel egyidőben vált ismertté az is, hogy az Egye­sült Államok „elvárja” Ja­pántól a miszavai légitá­maszpont fenntartási költsé­geihez való fokozottabb hoz­zájárulást. flz osztrák külpolitika ■ ■■ ww m lovoie Ritecz Miklós F—16-osok Japánban Rab-lap Madridban A külföldi tudósítót olykor meglepetések érik. Madridból küldöm a híreket az MTI-nek és erről a spanyol fővárosban sokan tudnak. így jutott el hozzám is egy olyan újság, amelyben talán nem a legfontosabb információkat olvastam, de ami a hivatalos spanyol nyitási politikával szemben létét a zártságnak köszönheti. Vagyis üzenetet kaptam a minap a spanyol főváros egyik börtönéből. Mielőtt még bárki félreértené az előbbi mondatot, szeretném gyorsan tisztázni, az üzenet az elítéltek által szerkesztett és kiadott folyóirat. A címemet pedig a Madridban bárki által beszerezhető tudósítói névjegyzékből írták ki. Újságíró kollégáimmal együtt arra ösztökélnek en­gem is, hogy fizessek elő az Üzenetre. Évente mindössze 2 ezer pezetáért rendszeresen megtudhatom, miként töltik hét­köznapjaikat a bűnügyi krónikák, a látványos, országos kö­rözések egykori hősei. Azok, akik ki tudja milyen társadalmi vagy egyéni okokból tegnap még kést, vagy fegyvert szegez­tek valakinek, bankot raboltak, lakásokat, autókat fosztogat­tak, vagy erőszakoskodtak. Annyi bizonyos, hogy ha az el­ítélteknek ma Spanyolországban nem is fenékig tejfel az életük, a hatóságok nem kis figyelmet fordítanak arra, hogy minél demokratikusabb színben tűnjenek fel a börtönlakók és a börtönön kívüli társadalom tagjainak szemében. Feltételezhetően e demokráciásdi egyik tárgyiasult jele az Üzenet című börtönlap is. Kilencedik oldalán egy Alonso Sa- pata nevű szerző — akinek nyilván demokratikus joga, hogy ne tüntesse fel, milyen bűncselekményért nyert jogot a kü­lönös sajtótermékben való publikálásra — nos, Sapata úr a börtöntelevízió műsorával kapcsolatban ragadott tollat. Ha nem lenne morbid a szójáték, a dolgot elintézhetnénk any- nyival is, hogy egy zárt láncú adás apró-cseprő ügyeiről írt. Valóban, a felszerelés hiányosságairól, a kameramozgás és a szerkesztés egyenetlenségéről elmélkedett nem csekély szak­értelemmel. De szó esik itt a dohányzás ártalmairól és egy irodalmi írásban arról is, hogy néha bizony a költők is ha­zudnak. A lap költségeinek fedezésére nyitott számla a leg­utóbbi karácsonykor az egyik fényűző madridi áruház 100 dollárnyi adományával gyarapodott. A luxusáruház propa­gandafőnöke alighanem a legolcsóbb reklámakciót vitte vég­hez az összeg befizetésekor. Nyilván arra gondolt, hogy a jó­tékonyság fejében a mai börtönlakók egyszer majd az ő áru­házukat részesítik előnyben vásárlásaik során. A sporthírek között meglepődve értesültem arról, hogy a börtön kosárlab­dacsapata az egyik spanyol napilap és a spanyol hírügynök­ség közös együttesével mérkőzött. Mindkét meccset a verti­kálisan csíkozott mezben küzdő csapat nyerte. Meruk József Elhangzott a Magyar Bádtóban, a Harminc perc alatt a Föld körül című magazinban. Mikkeli útijegyzet Finnországban lépten nyo­mon valahogy hatalmába ke­rít a természet áhitatos tisz­telete, lenyűgöz valami ős­erő jelenléte. Ahogy az em­ber kiteszi a lábát a belvá­rosból, már ott az erdő, s a fák között előtűnnek a la­kótelepek. A város szélén áll a híres nyomda, a Helprint. Vagy száz méterrel arrébb egy tó, és félkörben nyírfa- és fe­nyőerdő. Helsinkiben is van egy fióknyomdája. Néhány éve ez volt a központ. Kör­nyezeti okok játszottak köz­re, hogy ide települt. A min­den tekintetben korszerű üzemet százmillió márkás beruházással tovább bővítik. Pontosabban szólva, a gép­parkot. Különböző színes új­ságokat és kiadványokat ál­lítanak elő. Termékeik je­lentős részét exportálják. A múlt évben mintegy 22 mil­lió márka volt az üzem jö­vedelme. Jelenleg 500 dolgo­zója van a Helprintnek. A Helprint igazgatója Az igazgató, Olli Kumella, 44 éves, magas, nyúlánk fér­fi. Szőke haját oldalra fésü­li. Az embernek az a benyo­mása, hogy egy versenyző áll előtte, aki bármely pillanat­ban kész a startra. A tanács­kozó teremben beszélgetünk. Ott van Juha Aatos. Egy hall­gatag ember. Az igazgató te­kintetéből azonban észre le­het venni, hogy jelenlétének súlya van. Ö a szakszervezet képviselője, a főbizalmi. Finnországban 5-6 százalé­kos a munkanélküliség, mely egyrészt éppen a nagyfokú automatizálás következmé­nye. A Helprintben a továb­bi korszerűsítés azonban nem fog elbocsátással járni, ma­gyarázza az igazgató, sőt újabb dolgozókat is felvesz­nek. — Hogyan használják ki a munkaidőt? — vetem fel. Az igazgató kérdőn néz rám. Nem érti, mire célzok. — Munkakezdéskor a dol­gozók megkezdik a munkát, és ez folyamatosan tart a munkaidő befejezéséig. Heti 40 órát dolgoznak. Ragasz­kodnak az üzemhez, hiszen jól keresnek. — Ügy értem, van-e mun­kaidő-kiesés? Rezignáltan húzza föl a szemöldökét. — A termelésnek megvan a menetrendje. Mindennap teljesíteni kell a feladatokat. Ha ebbe a menetrendbe hi­ba csúszna, abból baj lenne. — Van-e munkaverseny? Űjabb csodálkozó tekintet. Elmagyarázom, mi a munka­verseny. — Talán van benne ráció — bólogat. — Kérdés azon­ban, hogy mit szólna ehhez a szakszervezet. Koránban osztottunk jutalmakat, de a szakszervezet nem tartotta jónak ezt a megoldást. Ne­kem az a véleményem, hogy jól kell dolgozni, és nemcsak egy-két embernek, hanem mindenkinek. Ez a mérce. Ezért kapjuk a fizetést. — Mennyi a fizetése? — Általában kétszer any- nyit keresek, mint egy szak­munkás. A fizetésem függ a vállalati eredménytől. Ám minél magasabb a jövedel­mem, annál nagyobb az adó. Ugyanis progresszíven emel­kedik. Ügy, hogy a kétszere­sét nemigen haladja meg a fizetésem. Két vezető kísér minket az üzemcsarnokokba, megmu­tatják a gépeket, a szociális létesítményeket, a szaunát, a labdatermet, a kondicionáló szobát. Az igazgató azonban nem tart velünk. Ebédnél vi­szont újra fogad, majd bú­csúzáskor ismét csak a lép­csőházig kísér minket. Drá­ga az ideje. Sok a dolga, nem igen jut a reprezentá­Skandinavia legnagyobb -papírgyára a híres Kaukas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents