Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
1986. május 13., kedd S neked hogy sikerült az írásbeli érettségi? Magyar nyelv és irodalom A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt három témából választhattak a tanulók. A gi- miben a következő tételek ,,bújtak ki” a borítékból: Ady Endre szimbolizmusa, néhány szabadon választott költeményének értelmezése alapján. Értelmezze Vörösmarty Mihály Előszó című költeményét! Értelmezze Mikszáth Kálmán Fili (Rajz a régi világból) című elbeszélését! A kidolgozás lehetséges módszereiről a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium magyartanárai írtak néhány sort. Adyról faggatta a szakkö- zéniskolásokat is az első tétel, amely így szólt: Az ellentétek szerepe és jelentése Ady Endre költői világában. A második tétel műelemzés volt. Ezen belül két változat közül ki-ki a hozzá közelebb álló mellett dönthetett. A Legkedvesebb regényhősöm életútja egy szabadon választott regény értelmezése alapján című feladat nagy szabadságot adott a diákoknak. A Gondolati és érzelmi elemek jelentésének egysége József Attila Oda című költeményében a mű értelmezése alapján című ' altétel már lényegesen nagyobb kötöttséget jelentett. A szakközépiskolás tételek megközelítési módozataihoz Bött- kös Ildikó, a Kemény Gábor Szakközépiskola tanára nyújtott segédkezet. Abban a tanárok egyetértettek, hogy minden tétel végtelen sok módon feldolgozható, és az is elmondható róluk, hogy alkalmasak a tanulók tudásának leméré- sére. ADY SZIMBOLIZMUSA A tanulóknak a szimbolista ábrázolásmóddal kapcsolatos ismeretek mellett feltétlenül ki kellett térniük Ady egyéni sajátosságaira. Célszerű utalni arra, hogy bár Adyra a francia szimbolisták hatottak, nála ez az irányzat is jellegzetesen magyar vonatkozású; alapja a lázadás, a megszokott társadalmi és művészi konvenciók ellen. Be kellett mutatni az irányzatnak a többértelműségét, egy új, bonyolult életérzést, és az ennek megfelelő új költői eszközöket. A közismert nagybetűs és egyéni alkotású szavak mellett a jellegzetes Ady-motí- vumoknak az egész életműre kiterjedő hálózatát érdemes megvilágítani. Nem az úgynevezett „általános emberi” tartalmak kifejezése, hanem a személyiség megnyilvánulása a lényeges. VÖRÖSMARTY: ELŐSZŐ A költő élete utolsó éveiben írt verseinek egyike. A magyar irodalom e remeke — a szaktanártól függően lehet ismert, illetve ismeretlen a tanulók előtt, hisz e mű vagylagosan szerepel a tantervben. A tankönyv igen magas szinten elemzi, különös tekintettel a formára, A jelölteknek azonban a tartalom és forma egységében kell elkészíteni az elemzést. A világosi katasztrófa kozmikus tragédia látomásává emelve szerepel a versben. A költemény gondolati mélysége a metaforák burkolt jelentéséből származik. A dolgozatok sikere — többek között — attól függ, hogy a metaforákkal hogyan birkóznak meg a tanulók. MIKSZÁTH: FILI Ez a késői novella nem tartozik a tantervi törzsanyaghoz. A Mikszáth-no- vellák legismertebbjeivel közös vonása a Filinek a különc jellem bemutatása és a romantikus-nosztalgikus ábrázolásmód. A mű címszereplője távoli rokona a legismertebb Mikszáth-novellahősöknek (Olej Tamás, Lapaj), de amíg azokban a szerző szándéka a határozott erkölcsi állásfoglalás, ebben a novellában már csak a világ megváltozásán érzett bánat tetten érhető. Az alcím (Rajz a régi világról) többet árul el, mint a novellahőst megnevező főcím. Az egyes részletek, a finom belső történések nagyobb hangsúlyt kapnak a műben, mint az események, a cselekmény fordulatossága. A befelé élő, gyermeteg főhős lelki gazdagsága nem képes ellensúlyozni az új világ köznapi durvaságát. ELLENTÉTEK ADYNÄL Ez az átfogó jellegű tétel feltételezi a jelölt önálló irodalmi ízlését, véleményét. Újszerű a cím megfogalmazásában, hogy egy stilisztikai elemből indul ki. Az ellentét ugyanis egyike a legősibb stilisztikai formáknak, és az alakzatok körébe tartozik. (A stilisztikai formák egyik csoportját a szóképek alkotják, mint például a hasonlat, a metafora, a megszemélyesítés és a szimbólum, a másik csoportja az alakzatok, ilyen az ellentét, a oárhuzam, a fokozás és a költői kérdés stb.) Természetesen az ellentétet úgy is lehet értelmezni, mint a vers szerkezeti felépítésének jellegzetes módját. Adynál gyakori, hogy verseit ellentétekre építi. Az igazán jó dolgozatoknak el kell jutni az ellentétek funkciójának értelmezéséig, vagyis a társadalmi alapokig, az ellentmondásos magyar valóságig, hiszen ez az oka annak, hogy Ady költészetében olyan nagy az ellentétek szerepe. Természetesen fordított sorrendben is megoldható a tétel: a társadalom ellentmondásaiból kiindulva kell ez esetben eljutni a stilisztikai formáig. Az is elképzelhető, hogy valaki nem annyira a társadalmi kérdésekhez kapcsolja az ellentétek gyakoriságát, hanem a költő egyéniségéből indul ki. Például ha a Léda-verseket választják, és ezekben vizsgálják az ellentéteket. E hálás tétel nehézségét az adja, hogy a tanulóknak Ady teljes költészetére kell építeniük. REGÉNYHŐSÖM Ez a nagy szabadságot biztosító tétel különösen az olvasni szeretők számára kedvező. A cím határozottan utal a feladat jellegére, óvja a tanulókat attól, hogy megelégedjenek a mű cselekményének leírásával. A főhős jelleméről kell írni, még akkor is, ha a címben az életút fogalma szerepel, hiszen minden, ami vele történik, a jellemet formálja. A feladat természetesen elvárja az egész mű értelmezését is. ÖDA E tétel csábító, hiszen a művet a negyedikes irodalomkönyv és sok könnyen hozzáférhető tanulmány részletesen elemzi. Nehézsége viszont abban rejlik, hogy igen részletes, elmélyült értelmezést kíván. Olyan szintézist kell teremteni, amely magába foglalja József Attila bonyolult lelkivilágát, és a korban jelentkező eszme- áramlatokat (a materializmust, amely a szerelemben is a test és a lélek egységét hirdeti, és a freudi pszichoanalízist, amely a tudatalatti jelenségeket kutatja). Ez a tétel arra is alkalmas, hogy képet adjon a jelöltek verselemző készségéről és beleélő képességéről. 1250 előadás Barangolás a nagyvilágban KÉPERNYŐ A hét műsora nem tartogatott meglepetéseket, nem voltak kiemelkedő, mindenkit lázban tartó dolgok, inkább úgy tekinthető az egész program szerkezete, hogy mindenkinek nyújtani akart valamit, s ezt sikerült is elérni. Ha csoportosítani akarnók, akkor így lehetne talán sorjázni a műsorokat, anélkül téve mindezt persze, hogy teljességre törekednénk. Gyermekműsorok Kezdhetnénk a gyermekműsorokkal, amelybe persze sok minden tartozik bele, kezdve az iskolatelevíziótól egészen az esti meséig. Az előbb említett egy alkalommal megérdemelne egy mélyebb elemzést is, de nem különben lehetne vizsgálni a gyerekek egyik talán legkedvencebb programját is, az Esti mesét. Ezen a héten úgy vettem észre gyermekeimen is, hogy nem álltak fel csalódottan a Maci után, ami azért nagyon lényeges dolog, mert nem egyszer okozott már csalódást nekik a se füle, se farka kisfilm. A csoportba tartozó adások közül mindig nagy sikere van a Cimbora adásának, és Juhász Jácint vonzó műsorveze- tésének. Változatos és magával ragadó volt a most szombati Cimbora is, különösen felkeltette kíváncsiságunkat a méltánytalanul félretett XIX. századi alkotás, A peles- kei nótárius, amelynek 'látványa újraolvasásra ösztönzött. Örömmel látnánk a komédiát teljes egészében a képernyőn. Ismeretterjesztés Egy másik csoportot alkotnának azok az ismeretterjesztő kisfilmek, amelyek számomra mindig nagy élményt jelentenek, s őszintén szólva igen sajnálom, hogy nincs annyi időm tévézni, hogy valamennyit megtekintsem. A sokból az Utazások a világ legnagyobb kisvasútjain sorozat második filmje került most a képernyőre, amely Ecuadorba vitt el. A vasúttal mindig nosztalgiám van, mindig bennem a vágy, hogy egyszer vasúton körbe kellene utazni a világot. Ez még gyermekkorom óta él bennem, amikor olyan hetedikes lévén úgy határoztunk, hogy vasutat építünk és mozdonyvezetők leszünk. Egy barátom édesapja mozdonyvezető volt, s nemegyszer megcsodáltuk pompázatosán pöfögő gépét. És itt volt ez a film, amely révén annyi mindent megtudhattunk erről a távoli országról, ahol a vonat a szegényeké. Harminchét évig építették azt a vonalat, amely Guayaquiltól a régi és új fővárosig, Qui- tóig visz. Elindul a kis mozdony, amely még 1908-ban készült, Ecuador part menti alföldjéről, és az Andok több ezer méter magas világába emel. Az egykori inka leszármazottak csendben élnek, mindent átvészeltek, mindent átvészelnek, mintha csak várnának, visszavárnák a maguk idejét. XX. századi mozgásokban gondolkodni itt nem lehet, itt minden másképpen viszonyul, itt minden időtlen, megkövesedett az 500 évvel ezelőtti spanyol arisztokratikus berendezkedés. Az inkák világa most a csendes belenyugvás, mert tűzzel-vassal vésték beléjük a beletörődés létformáját. Szórakoztatás A csoportosítást folytatni lehetne: sportműsorok, szórakoztató esti filmek, játék; egyszóval érdeklődésnek megfelelően volt választék. Egy spanyol tévéfilmre térnék ki mégis, mert akik végignézték szombaton este Jósé Antonio Páramo filmjét, a Rendezői utasítások John Howell- nek, azok egy különös világot ismerhettek meg. A film Julio Cortazar műve alapján készült, amely alkotást a szerző a híres angol rendező, Peter Brooknak dedikált. A világ, amely elénk tárul, kaffkai, és a kiszolgáltatottság XX. századi érzületét mutatta meg Fernando egy vidéki múzeum alkalmazottjának egy sajátos élethelyzetén keresztül. A keretjáték egy színházi előadás, amelybe belecsöppen Fernando is. így jön létre egy sajátos kaffkai élethelyzet, amely célzatos imitálása az argentin író egyik jellegzetes írói vonása. Anélkül, hogy műelemzésbe bocsátkoznék, inkább Julio Cortazarra hívnám fel a figyelmet, aki argentin szülők gyermekeként 1914-ben Brüsszelben született, de aztán 1952-ig Argentínában élt, azóta Párizsban. Kedveli a pszichopatiás esetek elemzését, hőseit többnyire képzelgésen alapuló, szörnyű félelemérzés tartja hatalmában. Novelláit az izgalom és a feszült várakozás légköre teszi lebilincselővé. E novelláiból a Nagyvilág régebbi számaiban olvashatunk néhányat, valamint az Égtájak című antológiában. Izgalmas regénye az 1960-ban írt Nyeremények című, amelynek keretét egy társas hajóutazás adja. E művében az izgalmas eseménybonyolításon túl azt is érzékelhetjük, hogy Cortazart különösen érdekli a hatalom titokzatos beavatkozása az eseményekbe, a jogtalanság, a kegyetlenség arculata. Harasztosi F. Béla Szépen magyarul - szépen emberül Beszédgyakorlat tánclépésben Kedd este az Országjáró Kör előadásának hallgatói gyülekeznek a gyulai TIT előadótermében. Jórészt idősebbek — de gyerek is van köztük —, hogy meghallgassák Horváth Lászlónak, a Déli szomszédunk: Jugoszlávia című előadását. Pár perc van még a kezdésig, egy-két szóra elég. — Nagyon szeretem az útibeszámolókat — mondja Gyarmati Bélájáé tanácsi nyugdíjas —, mindig gyönyörűek a képek, olyan a látvány, mintha magam is ott lennék. — Horváth sokat jár hozzánk, jó előadó — folytatja Kühn Gyuláné szülésznő —, minden képhez magyarázatot fűz, nem hosszan, de érdekesen, ezért kedveljük. De már abba is hagyjuk a beszélgetést, mert Lobó János, a TIT munkatársa üdvözli a közönséget és bejelenti az 1250. — tehát a jubileumi — előadást, és peregni kezdenek a szebbnél szebb képek. * * * — 1250... Ha másra vonatkoztatjuk is, hatalmas szám, előadásokban meg egy kicsit az 1001 éjszakára emlékeztet — mondom Horváth Lászlónak, aki egész életében kulturális területen dolgozott, legutóbb a megyei filmtár vezetője volt, onnan ment nyugdíjba. — Az utazások és a róluk szóló beszámolók, olyanok is, mint a folytatásos és nagyon szép mesék, csak éppen valóság az alapjuk. Ezért is érdeklik az embereket. — Méghozzá igen sokakat, mint ezt a több évtizedes munka bizonyítja. De kiket is leginkább, és hol, merre? — Minden korosztályt és társadalmi réteget. Itt van ez a kimutatás, amit vezettem, enélkül magam sem hinném el mennyi helyen megfordultam, és milyen sok hallgatóm volt. Vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, művelődési házak, klubok, iskolák, tömegszervezetek. .. Városban, falun, de még a tanyavilágban is kívánják az emberek, hogy kinyíljon előttük a nagyvilág. — Az előadások után kérdéseket is tesznek fel. Mire irányul az érdeklődés? — Az életkörülményekre. Milyenek az egyes országokban a kereseti viszonyok, a megélhetési költségek, a lakbérektől kezdve a szolgáltatások — közlekedés, színház, mozi, fodrászat stb. — áráig. S ha nyugati országokról van szó, a munkanélküliség is téma. — Hol mindenütt járt a három évtized alatt, mióta előadásokat tart? — Először Bulgáriában voltam minisztériumi megbízásból 1955-ben, de hadd mondjam el, hogy már kisdiák koromban megmutatkozott a barangolókedvem. Otthon, Mohácson iártam első polgáriba, amikor elszöktem Pécsre, s csak azért nem Csaptak ki az Iskolából, mert osztályelső voltam. Aztán a vízi cserkészet helyre tett, jártuk a Dunát és Tiszát, és a* többi folyót, s így ismertem meg az országot és csak később vonattal és busszal járva. — Ezek még nem számítanak bele a 150 ezer kilométeres repülőútba, amit megtett? — Nem, és nem is mindenütt repülőgéppel voltam. A múltkor számoltam össze, hogy 35 országban jártam, több mint 200 alkalommal. Penzában például kilencszer, de voltak más hivatalos utaim is a szocialista országokba, s vezettem IBUSZ- utakat is. A többség persze saját költségemen történt, így minden távoli út Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában. A felejthetetlen Egyiptom, a piramisok országa, Kuba, az Antillák gyöngye, Mongólia, Szibéria, Korea, Libanon, Szíria,.. — A sok közül melyik ország volt a legszebb? — Mindig az, amelyikben éppen jártam, mert épp abban merül el az ember, abban gyönyörködik. És mindenütt van is miben, hiszen minden ország nagyon szép, s mindnek van valami különlegessége, amire büszkék lakói, s az idegen is megcsodálja. De, ha valahol először tartok előadást, mindig el szoktam mondani a végén, hogy bár mindenütt jó és szép, de legjobb itthon, ahol szépségben sincs hiány. — Hogyan ért szót a külföldi emberekkel? — Németül és horvátul beszélek, ezt mint mohácsi, még otthon megtanultam a háromnyelvű városban. A horvátot jól megértik a szláv országokban, és bár az angol nagyon terjed az egész világon, a némettel még mindig jól el lehet boldogulni. S aztán az iskolában tanult latinnak is ,jó hasznát veszem helyenként. — Mint tapasztalt utazó, milyen tanácsokat adna a kezdő turistáknak? — Sok holmit, nehéz csomagot ne vigyenek magukkal, de ennél is fontosabb, hogy nyitott szemmel és lélekkel járjanak, úgy szemléljék az idegen országot és népet, meg a helyi szokásokat. Aztán az alatt a rövid idő alatt ne az itthoni ízeket keressék, hanem ízlelgessék előítélet nélkül az idegen, a különleges konyhát. S a furcsa szokásokon ne csodálkozzanak, hiszen az mind érdekesség, anílre később jó visszaemlékezni. És még egy. Bár elköltjük mindnyájan a pénzt, a kulturális látnivalókra maradjon több idő, mert ez az, ami pótolhatatlan. — Hová készül legközelebb? — A Benelux-államokba. Vass Márta A diszkó divatjának harsogó energiaforrásai lassan kimerülnek. A lemezlovasok — hogy nyeregben maradjanak — szelídíteni próbálják a közös szót, a beszélgetést eltaposó zenét. Ezért csalogatnak az utcákon a pol- diszkó és az irodalmi diszkó plakátjai. Az eddig egyeduralkodó gépi hangok közé igyekeznek becsempészni a társalgást és a vitát politikáról, irodalomról. De kiderült, hogy azok a tizenévesek, akik évek óta a fül- és nyelvbénitó zene rabjai voltak, és közben egy szót sem szóltak- szólhattak, most alig tudnak, alig mernek megszólalni ugyanabban a közösségben. Eddig csak a szűkös kifejezésű mozgással „kommunikáltak”, elszoktak ezekben a klubokban a közösségi nyelvhasználattól. Az egyik középiskolában — megoldást keresve — tánctanfolyamot szerveztek. A „diszkólö- tyőgésben” nevelkedett kamaszoknak nemcsak a lábuk botladozott, hanem a nyelvük la. Ugyanis szokatlan helyzetbe kerültek: tánc közben társalogni illik a partnerrel, lehetőleg színesen, szellemesen. Kétségbeesve néztek a tánctanárra, hogy ne csak azt vezényelje: jobb sasz- szé, egy-két-há, hanem azt is: mit mond-jak, hogy szói-jak. Az alaplépésekkel kezdjék a fiatalok — a táncot is, a társalgást is, a klubvezetők és a pedagógusok tanítsák meg őket arra, hogyan lehet szóval kellemes hangulatot és kapcsolatét teremteni. Ma már egyre több iskolában, klubban járják a „nosztalgiatáncot” a fiatalok, s közben társalognak. S a tangó kitűnő alkalom a beszélgetésre is. Költői Adám Horváth László: „A legjobb mégis itthon, ahol szépségben sincs hiány..
