Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

1986. május 13., kedd S neked hogy sikerült az írásbeli érettségi? Magyar nyelv és irodalom A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egy­aránt három témából vá­laszthattak a tanulók. A gi- miben a következő tételek ,,bújtak ki” a borítékból: Ady Endre szimbolizmusa, néhány szabadon választott költeményének értelmezése alapján. Értelmezze Vörös­marty Mihály Előszó című költeményét! Értelmezze Mikszáth Kálmán Fili (Rajz a régi világból) című elbe­szélését! A kidolgozás lehet­séges módszereiről a békés­csabai Rózsa Ferenc Gimná­zium magyartanárai írtak néhány sort. Adyról faggatta a szakkö- zéniskolásokat is az első té­tel, amely így szólt: Az el­lentétek szerepe és jelentése Ady Endre költői világában. A második tétel műelemzés volt. Ezen belül két változat közül ki-ki a hozzá közelebb álló mellett dönthetett. A Legkedvesebb regényhősöm életútja egy szabadon vá­lasztott regény értelmezése alapján című feladat nagy szabadságot adott a diákok­nak. A Gondolati és érzelmi elemek jelentésének egysége József Attila Oda című köl­teményében a mű értelme­zése alapján című ' altétel már lényegesen nagyobb kö­töttséget jelentett. A szak­középiskolás tételek megkö­zelítési módozataihoz Bött- kös Ildikó, a Kemény Gábor Szakközépiskola tanára nyújtott segédkezet. Abban a tanárok egyetér­tettek, hogy minden tétel végtelen sok módon feldol­gozható, és az is elmondha­tó róluk, hogy alkalmasak a tanulók tudásának leméré- sére. ADY SZIMBOLIZMUSA A tanulóknak a szimbolista ábrázolásmóddal kapcsola­tos ismeretek mellett feltét­lenül ki kellett térniük Ady egyéni sajátosságaira. Cél­szerű utalni arra, hogy bár Adyra a francia szimbolis­ták hatottak, nála ez az irányzat is jellegzetesen ma­gyar vonatkozású; alapja a lázadás, a megszokott társa­dalmi és művészi konvenci­ók ellen. Be kellett mutatni az irányzatnak a többértel­műségét, egy új, bonyolult életérzést, és az ennek meg­felelő új költői eszközöket. A közismert nagybetűs és egyéni alkotású szavak mel­lett a jellegzetes Ady-motí- vumoknak az egész életmű­re kiterjedő hálózatát érde­mes megvilágítani. Nem az úgynevezett „általános em­beri” tartalmak kifejezése, hanem a személyiség meg­nyilvánulása a lényeges. VÖRÖSMARTY: ELŐSZŐ A költő élete utolsó évei­ben írt verseinek egyike. A magyar irodalom e remeke — a szaktanártól függően lehet ismert, illetve ismeret­len a tanulók előtt, hisz e mű vagylagosan szerepel a tantervben. A tankönyv igen magas szinten elemzi, különös tekintettel a formá­ra, A jelölteknek azonban a tartalom és forma egységé­ben kell elkészíteni az elem­zést. A világosi katasztrófa kozmikus tragédia látomásá­vá emelve szerepel a vers­ben. A költemény gondolati mélysége a metaforák bur­kolt jelentéséből származik. A dolgozatok sikere — töb­bek között — attól függ, hogy a metaforákkal hogyan birkóznak meg a tanulók. MIKSZÁTH: FILI Ez a késői novella nem tartozik a tantervi törzs­anyaghoz. A Mikszáth-no- vellák legismertebbjeivel közös vonása a Filinek a különc jellem bemutatása és a romantikus-nosztalgikus ábrázolásmód. A mű címszereplője távo­li rokona a legismertebb Mikszáth-novellahősöknek (Olej Tamás, Lapaj), de amíg azokban a szerző szán­déka a határozott erkölcsi állásfoglalás, ebben a novel­lában már csak a világ meg­változásán érzett bánat tet­ten érhető. Az alcím (Rajz a régi világról) többet árul el, mint a novellahőst megne­vező főcím. Az egyes részle­tek, a finom belső történé­sek nagyobb hangsúlyt kap­nak a műben, mint az ese­mények, a cselekmény for­dulatossága. A befelé élő, gyermeteg főhős lelki gaz­dagsága nem képes ellensú­lyozni az új világ köznapi durvaságát. ELLENTÉTEK ADYNÄL Ez az átfogó jellegű tétel feltételezi a jelölt önálló iro­dalmi ízlését, véleményét. Újszerű a cím megfogalma­zásában, hogy egy stiliszti­kai elemből indul ki. Az el­lentét ugyanis egyike a leg­ősibb stilisztikai formáknak, és az alakzatok körébe tar­tozik. (A stilisztikai formák egyik csoportját a szóképek alkotják, mint például a ha­sonlat, a metafora, a meg­személyesítés és a szimbó­lum, a másik csoportja az alakzatok, ilyen az ellentét, a oárhuzam, a fokozás és a költői kérdés stb.) Természetesen az ellenté­tet úgy is lehet értelmezni, mint a vers szerkezeti fel­építésének jellegzetes mód­ját. Adynál gyakori, hogy verseit ellentétekre építi. Az igazán jó dolgozatoknak el kell jutni az ellentétek funk­ciójának értelmezéséig, vagy­is a társadalmi alapokig, az ellentmondásos magyar va­lóságig, hiszen ez az oka an­nak, hogy Ady költészetében olyan nagy az ellentétek szerepe. Természetesen for­dított sorrendben is megold­ható a tétel: a társadalom ellentmondásaiból kiindulva kell ez esetben eljutni a sti­lisztikai formáig. Az is elképzelhető, hogy valaki nem annyira a tár­sadalmi kérdésekhez kap­csolja az ellentétek gyakori­ságát, hanem a költő egyé­niségéből indul ki. Például ha a Léda-verseket választ­ják, és ezekben vizsgálják az ellentéteket. E hálás té­tel nehézségét az adja, hogy a tanulóknak Ady teljes köl­tészetére kell építeniük. REGÉNYHŐSÖM Ez a nagy szabadságot biztosító tétel különösen az olvasni szeretők számára kedvező. A cím határozottan utal a feladat jellegére, óvja a tanulókat attól, hogy megelégedjenek a mű cse­lekményének leírásával. A főhős jelleméről kell írni, még akkor is, ha a címben az életút fogalma szerepel, hiszen minden, ami vele történik, a jellemet formál­ja. A feladat természetesen elvárja az egész mű értel­mezését is. ÖDA E tétel csábító, hiszen a művet a negyedikes iroda­lomkönyv és sok könnyen hozzáférhető tanulmány részletesen elemzi. Nehézsé­ge viszont abban rejlik, hogy igen részletes, elmélyült ér­telmezést kíván. Olyan szin­tézist kell teremteni, amely magába foglalja József Atti­la bonyolult lelkivilágát, és a korban jelentkező eszme- áramlatokat (a materializ­must, amely a szerelemben is a test és a lélek egységét hirdeti, és a freudi pszicho­analízist, amely a tudatalat­ti jelenségeket kutatja). Ez a tétel arra is alkalmas, hogy képet adjon a jelöltek verselemző készségéről és beleélő képességéről. 1250 előadás Barangolás a nagyvilágban KÉPERNYŐ A hét műsora nem tartogatott meglepetéseket, nem vol­tak kiemelkedő, mindenkit lázban tartó dolgok, inkább úgy tekinthető az egész program szerkezete, hogy minden­kinek nyújtani akart valamit, s ezt sikerült is elérni. Ha csoportosítani akarnók, akkor így lehetne talán sorjázni a műsorokat, anélkül téve mindezt persze, hogy teljesség­re törekednénk. Gyermekműsorok Kezdhetnénk a gyermekműsorokkal, amelybe persze sok minden tartozik bele, kezdve az iskolatelevíziótól egészen az esti meséig. Az előbb említett egy alkalommal megér­demelne egy mélyebb elemzést is, de nem különben lehet­ne vizsgálni a gyerekek egyik talán legkedvencebb prog­ramját is, az Esti mesét. Ezen a héten úgy vettem észre gyermekeimen is, hogy nem álltak fel csalódottan a Maci után, ami azért nagyon lényeges dolog, mert nem egyszer okozott már csalódást nekik a se füle, se farka kisfilm. A csoportba tartozó adások közül mindig nagy sikere van a Cimbora adásának, és Juhász Jácint vonzó műsorveze- tésének. Változatos és magával ragadó volt a most szom­bati Cimbora is, különösen felkeltette kíváncsiságunkat a méltánytalanul félretett XIX. századi alkotás, A peles- kei nótárius, amelynek 'látványa újraolvasásra ösztönzött. Örömmel látnánk a komédiát teljes egészében a képer­nyőn. Ismeretterjesztés Egy másik csoportot alkotnának azok az ismeretterjesztő kisfilmek, amelyek számomra mindig nagy élményt jelen­tenek, s őszintén szólva igen sajnálom, hogy nincs annyi időm tévézni, hogy valamennyit megtekintsem. A sokból az Utazások a világ legnagyobb kisvasútjain sorozat má­sodik filmje került most a képernyőre, amely Ecuadorba vitt el. A vasúttal mindig nosztalgiám van, mindig ben­nem a vágy, hogy egyszer vasúton körbe kellene utazni a világot. Ez még gyermekkorom óta él bennem, amikor olyan hetedikes lévén úgy határoztunk, hogy vasutat épí­tünk és mozdonyvezetők leszünk. Egy barátom édesapja mozdonyvezető volt, s nemegyszer megcsodáltuk pom­pázatosán pöfögő gépét. És itt volt ez a film, amely révén annyi mindent megtudhattunk erről a távoli országról, ahol a vonat a szegényeké. Harminchét évig építették azt a vonalat, amely Guayaquiltól a régi és új fővárosig, Qui- tóig visz. Elindul a kis mozdony, amely még 1908-ban ké­szült, Ecuador part menti alföldjéről, és az Andok több ezer méter magas világába emel. Az egykori inka leszár­mazottak csendben élnek, mindent átvészeltek, mindent átvészelnek, mintha csak várnának, visszavárnák a ma­guk idejét. XX. századi mozgásokban gondolkodni itt nem lehet, itt minden másképpen viszonyul, itt minden időtlen, megkövesedett az 500 évvel ezelőtti spanyol arisztokrati­kus berendezkedés. Az inkák világa most a csendes bele­nyugvás, mert tűzzel-vassal vésték beléjük a beletörődés létformáját. Szórakoztatás A csoportosítást folytatni lehetne: sportműsorok, szóra­koztató esti filmek, játék; egyszóval érdeklődésnek meg­felelően volt választék. Egy spanyol tévéfilmre térnék ki mégis, mert akik végignézték szombaton este Jósé Anto­nio Páramo filmjét, a Rendezői utasítások John Howell- nek, azok egy különös világot ismerhettek meg. A film Julio Cortazar műve alapján készült, amely alkotást a szerző a híres angol rendező, Peter Brooknak dedikált. A világ, amely elénk tárul, kaffkai, és a kiszolgáltatottság XX. századi érzületét mutatta meg Fernando egy vidéki múzeum alkalmazottjának egy sajátos élethelyzetén ke­resztül. A keretjáték egy színházi előadás, amelybe bele­csöppen Fernando is. így jön létre egy sajátos kaffkai élethelyzet, amely célzatos imitálása az argentin író egyik jellegzetes írói vonása. Anélkül, hogy műelemzésbe bo­csátkoznék, inkább Julio Cortazarra hívnám fel a figyel­met, aki argentin szülők gyermekeként 1914-ben Brüsszel­ben született, de aztán 1952-ig Argentínában élt, azóta Párizsban. Kedveli a pszichopatiás esetek elemzését, hő­seit többnyire képzelgésen alapuló, szörnyű félelemérzés tartja hatalmában. Novelláit az izgalom és a feszült vára­kozás légköre teszi lebilincselővé. E novelláiból a Nagyvi­lág régebbi számaiban olvashatunk néhányat, valamint az Égtájak című antológiában. Izgalmas regénye az 1960-ban írt Nyeremények című, amelynek keretét egy társas hajó­utazás adja. E művében az izgalmas eseménybonyolításon túl azt is érzékelhetjük, hogy Cortazart különösen érdekli a hatalom titokzatos beavatkozása az eseményekbe, a jog­talanság, a kegyetlenség arculata. Harasztosi F. Béla Szépen magyarul - szépen emberül Beszédgyakorlat tánclépésben Kedd este az Országjáró Kör előadásának hallgatói gyülekeznek a gyulai TIT előadótermében. Jórészt idő­sebbek — de gyerek is van köztük —, hogy meghallgas­sák Horváth Lászlónak, a Déli szomszédunk: Jugoszlá­via című előadását. Pár perc van még a kezdésig, egy-két szóra elég. — Nagyon szeretem az úti­beszámolókat — mondja Gyarmati Bélájáé tanácsi nyugdíjas —, mindig gyö­nyörűek a képek, olyan a látvány, mintha magam is ott lennék. — Horváth sokat jár hoz­zánk, jó előadó — folytatja Kühn Gyuláné szülésznő —, minden képhez magyaráza­tot fűz, nem hosszan, de ér­dekesen, ezért kedveljük. De már abba is hagyjuk a beszélgetést, mert Lobó János, a TIT munkatársa üdvözli a közönséget és beje­lenti az 1250. — tehát a ju­bileumi — előadást, és pe­regni kezdenek a szebbnél szebb képek. * * * — 1250... Ha másra vo­natkoztatjuk is, hatalmas szám, előadásokban meg egy kicsit az 1001 éjszakára em­lékeztet — mondom Horváth Lászlónak, aki egész életé­ben kulturális területen dol­gozott, legutóbb a megyei filmtár vezetője volt, on­nan ment nyugdíjba. — Az utazások és a róluk szóló beszámolók, olyanok is, mint a folytatásos és nagyon szép mesék, csak éppen va­lóság az alapjuk. Ezért is érdeklik az embereket. — Méghozzá igen sokakat, mint ezt a több évtizedes munka bizonyítja. De kiket is leginkább, és hol, merre? — Minden korosztályt és társadalmi réteget. Itt van ez a kimutatás, amit vezet­tem, enélkül magam sem hinném el mennyi helyen megfordultam, és milyen sok hallgatóm volt. Vállala­tok, üzemek, termelőszövet­kezetek, művelődési házak, klubok, iskolák, tömegszer­vezetek. .. Városban, falun, de még a tanyavilágban is kívánják az emberek, hogy kinyíljon előttük a nagyvi­lág. — Az előadások után kér­déseket is tesznek fel. Mire irányul az érdeklődés? — Az életkörülményekre. Milyenek az egyes országok­ban a kereseti viszonyok, a megélhetési költségek, a lakbérektől kezdve a szol­gáltatások — közlekedés, színház, mozi, fodrászat stb. — áráig. S ha nyugati orszá­gokról van szó, a munkanél­küliség is téma. — Hol mindenütt járt a három évtized alatt, mióta előadásokat tart? — Először Bulgáriában voltam minisztériumi meg­bízásból 1955-ben, de hadd mondjam el, hogy már kis­diák koromban megmutatko­zott a barangolókedvem. Otthon, Mohácson iártam el­ső polgáriba, amikor elszök­tem Pécsre, s csak azért nem Csaptak ki az Iskolából, mert osztályelső voltam. Aztán a vízi cserkészet helyre tett, jártuk a Dunát és Tiszát, és a* többi folyót, s így ismer­tem meg az országot és csak később vonattal és busszal járva. — Ezek még nem számí­tanak bele a 150 ezer kilo­méteres repülőútba, amit megtett? — Nem, és nem is minde­nütt repülőgéppel voltam. A múltkor számoltam össze, hogy 35 országban jártam, több mint 200 alkalommal. Penzában például kilencszer, de voltak más hivatalos utaim is a szocialista orszá­gokba, s vezettem IBUSZ- utakat is. A többség persze saját költségemen történt, így minden távoli út Euró­pában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában. A felejthe­tetlen Egyiptom, a pirami­sok országa, Kuba, az An­tillák gyöngye, Mongólia, Szibéria, Korea, Libanon, Szíria,.. — A sok közül melyik or­szág volt a legszebb? — Mindig az, amelyikben éppen jártam, mert épp ab­ban merül el az ember, ab­ban gyönyörködik. És min­denütt van is miben, hiszen minden ország nagyon szép, s mindnek van valami kü­lönlegessége, amire büszkék lakói, s az idegen is meg­csodálja. De, ha valahol elő­ször tartok előadást, mindig el szoktam mondani a vé­gén, hogy bár mindenütt jó és szép, de legjobb itthon, ahol szépségben sincs hiány. — Hogyan ért szót a kül­földi emberekkel? — Németül és horvátul beszélek, ezt mint mohácsi, még otthon megtanultam a háromnyelvű városban. A horvátot jól megértik a szláv országokban, és bár az angol nagyon terjed az egész világon, a némettel még mindig jól el lehet boldo­gulni. S aztán az iskolában tanult latinnak is ,jó hasz­nát veszem helyenként. — Mint tapasztalt utazó, milyen tanácsokat adna a kezdő turistáknak? — Sok holmit, nehéz cso­magot ne vigyenek maguk­kal, de ennél is fontosabb, hogy nyitott szemmel és lé­lekkel járjanak, úgy szem­léljék az idegen országot és népet, meg a helyi szokáso­kat. Aztán az alatt a rövid idő alatt ne az itthoni íze­ket keressék, hanem ízlel­gessék előítélet nélkül az idegen, a különleges kony­hát. S a furcsa szokásokon ne csodálkozzanak, hiszen az mind érdekesség, anílre ké­sőbb jó visszaemlékezni. És még egy. Bár elköltjük mindnyájan a pénzt, a kul­turális látnivalókra marad­jon több idő, mert ez az, ami pótolhatatlan. — Hová készül legköze­lebb? — A Benelux-államokba. Vass Márta A diszkó divatjának harsogó energiaforrásai lassan kimerül­nek. A lemezlovasok — hogy nyeregben maradjanak — szelí­díteni próbálják a közös szót, a beszélgetést eltaposó zenét. Ezért csalogatnak az utcákon a pol- diszkó és az irodalmi diszkó pla­kátjai. Az eddig egyeduralkodó gépi hangok közé igyekeznek be­csempészni a társalgást és a vi­tát politikáról, irodalomról. De kiderült, hogy azok a tizenéve­sek, akik évek óta a fül- és nyelvbénitó zene rabjai voltak, és közben egy szót sem szóltak- szólhattak, most alig tudnak, alig mernek megszólalni ugyan­abban a közösségben. Eddig csak a szűkös kifejezésű moz­gással „kommunikáltak”, elszok­tak ezekben a klubokban a kö­zösségi nyelvhasználattól. Az egyik középiskolában — megoldást keresve — tánctanfo­lyamot szerveztek. A „diszkólö- tyőgésben” nevelkedett kama­szoknak nemcsak a lábuk bot­ladozott, hanem a nyelvük la. Ugyanis szokatlan helyzetbe ke­rültek: tánc közben társalogni illik a partnerrel, lehetőleg szí­nesen, szellemesen. Kétségbeesve néztek a tánctanárra, hogy ne csak azt vezényelje: jobb sasz- szé, egy-két-há, hanem azt is: mit mond-jak, hogy szói-jak. Az alaplépésekkel kezdjék a fiatalok — a táncot is, a tár­salgást is, a klubvezetők és a pedagógusok tanítsák meg őket arra, hogyan lehet szóval kelle­mes hangulatot és kapcsolatét teremteni. Ma már egyre több iskolában, klubban járják a „nosztalgiatáncot” a fiatalok, s közben társalognak. S a tangó kitűnő alkalom a beszélgetésre is. Költői Adám Horváth László: „A legjobb mégis itthon, ahol szépségben sincs hiány..

Next

/
Thumbnails
Contents