Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
IgUillH&M-------------------------n mezohegyesi párt v.b. tárgyalta Őszintén a gmk-król A Csanádapácai Széchenyi Tsz gazdasági útjai mentén a szövetkezet dolgozói akácfacsemetéket ültetnek Mérnökök a békéért A vállalkozások korát éljük. Az utóbbi években sok gazdasági munkaközösség alakult hazánkban. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy jó néhány gmk azóta különböző okok miátt már meg is szűnt. Megyénk üzemeiben, vállalatainál is sorra jöttek létre ezek az új vállalkozási formák. Lassan már leszűrhetők a működésükkel kapcsolatos első megállapítások, tapasztalatok. A közelmúltban a mezohegyesi nagyközségi párt-végrehajtóbizottság tekintette át a működési területén dolgozó vgmk-k helyzetét. Jelenleg Mezőhegyesen a vasipari szövetkezetben két vgmk, a kendergyárban szintén két vgmk tevékenykedik. Többletmunkát teljesítenek A vasipari szövetkezetben a gépgyártó vállalati munkaközösség 1984 októberében alakult, míg a Metál elnevezésű a múlt év elején. A gépgyártó gmk-ban 11-en dolgoznak. Fő feladatuk a gépek alkatrész- és szerkezeti egységeinek gyártása. A Metál vgmk — amelyben' tizenketten tevékenykednek — vas- és fémöntést, forgácsolást folytat. A gmk-k minden egyes munkára szerződést kötnek a szövetkezettel, az elkészült termékeket a minőségi ellenőr veszi át a tagoktól. A munkaközösségek tevékenységét ellenőrzik a szövetkezet vezetői, a felügyelő bizottság és a belső ellenőr. Kezdetben negatív megnyilvánulások is jelentkeztek a gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatban, ma már jelenlétüket elfogadják a dolgozók. Az elmúlt évben a két munka- közösség mintegy 4,5 millió forint árbevételt és 1,5 millió forint nyereséget ért el. Az egy tagra eső jövedelem tavaly 30 és 58 ezer forint között mozgott, a teljesítményektől függően. A vgmk- tagok megfelelően állnak helyt a társadalmi, közéleti, mozgalmi munkában. Az élénk vitában több vélemény hangzott el. Volt, aki arról beszélt, hogy a vas>- ipari szövetkezetnél a vgmk-k óta visszaesett a szocialista brigádmozgalom, a különböző politikai, társadalmi rendezvényekre nem járnak el a tagok. Mások azt fejtegették, érezhető, hogy a társadalmi munkából egyre többen kivonják magukat, és közöttük szép számmal találhatók a nem gmlvzók is. A munkaközösségek tevékenysége az elmúlt időszakban felszínre hozott olyan kedvező jelenségeket, amelyeket a főmunkaidőben is mielőbb meg kellene valósítani, s akkor hatékonyabbá válna a termelés társadalmi szinten — hangsúlyozták többen is. A munkaközösségek megítélése még ma sem egységes. Vannak, akik így fogalmaztak: aki kívül van a gmk-n, azért bírálja napjainkban, mert belül szeretne lenni, összefoglalva megállapítható, a vasipari szövetkezetben a törvényes előírások alapján működnek a gazdasági munkaközösségek. E tevékenység folytatása során a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdek nem ütközik. 0 kényszer hozta létre A kendergyárban a munkaerőgondok szülte kényszer hozta létre a vgmk-kat, két esztendővel ezelőtt. A kenderáztató vgmk 16 taggal, a kártoló és osztályozó vgmk 13 taggal alakult, az utóbbi ma kilenc taggal működik. A kendergyár üzemi pártalapszervezete márciusban tekintette át az új vállalkozások tevékenységét. Megállapította, hogy célszerű és szükségszerű lépés volt annak idején a munkaközösségek létrehozása. Munkájuk az éves csúcsidőszakokban pótolhatatlan. A jövőben a minőség javítására, a munka- és bizonylati fegyelem erősítésére kell törekedni. Az elmúlt években a személyi összetételben többször történt változás. A be- és kilépés önkéntes. A belépésnél azonban igen magas követelményt támasztanak. Csak a vgmk- tagok együttes határozata alapján kerülhetnek az új emberek a munkaközösségbe. Az új vállalkozási forma létrehozásának célja: a munka mennyiségének és minőségének további növelése, az éves tervfeladatok maradéktalan végrehajtása. A munkaerőgondok csökkentésében is szerepe van a vgmk-knak. Üzemi szinten a felmérések szerint 14-15 személy munkáját helyettesítik a munkaközösségek. A vgmk-kban éves szinten 300- 320 órát ^olgoznak a tagok, jórészt munkaszüneti napokon. Kritikusan meg kell állapítani, hogy az új vállalkozási forma lényegesen csökkentette a szabadidőt, elvonja a tagokat a társadalmi, közéleti munkától, a kulturális, szórakozási lehetőségektől, és kevesebb idő marad a családra is. A párt-vb tagjai élénken reagáltak az elhangzottakra. Többen elmondották: a kendergyárban a bérkiegészítésre csak a gazdasági munkaközösségek adnak módot. Az is elhangzott, hogy * a nehéz körülmények között folytatott kemény, kendergyári munkát jobban kellene díjazni a fő- munkaidőben is. Ennek alátámasztására hadd szolgáljon itt egy adat: tavaly a gyárban az átlagbér alig haladta meg az 50 ezer forintot. A jövő útja A mezőhegyes! nagyközségi párt-végrehajtóbizottság aktuális témát tűzött napirendre. A vitában elhangzottak tapasztalatai úgy ösz- szegezhetők, hogy a két gazdálkodó egységben jelenleg szükség van a gazdasági munkaközösségekre. Mindezt az esetleges előre nem látható munkacsúcsok, illetve a létszámgondok indokolják. Egyértelmű és világos volt azonban annak a jogos igénynek a kicsengése, mely szerint meg kell teremteni a főmunkaidő becsületét. Az emberek nyolc órában keressék meg a megélhetésükhöz szükséges javakat. Természetesen mindezt elérni nem köny- nyű feladat. Szükség van a munkák szervezettségének javítására — ezen a területen a gmk-k tapasztalatai jól hasznosíthatók. A munkafegyelem megszilárdítására, tudatformálásra, az emberi tényezők szerepének hangsúlyozására kell törekedni. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy csak a megtermelt javakat lehet szétosztani. Ha mindez megvalósul, akkor gyarapszik az ország, a kisebb közösség és boldogul az egyén, összese ségében napjainkban, népgazdaságunk egyes területein szükség van a gmk-kra. Ügy vélem, hosszú távon arra . kell törekednünk, hogy olyan magas szintre emeljük társadalmunkban a munka hatékonyságát, aminek eredményeiből meg tudunk élni A fennmaradó szabadidőt pedig fordítsuk társadalmi, közéleti feladataink ellátására, aktív pihenésre, kulturá- lódásra. A több szabadidő lehetőséget adhat a társadalom mikroközösségének, a családnak az erősítésére. Ügy vélem, ha kiegyensúlyozottabb a család, a munkahelyen nagyobb teljesítményre lehet képes a dolgozó, s így emelkedhet a népgazdaság jövedelemtermelő képessége. Napjainkban, és a jövőben még inkább erre nagy szükség lenne. Verasztó Lajos GM — MŰANYAG KOCSIK. A világ legnagyobb autógyártója, az amerikai General Motors közölte, lehetséges, hogy az évtized végéig 1 millió műanyag karosszériája gépkocsit fog gyártani. A döntésnek komoly kihatásai lehetnek majd az amerikai acéliparra. Az 1 millió gépkocsi — a jelenlegi termelés alapján számítva — a GM gyártmányainak több mint egyötöde. A terv azonban még nem öltött végleges testet. A GM jelenleg az egyetlen amerikai autógyár, amelyik műanyag karosszériájú autókat is gyárt. Ezek kétüléses sportautók és igen drágák. A szóba került egymillió viszont olcsóbb kategóriájú lenne. Hogy pontosan milyen típhs, nem közölték. Egyébként a Ford és a Chrysler is tanulmányozza a műanyagban rejlő lehetőségeket, de mindeddig semmit sem közöltek gyártási terveikről. VÁROSLAKÓK 2000-BEN. Az ezredfordulón a világ népességének csaknem a fele városokban él majd, s a fejlődő világ városlakóinak negyede nyomorúságos körülmények között lakik majd. A becslés az ENSZ népesedési alapjának (UNFPA) legutóbbi közzétett jelentésében áll. Eszerint 2000-ben 6,1 mil- liárdnyian lakják majd a földet, közülük 3 milliárd, fog városokban élni. ARIAS SANCHEZ — MEGÉLÉNKÍTÉS. A gazdasági megélénkítés szükségességéről beszélt sajtóértekezletén Arias Sanchez újonnan beiktatott Costa Rica-I elnök. Arias Sanchez gazdasági programjához a külföldi hitelezők segítségét kívánja igénybe venni. Costa Rica jegybankjának vezetője a héten jelentette be, hogy a külföldi fizetőeszközök hiánya miatt az ország fizetési moratóriumot léptet életbe az esedékessé vált kamatok törlesztésére. Costa Rica 4,6 milliárd dollárral tartozik a külföldnek, az egy főre jutó adósságérték azonban az egyik legmagasabb a világon. AQUINO — HITELEK. A Fülöp-szigetek nem utasítja el a Marcos diktatúra idején felvett 26 milliárd dollár külföldi adósságból rá háruló kötelezettségeket, de enyhébb törlesztési feltételekre van szükség. A felvett hiteleket vissza kell fizetni, mert azokat a Fülöp-szigetek nevében vették fel — mondotta Aquino elnök egy televíziós műsorban. Ha megtagadnánk visszafizetésüket. senki nem adna újabb kölcsönöket — érvelt álláspontja mellett az elnökasz- szony. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségében tömörült szakemberek körében is, a társadalom más rétegeihez hasonlóan, egyre erősebben merült fel az az óhaj, hogy szervezett formában hallassák hangjukat alkotásaink és az emberiség javát szolgáló értékek védelmében. E társadalmi kezdeményezés hatására az MTESZ Országos Elnöksége 1985. december 15-i ülésén határozatot fogadott el az MTESZ Békebizottságának a létrehozására. A bizottság céljának tekinti azt, hogy teret adjon minden műszaki szakembernek arra, hogy hallathassa hangját a műszaki haladás eredményeinek pusztító célú fel- használása ellen, valamint azt, hogy szakmai tudásán keresztül is megismertesse, rádöbbentse az egész társadalmat arra az ellentétre, ami a békés és a pusztító felhasználás között van. Feladatának tartja bemutatni a tudomány és a technika eredményeit, amelyek óriási mértékben járulhatnak hozzá egy szebb holnap megteremtéséhez, hogy létünk fennmaradásának is milyen mértékben feltételei, de azt is, hogy az eltorzult felhasználásuk milyen borzalmas világégéshez, általános pusztuláshoz vezethet. Az Országos Béketanács, amely az utóbbi időben új rétegeket igyekezett bevonni a mozgalomba, örömmel üdvözölte az MTESZ kezdeményezését, a „Mérnökök a békéért” mozgalom elindítását, amelynek nagyobb rendezvényeit az 1986-os nemzetközi békeév magyarországi programjában szerepelteti. Az MTESZ békebizottsága május 22-én 14 órakor a Kossuth téri székház kongresszusi termében békefórumot rendez. Mese a leltárról — Mondok egy mesét fiam, ha ráérsz — vágott hátba az öreg Leső bácsi, miután behajintott három nagy pohár sárga kólát. Leső bá’ százalékosan nyugalmazott, békeidőbeli pincér, oki nem dőlt be az új idők új szavainak és így világéletében másokat szolgált. Hanem egyszer-többször el-eldobta a bádogtálcát ételestül-edényestül, italostul, üvegestül. „Megzavarodott az egyensúly érzéke" — mondták, s azóta a központban a székházat és udvarát őrzi. — Ki vele papa, de igaz légyen ám! — futott végig a gerincemen a csapás hatása. Az öreg szippantott egyet a vendéglő állott, füstös levegőjéből, s nekikezdett. — Tudod-é fiam, hogy a vendéglátóipar nem habos torta. (De azzá lehet tenni...) Meg köll ám ott küzdeni a pénzért, ami a zsebbe, meg a bőr alá kerül. Gondolj csak arra, ha jön a leltár, milyen nehéz megmutatni a világnak, hogy minden rendben van. Ehhez köll ám az „ész"! No, halld a mesét! Volt egyszer, hol nem volt, a vidékeken innen, a városokon túl egy kis község, Vegykófalva, s ott székelt egy szép nagy, kiterjedt cég. Annak volt egy vendéglátós irodista főnöke, akit senki sem szeretett — még a felesége is ritkán — és egy különösen világszép pincérnője, aki életét férj nélkül tengette, s így igen-igen nagy szorgalommal tevékenykedett a község egyik kocsmájában. Tudták, hogy eredményes, jó munkát egyedül végezni nehéz, s ezért szoros — szinte elválaszthatatlan — kapcsolatba léptek egymással. Alig telt el három éjjel, s három nap, az együttműködés egyik gyümölcseként hamarosan az Ittas Gödény üzletvezetője lett a világszép felszolgálólányból. Mivel vágytak egy szebb jövő után, elhatározták, hogy pénzügyileg is megszépítik egymás életét. Így hát megkezdődtek az umbuldák, a panamák, vizes lett a bor, a pálinka, s a pénz dőlt a bőrük alá. Olyannyira, hogy még én sem kaptam meg szokásos heti borravaló-járandóságom nagy részét, mondván, nem megy az üzlet, sőt még hiány is van! (Pedig vendég ugyanannyi volt, ha nem több.) — Néha suttyomban — örtg harcos lévén — betekintést nyerhettem a számlák, s a dolgok állásába, hát nem mondom, volt hiány... Hanem egy nap jő a hír: holnapután leltár lesz! Nosza, mondom, itt a baj! Aznap éjszaka azonban, azóta is ismeretlen tettesek betörtek a presszónkba. Másnap: rendőrség, leltár, hiány, ismeretlen tettesek, számlák rendezése. .. és a kő a szívekről leesett. — Alig telt el néhány hónap, mikor újra jő a „füles”: hét elején leltár! Megint nem stimmelhetett valami, mert másnapra rá, ahogy a toronyóra elütötte az éjfélt, újfent megnevezhetetlen tettesek hatoltak bé — de most hátulról — az ablakon át szeretett munkahelyemre. A többit már ösjnéred: másnap a rendőrség, leltár... A hiány eredete megoldva. Csak úgy mellékesen jegyzem meg, főszereplőim feneke alá rövidesen egy-egy szép autó került. (Én meg a muzeális Trabantomra a lámpagarnitúrát nem tudtam megvenni.) — Nem csak nékem vált gyanússá a dolog, de másnak is, ugyanis főnökasszonyom elkerült a hozzám oly közel álló Szomjas Pávián nevezetű kocsma vezetői posztjára. A munka és a pénzek ugyanúgy folytak — hallottam kollégáimtól. Mit ad isten, a leltáros időszak közeledtével itt is bényomták a WC ablakát. A többit már ösméred, fiam... — S a betöréssorozat nem szakadt meg. Teltek-múltak az évek, az üzletasszony kikupálódott, anyagilag is felnőtt — sőt még följebb —, az általa hőn tisztelt vendéglátós főnökhöz. Ne vonj le elhamarkodott végkövetkeztetést. Megmondom én, mit állapítottam meg egyre fáradó agyammal. A szóban forgó nő minden alkalommal önbetörést hajtott végre saját üzletében! Honnét veszem?! Elárulom néked, de ez már nem mese, gyermek! Az első alkalommal hajnalban épp ott tébláboltam az Ittas Gödény előtti parkolóban. Mint mondtam volt, hiányos Trabantomhoz szereztem bé a szükséges lámpatesteket — csavarhúzóval. Két csavarás közt látom ám, hogy üzletem vezetőnője közeleg az éj leple és a higanygőz lámpák alatt. Bemén a kocsmába, aztán néhány perc múlva kijő és elbotorkál arra, amerről jött. Láss csudát, másnap reggel hallom ám, hogy bétörtek a munkahelyemre! — Tudod ecsém, hogy hol lakom én? Hát a Szomjas Páviánnal szemközti házban. (Ezért is áll hozzám oly közel.) Azt is tudd, hogy rossz alvó vagyok, már a szervezetem miatt is. Egy éjjel épp kisdolgom végezém az udvar köze- pin, mikor mit hallanak aszott füleim? Kocsi áll meg a közeli ház előtt, s szemeim meresztve érzékelém, hogy volt vezetőnőm mén be a kocsma udvari kapuján, s — ezt már a szobaablakon át figyeltem — 20 perc múltán, ahogyan bement, kijött. A többit már ösméted, fiam... Még ma is boldogan él a két főnök. Csak az asszonyt helyezte át irodabéli barátja mostanában a Részeg Rólca fogadóba. Apropó, ha van kedved fiam, gyere el „rókalesre”, mert hallottam, hogy holnapután leltár lesz... — fejezte be meséjét Leső bácsi és fölhajtott még egy adag narancslevet — rummal. — oké —
