Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

NÉPÚJSÁG 1986. május 10., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Néhány éve készült el az új általános iskola A leghihetőbb magyaráza­tok szerint a település neve a gádor (pitvar, tornác, ereszalja) szóból származik. Valószínűsíthető, hogy vala­ha egy olyan épület állhatott itt, amelynek feltűnő gádora volt. Gádoros lélekszáma 1984. január 1-én 4798 fő volt. Itt született 1885-ben Bog- dány Simonná, a kommunis­Fotó: Szőke Margit ta mozgalom harcosa, és 1900-ban Okályi Iván ker­tészeti szakember, a nagy­üzemi gyümölcstermesztés egyik megteremtője, a Bala- tonfelvidék mandulafásítója. Egy kálvária végnapjai Nemcsak Békés megye, de a Tiszántúl • egyetlen műem­lék kálváriája a gyulai. A kálváriaépület a váro­son kívül egy — feltehetően avarkori — mesterséges dombon áll. Harruckern Fe­renc emeltette 1760-ban. Az épülethez 14 stáció vezetett. Belül hat szobor volt. A gyulai kálvária ma utol­só perceit éli. A stációk tönkrementek, lebontották őket, a kálváriaépületen Fü­lig Jimmy stílusában írt táb­la figyelmeztet, hogy a meg­közelítés életveszélyes. A hetvehes években a megron­gált szobrokat a gyulai ka­tolikus nagytemplom sekres­tyéjébe vitték. A szobrok cseppet sem át­lagos alkotások. A két és ne­gyed századdal ezelőtt élő szobrász, esetleg szobrászok értették a dolgukat. Különö­sen a három keresztre feszí­tett remekmű. Krisztus és a két lator fájdalmát naturá­lis hűséggel formálta meg a mester. Görcsösen vonaglanak az egyetlen meggyfarönkből faragott törzsek és a ma már töredezett végtagok. Pattanásig feszülnek az iz­mok és az erek, a férfias csontok csaknem átszakítják a bőrt. Ezek a szuggesztív szobrok képesek minden em­beri szenvedés jelképévé válni. Amiről szólnak, az túl­nő a vallásos világképen, mindannyiunkhoz szólnak a keresztény világ mítoszai­nak segítségével. A kálvária értékéhez ké­pest a felújítás költsége nem túl jelentős. (Nem haladja meg a másfél milliót.) Ám a kálvária jelenlegi helyén nem óvható meg. Tartós védelme csak a vá­roson belül képzelhető el. Hogy pontosan hol, erről a városuk értékeiért aggódó gyulaiaknak és az Országos Műemléki Felügyelőségnek közösen kell dönteni a tu­lajdonossal, a katolikus egy­házzal. U. T. Helységneveink nyomában ffi ____JL i A Életveszélyes! Csendélet a Szárazéren Az „őselemek” közelségét, az élő természet csendjét íz­lelhetik meg azok, akik ellá­togatnak szülőföldem „főfo- lyójának”, a Síárazérnek egyszerűségében is kedves vidékére. Talán a Tisza, a Maros és a Körösök festőién szép vízi világát jól ismerőknek nem lenne látványos az olykor csaknem teljesen száraz Szá­razér. Volt idő azonban, ami­kor a jelentéktelennek tűnő kis vízfolyás sebesen höm­pölygő folyóvá duzzadt, hi­dakat, házakat sodort el, ré" mítve a közelébe települt ta­nyák és falvak népét. Emlé­kezetes az 1942-es, nagy ár­víz, amikor főleg Dél-Békés megye térségében katasztro­fális helyzet uralkodott- Haj­lékok százai dőltek romba és a szántóföldek, utak fe­lett sokáig csak rögtönzött tutajokkal, csónakokkal le­hetett közlekedni. A régebbi idők hasonlóan tragikus eseményeire érde­kes adatokat találunk ifj- Palugyai Imre 1885-ben Pes­ten kiadott könyvében — „Békés megye folyóvizei” címszó alatt a következőket olvashatjuk: „A vásárhelyi határban megemlítendő a Száraz-ér, mely hajdan Arad és Mika- laga közt a Maros folyóból eredvén, Csanád megyén ke­resztül, Békés megyében Tóth-Komlós alatt, onnan a vásárhelyi határba, innen is­mét a makói, földeáki ha­tárba, az úgynevezett ko- páncsi nagy síkba elterülve, kiáradásával temérdek kárt okozott, mígnem Aradon fe­lüli torkolatánál eltöltetvén, vízszivárgós s állásos med­re máig is mindenütt Száraz­ér néven neveztetik. Atgázo­lása némely időben több he­lyen veszedelmes; így tör­tént az 1816-ik évi, tudva­lévőén nagy fergetegben, mi­dőn 30 lovas katona Oroshá­záról Sámsonba szándékoz­ván menni, a rendes útról eltévedve a Száraz-érbe min- denik lovastól együtt bele­fulladt." Veres József: Orosháza tör­ténete című, 1886-ban meg­jelent könyvének 49. oldalán ugyanezt az esetet néhány adattal pontosítva olvashat­juk. A szóban forgó eset 1816. január 28-án történt. Fél század Arad megyei hu­szár érkezett Orosházára egy főhadnagy vezetésével, akik a rendkívüli hózivatar dacá­ra folytatták útjukat Tót­komlós irányába, de eltéved­vén a sámsoni Száraz-ér medrében lelték halálukat. Napok múltán 50 ló és 25 ember tetemét találták meg a hó és jég fogságában. A csapat megmaradt része ta­nyákon, csárdában meghú­zódva, csak harmadnap ért be Vásárhelyre. A legtöbbet Csathó And­rás tanár szakdolgozatából tudhatjuk' meg- A tudomá­nyos igényű munka fellelhe­tő a Battonyai Községi Könyvtár gyűjteményében. A dr- Krajkó Gyula tan­székvezető egyetemi tanár gazdaságföldrajzi munkájá­ból vett idézet bemutatja a Szárazér kialakulását: „Míg a pleisztocénben a Maros ágakra bomolva kereste út­ját a maga építette horda­lékkúpján, addig az óholo- cénban a Maros mai helyét foglalja el. Egykori medrei, fattyúágai, mint például az Aranka, a Száraz-ér, függő helyzetben maradtak, és las­san elhaltak. Jelenleg e te­rületnek természetes élővíz­folyása sincs, többnyire csak időszakos. A vízelvezetés a régi, elhagyott folyóágyak medrében, morotváiban, vagy mélyebb helyzetű terephaj­latokban történik.” Az igen vázlatos földrajzi, történeti áttekintést a már említett Csathó-féle tanul­mány adatával, illetve sze­mélyes megfigyeléseimmel szeretném befejezni. A Szárazér mai folyása a XIX. század második felé­ben végrehajtott nagyará­nyú belvízrendezés során, több átvágással és új meder­szakasz kiképzésével alakult ki. Ezek közül legjelentősebb az 1889—93-ban létesített Sámson-Apátfalvi, illetve az 1942-ben elkészült Királyhe- gyesi főcsatorna. A vízfolyás teljes hossza 139 km, vízgyűjtőterülete pe­dig 1498 km2- Ebből 124 km mederszakasz, illetve 1265 km2 vízgyűjtőterület tartozik Magyarországhoz. A Batto- nyánál belépő meder víz­szállító értéke 3,1 mVsec- Mezőkovácsháza térségében ez az érték már 8,3 m’/sec. A Sámson-Apátfalvi főér pe­dig szükség esetén 25 m3/sec. továbbítására is képes. Ezek­ből az értékekből és a sze­szélyes csapadékviszonyokból következik, hogy a vízfolyás szélességére és mélységére vonatkozóan is nagyon elté­rő adatokat említhetünk meg. Aszályos években, nya­ranta. helyenként teljesen ki­szárad. Ezzel szemben, ár­víz idején, 20—30 m széles medrében 3-4 méter mélysé­gű víztömeg hömpölyög. A térképre ránézve hamar megállapítható, hogy e víz­folyásnak jelentős szerepe van a táj életében. Partján olyan jelentős települések alakultak ki már a XVIII. században, mint Battonya, Mezőkovácsháza, Tótkomlós, majd később Békéssámson, Csongrád megyében pedig Földeák község. A folyócska élővilága, tájképi szépsége az utóbbi időkben megváltozott- A kitartó turista azonban ne adja fel a reményt. Sétáljon ki Tótkomlósról Melinda- major irányába, vagy nézze meg a Szárazeret Csereoes és Békéssámson Belsőmaior tér­ségében, ahol még része le­het a varázslatban­Majdnem tökéletes itt a csend, és ha van „anten­nánk” a természet éterhullá­mainak vételére, órákig el- gvönvörködhetünk a vízi vi­lág élő rejtelmeiben. id. Pleskonics András Kedvelt fürdőhely: Bük Bük. Egyre kedveltebb gyógyvizes fürdőhely Nyu- gat-Magyarországon, Szom­bathely közelében. A közép­korban a Büki család birto­ka volt. Felsőbük, Középső­bük és Alsóbük falvakat 1902-ben egyesítették. A település szép látniva­lója a Megyei Idegenforgal­mi Hivatal kastélyszállója, a volt Szapáry-kastély. A Felsőbüki Nagy család leghíresebb, a magyar re­formkorban jelentős szerepet vitt tagja Felsőbüki Nagy Pál (1777—1857). Egyszerű, copstílű kúriája ma is áll a faluban, mint védett mű­emlék. Ami miatt Büköt legtöb­ben látogatják, kétségkívül a neves termálfürdője. 1956- ban, olajkutatás közben 50 Celsius-fokos termálvizet ta­láltak, melyet az Egészség- ügyi Minisztérium 1966-ban gyógyvíznek nyilvánított, a közben megépített fürdőt pe­dig 1973-ban gyógyfürdőnek. A büki gyógyvíz a kalcium­magnézium-fluorid-hidro- gén-karbonátos termálvíz, reumatikus és ortopédiai be­tegségek, nőgyógyászáti pa­naszok, baleseti sérülések ke­zelésére igen javallt, ivókú­raként pedig gyomorsavtúl- tengésre, és epebántalmakra használatos. Palackozzák is: magas szénsavtartalma foly­tán hidegen üdítő hatású. A büki fürdőtelep — a büki gyógyfürdő vállalat ke­zelésében — mintegy 25 ka- tasztrális hold területű, a hozzá tartozó üdülőtelep 119 hektárnyi. A szépen parkosí­tott, fásított területen a sza­badtéri fürdő 4 ezer szemé­lyes, három medencével, a nagymedence vize 25-—28 Celsius-fokos, a 400 négyzet- méteres, napernyős szabadté­ri medence 36 Celsius-fokos, mellette egy pancsoló is van gyermekek részére. Az 1972-ben épült fedett termálfürdő is háromme­dencés: 38, 35, illetve a har­madik 25 Celsius-fokos víz­zel van feltöltve. 1977-ben 300 ágyas szak- szervezeti üdülőszálloda épült, mellette pedig egy 106 férőhelyes üdülőszálló, a Hotel Bük. A vendégek igénybe vehe­tik a balneo-fizikoterápiás orvosi rendelést is. 1979-ben új úszó- és fürdőmedencét avattak és elkészült egy 3500 fős nyári öltöző. (borbély) A büki fürdő Gádoros Padlón Fotó: Szőke Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents