Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

1986. május 7., szerda o A Proper család Békéscsabán Lehet Magyarországon számítógépet gyártani? A Proper számítógépek be­mutatójára invitáltam nem­rég ismerősömet, egy jónevű megyei vállalat számítás- technikával foglalkozó szak­emberét. A meghívásra gú­nyos ajkbiggyesztés volt a válasz, majd egy kérdés: mi­óta nevezik a Propert szá­mítógépnek? Megmagyaráz­ta ellenérzése okát is: ma­gyar gyártmányú a gép, te­hát nyilván megbízhatatlan, nem alkalmazkodik a világ­szerte elfogadott IBM-szab- ványhoz, drága, és mindeh­hez még csúnya is. Ezek- után minek menjen a be­mutatóra? Hacsak ő lenne az egyet­len, aki nem tartja sokra a Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Köz­pont, azaz az SZKI és le­ányvállalata, a Sei—L, vagy­is a Számítástechnikai In­formatikai Fejlesztő Leány- vállalat által gyártott szá­mítógépeket, akkor nem ke­resem fel Némethi Tibort, a Sei—L igazgatóját és Ko­vács Győzőt, az SZKI ta­nácsadóját, hogy megkérdez­zem : mi az igazság a Pro- perek körül? II belbecs jó — A felsoroltakból az utol­só vádponttal nehéz lenne vitatkozni, a Properek nem nyernének díjat így számító­gép szépségversenyen — is­meri el Némethi Tibor. — De hátrányaink ezzel be is fejeződnek, és a többit csak az állíthatja rólunk, aki nem látott még közelről Proper— 16-ost, soha ki nem próbál­ta, és csak tovább adja azt, amit olyan valakitől hallott, aki ugyancsak nem ült még az általunk gyártott számí­tógép előtt- Ügy van ez, mint a mindennapi életben is gyakran: egy csúnya nőről is kiderülhet, hogy belső tulaj­donságai miatt sokkal érté­kesebb, mint egy üres lelkű szépség, csak persze e rej­tett értékek felfedezéséhez kicsit több idő kell. Mielőtt belemerülnénk a női lelkek rejtelmeibe, ka­nyarodjunk vissza a számí­tógépekhez és ezen belül a Properekhez. Az igazgató előveszi a kimutatásokat, melyekből kiderül: az SZKI gyártotta eddig a legtöbb mikroszámítógépet Magyar- országon. összesen 1400 Pro­per, illetve M 08 X jelzésű gép működik. És hogy meny­nyire megbízhatóan, arról a javítási statisztika árulkodik. Ez nemcsak az üzemórákra vetített javítások számát tar­talmazza, hanem a hiba okát is- Ebből az derül ki, hogy a szerviz az esetek több mint 90 százalékában a megbízha­tatlan MOM gyártmányú le­mezmeghajtók miatt szállt ki. — Levontuk ebből a kö­vetkeztetést — jegyzi meg Némethi Tibor —, a még raktáron levő MOM-meghaj- tókat nagyon olcsón eladtuk a barkácsolóknak, és ma már csak nyugatnémet BASF hajlékony és merev lemezes tárolókat építünk a Prope- rekbe. Ezek az egységek a legjobbak közé tartoznak a világon. Magyarul beszél Ez mind nagyon szép, de lehet bármilyen jó egy sze­mélyi számítógép, ma már csak akkor számíthat siker­re, ha alkalmazkodik a vi. lágszerte szinte szabvány­ként elfogadott IBM-rend- szerhez. A Proper kompati­bilitásáról könnyen meggyő­ződhettünk, csak a bemutató- terembe kellett lemennünk. Itt kipróbálhattam, hogy a magammal vitt eredeti IBM- programok kiválóan futtat­hatók a magyar gépeken- — Amennyire az egyik IBM-gép kompatibilis a má­sikkal, úgy a Proper 16-osok is megegyeznek az IBM-ek- kel. Tudni kell azonban, hogy a gépeket vezérlő úgy­nevezett operációs rendsze­rek állandóan fejlődnek, és így a régebbi verzió és az újabbak között különbségek vannak. Ez a Properekre is igaz. Előfordul az IBM-nél is, hogy egy program nem fut valamelyik régebbi ope­rációs rendszerrel, mégsem mondja senki, hogy ez a gép nem kompatibilis — magya­rázza az igazgató. És ha már itt tartunk, es­sen szó a belbecsről is, az­az a gép leikéről. Ettől ma­gyar ugyanis a Proper, mert alkatrészeinek többsége ma még nyugatról érkezik hoz­zánk- Magyar fejlesztésűek viszont azok az áramköri megoldások, melyektől a Properek kétszer-háromszor gyorsabbak, mint például a Tajvanról mostanában érke­ző gépek, de sebességben ve­rik az eredeti IBM-eket is. Az operációs rendszer fej­lesztésekor pedig arra töre­kedtek, hogy emberközeli le­gyen. Ez azt jelenti, hogy a gép magyarul „beszél”, azaz magyarul írja ki az üzene­teket. Ismeri az ékezetes be­tűket, és nem kényes a pa­rancsok — más gépeknél szi­gorúan kötött — formátu­mára. Ha valamit elfelejtett a kezelő beírni, akkor nem küld ki hibaüzenetet, hanem rákérdez a hiányra. Ez a működtető szoftver magyar szellemi termék, és ez a si­ker egyik záloga 'bel- és kül­földön­Hálózatok és programok A szoftverről szólva szót kell ejtenünk arról is, hogy az SZKI nem csak számító­gépeket gyárt, illetve gyár­tat. A Sei—L-en kívül van egy másik leányvállalatuk is, a Scitel, amely a gépek "bér­beadásával, lízingjével fog­lalkozik. A Szkübt egy be­téti társulás, amelynek fej­lesztés és gyártás a dolga. A S. A. R. L. az SZKI francia- országi leányvállalata, ez a gépek és a programok nyu­gati menedzselését végzi. Mindezeket Kovács Győző, a főigazgató tanácsadója mondta el, tőle tudtam meg azt is, hogy az SZKI-ban és leányvállalataiban összesen 710-en dolgoznak. Ez az iga­zán nem nagy létszámú tár­saság a múlt évben 130 mil­lió forint tiszta dollárbevé­telt hozott az országnak, az­az ennyi pénz maradt az ál­taluk kitermelt keményva­lutából, ha levonjuk a nyu­gatról importált alkatrészek és részegységek árát. E bevitel nagy része a szoftver-exportról származik, a magyar szellemi termékek olyan országokba jutnak el, mint Japán, Kanada, Auszt­ria, NSZK, Franciaország, Olaszország és Svájc. Az ötö­dik generációs számítógépek nyelveként a világon minde­nütt az SZKI-ban kifejlesz­tett PROLOG-ot használják, de — legalábbis szakkörök­ben — közismert, a Calig- raf, az Octopus,, a Softwork és még jó néhány, az SZKI- ban kifejlesztett, úgynevezett Cad-Cam, magyarul terve­zést, fejlesztést segítő rend­szer- Az intézet szakemberei rendszeresen közreműködnek külföldi munkákban, és az SZKI üzemelteti az egyik legnagyobb magyar számító- gépes hálózatot, melyre már eddig is 130 terminált kö­töttek rá. Ezek után jogos a záró­kérdés: mit vár a jövőtől az SZKI? — A mi legfontosabb fel­adatunk a magyar számítás- technika fejlesztése — feleli Kovács Győző. — Ehhez megfelelő mennyiségű sze­mélyi számítógépet kell gyártanunk, és bővíteni szükséges a meglevő prog­ramválasztékot. Amennyire az ország — és ezzel együtt az SZKI — devizális hely­zete megengedi, lépést tar­tunk a legújabb fejlesztések­kel, néhány hónapos késés­sel mi is tudjuk produkálni ugyanazt, amit a nyugati vi­lágcégek, sőt ami a szoftvert illeti, néha többet is. És hogy mindez nem csak üres beszéd, erről minden érdek­lődő meggyőződhet, hiszen Békéscsabán május 8-án és 9-én egy olyan bemutatót tartunk, amilyet eddig csak a BNV-n rendeztünk- Itt va­lamennyi gyártmányunk mű­ködni fog, ezeket egymással összekötve hálózatot alakí­tunk ki, és futtatjuk azokat a programokat, melyek már számos helyen élesben mű­ködnek. Akinek tehát kétsé­gei vannak, az jöjjön el, és győződjön meg róla, hogy Magyarországon is lehet nemzetközi mércével mérve kiváló számítógépeket gyár­tani. Lónyai László Kereskedők Áruháza, Gyula, Zrínyi M. tér 1/B, AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ középiskolai végzettséggel rendelkező, gépelni tudó adminisztrátort. Jelentkezés az áruház vezetőjénél. Kelen Tibor, Szekeres Ist­ván, Földes Karcsi, Sebes Gyuszi, Szeges Sándor, Tég­lás András, Mázán Lali, Majtényi József és sokan mások. Kérdése volt az a bizo­nyos jel, amelyre kibukott a hideg, hullámokat verő víz­ből Benkó Zoltán. Láttam az alakját. Nem azt az izmo­sat, amelyik előttünk lépdelt a tornateremben és röhögés­re késztető kipöfögéseivel gúnyolta a Horthy-induló- kat. Benkó kísértetként lebegett a vízen. Hordóhasa ellenére Don Quijote piszkafa szilu­ettjére emlékeztetett. Térdei kalácsának formátumai úgy hatottak a lábszár és comb­csont vékony piszkaiéi kö­zött, mint a két végükön cukorspárgára spanolt ma­lomkerekek. Az izmok, a hús már régen lefonnyadt róla. Dülledt szemmel fél­tem, mikor esik el és kop- pan meztelen teste, mint ak­kor, a todtkommandó kétke­rekű kordéján, amikor ki­tettük élettelen maradványát a barakkból. De nem esett el. Közeledett a parthoz. Hallottam szónoklatát. — Jól figyeljétek szavam, megmaradtak! A Styxen túl­ról is látunk benneteket. És figyelmeztetünk: ne egy­másra acsarkodjatok! Száz­szor jaj az emberiségnek, ha ezt teszi... A prédikációt egyszerre a régi, öblös parancsszó vál­totta fel, és mint hajdanán, profánul hangzott most is: „Nóta indulj... e, ke, há, né: Százados úr sej, haj, száza­dos úr, ha ráül a bakára...” A Békéscsabai Állami Gazdaság FELVÉTELRE KERES: JOHN DEERE ÉS FIAT TRAKTORRA TRAKTOROSOKAT, GEHL RAKODÓRA GÉPKEZELŐT. Jelen t kezés: Telekgerendáson, Tokodi Lajos kerületvezetőnél és Gyulán, Rácz Sándor kerület vezetőnél. Típusvizsga nem szükséges. Orosházi kerékpáros siker Péter a válogatottban Az Orosházi 4. Számú Általános Iskola, ismertebb nevén az üveggyári iskola nyol­cadikos tanulója, Pintér Péter, a közelmúlt­ban szép eredményt ért el a Kaposvárott megrendezett országos közlekedési versenyen. A kerékpárosok kategóriájában ő szerezte meg a második helyet és így tagja lett a magyar válogatottnak, amely májusban egy nemzetközi erőfelmérésen vesz részt északi rokonainknál, Finnországban. A magas, erős testalkatú fiú szabadkozva kezdi a beszélgetést. — Iskolánkban működik egy kerékpáros közlekedési szakkör, amelynek 15—20 tagja van. Mindig érdekelt a közlekedés, ezért határoztam el, hogy jelentkezem ebbe a kis csoportba. Már hatodikos koromban bekap­csolódtam a versenyekbe. Ekkor egy rövid előkészítő után a városi versenyen 5. helye­zést értem el. Az idén ismét részt vettem a városi döntőn, ahol az első helyet szerez­tem meg. Ezt követően Mezőberényben egy­hetes megyei felkészítő táborban vettem részt, itt lehetőségünk volt a KRESZ-teszt- lapok kitöltésére, az elméleti ismereteink gyarapítására, valamint a gyakorlati, ügyes­ségi és szabályossági feladatok teljesítésére. A tábor végén háziversenyt rendeztek, amelyen 4. lettem. Ilyen előjelek után került sor Gerlán a megyei versenyre, ahol nagy küzdelemben sikerült megszereznem az első helyet. Ezt követően 3 napos felkészítésen vettem részt a társaimmal együtt, rfiajd következett áp­rilis 8-tól 10-ig az országos döntő Somogy- ország fővárosában, Kaposvárott. Az első napon este szabad program volt, majd másnap két csoportban megkezdődtek a küzdelmek. Az egyik csoport délelőtt az el­méleti feladatok megoldásával volt elfog­lalva, míg a másik, az ügyességi és szabá­lyossági versenyben vett részt. A feladatok között szerepelt még kerékpárszerelés is. Délután a két csoport váltott, és így feje­ződött be kora estére a verseny. Nagy iz­galommal vártuk a 3. napi eredményhirde­tést, hiszen úgy éreztem, elég jól szerepel­tem. Nagyon boldog voltam és meghatódtam, amikor másodiknak szólítottak az ered­ményhirdetéskor. Megyénkből két fiú és két lány vett részt a csapatversenyben és itt a 11. helyet szereztük meg. Az egész felkészü­lésben nagyon sokat segített Joósné Kiss Erzsébet tanárnő, valamint Békéscsabán a rendőrök. Az ő segítségük nélkül bizonyára nem értem volna el ilyen szép helyezést. Aztán csontváz alakja el­merült a Duna szürke hul­lámaiban és mint mikor föl­csap a hal és újra lebukik, csak finoman cizellált fodro­zódás maradt süllyedése he­lyén. A látomást ridegnek tűnő mondatok foszlatták végleg széjjel. Kelen Tibor építész- mérnök mondta: — Szegény, folyton vitat­kozott. Nem akart egyetér­teni a kollektíva vezetőinek döntésével. Már kifelé men­tünk, és... — Nem. Akkor még csak Komárom felé. És talán iga­za is volt — vélte Fábián —, Rákosrendezőnél Varjas Rezsőék megléptek. Kiblizés- kor. A bozótos grundon át rohantak bokortól bokorig. A vagonok előtt vizelő őrök nem vették észre őket. Este a létszámjelentéskor derült ki a szökés... — Utána meg jött a re­torzió ... — így Kelen —, Komáromig egyszer sem nyitották ki a vagonokat. Kiblizni sem lehetett. Pedig a grundtól Komáromig két napot utaztunk. A vagonok­ban hugyoztunk, ürítettünk. Megsínylettük a szökést. Ezért állította le a kollektí­va vezetősége a további kí­sérleteket ... Néhány héttel később. Tizenegy napon át döcö­gött Velünk a vonat a komá­romi Csillagerődből, ahová koncentrálták a magyar po­litikai foglyokat Szegedről, Vácról, Sátoraljaújhelyről, Budapest börtöneiből, az in­ternáló táborokból — Dachau felé. Hatvanan-nyolcvanan szorongtunk egy marhava­gonban. Szorosan egymás mellé álltunk és felváltva hagytuk ülni egy ideig a ros- kadozókat. Feküdni nem le­hetett. Sápadt, nyurga, har­mincéves körüli fiú osztot­ta a rendet, aki Vácról ke­rült Komáromba és ott tusz­kolták közénk. Marhavagon­jaink véget nem érő lánco­latát minduntalan mellékvá­gányokra tolták a zöldpá­lyás, frontra indított Wehr- macht-szerelvények útjából. Érsekújvárnál majdnem két napig vesztegeltünk. Ne- gyedkilónyi kolbászunk, fél kenyerünk, amit Komárom­ban kaptunk, már régen el­fogyott és azt mondták, leg­közelebb Bécsben lesz fa­szolás. Benkó mindenképpen élni akart. Határtalan életösztön sűrűsödött benne, mindennel merészkedett, hogy jobb le­hetőséghez jussunk. Csalló­köz egyik kis állomásán kib- lizés közben felmászott a szomszédos vágányon álló tehervonatra, amelynek nyi­tott vagonjaiban púpozódtak a sáros, vastag cukorrépa­gyökerek. Megtömte velük a nadrágját, zsebeit, még az inge alá is dugott belőlük, amikor észrevették az őrök. Kegyetlen puskatusütések zájporában kapaszkodott fel közénk. Korgó beleink, gyomrunk emésztőmirigyeit jóleső mozgásba hozta a nyers, éppen hogy csak a sártól megtisztított gyökér, amit igazságosan elosztottunk kanálnyelekből élesített ké­sekkel. (Folytatjuk) Jelenleg az iskolában gyakorolok a nem­zetközi versenyre, tesztlapokat töltünk ki és több alkalommal végigmegyek az ügyességi, szabályossági pályán. Nagyon szeretem a kerékpárt, hiszen nap mint nap azzal járok az iskolába. Finnországba két kerékpáros és két segéd-motorkerékpáros magyar fiatal utazik a válogatottban. Előtte egyhetes fel­készítő táborban veszek részt. — Ügy tudom, jó tanuló vagy, melyek a kedvenc tantárgyaid? Az általános iskola befejezése után hol folytatod tanulmányai­dat? — Kedvenc tantárgyam nincs, valameny- nyi könyvet szívesen forgatom. Ám ha mégis választani kellene, akkor talán a ma­tematika és a testnevelés áll legközelebb a szívemhez. Az általános Iskola befejezése után Szegeden, a Déry Miksa Szakközépis­kolában folytatom a tanulmányaimat, aho­vá már felvételt nyertem. Joósné Kiss Erzsébet felkészítő tanár a következőket mondja: — Már évek óta működik nálunk a köz­lekedési szakkör, ebben napjainkban is bon­togatják szárnyaikat a tehetségek. Péter szorgalmas, kitartó munkával érte el ezt a sikert. Most készülünk az úttörőgárda-ver- senyre, amelyen öt fiú és öt lány szerepel a közlekedési szakkörből. Májusban rende­zik meg a városi, területi kerékpárosver­senyt, amelyen 3 fős fiú- és lánycsapat in­dul. Bízunk abban, hogy Péter példája fel­kelti a gyerekek érdeklődését a szakkör iránt és idővel majd hasonló eredményeket tudunk felmutatni, mint az idén. (Verasztó) Az SZKI termékválasztékának egy része

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents