Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
o NÉPÚJSÁG 1986. május 30., péntek Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet a könyvhét és az új könyvesbolt megnyitóján Fotó: Szőke Margit Uj könyvesbolt nyílt Békéscsabán Nem akármilyen esemény keretében nyitották meg tegnap, május 29-én délelőttiéi 12-kor Békéscsabán az ünnepi könyvhetet. A Tanács- köztársaság útja 2—4. számú ház előtt a Huzavona Folk Rock együttes hangulatos műsora hívta fel a járókelők figyelmét: itt valami készül. Igen, a megyeszékhely új könyvesboltját avatták. A résztvevőket Nagy Károly, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Bács, Békés és Csongrád megyei területi boltcsoportjának igazgatója köszöntötte, ezután Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese szólt ünnepi beszédében könyvkiadásunk helyzetéről, majd a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a városi tanács megállapodásáról beszélt, mely az új könyvesbolt közös létesítését eredményezte. A terveket a Békés Megyei Tervező Vállalat építésze, Papp László és belső- építésze, Szabadosné Szászfalvi Ilona készítette. Kivitelezőt a tanács versenytárgyalás meghirdetésével keresett. A Délép Békés Megyei Leányvállalata 1985. május 15-én kezdte el a munkát, s egy év alatt nem csak a szerződésben foglalt kötelezettségeinek tett eleget, hanem a közben felmerülő újabb igényeknek is. Fekete Jánosné megnyitó szavai után Nagy Károly beszélt a 414 négyzetméter alapterületű, kétszintes üzlet szolgáltatásairól. A földszinten hanglemezeket, kottákat, műszaki és számítástechnikai kiadványokat, tartozékokat árulnak. Az emeleten kaptak helyet az ifjúsági és szépirodalmi könyvek, s a Helikon-kiadványok, melyekből a könyvkiállítást a Helikon Kiadó igazgatója, Molnár Magda nyitotta meg. Az ünnepélyes pillanatokat követően megkezdődtek az új bolt hétköznapjai. A mintegy 7 millió forint értékű raktárkészlet kellő választékot nyújtott, hiszen már az első nap közel 90 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le az új könyvesboltban. N. Á. Hz épilés minősége Az építés minőségéről kezdődött kétnapos országos tanácskozás csütörtökön Harkányban. Hazánkban ez az első olyan szakmai konferencia, amelyen komplex módon vizsgálják a problémakört. A szakemberek minden oldalról — tehát a tervezés, a kivitelezés, az építőanyaggyártás és szolgáltatás, a műszaki fejlesztés, az érdekeltség és az ösztönzés, az ellenőrzés, a hatósági munka, a szakoktatás oldaláról is — elemzik a minőség javításának követelményeit és lehetőségeit. A VII. ötéves terv építéspolitikai kérdéseiről Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tartott előadást. Mint rámutatott, az ágazat fő célja — s egyben alapgondja is — a reális piaci viszonyok megteremtése, illetve erősítése az építés területén. Ma már nem nehezedik mennyiségi nyomás a hazai építőiparra, itt az ideje tehát, hogy a szakma a minőséget, a jól elvégzett és alaposan ellenőrzött munkát állítsa tevékenysége középpontjába. Ezért minden jövőbeni fejlesztés a minőség jagyében valósul meg. Építőanyag-hiány nincs, s ez lehetővé teszi, hogy az építőipar ne használja fel a rossz, gyenge minőségű anyagokat. Azokat az üzemeket, amelyek képtelenek minőségi árut produkálni, le kell állítani. Csak azok a termékek maradjanak a piacon, amelyek korszerűségben, minőségben és árban egyaránt megfelelnek a mai követelményeknek. A minőségi munkához minőségi munkaerőre van szükség. örvendetes, hogy ismét sok — egyre több — fiatal jelentkezik építőipari tanulónak. Lehetőség van tehát arra, hogy a szakmai képzésben is előtérbe kerüljön a minőség. Eleve becsületes munkára, szép munkára kell tanítani ezeket a fiatalokat. Az építőiparnak el kell fogadnia azt az elvet, hogy minőségi kritika esetén mindig a vevőnek, azaz a lakónak van igaza — mondta a miniszter. Kétségkívül akadnak olyan emberek, akik nem kulturáltan laknak, elhanyagolják, netán rongálják otthonukat, de nem ez jellemző az ország népességére. Az építőipar tehát ne nevelje a lakosságot, hanem építsen a számára jó minőségű lakást. TUz Tatán Csütörtökön délután kigyulladt a Tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet szerelő- csarnoka. A tatabányai, a komáromi és tatai tűzoltók nagy erőkkel azonnal a helyszínre vonultak. Megérkezésükkor már teljes hosszában égett a 80 méter hosszú és 40 méter széles épület. A kátrányszigetelésű tetőszer- kezet, az ipari hűtők gyártásához szükséges műanyag rácsok égése közben olyan nagy hő fejlődött, hogy a csarnok acélgerendái, oszlopai szinte összecsavarodtak és beomlott a tető háromnegyed része. A lángok megfékezésén kívül a tűzoltók a hegesztéshez használt gázpalackok eltávolítására összpontosították erejüket, hogy megelőzzék a felrobbanásukat. Vízfüggöny védelme alatt hordták ki a palackokat az üzemcsarnokból és a raktárból. A lángokat egy óra alatt megfékezték. A kár jelentős, a szerelőcsarnok háromnegyed része megsemmisült a benne levő berendezésekkel együtt. Egy munkás füstmérgezést szenvedett, egy másikat pedig idegösszeomlás miatt kellett elsősegélyben részesíteni. A rendőrség és a tűzoltóság szakértők bevonásával vizsgálja a tűz keletkezésének okát. Tanácsülés Gyomaendrüdiin Gyomaendrőd városi jogú nagyközség tanácsa tegnap — csütörtök — délután ülést tartott. A pénzügyi osztály vezetője, Nagy Istvánná beszámolt a VI. ötéves terv végrehajtásáról, az 1985. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről. Elmondta, hogy a település 1981-től 1985-ig szóló középtávú pénzügyi tervét 1981-ben Gyoma és Endrőd külön-kü- lön fogadta el. Az 1982. január 1-gyel létrejött egyesülés jelentős állomás volt a fejlődés útján. Gyomaend- rődöt 1983-ban a közigazgatás átszervezésével városi jogú nagyközséggé és egyben körzetközponttá nyilvánították. Az ülés megállapította, hogy az 1981-ben elfogadott tervet teljesítették, s több, jelentős — terven feFIGYELEM, Áramszünet; Értesítjük T. fogyasztóinkat, hogy 1986. május 30-án 6.00—16.00 óráig áramszünetet tartunk Békésen a Révész u.—Kettős- Körös part—Magyar! u.— Vasút sor—Kinizsi u.—Bá- thori u. által bezárt területen. 20 kV-os munkák miatt. A villamoshálózat ez Időben is feszültség alatt állónak tekintendő. Démász Üzemigazgatóság békési kirendeltség lüli — feladat is megvalósult, melyek tovább javították a lakosság életkörülményeit ... Jenei Bálint tanácselnök Gyomaendrőd hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójáról tájékoztatta a tanácstagokat. A feladatok közül többek közt kiemelte, hogy növelni kell az ivóvízkészleteket, mert a jelenlegi vízbázis a szükségletet nem elégíti ki. Továbbra is számítanak a szennyvízcsatorna-hálózat növeléséhez a lakossági támogatásra. Az energiaellátás területén szerkezeti korszerűsödést jelent a földgáz bevezetése. A VII. ötéves terv első évében elkészül a gerincvezeték. 2000-ig tervciklusonként 20—25 kilométer szárnyvezeték építésével fejezhető be a gázprogram. A tanácselnök végezetül elmondta, hogy alapvető feladat a városiasodási folyamat felgyorsítása, a vonzás- körzet településeivel való közös érdekeken alapuló együttműködés fejlesztése, ezáltal a népességmegtartó képesség fokozása. A Békés Megyei Tanács V. B. egyetértésével tanács- rendelet született arról, hogy a gyomaendrődi fürdő környékét üdülőhellyé nyilvánítják. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. H E ^ Berecz János látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) nak visszhangjáról és hatásáról. Befejezésül kérdésekre válaszolt. A Központi Bizottság titkárának programja délután Gyulán folytatódott. A vendéget — valamint a kíséretében tartózkodó Szabó Miklóst és Gyulavári Pált — a város vezetői, dr. Marsi Gyula első titkár, dr. Takács Lőrinc tanácselnök és Szabadosné Bécsi Katalin, a KISZ- bizottság titkára fogadták. Berecz János először a Ko- hán-képtárat kereste fel. A kiálíltótermet végigjárva hosszasan elidőzött a festmények előtt. Különösen a Palánk és árnyék, a Bivalyos szekér napkoronggal, a Vásárhelyi utca és a Nyitott ajtó című képek késztették maradásra. A látottak után elismeréssel szólt Kohán színvilágáról és festészetének monumentalitásáról. A program következő állomása a művelődési ház volt, ahol Varga András igazgató kalauzolta a vendégeket, rövid tájékoztatást adva közben az intézmény életéről. Sok ideje nem volt rá, mert az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola mintegy 80 diákja várta a Központi Bizottság titkárát. A középiskola egyik pedagógusának, Kereskényi Miklósnak a kezdeményezésére jött létre a találkozó, ön- képzőköri előadásra hívták Berecz Jánost, aki az invitálásnak most tett eleget. Az iskolában mintegy két éve működő önképző kör arra vállalkozott, hogy közelmúltunk történelmét megpróbálja közelebb hozni a diáksághoz. Tavaly a felszabadulás óta eltelt négy évtizedet, az idén pedig a nemzet-tudat, a hazafiság aktuális kérdéseit vették górcső alá a fiatalok. Amint az előadás megkezdése előtt Janecskó János gimnáziumi igazgató hangsúlyozta, nemcsak mint politikust hívták Berecz Jánost, hanem mint az elmúlt 40 év történelmének egyik legszakavatottabb ismerőjét, több nagy sikerű könyv és a Velünk élő történelem című filmsorozat szerzőjét is. Berecz János a több mint egyórás — kérdésekre is választ adó — előadásában átfogó képet nyújtott a magyar népi demokrácia történelméről, ezen belül részletesen szólt az ötvenes évek időszakáról, az ellenforradalmi támadás előzményeiről, okairól és leveréséről, valamint a konszolidációról. A diákokkal való találkozás után a Központi Bizottság titkára az Erkel Ferenc Berecz János egyik könyvét dedikálja a művelődési házban szülőházában berendezett múzeumot kereste fel. Amikor a művelődési ház kapuján kilépett, olyan látvány fogadta, amelynél szervezni sem lehetett volna különbet. Több száz gyerek lepte el a ház környékét, s rajzolták tele színes krétákkal a betont, s az aszfaltot. A gyermeknap alkalmából meghirdetett aszfaltrajzverseny résztvevői közé a vendég is beállt, hogy véleményével segítse a jobb „műalkotások” születését. Az Erkel-szülőház közel 200 éves épületében dr. Czeglédi Imre, a gyulai múzeumok vezetője volt a házigazda és mutatta be a kiállítást. Szólt a 176 éve született Erkel zenészi kibontakozásáról és kolozsvári éveiről, melyekről maga Erkel írta a következő sorokat: ,,Ami vagyok, mindent Kolozsvárnak köszönhetek... Ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek és ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét, s ott telt meg a szívem a szebbnél szebb magyar népdalok árjával.” Czeglédi Imre a továbbiakban a nagy operák megszületésével, Erkelnek a dalárdamozgalomban, a felsőfokú zenei oktatás megszervezésében betöltött szerepével, a hangversenydiriA román gimnázium könyvtárában Budai János társaságában Fotó: Gál Edit gensi tevékenységével, s végül a zeneszerző munkásságának utóéletével foglalkozó tablókat és kiállítási tárgyakat mutatta meg. A látottakat Berecz János az alábbi szavakkal kommentálta: „Belső meghatottsággal néztem meg a magyar nemzeti zenekultúra kiemelkedő személyiségét megörökítő emlékeket és örömmel találkoztam Erkel Ferenc hagyományaival”. Az Erkel-szülőház megtekintése után a Központi Bizottság titkára a Balcescu román tanítási nyelvű gimnáziumot, általános iskolát és kollégiumot kereste fel. A vendéget Budai János, az intézmény igazgatója fogadta, majd tájékoztatta az iskola életéről. Elmondta, hogy közel 300 — zömmel Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megyei — diák jár az iskolába, aminek működési feltételei az új épület átadásával jelentősen javultak. A 40 éve alapított általános iskola és az 1949-ben létesített középiskola a hazai románság egyik legjelentősebb szellemi központjává vált. Beiskolázási gondjaik nincsenek, s a nemzetiségi iskolák között az egyetlen, ahol az anyanyelvű pedagógusok utánpótlásával nincs baj. Igaz, erre az iskola színvonala is garancia: az utóbbi 15 évben az érettségizettek 60—86 százalékát felvették egyetemre vagy főiskolára. Budai János befejezésül arról szólt, hogy egyre több olyan gyerek érkezik az iskolába, aki nem, vagy alig beszéli a román nyelvet. Ez kedvezőtlen, mert azt jelzi, hogy a családoknak elveszőben van az anyanyelvet őrző és tápláló funkciója, másfelől biztató is, mert arra utal, hogy van rangja az iskolának és van igény — a magyar nyelvű családokban is — a román nyelv elsajátítására. A tájékoztatót követően — melyen Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára is részt vett — Berecz János megtekintette az intézményt, végül pár sort írt az emlékkönyvbe: „Azt kívánom és dolgozom is érte, hogy ez a román nyelvű iskola és gimnázium missziójának azt a feladatát is betöltse, amellyel hozzájárulhat a magyar és a román nép, a két ország kapcsolatainak az építéséhez és fejlesztéséhez.” Berecz János Békés megyei látogatása a TOT-üdülő megtekintésével fejeződött be. Arpási Zoltán
