Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

NÉPÚJSÁG 1986, május 19,, hétfő Munkásőrparancsnokok III. országos tanácskozása Vonalban voltunk... Játszóterek, dühöngök — Ki lesz a labdarúgóedző az Elöróben? — Fejlődőképes-e a gyulai úszósport? — Labdarúgó-utánpótlás — Sportolók kiválasztása Éppen egy hete, május 12-én ismét vonalban voltunk. Ezúttal a sportot szerető olvasók tehettek tö! kérdése­ket, vagy éppen adhattak ajánlásokat. Többen olyan kérdéskört feszegettek, amelyre ezúttal is, úgy véltük, az Illetékes szervekhez, vezetőkhöz fordulunk válaszért, s azokat ezúton tesszük közzé. (Folytatás az 1. oldalról) csaknem 18 százaléka szel­lemi foglalkozású. Az utóbbi hat évben az állomány mint­egy fele cserélődött ki, s különösen örvendetes, hogy mind több fiatal lép a mun­kásőrség soraiba. A tanácskozás délutáni ülé­sén felszólalt Grósz Károly. Elöljáróban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta Kádár János főtitkár üdvözletét a munkásőrség teljes személyi állományának részére. ­Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja ezután a testület munkáját értékelve elmondta: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetése nagyra becsüli azt az áldo­zatkész helytállást, amelyet a testület tagjai tanúsítana’k a mindennapi termelőmun­kában, politikai közéletünk­ben, illetve a szolgálati fel­adatok teljesítésében. Tevé­kenységük rendszerünk szi­lárdságának, szocialista fej­lődésünknek pótolhatatlan erőforrása — mondta Grósz Károly, majd a munkásőr­ség megalakulásának törté­nelmi körülményeit idézte fel. A jövőben a pártszervek és szervezetek még fokozot­tabb figyelmet szentelnek a munkásőregységek életé­nek, különös tekintettel az egyes emberekkel való törő­désre, hiszen a testület ere­je, arculata is az egyes em­berek jellemétől, tudatossá­gától függ — hangsúlyozta Grósz Károly. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja ezután időszerű politikai és gazda­sági kérdésekről, a társadal­munk előtt álló legfontosabb feladatokról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Vasárnap Budapesten be­fejeződött a munkásőrpa­A foglalkoztatottság szinte teljes Dobozon, a munkaké­pes korúak 42,8 százaléka dolgozik helyben, míg 57,3 százaléka ingázik- Ezen a té­ren a következő évek során sem lehet változásra számí­tani. A lakásépítés kizárólag magánerőből történik a köz­ségben, az új tervidőszak végére 180 új családi ház felépítésére számítanak. Je­lenleg hetven telek áll a la­kosság rendelkezésére, de to­vábbiakat is kialakítanak majd. Az egészségügyi és szociá­lis ellátást tekintve szép eredményeket értek el a ko­rábbi évek során. Többek között felépült az egészség- ügyi központ, mely a járó­beteg-ellátást hosszú időre biztosítja. A következő évek­ben egy öregek napközi ott­honának megépítését terve­zik, valamint új gyógyszer- tárat is szeretnének létesí­teni. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÄLLALAT telepein árengedményes TÜZELŐ AKCIÓT TART. Az engedmény mértéke hazai szeneknél lif Ft/q, hazai brikettnél 10 Ft/q. Amíg az engedményes keret tart. rancsnokok III. országos ta­nácskozása, amelyen a részt vevő mintegy félezer hivatá­sos és társadalmi állományú parancsnok, illetve a közélet­ben kiemelkedően tevékeny­kedő munkásőr értékelte a testület munkájának tapasz­talatait, s megvitatta az el­következendő időszak főbb feladatait. A vasárnapi ta­nácskozáson részt vett Pet- rovszki István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is. A kétnapos értekezleten felszólaló ötvenöt munkás- őrparancsnok beszámolt egysége tevékenységéről, a szolgálati, a kiképzési fel­adatok ellátásáról, a mun­kásőröknek szűkebb pátriá­juk politikai, gazdasági és társadalmi életében betöltött szerepéről. Egyöntetűen hangsúlyozták: a testület megújulási folyamaton megy át, s ez lehetővé teszi, hogy még sikeresebben oldják meg feladataikat. Több fel­szólaló hangsúlyozta, hogy a munkásőrök a szolgálattal és a kiképzéssel járó teendőik ellátásához igen nagy segít­séget kapnak családjuktól, s ezért külön köszönet illeti meg az áldozatokat is vál­laló hozzátartozókat. A csa­ládi segítség elismerésének szép példájaként emlékez­nek a munkásőrök arra, hogy az országos parancsnok kö­szönő levélben fejezte ki megbecsülését a 20, illetve 25 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeinek. Vitaösszefoglalójában Bor­bély Sándor országos pa­rancsnok hangsúlyozta: a tanácskozás ismételten bizo­nyította a munkásőrök esz­mei egységét, elkötelezettsé­gét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája mel­lett, valamint a testület fej­lődését, megújulását. A tervek között szerepel a művelődési ház lapostetőjé- nek újraszigetelése, s egy új napközis konyha felépítése, A sporttelepen tenisz- és fu­tópályát létesítenek, miköz­ben elvégzik a kiszolgáló épület karbantartását is. Az ivóvízminőség javítását célzó megyei beruházási programban Doboz is szere­pel.- Évi egymillió forintos kiadást jelent ez a község­nek. Viszont ennek eredmé­nyeként hamarosan már nem kell vízkorlátozással számol­ni, s jobb lesz az ivóvíz a tervidőszak végére- Az 1980- as évek végén szeretnének hozzáfogni a vezetékes gáz építéséhez is. Még ebben az évben kez­dik építeni a kerékpárutat a Vörös Hadsereg utca páros oldalán, ha a tanács — pá­lyázat útján — megkapja az építési költség felét. 1989-ben a Rákóczi utcában terveznek szilárd burkolatú utat építe­ni, s többfelé járdát is fek­tetnek. Ez utóbbi munkála­tokban számítanak a lakos­ság segítségére is. A nagyközség összevont, hosszú távú rendezési tervét még 1983-ban fogadta el a tanács. Ez azonban nem vo­natkozik a szanazugi üdülő- területre, így ennek a rész­nek rendezési tervét is el kell készíteni a közeljövőben. Mint a korábbiakban, a ta­nács most is számít Doboz lakosságára, hiszen már bi­zonyították, hogy a jól meg­választott közösségi célokért anyagi áldozatvállalásra is képesek — a társadalmi és gazdasági egységekkel egye­temben — a településfejlesz­tő munkában. P. F. Megszoktuk már, hogy a sportok közül is leginkább a labdarúgás van reflektor- fényben. Nem véletlen, hogy a kérdezők zöme érintette is a labdarúgók helyzetét. A telefonálók szinte kivétel nél­kül föl tették a kérdést: ki lesz az Előre Spartacus lab­darúgó-szakosztályának új vezető edzője? Mi is ezzel a kérdéssel fordultunk Araczki Jánoshoz, a nagy múltú klub társadalmi elnökéhez. — Zajlanak a tárgyalások, és e hónap végéig le is zá­rul. Mivel még végleges alá­írásra nem került sor, ezért nem is akarjuk kiteregetni. Egyet ígérhetünk: abban a pillanatban, ahogy pont ke­rül a szerződés megkötésének végére, a sajtó útján tájé­koztatjuk a szurkolókat. Szabó Jánosné és férje Békéscsabáról azt ■ feszegette, hogy nagyon kevés saját ne­velésű játékos játszik a fel­nőtt labdarúgócsapatban. Az NB I-es együttesben például több lassan a nyírségi, mint a Békés megyei. Persze, a férfi-kézilabdázókra is vonat­kozik, hogy sok az idegenlé­giós ... Erre is Araczki Já­nos válaszolt: — Tény és való, hogy ide­jekorán elengedtük az után­pótlás korú, vagy ifjúsági játékosainkat. Erre jobban oda kell figyelnünk, nekünk is, vezetőknek, de természe­tesen az edzőknek is. A kö­zelmúltban kidolgoztunk egy ösztönzőrendszert annak ér­dekében, hogy mind több saját nevelésű fiatal épüljön be a csapatba. Bizony hát­rány az is, hogy a megye- székhelyen nincs felsőokta­tási intézmény, és nem egy kiváló utánpótlás korú spor­tolónk egyetemi vagy főisko­lai tanulmányai miatt más városban, így más egyesület­Mint arról már szombati számunkban hírt adtunk, az elmúlt hét végén Orosházán, Gyopárosfürdőn és környé­kén tartották meg az Ifjú Gárda határőr szakalegysé­gek országos versenyét. Ma­ga a verseny, a harci túra szombaton volt. Tizenhárom csapat indult, hogy teljesítse a 12 állomással megszakított 15 kilométeres távot. Szeren­csére az eső nem nehezítette az amúgy sem könnyű fel­adatokat. A rajtnál a 8 tagú csapatok elméleti felkészült­ségükről vizsgáztak, tesztla­pok segítségével. Kézbe kap­ták a harci túra térképét, és megkezdődhetett a tájolás, a következő állomás megkere­sése. A teljesség igénye nél­kül a versenyen volt nyom­értékelés, lövészet, kézigrá­nátdobás, gerendán való át­haladás. Délután fél 4 körül az utolsó, a 13. csapat is meg­érkezett a célba, de az ered­ményhirdetésre vasárnap dél- előttig még várni kellett. Tegnap, vasárnap délelőtt a résztvevők az orosházi ha­tárőrkerület életével ismer­kedtek meg, majd az ünne­pélyes zárásra és eredmény- hirdetésre került sor, amin részt vett dr. Lovász Matild, ben folytatja sportpályafutá­sát. Bízunk abban, hogy a hamarosan beinduló tanító­képző részben orvosolhatja £ nehézségünket. Veréb Attila Gyuláról azt kérdezte: „A GYSE női lab­darúgócsapata nem szalma­láng életű?” A kérdésére Lovász Sán­dor, a Gyulai SE ügyvezető elnöke válaszolt: — Ügy érzem, egyesüle­tünknek ez mindenképp jó, hiszen országos bajnoki szin­ten szerepelnek lányaink. Hajdan, ha visszaemlékez­nek, az olimpiákról még ki voltak zárva a gyengébb nem képviselői, mígnem az áttörés révén ők is helyet kaptak. Ma már az amazo­nok is szerte az országban kergetik a labdát, de már súlyt is emelnek, birkóznak, cselgáncsoznak, karatéz- nek ... Biztos vagyok ben­ne, hogy a közeljövőben még inkább tért hódít az a je­lenség, amiből hosszú évekig ki voltak zárva. Egyébként a mi esetünkben: hosszú távon gondolkodunk, az eredmény is biztató, hiszen a csapat a 6. helyen áll, és az erős bá­zisháttér is garancia lehet arra, hogy ne csak szalma­láng életű legyen működé­sük. Ugyancsak a GYSE elnöke válásait arra a kérdésre, amiben olvasónk azt fesze­geti, megvan-e oldva a te­hetséges gyulai úszók me­nedzselése. Igaz-e, hogy a szakosztály és a helyi vízmű­vállalat egymásra mutogat. Az utóbbi időben nem szü­lettek olyan eredmények, mint fél évtizeddel ezelőtt. Miért? — Az egymásra mutoga­tás kérdését fölvetni jogos volt, de hozzá kell tennem gyorsan, az utóbbi két, há­az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának titkára, Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára, valamint a társ fegyveres testületek Békés megyei ve­zetői, képviselői. Az orszá­gos versenyt Hegyi Adolf ha­tárőr ezredes, a határőrség országos parancsnokságának osztályvezetője értékelte, majd átadta az első helye­zettnek, a Kétegyházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola rajának a határőrség országos parancsnokának vándorserlegét és az Ifjú Gárda országos parancsnok­ságának ajándékát, 8 öltözet Ifjú Gárda egyenruhát. Má­sodik helyezett Hajdú-Bihar megyéből a nyíracsádi raj lett. Nekik Bognár András, az Ifjú Gárda országos pa­rancsnokának helyettese ad­ta át megérdemelt díjukat. A harmadik helyezett a bajai Tóth Kálmán szakközépisko­la raja lett, akik Pál János határőr ezredestől, az oros­házi határőrkerület parancs­nokától vehették át jutalmu­kat. A kétegyházi csapat egy különdíjat is kapott, mert kiemelkedően jól vizsgázott rom hétben javult a Gyulai SE és a‘Gyulai Vízműválla­lat kapcsolata. Leültünk megbeszélni a problémákat, egyeztettük a kívánságokat, ami a jövőben kamatozhat. A menedzselés kérdésére ki­térve: ezt nehéz megközelí­teni. Bizony, előfordult nem egy esetben, hogy a leg­eredményesebb utánpótlás korú versenyzőinket a fővá­rosi klubok megkeresték, sőt, van, akiket el is vittek. A mi lehetőségeink szűkö­sebbek, mint egy Bp. Hon­védé, Vasasé, Ferencváro­sé... S még mindig az úszásnál maradva: — várható-e a Várfürdőben valamilyen lé­tesítményfejlesztés, be lesz-e valaha fedve az 50 méteres versenymedence, s jelenleg egyáltalán miért nincs ben­ne víz? — kaptuk a kérdést, amire őri László, a gyulai vízművek igazgatója vála­szolt. — Üszósport jellegű fej­lesztés a közeljövőben nem lesz — szögezte le az igazga­tó. — A lefedés viszont nem egyszerű, az Élővíz-csatorna, •s a 25 méteres fedett meden­ce közelsége miatt. Ez stati­kai problémákat vet fel. De egyébként is pénzügyi fede­zetünk nincs rá, ami azt je­lenti, hogy hosszú távon is nyitottként üzemel a ver­senymedence. Egyébként ezen most garanciális mun­kálatok folynak, a miskolci MIKÖV vízszigetelést végez, várhatóan június első nap­jaiban nyitjuk meg a nagy- közönség előtt. S még egy gondolatig visszatérve a fej­lesztésre: június 21-én adjuk át a felújított, vízvisszafor- gatóval ellátott úgynevezett csúzdás medencét, a jövő esztendőben hasonlóképp át­építjük a mellette levő má­sik medencét. Csicsely Györgyné olva­sónk arra keresett választ: miért nem lehet a Tanács- köztársaság út 30—32. mö­götti nagy területen játszó­tér, s mikor valósul meg a régen ígért sportpálya a bé­késcsabai Kun Béla és Bel­oiannisz utca között? Ugyan­is úgy véli — joggal —, a határőr elméleti ismeretek­ből. A verseny végén Kiss Ist­vánt, a KISZ Békés Megyei Bizottságának honvédelmi felelősét arra kértük, hogy értékelje a látottakat. A kö­vetkezőket mondta: — A hagyományoknak megfelelően az Ifjú Gárda határőr szakalegységek oros­házi országos versenye ma­gas színvonalú volt. A csa­patok nagyon jól felkészül­tek. Ezért külön öröm a Bé­kés megyeiek, pontosabban a kétegyháziak sikere. Felké­szítőik, Rotár Péter határőr törzsőrmester és Simon Pé­ter nevelőtanár jól dolgoz­tak. Maiét Mihály csapatka­pitánynak „már csak” össze kellett fogni a rajt. Szeret­gyerekeknek nincs hol fociz­niuk, játszaniuk e térségben. Kérdésére egyébként Kend­ra János, a békéscsabai vá­rosi műszaki osztály munka­társa válaszolt. — Az előzőekben említett területtől 80-100 méterre van egy játszótér, amit egy-két hónapon belül kívánunk to­vábbfejleszteni. A jelenleg ott meglévő focipályát beke­rítjük, és további mászóká- kat, hintákat, libikókákat... kívánunk elhelyezni ebben a térségben, amihez az ott la­kók körében is szeretnénk társadalmi munkát szervezni. A másik kérdésre válaszol­va : a Kun Béla—Belloian- nisz utcák körülötti térség­ben folyik a belvárosi isko­la építése, és további laká­sokat is felhúznak. Ez egyelőre felvonulási terület, amíg az építkezés be nem fe­jeződik, nem változik a hely­zet. Az iskola 1987. őszi át­adása után a tervet valóra váltjuk, építünk itt is sport­pályát, amolyan dühöngőt és játszóteret is. Földesi Pétemé azt vetet­te föl, hogy egyik-másik sportágban az alapok elsajá­títása után a gyerekek úgy­nevezett szűrőn mennek ke­resztül, a legalkalmasabbak maradhatnak, a többieket el­tanácsolják. Kérdése: „Mi­lyen esélyük marad ezeknek a fiataloknak arra, hogy to­vább sportoljanak, ha nem is versenyszerűen?” A vá­laszt Krajcsovicz János, a megyei testnevelési és sport­osztály vezetője adta meg: — Ugyan még csak gye­rekcipőben jár a szabadidős sportklubok szervezése, de biztos vagyok benne, hogy ez sok mindent megoldhat hosz- szú távon, hiszen ha lét­számban gyarapodnak, és szinte minden településen létrejönnek, akár egy me- gyényi gyereksereget meg­mozgathatnak a különböző sportágakban. Ugyanakkor új intézkedési terv van „szü­letőben”, amely az iskolai sportot lesz hivatva még job­ban előtérbe helyezni, erősí­teni. Egy dévaványai olvasónk kérdezte: hogyan lehet sza­badidős klubot alakítani? — Bármilyen baráti kör, munkahelyi csoport, ha ösz- szefog, és szeretne szabadidős klubot alakítani, keresse fel a megyei testnevelési és sportosztályt, vagy a városi sportosztályokat, más esetben a sportfelügyelőket, akik készséggel segítenek, ismer­tetik ennek mikéntjét, támo­gatási lehetőségét — adta meg a választ Tóth Márton, a szabadidős sport Békés megyei szakfelügyelője. Jávor Péter ném azt is kiemelni, hogy a szabadidős programok meg­felelő ismerkedési, szórako­zási lehetőséget biztosítottak, az eredményes versenyzést szolgálták. — Jelentett-e valamilyen előnyt a hazai pálya? — Talán csak annyit, mint a „többi alföldi csapatnak. A versenyen ugyanis a legjob­ban az alföldi megyékből ér­kezett rajok szerepeltek. Ha­sonló terepen készültek fel, otthonosan érezték magukat Orosháza környékén. Két év múlva újra megrendezik a határőr szakalegységek or­szágos versenyét. Remélem, akkor a címvédőhöz méltó­an képviseljük megyénket. L. S. Doboz VII. ötéves terve Uj gyógyszertár, öregek napközi otthona Békés megyei siker Orosházán Befejeződött az Ifjú Gárda határőr szakalegységek országos versenye A csapatok tájoló segítségével, térkép alapján teljesítették a 15 kilométeres távot Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents