Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

1986. május 19., hétfő Fordított nap a gyulai egészségügyi szakiskolában Gyermekei, unokái, dédunokái körében 60 éves házassági év­fordulóját ünnepelte Mezőkovácsházán a minap id. Faragó Márton és felesége, Borócsik Rozália. Az idős házaspárt kö­szöntötte a családi intézmény és az Üj Alkotmány Tsz kép­viselője Öntevékeny nyugdíjasok Dévaványán Hármas jubileum Ritka családi ünnepséget tartottak a közelmúltban Eleken a nagyközségi tanács házasságkötő termében: 50 évvel ezelőtt kötött házassá­gát erősítette meg az anya­könyvvezető előtt Gura Já­nos és Stefkovics Judit, s ez alkalommal ünnepelte há­zasságkötésének 25. évfor­dulóját két leánygyermekük, Ilona és Zsófia is. Az eltelt 50 év alatt az idős Gura há­zaspár 8 gyermeket nevelt fel, akik családjaikkal együtt ott ültek az ünnepi asztalnál. A „szűk” családi kör csak­nem 50 tagja kívánt továb­bi jó egészséget az ünnepei­teknek. A két idős ember egykor, a legnehezebb időben a köz­ség közéletéből is példás részt vállalt. Most már mind­ketten nyugdíjasok, elfogad­ható egészségben, csöndes boldogságban töltik napjai­kat, örülve gyermekeik si­kerének, unokáiknak, déd­unokáiknak. A családtagok mellett köszöntötték a há­zaspárt a nagyközségi tanács, a termelőszövetkezet veze­tői és a társadalmi szerveze­tek képviselői is. Topa Sándorné, tudósító, Elek Tanácstagi beszámoló a 19-es körzetben Tíz lakótömb Békéscsabán. Ebből öt az Ihász utcában, méghozzá egy oldalon, pá­ratlan és páros házszámok egymás után. Az utca másik oldala már a Kulich-lakó- telep. Négy tömbjét mégis együtt szoktuk emlegetni az Ihász utcával ugyanúgy, mint a Paróczay János utca párat­lan oldalát. Látszólag függet­lenek egymástól, de összekö­tő kapocsként fogja egybe a tény: egy választókörzetet,al­kotnak, a 19-eset. A tanács­tag Balázs Imréné, vezető óvónő a Szigligeti utcai óvo­dában. A közelmúltban meg­hívó került minden leveles­ládába. Tanácstagi beszá­molóra hívták a körzet lakó­it. Vegyes érzelmekkel indul­tam az ÁÉV Kazinczy utcai irodaházába, a tanácstagi beszámolóra, mert eszembe jutott, hogy legutóbb, két évvel ezelőtt három válasz­tókerület tanácstagjai közö­sen tartották meg szokásos beszámolójukat 11 résztvevő­nek. Önkéntelenül is felöt­lött, vajon most hányán lesz­nek egyetlen körzetből? Majdnem kicsinek bizonyult az ebédlőterem a 34 résztve­vő számára! Kérdezhetjük, kinek szól ez a fokozott érdeklődés? Az új tanácstagnak, vagy csak kíváncsiabbak az emberek? Valószínű, mind a kettő. Ez derült ki abból is, hogy a félórás beszámolót két órán át követték a hozzászólások. Szenvedélyes hangon szóltak a szűkebb környezetről, és az egész várost érintő gon­dokról is. A témák, csak címszavakban: városrende­zés, környezetvédelem, öre­gek otthona, közművelődés, teho. Jelen volt Balázs Má­tyás, a póttanácstagunk is. A választáson még ellenfél­ként, de itt már a közös ügy érdekében. A tanácstag vá­laszában elmondta, hogy iz­galommal készült a tulajdon­képpen első hivatalos talál­kozásra választóival. Az volt az érzésünk, hogy a bizalom kölcsönös. Reméljük, az is marad, legalábbis az ott hal­lottak alapján a tanácsta­gunkon nem múlik. Simon Sándor, Békéscsaba Kedves hagyomány Gyulán á Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában, hogy min­den évben a tavaszi szünet után megrendezik a két for­dított tanítási napot. Fordí­tott, mert a katedrán nem a tanárok állnak, hanem a diákok. De nemcsak a taná­rok szerepét veszik át tanu­lók, hanem az igazgató, a helyettes, a kollégiumvezető és a kollégiumi nevelők sze­repét, hatáskörét is, két tel­jes napra. A tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon komoly oktatómunka folyik. Ennek sikere érdekében a szaktanárok napokkal előbb felkészítik a diáktanárokat. A rendkívüli alkalom ter­mészetesen módot ad arra is, hogy sok vidám, tréfás esemény színhelye legyen az iskola. Álljon itt ennek il­lusztrálásaként a diákigaz­gató, Kiss Anita beszámoló­ja, valamint egy fénykép ar­ról, amint az iskola igazi igazgatója, Dombvári József átadja az iskola jelképes bir­toklását jelentő kulcsot a diák-igazgatóhelyettesnek, Csiernyik Juditnak. Kiss Anita: — Mint kine­vezett diákigazgató, azt a megtisztelő feladatot kap­tam, hogy írjak egy néhány sort a nálunk lezajlott diák­önkormányzati napokról. Mi, IKB-tagok összegyűltünk és megbeszéltük, hogy összeál­lítunk egy jó kis műsort. Kedden reggel a tanárokat három nagy próbatétel vár­ta. Az első az volt, hogy belépéskor minden tanárnak egy locsolót • (GMK felirat­A Hazafias Népfront Oros­házi Városi Bizottságának nő- és rétegpolitikai munka- bizottsága május 7-én az Orosházi Üj Élet Tsz nőbi- zottságával közösen rendez­te meg a hagyományos munkás-paraszt nőtalálko­zót. A résztvevőket Kiss La­jos, a tsz üzemi pártvezető­ségének titkára köszöntötte, majd Kiss Kálmán termelési főmérnök adott tájékoztatót a szövetkezet életéről. A ter­melőszövetkezeti nőbizottság munkájáról, a tsz-ben dol­gozó nők helyzetéről, tevé­tal) és egy partvist nyomtak a kezébe. így kellett el­csoszogniuk a második aka­dályig. Itt minden tanárra egy fél liter tej várt. Ennek elfogyasztása után léphettek csak tovább. A harmadik helyszín közvetlenül az is­kola bejárata előtt volt, ahol minden tanár a foglalkozási területével merőben ellenté­tes kérdéseket, feladatokat kapott. De örömünkre, meg tudták oldani feladataikat (legalábbis többé-kevésbé) és így beléphettek az „állat­kertié” alakított iskolába. Tudniillik rengeteg energiát fordítottunk az iskola díszí­tésére, igyekeztünk minél öt­letesebb plakátokat kitalál­ni. Miután minden tanár meg­érkezett, elkezdődött a ha­gyományos ceremónia, a jel­képes kulcs átvétele. Ettől a pillanattól a diákigazgató és a diáktanárok vették át a hatalmat. A tanítási órákat ugyanúgy megtartottuk, csak kicsit humorosabbak voltak. A társalgót neveztük ki ta­nárinak és igazgatóinak. Délután a kollégiumban is a diákok „uralkodtak”. Reggel diáknevelő ébresztett ben­nünket. S kezdődött a má­sodik nap, amely éppoly iz­galmas, érdekes volt, mintáz első. A szünetekben műkö­dött a stúdió, szólt a Szív küldi című kívánságműsor. Sajnos, gyorsan eljött a szo­morú pillanat, hogy a kul­csot vissza kellett adni. Nos, ilyenek a fordított napok is­kolánkban. ' kenységéről Plenter Lajosné, a nőbizottság elnöke szólt. A találkozó üzemlátoga­tással, határjárással folyta­tódott és elsősorban olyan helyeken fordultak meg, ahol zömében nők dolgoz­nak, például a tésztaüzem­ben, a keltetőüzemben. Jár­tak a tsz keverőüzemében, megtekintették a lóistálló­kat, a törzslibaállományt, a szürkegulyát. A tsz vendég­házában baráti beszélgetés­sel zárult a nőtalálkozó. Kiss Horváth Sándorné tudósító, Orosháza Szerkesztői üzenet Szikora János, Békéscsa­ba: Panaszos levele nyo­mán a Volántól a l*övetkező választ kaptuk: „A panasz- szal kapcsolatban meghall­gatásra került a gépkocsive­zető, aki elmondta, hogy 1986. március 21-én 19 óra 15 perckor a Szabadság téri megállóba már néhány perc­cel az indulási idő előtt be­állt. Miután az utasok az autóbuszba beszálltak, a jel­zőcsengő használata mellett az ajtókat becsukta. Ekkor vette észre, hogy egy férfi érkezett a megállóba, kinyi­totta az ajtót, s mivel a fér­fi bizonytalankodott, ismét használta a csengőt. A későn érkező utas csak ekkor szállt fel az autóbuszra. A pa­naszban leírtakat figyelem­be véve elképzelhető, hogy az ajtók becsukódását az akadályozta, hogy a később felszálló utas — amit a tü­körből látni már nem lehet — még az ajtóban állt. A gépkocsivezető szabályosan járt el akkor, amikor a jel­zőcsengő alkalmazásával fi­gyelmeztette az utast a fel­szállás befejezésére. Az uta­sok, sajnos, sok esetben hagyják figyelmen kívül a figyelmeztető csengőt. A gép­kocsivezető meghallgatása alapján a 19 óra 15 perckor induló járaton — mivel már nem volt csúcsforgalom — körülbelül 30—40 utas tar­tózkodott, tehát nem volt zsúfoltság, a késedelmes fel­szállásnak nem lehetett oka. Szikora János panaszostól az utazással járó kellemetlensé­geiért ezúton is elnézését kérjük.” „Önzetlenül segítettek” Nyolcvanéves, mozgássé­rült, beteg asszony vagyok, ősz óta van egy videokészü- lékem, azóta bárhova fordul­tam, beleértve a Gelkát is, hogy csináljanak egy anten­nát, mindenütt csak ígéretet kaptam. Kénytelen voltam a „Szerkesszen velünk” rovat­hoz fordulni segítségért, és a levelem megjelenése után je­lentkezett a Békéscsabai Víz- és Csatornamű Vállalat Áp­rilis 4. Szocialista Brigádja. Ez az ifjúsági brigád nem sajnálta az időt és a fáradt­ságot, s teljesen ingyen, ra­gyogóan megcsinálta az an­tennámat. Tiszta szívemből kívánok minden jót nekik, amiért egy elesett embernek önzetlenül segítettek! Mészáros Endréné Békéscsaba n magyar nyelv hetén Lázas előkészületek után ren­deztük meg iskolánkban a ma­gyar nyelv hetét. Reggelente az iskolarádióban szóltunk a ma­gyar nyelv gazdagságáról. Az el­ső délután a Kaláka együttps műsorával telt: népdalokat, meg­zenésített verseket hallgattunk és énekeltünk. A nyelvi vetélkedőn a részvevők 4 tagú csoportokban játékos formában adhattak szá­mot tudásukról, nyelvi lelemé­nyükről. Nagy izgalommal ké­szültünk a záródélutánra is, mely a népművészet jegyében zajlott: az ötödikesek eljátszot­ták, milyennek képzelnek el egy régi falusi estét. Volt itt mese­mondás, találós kérdés, népi já­ték, közös ének, néhányan még táncra is perdültek. Ez idő alatt az összegyűlt „szomszédság” ku­koricát morzsolt, a „háziasz- szony” tésztát nyújtott, a kicsi­nyek játékokat készítettek. Ezután a figyelem a meghívot­tak felé fo-ndult: Szilágyi Zsuzsi nagymamája Kondorosról jött el. hogy bemutassa, miként fon­tak fiatal korukban rokkán, nap mint nap. Ternyey Anikó és Valach Tímea gimnazisták sokféle fonást mutattak be zsi- negelő fonalból. Szelezsán And­rás a tojáspatkolás műhelytit­kaiba avatott be minket. Ugyan­akkor a 76 éves Pádvai Józsi bácsi zengő citeraszóval, népda­lokkal eitett ámulatba mind- annviunkat. Végül, népies cse- meeével tettük emlékezetessé a délutánt; a lányok aszalt szilvá­val. evümölccsel, pattogatott ku­koricával. rétessel túrós lenénv- nvel kínálták a játék részvevőit és vendégeit. Ocsai Beáta úttörőtanácstag, Gyula, 3. sz. általános iskola Az elmúlt időben egyre többet lehetett hallani a dé- vaványai nyugdíjasokról, akik sokat tesznek önzetle­nül a nagyközségért. A klub­életről Hidli Gyula, a klub vezetőségének elnöke el­mondta, hogy 1967-ben ala­kult a közösség, s ma már csaknem 80 tagot számlál­nak. A nagyközségi -művelő­dési ház adott otthont a klubnak, s kedden, csütör­tökön és vasárnap délután tartják az összejöveteleket. Gyakoriak a közös progra­mok, TIT-előadások, ország­járások, önképzőköri foglal­kozások. Az elmúlt évben az NDK-ról néztek-hallgattak diafilmes tájékoztatót, s az országjáró kirándulás, az évenkénti „hurka-kolbász nap” hangulata is sokáig be­szédtéma a klubban. No, és a társadalmi munkaakciók! Tavaly a Lenin Tsz-nél, a központi irodák körül, az ud­varon, s az utcafronton végeztek 40-en társadalmi munkát, és részt vettek ta­valy nyáron a tőkerészi és a Hajós úti iskola környé­kének rendezésén. Tavaly csaknem 250 órát dolgoztak A Békés Megyei Népújság 1986. április 26-i számában a sportrovatban jelent meg dr. Szentpéteri János „Sze­rencse kizárva” című cikke a sakk után talán legnép­szerűbb elmesportról, a bridzsről. Ehhez kapcsolódva hadd számoljak be arról, hogy Békéscsabán van lehe­tőség társasági szinten bridzset tanulni, vagy kez­dő, illetve haladó fokon ját­szani. A TIT—MTESZ klub­Kevermesi siker Kevermesen rendezték meg, május első hetében a mezőkovácsházi MHSZ-szer- vezet 'területi versenyét. A térség községeiből 12 csoport vett részt az összetett honvé­delmi versenyen. Igazi má­jusi jó időben zajlott a szo­ros verseny, amelyben Ke- vermes fiataljai, KISZ-esei az elsők között végeztek. a klub nyugdíjasai társadal­mi munkában. Az idén pe­dig már eddig közel jár a 350 órához a társadalmi munka, és az akcióknak még nincs vége. ősszel a fűzfási részen a vadászokkal közö­sen 2 ezer facsemete ülteté­sét tervezik. Országjárásuk során az idén az Északi-Középhegy­séggel ismerkednek, mégpe­dig a pávakörrel közösen, majd ősszel az Országházat nézik meg. Külön kell szól­ni a nyugdíjas színjátszó csoportról, amelyet Schwalm Gyula, a művelődési ház nyugdíjas igazgatója, az ön­tevékeny kör vezetője irá­nyít, s egyben szereplő is. Telt ház előtt mutatták be a kultúrház nagytermében műsorukat. A klubot eredményes mű­ködésében segíti a helyi ta­nács, a művelődési ház, a két tsz, az áfész és a szak­maközi bizottság — ezek anyagi és erkölcsi támogatá­sa, megértése nélkül nehe­zebben boldogulnának. helyiségében hetente kétszer, kedden és csütörtökön 16-tól 20 óráig rendszeresen klub- foglalkozást tartunk, ahol mindenkit szívesen látunk, és kellő számú érdeklődő ese­tén a városi-megyei csoport megszervezésére is sor ke­rülhet. A cím: TIT— MTESZ-klub, Békéscsaba, István király tér 8. A klub­napok házigazdája az MTESZ nyugdíjasklubja. Simon József A község MHSZ-lövész- klubja szép eredményeket mondhat magáénak, hiszen az 1985. évi versenymozga­lomban elért helyezéseikkel kiérdemelték az „Élenjáró” címet és oklevelet, amelyet az MHSZ megyei vezetősége nevében Horváth Mátyás al­ezredes nyújtott át Kádár Mihálynak, az MHSZ kever­mesi titkárának. Hammer Ernőné, tudósító, Kevermes A kevermesi csapat Nőtalálkozó Orosházán Ágoston Sándor, tudósító, Dévaványa Bridzs, hetente kétszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents