Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
NÉPÚJSÁG 1986, május 17., szombat Helységneveink nynmában A település neve arra utal, hogy egykori temploma gerendákból épült. Már a XV. században lakott hely volt, ám az Ö-Gerendásból és Űj-Gerendásból álló egykori falu a török hódoltság idején elpusztult. A múlt század végén települt újjá. 1984. január 1-én 1660-an lakták. Itt született 1867-ben Küzdényi Szilárd, a hazai szikjavítás úttörője, a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gép feltalálója. Nemrégen adták át Gádoroson a képünkön látható egészségügyi' központot Fotó: Szőke Margit Hazai tájakon Szalonna Ha az utas Miskolc felől halad az aggteleki-karszt felé, a Bódva folyócska egyik nagyobb kanyarulatában — a Rakaca-víztározótól szinte csak egy ugrásnyira — találhatja meg ezt a kisközséget. Amikor honfoglaló őseink a Kárpát-medencében megjelentek, ez a vidék Örs vezér birtoka lett. Az ő népe építtette fel azt a kis kerek templomot, amely a ma is álló, román stílusú egyház szentélye. Az 1763-ban épült harangláb Örs vezér utódai a tatárjárás utánig birtokolták ezt a vadban, halban egyaránt gazdag tájat. Ekkor azonban valami okból túladtak rajta. Az új gazda Tekus, a sárosi ispán lett. Ö sem volt akárki, de fia, István, apja hatalmán is messze túltett: Magyarország nádoraként, tehát a király utáni első emberként vonult be a történelembe. A Tekus nemzetség aztán több ágra bomlott. Az egyik ilyen leszármazotti ág éppen a Szalonnái nevet viselte. Közéjük tartozott az a Szalonnái István is, aki Pádu- ában gyűjtötte magába a humanista tudományt, s aki hazatérte után nemcsak a templomnak viselte gondját, hanem kolostort is építtetett az odahívott pálos szerzeteseknek. A szalonnái templom belső falain ekkor már ott sorakoztak a részben ma is látható, remek mívű freskók. A déli oldalt Antiochiai Szent Margit legendájának jelenetei díszítették — ezeket valószínűleg 1250. és 1300. között örökítette meg egy ismeretlen mester —; a próféták (Ábrahám, Jeremiás, Dániel, Illés stb.) mellképeit pedig az 1400-as években festette meg Szepesi András, meg máig névtelenségbe burkolózó társa. A pezsgő életnek azonban véget vetett a török. Az ellenség 1526. szeptember 10- én dúlta fel Szalonnát, mégpedig olyan kegyetlenül, hogy a nevezetes templomból is csak a csupasz falak maradtak meg. Egészen a század végéig kellett várni, amíg a helyreállítás megindult. Ekkor, 1598-ban került újra fedél az épületre, a falakra pedig hófehér mész- borítás. Tulajdonképpen ez a le- meszelés mentette meg a freskómaradványokat az utókornak. Egészen 1929-ig fedett, óvott Szalonnán a mész. Ekkor azonban egy nagyobb szabású helyreállítás során előbukkant Antiochiai Szent Margit legendájának néhány epizódja. 1974-ben pedig már tudatosan és alaposan vizsgálták végig az ősi falakat, s bontották ki mind a próféták portréit, mind azokat a lovasalakokat, amelyek talán egy Szent László-ábrázolás szereplői. A műemlékvédelem szakembereinek hála, a szalonnái templom ma már kívül-be- lül példásan felújítva hirdeti a régi mesterek dicsőségét. A harangláb a református hívők adakozásából 1763-ban épült, és a templom szomszédságában mutogatja robusztus formáit. A. L. Irány a Szórakaténusz! A felvétel önmagáért beszél: egy játszóház-foglalkozás a sok-sok közül... Közeleg a gyermeknap, s ez önmagáhan azt is jelenti: nem árt, ha a kedves szülő valamiféle meglepetést is tartogat gyermekének, gyermekeinek. A választást megkönnyítendő, mi kirándulást javasolunk. Az Alföld látványosságokban talán leggazdagabb városában, a megyénkből személy- gépkocsival vagy autóbusz- szal viszonylag könnyen és gyorsan megközelíthető Kecskeméten éppen fél évtizede nyitották meg a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeumot. A több mint tízezer darabot számláló gyűjtemény anyagából jó egy évvel ezelőtt állították össze a Nagy- szüléink játékai című, több termet is elfoglaló nagyszerű — s természetesen a maga nemében egyedülálló — kiállítást, amelyet ezúton is szeretnénk a gyermekek és ugyanilyen szeretettel a szülők, a felnőttek figyelmébe ajánlani. A Lego szinte minden tizenévesnél fiatalabb gyerek számára ismerős és a szülők pénztárcáját alkalmasint igencsak megcsapoló építőjáték. Kevesebbén emlékezhetnek például a Richter-fé- le építőszekrényre, amelyből egy egész várost lehetett kialakítani. Mondani sem kell: ezen a kiállításon a dán eredetű mai konstrukciós játék mellett ez is helyet kapott: a színezett és méretpontos kövecskékből (!) egy várat építettek föl a rendezők. Ha vár, akkor oda katona is kell. Itt ólomból vannak, s az sem baj, ha ennek láttán a szülők szemében esetleg egy-egy könnycsepp is megcsillan. Mert kinek ne jutna eszébe Andersen klasz- szikus és felejthetetlen meséje. S ha a kisgyerek rácsodálkozik elérzékenyülé- sünkre, a legjobb, ha utána otthon felolvassuk neki a tűzhalált halt ólomkatona és a csodaszép balerina szerelméről szóló történetet... Persze van itt más is. A szépen elrendezett vitrinekben az elmúlt egy évszázad szinte valamennyi jelentősebb, zömében polgári játéka helyet kaphatott. A milliméterekkel mérhető meisseni teáskészlet az araszos babaházban csodálatot kelt még a technikai játékok iránt érdeklődő kamaszfiúkban is. Meg ott van az állatkert, a megannyi vasútmodell, a Mdrklin-játékok sora. De akik a babákat szeretik (legyen az akár híresdrága porcelán fejű), azok is megtalálhatják itt a látványosságot. A hazai játéktervezők figyelmébe (és a barkácsoló kedvű és ilyen tehetséggel bíró szülők figyelmébe is!) ajánlható azoknak a vitrineknek a tüzetesebb megtekintése, amelyekben a sokszor egy évszázaddal ezelőtt készített ú. n. népi játékók kaptak helyet. Amelyik család a hétvégét választja kecskeméti kirándulásának időpontjául, a délelőtti órákban a 3—14 éves gyerek részére — kis szerencsével — programmal is szolgál a Szórakaténusz: hétvégeken rendszeresen játszóházat rendeznek. (Nemesi) Készül az új nemzeti atlasz Az 1985 végén megjelent világatlasz után 1988-ban a hazai térképészet egy újabb, nagy vállalkozásának termékét vehetik majd kézbe az érdeklődők: Magyarország új nemzeti atlaszát. Elkészítésében természetesen nemcsak a kartográfusok, hanem sok egyéb tudományág képviselői is részt vállalnak. A munka részleteiről kérdeztük dr. Pécsi Márton akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatóját, az atlasz operatív szerkesztő bizottságának elnökét. — Azt hiszem, kevesek kezében volt eddig1 ilyen térkép- gyűjtemény, s nem érdektelen elmondani, mi is a nemzeti atlasz. — Ez a műfaj mintegy fél évszázada alakult ki világszerte. A hozzánk hasonló fejlettségű országok között ma már igen kevés akad, amelyik ne adott volna ki legalább egyszer nemzeti atlaszt. Nálunk a legutóbbi — mely a legelső is volt — 1967-ben jelent meg. Tartalmát négy fő egységre oszthatjuk. Az elsőben főleg az ország térképészeti hagyományait mutatjuk be, azt a 'fejlődést, amely a legrégebbi kartográfiai munkáktól napjainkig végbement. A következő szakasz hazánk természeti adottságait (domborzat, földtan, vízrajz, erőforrások stb.) és azok térbeli elhelyezkedését ábrázolja. Az ezt követő térképeken & népesség alakulását, a társadalom infrastruktúráját jelenítjük meg. Végül az ipar, a mezőgazdaság, a területi tervezés és fejlesztés megoszlását mutatjuk be. Látható tehát, hogy országunknak szinte minden, kartográfiai módszerekkel ábrázolható ismeretét összefoglalja ez a munka. — Az eddig elhangzottak tehát minden nemzeti atlasz fű jellemzői. Az 1967 óta bekövetkezett változások bemutatásán kívül tartalmaz-e a mostani valami újat? — Terjedelmében feltétlenül bővebb lesz, hiszen 230 oldalon körülbelül négyszáz térkép jelenik meg. Az előző atlasz csak 120-130 oldalas volt. Tartalmilag is többet nyújtunk azzal, hogy na-» gyobb súlyt fektetünk a változások ábrázolására. A különböző igényekre gondolva többféle technikai kivitelű változatot is tervezünk. A kimondottan kutatók számára ajánlott forma szétszedhető, különálló lapokból fog állni, dobozos változatot ajánlunk a könyvtárak számára, és természetesen lesz hagyományos, zárt kötésű atlasz is. — Kik és hogyan készítik az atlaszt? — A munkát a Földrajztudományi Kutató Intézet koordinálja, de munkatársainkkal együtt az Akadémia csaknem valamennyi osztályáról összesen kétszáz kutató vesz részt készítésében, együttműködve a különböző minisztériumok megfelelő munkacsoportjaival. A szakemberek elkészítik a témakörüknek megfelelő vázlatokat, amelyek alapján a Kartográfiai Vállalat térképészei megszerkesztik az egyes térképeket. A próbanyomat és a megfelelő javítások után a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézetében végzik majd el a végleges nyomdai munkálatokat. Kevesen gondolnák, de még egy egyszerűnek tűnő hegy- és vízrajzi térképen is egy csomó változtatást kell végrehajtanunk, pedig — mondhatnánk — ezt már annyiszor megcsináltuk. Így is legalább ötszáz névnek kell rákerülnie egy ilyen viszonylag egyszerű térképre. — A közelmúltban megjelent világatlaszról többen is megjegyezték, hogy némely lapjai kissé zsúfoltak. Önök hogyan akarják ezt elkerülni? — Ez a térképkészítés örök dilemmája. Némelyik információnak többször is szerepelnie kell egy-egy térképen, vagy esetleg több térképre is be kell rajzolni olyan adatokat, amelyek más lapokon is szerepelnek. Néha csak a szerkesztés során derül ki, hogy túl sok adat zsúfolódott össze egy- egy térképre, és mindez zavarja a kiemelni kívánt mondanivalót. Ugyanakkor viszont azt sem engedhetjük meg, hogy a térképek üresek legyenek, kevés információt nyújtsanak. — Annak, hogy már most beszélgetünk egy 1988-ban megjelenő munkáról, oka van ... — Igen, ugyanis szeretnénk előre felmérni az atlasz iránti várható igénye^ két. Nem akarunk úgy járni, mint a Kartográfiai Vállalat 1985 karácsonya előtt, amikor új kiadványuk, a világatlasz iránt olyan felfokozott érdeklődés nyilvánult meg, hogy még az előjegyzési igényeket is alig tudták kielégíteni. Mi jelenleg körülbelül tízezer példányt tervezünk a nemzeti atlaszból. Minél több helyre szeretnénk eljuttatni. A bolti árát egyelőre nem tudom megmondani, de az biztos, hogy ez távolról sem fogja tükrözni a valós árat. Nagyon sokba kerül ez a munka szellemileg, technikailag egyaránt. A 25-30 millió forintos állami támogatást 12 társulat, minisztérium adja össze. — Kinek szánják az új nemzeti atlaszt? — Minthogy nagyon sok és sokféle információt tartalmaz, nagyon széles lehet az érdeklődők tábora. Természetesen a négyszáz térkép mindegyike nem érdekelhet mindenkit. Elsősorban az államigazgatásban dolgozók, tudományos kutatók, középiskolai tanárok, tervezők, irányítók vehetik hasznát munkájuk során. Németh Géza Egy a népi játékok sorából: ökrösfogat libacsontból és kukoricaszárból
