Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

1986. április 11., péntek Andics Erzsébet temetése Családjának tagjai, egykori harcostársai, kollégái csütör­tökön kísérték utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben An­dics Erzsébetet, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosát, Kossuth-díjast, a Magyar Tudományos Aka­démia tagját, nyugalmazott egyetemi tanárt. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia ne­vében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke mondott gyászbeszédet. Andics Erzsébet fiatalon, 1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártjának soraiba lépett. 1921 tavaszán letartóztatták, s a statáriális bíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítélte. 1922-ben fogolycsere útján a Szovjetunióba került. A felszabadulás után tagja volt a párt központi vezetőségének, az országgyűlésnek, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának, betöltötte a magyar béke- mozgaloni elnöki tisztét, tagjainak sorába választotta a Ma­gyar Tudományos Akadémia, s az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékének vezetőjeként jelentős tudományos, ok­tatói tevékenységet végzett. Andics Erzsébetet a Mező Imre úti temető Munkásmozgal­mi Panteonjában helyezték örök nyugalomra. Napirenden az év eleji szállítások Békéscsabán, a megyei ta­nácsnál tegnap, csütörtökön Araczki Jánosnak, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesének vezetésével ülést tartott a megyei szállítási bizottság. Elsőként a MÁV és a Körös Volán év eleji szállításainak helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót a testület. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának képviselője elmon­dotta : a szállítások egye­netlensége komoly gondot okoz már évek óta a vasút­nál. Szállítókapacitásuk idő­szakonként — elsősorban az első negyedévben — kihasz­nálatlan, más időszakokban pedig nem tudnak maradék­talanul megfelelni a köve­telményeknek, A MÁV min­den évben meghirdeti az előszállítási kedvezményt a fuvaroztatók számára, ám ennek eredményei ma még nem mindig látszanak. Kedvezőbb a kép az ex­portfeladatok teljesítésében. Januárban és februárban 48 százalékkal több exportárut adtak fel a fuvaroztatók, mint egy évvel korábban. Elsősorban a Szovjetunióba irányuló szállítások növe­kedtek. A Körös Volán kép­viselője arról számolt be, hogy néhány területen le­maradás várható az eiső ne­gyedévben. Különösen a földmunkák teljesítésénél érezhető visszaesés, amely­nek oka a rossz időjárás. Ezt követően a bizottság megtárgyalta a helyi közle­kedésben bekövetkezett tari­faváltozás tapasztalatairól, és a személyi szállítási szol­gáltatás színvonalának eme­lése érdekében folytatott te­vékenységről szóló beszámo­lót. A harmadik napirendi pont keretében a megyei tanács közlekedési felügye­letének szakembere a közü­leti gépjárművek teljesítmé­nyeiről és kihasználtságáról adott tájékoztatást. A testület ezt követően elfogadta a megyei szállítá­si bizottság idei munkater­vét. A tanácskozás bejeteo- tésekkel zárult. V. L. Megjelent a Társadalmi Szemle áprilisi száma Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára elemzi a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusát. Várakozással teli légkör veszi körül a kongresszusá­ra készülő KISZ-t. Joggal vetődik fel a kérdés: milyen KISZ-re van szükség mai körülményein^ között? Erre válaszol Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titká­rának írása. Társadalmi, gazdasági fel- emelkedésünk egyik nélkü­lözhetetlen feltétele a la­kosság általános műveltsé­gének, az aktív keresők szakmai felkészültségének állandó növelése. Stark An­tal feltárja közoktatásunk eredményeit, gondjait és a fejlesztés fő irányait. A 20. század utolsó har­madának egyik legnagyobb társadalmi problémája a népesség öregedése a fejlet­tebb országok többségében. Cseh-Szombathy László megvilágítja az idősek fog­lalkoztatási és megélhetési gondjait, a közösségek szere­pét az idősek életében. Harcsa István a nyolcva­nas években végbement tár­sadalmi mobilitást vizsgál­ja, é^/eltárja a leglényege­sebb változásokat. A technológiai fejlődés soha nem látott iramban tör előre. Gömbös Ervin érté­keli a mozgásban lévő tár­sadalmi folyamatokat, elem­zi az informatika politikai, társadalmi, ideológiai hatását. A tudományos-technikai forradalom arra kényszeríti a szocialista országokat, köz­tük hazánkat is, hogy a szo­cialista termelési viszonyok talaján érvényesülő gazdasá­gi törvényszerűségek és a célkitűzések alapján hozzák létre a tudományos fejlődés minél gyorsabb kibontako­zásának feltételeit, Szilágyi László ezt a kérdést boncol­gatja. Megkezdte termelését a Komex Metall Finomalkatrészgyárté Kft Megkezdődött a termelés a Komex Metall Kft-ben, a finomalkatrészeket gyártó magyar—NSZK vegyesválla­latnál, mely a közelmúltban alakult Budapesten. A ve­gyesvállalatot a Konsumex és az NSZK-beli Koch-im- pex Gmbh hozta létre 430 ezer márkás alaptőkével, amelyekben a magyar válla­lat részesedése 51 százalék. A Konsumex már koráb­ban megvásárolta a meg­szűnt Adria Selyemszövő­gyár leszerelt gyáregységét, amelynek területén az egyik üzemrészben rendezték be a vegyesvállalat gyártórészle­gét. A forgácsológépeket — automata revolverésztergá- kat — az NSZK-beli cég szállította. Az új vegyesvál­lalatot vám szabad területen Hozták létre. Erre azért volt lehetőség, mert a gyártáshoz szükséges alapanyag kül­földről érkezik, s a készter­méket pedig teljes egészében az NSZK-ban értékesítik- így a vegyesvállalat megta­karíthatja a vámköltségeket, ami javítja jövedelmezősé­gét, versenyképességét. A vállalat nyereségéből az ala­pítók tulajdonuk arányában részesednek. A vállalat jelenleg 15—20 féle finomalkatrész — rézből készült elektronikai csatla­kozás — gyártását kezdte meg. A vegyesvállalat ter­mékeiből évente 1,6 millió márka értékben szállítanak az NSZK-ba. A jövedelme­zőség alakulása és a piaci igényeknek megfelelően ter­vezik, hogy a későbbiekben a termékválasztékot számot­tevően kiszélesítik. A Közúti Igazgatóság sarkadi üzemmérnökségének dolgozói a gerlai bekötő úton 1 métef szélességű úthozzáépítést végeznek. A munka jó ütemben halad, naponta 600 méter út ké­szül el Fotó: Fazekas László Holnap Sokáig éltünk a közeli holnap bűvöletében, a volt és a van mintha nem is lé­tezett volna, a lesz élvezte az elsőséget. Csak a jövő időben beszéltünk, írtunk: épülni fog ennyi meg eny- nyi ház, lakás stb., s lesz a legkülönfélébb dolgokból megintcsak ennyi és ennyi. És ez a jövő folytatódott egyre a jelent megkerülve, mintegy helyettesítve azt. Ma már így, ez a múlt, mindhárom igeidő az őt megillető helyre került. Ez volt, ez van — és természe­tesen ez lesz, mondjuk, nem kerülve meg az olykor még kínos jelen helyzetet, sem. S ez így van rendjén, tárgyilagosan szemlélve az országos dolgokat, a tervek is így ésszerűek. De ami már nagyban jól megy, kicsiben mintha aka­dozna. Ma is vannak — mint példák bizonyítják — csupán a jövőt kedvelők. Pedig a kis ügy is ügy. El­romlott a csengő a házban, s mikor az egész lépcsőház rájött, hogy házilag és la~ kőnként nem javítható meg, a KIK-hez fordultunk. Igen? Mért nem szóltak előbb, de most se késő, hol­nap kimennek az emberek. Olyan volt ez a reagálás, mint egy csoda, csak épp egy hétig tartott a holnap, ám akkor se lett vége, mert elkezdték ugyan a munkát az utcai táblán, de ott is hagyták a levegőbe mere- dező vezetékekkel együtt. Majd holnap folytatják. S ez a holnap már hetekkel hosszabb lett az előzőnél, s talán még most is tartana, ha épp a konyhacsempék fölmérésére nem jön egy este ugyanettől a cégtől egy felelős személy. De jött és elhülve tapasztalta, hogy mindenütt kopogtatnia kel­lett és vagy hallották vagy sem. Elfutotta a méreg és azt mondta: majd holnap! S az ő holnapjának lett is foganatja. Azaz csengője. Sajnos nem így a gázo­sokkal, velük gáz van, mert már nem is tudom, mióta tart az ő holnapjuk, hisz az idő telik, s az ember nem vezet naplót. A dolog úgy kezdődött hátlapokkal ez­előtt, hogy a fürdőszobai bojler tüze megmakacsolta magát, egyszercsak nem akart elaludni, ha a csapot elzártuk. Lángolt még jó darabig, s amikor neki jól esett, abbahagyta. Ez az önfejűség félelmetes volt, hiszen akár mos, akár für­dik az ember, többször is nyitja, zárja a csapot. Nem is sokat teketóriáztam, másnap reggel hívtam a vállalatot, ahol egy na­gyon udvarias kisasszony ■ vette föl a kagylót, s mind­járt az adatokat: név, cím, mikor vagyunk otthon? És kedvesen megnyugtatott: holnap ott lesz a szerelő. Délelőtt én, délután a férjem tartott naponta szol­gálatot, s azóta ki tudja hány holnapra jött a hol­napután, csak a szerelő nem. S a folyamatos hol­nap azóta is tart. Persze a vészhelyzet már régen meg­oldódott, ha nem is a leg­szabályosabban, de a boj• ler normálisan működik. Csak az nem normális, hogy azóta nem jelentkezett a holnapra beígért szerelő. Időnként eszembe jut, hogy van azért valaki, aki bele­néz egy füzetbe, hogy a napi munkát számba vegye, de mivel azt látja, hogy ez és ez holnapra van kiírva, s megnyugszik: ez még nem esedékes és elholna- polja az ügyet. Vass Márta Kitüntetik a munkaverseny legjobbjait A Minisztertanács csütör­töki ülésén a gazdasági fel­adatok teljesítésében, a szo­cialista munkaversenyben ki­emelkedő eredményeket el­ért vállalatok, szövetkezetek, munkáskollektívák és dolgo­zók kitüntetéséről döntött, illetve munkájuk elismeré­seként javaslatot tett az El­nöki Tanácsnak a legmaga­sabb állami kitüntetések odaítélésére. A kitüntetések­re a vállalatok közül első­sorban azok pályázhattak, amelyek ágazatukban a leg­inkább fokozták gazdálkodá­suk hatékonyságát, korszerű termékeik kínálatának és vá­lasztékának bővítésével a legtöbbet tették a hazai el­látás javításáért és az ex­port növeléséért. A szocia­lista brigádok közül főként azok számíthatnak magas el­ismerésre, amelyek tagjainak kiemelkedő teljesítményére, emberi példamutatására, helytállására tartósan épít­hetnek a vállalatok. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a munkaver­seny számottevően segítette a VI. ötéves terv végrehajtá­sát, hozzájárult a népgazda­ság egészében a gondok eny­hítéséhez, aminek különösen nagy jelentősége volt a gaz­dálkodás nehezebb feltételei között, amikor a jó munkán nemcsak a vállalatok jelene, hanem néha a jövője is mú­lott. A Minisztertanács ör­vendetesnek tartja, hogy a szocialista brigádok vállalá­sai szorosabban kapcsolódtak a helyi gazdasági feladatok­hoz, a felajánlások teljesíté­se sok helyütt növelte a vál­lalat értékesítési lehetőségeit, elősegítette a költségek csök­kentését, a minőség javítását. Igen értékesek voltak a vál­lalati újítók és feltalálók kezdeményezései, javaslatai is, amelyek többnyire a mű­szaki fejlesztést és a korsze­rűbb termékek bevezetését gyorsították fel. Biztató je­lenség, hogy a szocialista bri­gádok tagjai közül most már mind többen vállalkoznak második, sőt harmadik szak­ma elsajátítására, így mun­kájukat mindinkább ott hasznosíthatják, ahol a vál­tozó feladatok ellátásához a legnagyobb szükség van szak­ismeretükre. A tapasztalatok szerint a dolgozók kezdeményezései is elsősorban ott érvényesültek, ahol maga a vállalat, illetve szövetkezet is eredményesen működött. Ezeken a helye­ken a vezetés is többnyire rugalmasabb, és a vállalat érdekében fokozottan támo­gatja a hasznos javaslatokat. A gyengébben gazdálkodó vállalatoknál is sok értékes javaslatot, felajánlást tettek a dolgozók, gyakran azon­ban ez is kevésnek bizonyult a gazdálkodás nehézségeinek áthidalásához. A legeredményesebben dolgozó kollektívák anyagi elismerése még ma sem ki­elégítő, bár az utóbbi idő­ben már sok helyütt tapasz­talható javulás. Gyakran anyagilag valójá­ban nem is értékelhető az a jelentős munka, amit egy-egy vállalat vagy ágazat, mint például a bányászat, a mező- gazdaság, a közlekedés, dol­gozói tevékenységük javítá­sával és áldozatkészségükkel az országnak nyújtanak. A kitüntetések odaítélésénél fi­gyelembe vették ezeknek a kollektíváknak, dolgozóknak rendkívül hasznos teljesítmé­nyét. A Minisztertanács rámuta­tott, hogy a szocialista mun- kaverseny-mozgalom a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek elterjedésével sem ve­szített jelentőségéből, sőt egyik legfontosabb segítője a bonyolult gazdasági feladatok megoldásának. örvendetes, hogy a szocialista brigádok­nak igen sok olyan tagja van, aki részt vesz a gazda­sági munkaközösségben is, amellett, hogy változatlanul átlagon felüli eredményeket ér el a főmunkaidőben. A munkában élenjáró kol­lektíváknak, dolgozóknak, május elseje alkalmából ad­ják át a kitüntetéseket. Pályázati rendszer az export növelésére Csütörtökön a V Parlament­ben Dunai Imre külkeres­kedelmi miniszterhelyettes az export növelésére január 1-én bevezetett pályázati rendszer tapasztalatairól tá­jékoztatta az újságírókat. El­mondotta: az intézkedéssel a termelési struktúra korsze­rűsítését, a nem^ rubelelszá­molású kivijtel számottevő kibővítését kívánják előmoz­dítani, hozzájárulva a kül­gazdasági egyensúly javításá­hoz. A pályázati rendszer lé­nyege: azok a vállalatok, amelyek a konvertibilis el­számolású export számottevő növelésére vállalkoznak, a feltételek megteremtéséhez többféle kedvezményt vehet­nek igénybe. A szükséges be­ruházáshoz kedvezményes bankhitelt kaphatnak, s ban­ki és állami alapjuttatást is igénybe vehetnek, ha elegen­dő saját -forrással nem ren­delkeznek. Az exporttöbble­tet szolgáló beruházásokat a kormányzat felhalmozási- adó-kedvezményben része­síti. További lehetőség, hogy a pályázattal összefüggő fej­lesztési munkákhoz a válla­latok a központi műszaki fejlesztési alapból is kap­hatnak támogatást. Azok a vállalatok, amelyek termé­keiket maguk kívánják a külpiacokon értékesíteni, a pályázat keretében ehhez automatikusan megkapják a külkereskedelmi jogot. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy január óta 80 pályázat érkezett az ille­tékes tárcaközi bizottsághoz, amelyekből 21-et elfogadtak, 58-at még vizsgálnak, egyet elutasítottak. A bizottság a beérkezett pályázatokra 15 napon belül választ ad, s ha a tervbe vett fejlesztéshez kedvezményes bankhitel is szükséges, az MNB erről 30 napon belül dönt. A pályázati rendszer pénz­ügyi hátteréről gondoskod­tak: 1986-ban 6—7 milliárd forint összegű bankhitel áll rendelkezésre az exportfej­lesztést szolgáló beruházá­sok finanszírozásához. Kor­mánydöntés alapján a követ­kező öt esztendőben a pályá­zati rendszer keretében a vállalatok összesen 500 mil­lió dollár értékű gyártóbe­rendezést bérelhetnek tőkés országokból. Már az idén 100 millió dollár értékű gép köl­csönzésére nyílik lehetősé­gük. A pályázati rendszerben a Külkereskedelmi Miniszté­rium és az exportnövelésre vállalkozók megállapodásban rögzítik a tervezett export- többletet, és az ahhoz igény­be vehető kedvezményeket. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget a meg­állapodásban foglaltaknak, részben, vagy teljesen eles­nek a kedvezményektől. Ha a beruházás csak a tervbe vett határidő után készül el, megvonják az igénybe vett hitel kamatkedvezményét. Ha az ígért exportnövek­ménynek csak egy részét tel­jesítik a pályázók, de ez na­gyobb 51 százaléknál, ará­nyosan csökken az igénybe vehető kedvezmény is. Ha pe­dig a tényleges exportnövek­mény a tervbe vettnek 51 százalékát sem éri el, a pá­lyázó semmilyen kedvez­ményre nem számíthat.

Next

/
Thumbnails
Contents