Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
1986. április 11., péntek Andics Erzsébet temetése Családjának tagjai, egykori harcostársai, kollégái csütörtökön kísérték utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben Andics Erzsébetet, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosát, Kossuth-díjast, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, nyugalmazott egyetemi tanárt. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott gyászbeszédet. Andics Erzsébet fiatalon, 1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártjának soraiba lépett. 1921 tavaszán letartóztatták, s a statáriális bíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítélte. 1922-ben fogolycsere útján a Szovjetunióba került. A felszabadulás után tagja volt a párt központi vezetőségének, az országgyűlésnek, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának, betöltötte a magyar béke- mozgaloni elnöki tisztét, tagjainak sorába választotta a Magyar Tudományos Akadémia, s az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékének vezetőjeként jelentős tudományos, oktatói tevékenységet végzett. Andics Erzsébetet a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában helyezték örök nyugalomra. Napirenden az év eleji szállítások Békéscsabán, a megyei tanácsnál tegnap, csütörtökön Araczki Jánosnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott a megyei szállítási bizottság. Elsőként a MÁV és a Körös Volán év eleji szállításainak helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót a testület. A MÁV Szegedi Igazgatóságának képviselője elmondotta : a szállítások egyenetlensége komoly gondot okoz már évek óta a vasútnál. Szállítókapacitásuk időszakonként — elsősorban az első negyedévben — kihasználatlan, más időszakokban pedig nem tudnak maradéktalanul megfelelni a követelményeknek, A MÁV minden évben meghirdeti az előszállítási kedvezményt a fuvaroztatók számára, ám ennek eredményei ma még nem mindig látszanak. Kedvezőbb a kép az exportfeladatok teljesítésében. Januárban és februárban 48 százalékkal több exportárut adtak fel a fuvaroztatók, mint egy évvel korábban. Elsősorban a Szovjetunióba irányuló szállítások növekedtek. A Körös Volán képviselője arról számolt be, hogy néhány területen lemaradás várható az eiső negyedévben. Különösen a földmunkák teljesítésénél érezhető visszaesés, amelynek oka a rossz időjárás. Ezt követően a bizottság megtárgyalta a helyi közlekedésben bekövetkezett tarifaváltozás tapasztalatairól, és a személyi szállítási szolgáltatás színvonalának emelése érdekében folytatott tevékenységről szóló beszámolót. A harmadik napirendi pont keretében a megyei tanács közlekedési felügyeletének szakembere a közületi gépjárművek teljesítményeiről és kihasználtságáról adott tájékoztatást. A testület ezt követően elfogadta a megyei szállítási bizottság idei munkatervét. A tanácskozás bejeteo- tésekkel zárult. V. L. Megjelent a Társadalmi Szemle áprilisi száma Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elemzi a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusát. Várakozással teli légkör veszi körül a kongresszusára készülő KISZ-t. Joggal vetődik fel a kérdés: milyen KISZ-re van szükség mai körülményein^ között? Erre válaszol Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának írása. Társadalmi, gazdasági fel- emelkedésünk egyik nélkülözhetetlen feltétele a lakosság általános műveltségének, az aktív keresők szakmai felkészültségének állandó növelése. Stark Antal feltárja közoktatásunk eredményeit, gondjait és a fejlesztés fő irányait. A 20. század utolsó harmadának egyik legnagyobb társadalmi problémája a népesség öregedése a fejlettebb országok többségében. Cseh-Szombathy László megvilágítja az idősek foglalkoztatási és megélhetési gondjait, a közösségek szerepét az idősek életében. Harcsa István a nyolcvanas években végbement társadalmi mobilitást vizsgálja, é^/eltárja a leglényegesebb változásokat. A technológiai fejlődés soha nem látott iramban tör előre. Gömbös Ervin értékeli a mozgásban lévő társadalmi folyamatokat, elemzi az informatika politikai, társadalmi, ideológiai hatását. A tudományos-technikai forradalom arra kényszeríti a szocialista országokat, köztük hazánkat is, hogy a szocialista termelési viszonyok talaján érvényesülő gazdasági törvényszerűségek és a célkitűzések alapján hozzák létre a tudományos fejlődés minél gyorsabb kibontakozásának feltételeit, Szilágyi László ezt a kérdést boncolgatja. Megkezdte termelését a Komex Metall Finomalkatrészgyárté Kft Megkezdődött a termelés a Komex Metall Kft-ben, a finomalkatrészeket gyártó magyar—NSZK vegyesvállalatnál, mely a közelmúltban alakult Budapesten. A vegyesvállalatot a Konsumex és az NSZK-beli Koch-im- pex Gmbh hozta létre 430 ezer márkás alaptőkével, amelyekben a magyar vállalat részesedése 51 százalék. A Konsumex már korábban megvásárolta a megszűnt Adria Selyemszövőgyár leszerelt gyáregységét, amelynek területén az egyik üzemrészben rendezték be a vegyesvállalat gyártórészlegét. A forgácsológépeket — automata revolverésztergá- kat — az NSZK-beli cég szállította. Az új vegyesvállalatot vám szabad területen Hozták létre. Erre azért volt lehetőség, mert a gyártáshoz szükséges alapanyag külföldről érkezik, s a készterméket pedig teljes egészében az NSZK-ban értékesítik- így a vegyesvállalat megtakaríthatja a vámköltségeket, ami javítja jövedelmezőségét, versenyképességét. A vállalat nyereségéből az alapítók tulajdonuk arányában részesednek. A vállalat jelenleg 15—20 féle finomalkatrész — rézből készült elektronikai csatlakozás — gyártását kezdte meg. A vegyesvállalat termékeiből évente 1,6 millió márka értékben szállítanak az NSZK-ba. A jövedelmezőség alakulása és a piaci igényeknek megfelelően tervezik, hogy a későbbiekben a termékválasztékot számottevően kiszélesítik. A Közúti Igazgatóság sarkadi üzemmérnökségének dolgozói a gerlai bekötő úton 1 métef szélességű úthozzáépítést végeznek. A munka jó ütemben halad, naponta 600 méter út készül el Fotó: Fazekas László Holnap Sokáig éltünk a közeli holnap bűvöletében, a volt és a van mintha nem is létezett volna, a lesz élvezte az elsőséget. Csak a jövő időben beszéltünk, írtunk: épülni fog ennyi meg eny- nyi ház, lakás stb., s lesz a legkülönfélébb dolgokból megintcsak ennyi és ennyi. És ez a jövő folytatódott egyre a jelent megkerülve, mintegy helyettesítve azt. Ma már így, ez a múlt, mindhárom igeidő az őt megillető helyre került. Ez volt, ez van — és természetesen ez lesz, mondjuk, nem kerülve meg az olykor még kínos jelen helyzetet, sem. S ez így van rendjén, tárgyilagosan szemlélve az országos dolgokat, a tervek is így ésszerűek. De ami már nagyban jól megy, kicsiben mintha akadozna. Ma is vannak — mint példák bizonyítják — csupán a jövőt kedvelők. Pedig a kis ügy is ügy. Elromlott a csengő a házban, s mikor az egész lépcsőház rájött, hogy házilag és la~ kőnként nem javítható meg, a KIK-hez fordultunk. Igen? Mért nem szóltak előbb, de most se késő, holnap kimennek az emberek. Olyan volt ez a reagálás, mint egy csoda, csak épp egy hétig tartott a holnap, ám akkor se lett vége, mert elkezdték ugyan a munkát az utcai táblán, de ott is hagyták a levegőbe mere- dező vezetékekkel együtt. Majd holnap folytatják. S ez a holnap már hetekkel hosszabb lett az előzőnél, s talán még most is tartana, ha épp a konyhacsempék fölmérésére nem jön egy este ugyanettől a cégtől egy felelős személy. De jött és elhülve tapasztalta, hogy mindenütt kopogtatnia kellett és vagy hallották vagy sem. Elfutotta a méreg és azt mondta: majd holnap! S az ő holnapjának lett is foganatja. Azaz csengője. Sajnos nem így a gázosokkal, velük gáz van, mert már nem is tudom, mióta tart az ő holnapjuk, hisz az idő telik, s az ember nem vezet naplót. A dolog úgy kezdődött hátlapokkal ezelőtt, hogy a fürdőszobai bojler tüze megmakacsolta magát, egyszercsak nem akart elaludni, ha a csapot elzártuk. Lángolt még jó darabig, s amikor neki jól esett, abbahagyta. Ez az önfejűség félelmetes volt, hiszen akár mos, akár fürdik az ember, többször is nyitja, zárja a csapot. Nem is sokat teketóriáztam, másnap reggel hívtam a vállalatot, ahol egy nagyon udvarias kisasszony ■ vette föl a kagylót, s mindjárt az adatokat: név, cím, mikor vagyunk otthon? És kedvesen megnyugtatott: holnap ott lesz a szerelő. Délelőtt én, délután a férjem tartott naponta szolgálatot, s azóta ki tudja hány holnapra jött a holnapután, csak a szerelő nem. S a folyamatos holnap azóta is tart. Persze a vészhelyzet már régen megoldódott, ha nem is a legszabályosabban, de a boj• ler normálisan működik. Csak az nem normális, hogy azóta nem jelentkezett a holnapra beígért szerelő. Időnként eszembe jut, hogy van azért valaki, aki belenéz egy füzetbe, hogy a napi munkát számba vegye, de mivel azt látja, hogy ez és ez holnapra van kiírva, s megnyugszik: ez még nem esedékes és elholna- polja az ügyet. Vass Márta Kitüntetik a munkaverseny legjobbjait A Minisztertanács csütörtöki ülésén a gazdasági feladatok teljesítésében, a szocialista munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elért vállalatok, szövetkezetek, munkáskollektívák és dolgozók kitüntetéséről döntött, illetve munkájuk elismeréseként javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak a legmagasabb állami kitüntetések odaítélésére. A kitüntetésekre a vállalatok közül elsősorban azok pályázhattak, amelyek ágazatukban a leginkább fokozták gazdálkodásuk hatékonyságát, korszerű termékeik kínálatának és választékának bővítésével a legtöbbet tették a hazai ellátás javításáért és az export növeléséért. A szocialista brigádok közül főként azok számíthatnak magas elismerésre, amelyek tagjainak kiemelkedő teljesítményére, emberi példamutatására, helytállására tartósan építhetnek a vállalatok. A Minisztertanács megállapította, hogy a munkaverseny számottevően segítette a VI. ötéves terv végrehajtását, hozzájárult a népgazdaság egészében a gondok enyhítéséhez, aminek különösen nagy jelentősége volt a gazdálkodás nehezebb feltételei között, amikor a jó munkán nemcsak a vállalatok jelene, hanem néha a jövője is múlott. A Minisztertanács örvendetesnek tartja, hogy a szocialista brigádok vállalásai szorosabban kapcsolódtak a helyi gazdasági feladatokhoz, a felajánlások teljesítése sok helyütt növelte a vállalat értékesítési lehetőségeit, elősegítette a költségek csökkentését, a minőség javítását. Igen értékesek voltak a vállalati újítók és feltalálók kezdeményezései, javaslatai is, amelyek többnyire a műszaki fejlesztést és a korszerűbb termékek bevezetését gyorsították fel. Biztató jelenség, hogy a szocialista brigádok tagjai közül most már mind többen vállalkoznak második, sőt harmadik szakma elsajátítására, így munkájukat mindinkább ott hasznosíthatják, ahol a változó feladatok ellátásához a legnagyobb szükség van szakismeretükre. A tapasztalatok szerint a dolgozók kezdeményezései is elsősorban ott érvényesültek, ahol maga a vállalat, illetve szövetkezet is eredményesen működött. Ezeken a helyeken a vezetés is többnyire rugalmasabb, és a vállalat érdekében fokozottan támogatja a hasznos javaslatokat. A gyengébben gazdálkodó vállalatoknál is sok értékes javaslatot, felajánlást tettek a dolgozók, gyakran azonban ez is kevésnek bizonyult a gazdálkodás nehézségeinek áthidalásához. A legeredményesebben dolgozó kollektívák anyagi elismerése még ma sem kielégítő, bár az utóbbi időben már sok helyütt tapasztalható javulás. Gyakran anyagilag valójában nem is értékelhető az a jelentős munka, amit egy-egy vállalat vagy ágazat, mint például a bányászat, a mező- gazdaság, a közlekedés, dolgozói tevékenységük javításával és áldozatkészségükkel az országnak nyújtanak. A kitüntetések odaítélésénél figyelembe vették ezeknek a kollektíváknak, dolgozóknak rendkívül hasznos teljesítményét. A Minisztertanács rámutatott, hogy a szocialista mun- kaverseny-mozgalom a vállalati gazdasági munkaközösségek elterjedésével sem veszített jelentőségéből, sőt egyik legfontosabb segítője a bonyolult gazdasági feladatok megoldásának. örvendetes, hogy a szocialista brigádoknak igen sok olyan tagja van, aki részt vesz a gazdasági munkaközösségben is, amellett, hogy változatlanul átlagon felüli eredményeket ér el a főmunkaidőben. A munkában élenjáró kollektíváknak, dolgozóknak, május elseje alkalmából adják át a kitüntetéseket. Pályázati rendszer az export növelésére Csütörtökön a V Parlamentben Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes az export növelésére január 1-én bevezetett pályázati rendszer tapasztalatairól tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta: az intézkedéssel a termelési struktúra korszerűsítését, a nem^ rubelelszámolású kivijtel számottevő kibővítését kívánják előmozdítani, hozzájárulva a külgazdasági egyensúly javításához. A pályázati rendszer lényege: azok a vállalatok, amelyek a konvertibilis elszámolású export számottevő növelésére vállalkoznak, a feltételek megteremtéséhez többféle kedvezményt vehetnek igénybe. A szükséges beruházáshoz kedvezményes bankhitelt kaphatnak, s banki és állami alapjuttatást is igénybe vehetnek, ha elegendő saját -forrással nem rendelkeznek. Az exporttöbbletet szolgáló beruházásokat a kormányzat felhalmozási- adó-kedvezményben részesíti. További lehetőség, hogy a pályázattal összefüggő fejlesztési munkákhoz a vállalatok a központi műszaki fejlesztési alapból is kaphatnak támogatást. Azok a vállalatok, amelyek termékeiket maguk kívánják a külpiacokon értékesíteni, a pályázat keretében ehhez automatikusan megkapják a külkereskedelmi jogot. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy január óta 80 pályázat érkezett az illetékes tárcaközi bizottsághoz, amelyekből 21-et elfogadtak, 58-at még vizsgálnak, egyet elutasítottak. A bizottság a beérkezett pályázatokra 15 napon belül választ ad, s ha a tervbe vett fejlesztéshez kedvezményes bankhitel is szükséges, az MNB erről 30 napon belül dönt. A pályázati rendszer pénzügyi hátteréről gondoskodtak: 1986-ban 6—7 milliárd forint összegű bankhitel áll rendelkezésre az exportfejlesztést szolgáló beruházások finanszírozásához. Kormánydöntés alapján a következő öt esztendőben a pályázati rendszer keretében a vállalatok összesen 500 millió dollár értékű gyártóberendezést bérelhetnek tőkés országokból. Már az idén 100 millió dollár értékű gép kölcsönzésére nyílik lehetőségük. A pályázati rendszerben a Külkereskedelmi Minisztérium és az exportnövelésre vállalkozók megállapodásban rögzítik a tervezett export- többletet, és az ahhoz igénybe vehető kedvezményeket. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget a megállapodásban foglaltaknak, részben, vagy teljesen elesnek a kedvezményektől. Ha a beruházás csak a tervbe vett határidő után készül el, megvonják az igénybe vett hitel kamatkedvezményét. Ha az ígért exportnövekménynek csak egy részét teljesítik a pályázók, de ez nagyobb 51 százaléknál, arányosan csökken az igénybe vehető kedvezmény is. Ha pedig a tényleges exportnövekmény a tervbe vettnek 51 százalékát sem éri el, a pályázó semmilyen kedvezményre nem számíthat.
