Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

1986. április 11., péntek Hz MSZMP üzenete az OKP kongresszusához Shultz—Dobrinyin találkozó Anatolij Dobrinyin és George Shultz washingtoni megbeszé­lésük előtt (Telefotó) Volt kormányfők ülésszaka Óvári miklós, az MSZMP Politikai Bizottságnak tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a magyar pártküldöttsé­get vezeti az Olasz Kommu­nista Párt XVII. kongresszu­sán, csütörtökön Firenzében baráti' megbeszélést folyta­tott Adalberto Minuccival, az OKP Titkárságának és Ve­zetőségének a tagjával. A megbeszélésen áttekintették a két párt közötti együttműkö­dés kérdéseit. Övári Miklós átadta az MSZMP-nek az olasz kommunisták kongresz- szusához intézett üzenetét. „A kommunista pártok helyzetét és feladatait napja­inkban alapvető módon ha­tározza meg a két ellentétes társadalmi rendszer küzdel­me — áll az MSZMP KB üdvözletében. — Az emberi civilizáció fennmaradása függ attól, hogy ez a küzdelem ne vezessen világháborús ösz- szecsapáshoz. Nincs ezért fontosabb feladat, mint a fegyverkezési verseny korlá­tozása, a katonai szembenál­lás szintjének csökkentése, a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása. Olyan új nemzet­közi kapcsolatrenszerre ' van szükség, amely az államok és népek közötti bizalmon, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködésen alapszik, amely lehetővé teszi minden vitás nemzetközi kérdés tár­gyalások útján történő ren­dezését. Ennek megteremté­séhez nélkülözhetetlen vala­mennyi józan, realista, béke­szerető erő aktív cselekvése, közös fellépése.” Bizalmat kapott a francia kormány A francia Nemzetgyűlés a kormánynyilatkozat hajnalig tartó vitája után a várako­zásnak megfelelően bizalmat szavazott a Chirac-kormány- nak. Tartózkodás nem volt, 292-en szavaztak a kormány mellett, 285-en ellene a nyílt szavazáson. A vita éjfél után színpadi­as fordulatot vett, amikor Henri Emmanuelli, a koráb­bi szocialista kormány költ­ségvetési minisztere azzal vádolta az új kormányt, hogy saját nemzeti valutája ellen spekulálva érte el a leértékelést. Chirac hevesen felugrott és azzal vágott vissza, hogy ez a kijelentés bírósági eljárást kíván, mi­re a szocialista csoport ké­résére rövid időre felfüg­gesztették az ülést. Chirac utána lehiggadva helyesbí­tett, hogy egy képviselőnek természetesen mentelmi joga van, de tulajdonképpen úgy értette amit mondott, hogy ha nem képviselő lenne az illető, rágalmazási pert indí­tana ellene. A kormányfő a vitát összegező beszédében élesen támadta, visszaesés­nek, lemaradásnak bélyegez­te a szocialista kormányzás öt évét, ami semmi ered­ményt nem hozott szerinte az országnak. Giscard d’Estaing volt elnök nagy érdeklődéssel várt beszédében egységre in­tette a kormány heterogén táborát, hangsúlyozva, hogy a gazdasági liberális átalakí­tásának programja csak tel­jes egységben és fegyelme­zetten biztosítható. André Lajoinie, a kommunista kép­viselőcsoport elnöke kijelen­tette, hogy a kormány prog­ramja „a rombolók politiká­ja”. „A kizsákmányolás sza­badsága nevében eladják a nemzet tulajdonát a vagyon kiváltságosainak”. Lajoinie „undorító kótyavetyélnek” nevezte ax állami vállalatok magánkézbe adását, hangoz­tatta, hogy a kormány a legrosszabb tekintélyelvű ha­gyományok szellemében akar rendeletekkel kormányozni és „frontális támadást indít a dolgqgftk...,ellen” kétségbe vonva**- szakszervezeti- -jogo­kat. „A magyar kommunisták mindig nagy figyelemmel kí­sérték az olasz kommunisták tevékenységét; a demokrácia megvédéséért és továbbfej­lesztéséért, a társadalmi vi­szonyok átalakításáért foly­tatott küzdelmét. Körünkben is tiszteletet, megbecsülést váltott ki a forradalmi elmé­let és gyakorlat szoros össze­kapcsolása, a nemzetközi kommunista-mozgalom kö­zös tapasztalatait is gazdagí­tó alkotó útkeresésük. Meg­győződésünk szerint ma is Olaszország határain túlmu­tató jelentősége van annak, hogy pártjuk reális és haté­kony válaszokat tud-e adni azokra a minőségileg új kér­désekre, amelyeket a nem­zetközi politikai, gazdasági, és társadalmi folyamatok, a világméretű tudományos­technikai forradalom, illetve saját országuk belső viszo­nyainak változásai vetnek fel.” „A Magyar Szocialista Munkáspárt része a nemzet­közi kommunista mozgalom­nak, tevékenysége szorosan kapcsolódik a többi kommu­nista párt törekvéseihez, szo­lidáris azok küzdelmével.” „A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt hagyomá­nyosan jó kapcsolatainak alapját az internacionalista szolidaritás, az egymás iránti kölcsönös tisztelet és megér­tés, a szocializmus és a béke közös célja jelent.” — áll az üzenetben. A dokumentumok elfoga­dásával csütörtökön Prágá­ban véget ért a Szakszerve­zeti Világszövetség irodájá­nak 35. ülésszaka. A kétna­pos tanácskozáson megvitat­ták a szeptember 16. és 22. között Berlinben tartandó XI. szakszervezeti világkong­resszus tartalmi és szervezési előkészítését. Az ülésszak befejeztével Gáspár Sándor, az SZVSZ el­nöke sajtóértekezleten adott tájékoztatást a szakszerveze­ti mozgalom előtt álló felada­tokról. Hatalmas tömeg várta csü­törtökön a pakisztáni Lahor repülőterén Benazir Bhuttót, a pakisztáni ellenzék több éves száműzetésből haza­tért vezetőjét. A pakisiztáni ,ellenz4k, amelyre nagy hatást gyako­roltak a Fülöp-szigeteki vál­tozások, nagy reményeket fűz Bhutto asszony vissza­tértéhez. Benazir Bhutto több mint két évet töltött nyu­gat-európai száműzetésben. Hazaindulása előtt London­Az ország területén talál­ható (amerikai támaszpontok jövőjéről a Fülöp-szigeteki kormány előbb tárgyalni kí­ván az Egyesült Államokkal, majd népszavazás elé bocsát­ja a kérdést — jelentette ki Corazon Aquino elnökasz- szony japán újságíróknak adott nyilatkozatában. A csü­törtöki tokiói polgári lapok által közölt interjúban Aqui­no asszony megerősítette, hogy kormányzata tisztelet­ben tartja a Subic Bay-i ha­ditengerészeti és a clarki lé­gibázis fenntartásáról intéz­kedő — 1991-ig érvényben lévő — szerződéseket. A tá­maszpontok 1991 utáni stá­tuszát illetően azonban, tár­gyalni óhajt Washingtonnal. A két támaszpont kulcs- fontosságú az ázsiai és a csendes-óceáni térséggel kap­„Nincsenek előfeltételek a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolat­ban. Az egyetlen feltétel, hogy sikeres találkozó le­gyen” — jelentette ki Ana­tolij Dobrinyin, a Szovjet­unió távozó washingtoni nagykövete szerdán az ame­rikai fővárosban. Dobrinyin előzőleg George Shultz ame­rikai külügyminiszternél tett két és fél órás búcsúlátoga­tást. Dobrinyin hozzátette: „Mindketten (Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan) biz­tosak szeretnének lenni ab­ban, hogy sikeres lesz a csúcstalálkozó. Egyébként Gáspár Sándor hangsú­lyozta, hogy a világ 200 mil­liónál is több dolgozójának érdekeit védő és képviselő Szakszervezeti Világszövetség nyitott, az alapvető feladatok megoldása érdekében kész összefogni a világ valameny- nyi szakszervezeti mozgalmá­val. Ezt tükrözi, hogy a ber­lini szakszervezeti világkong­resszuson SZVSZ-en kívüli szakszervezeti mozgalmak képviselői nagy számban vesznek majd részt. ban adott nyilatkozatában kijelentette, hogy célja a pa­kisztáni nép mozgósítása Ziaul Hakk rendszerével szemben. A 32 éves Benazir Bhutto a néhai Zulfikar Ali Bhutto, volt pakisztáni kormányfő lánya. Ali Bhuttót 1977-ben puccsal döntötte meg Ziaul Hakk, a jelenlegi államfő. Két évvel később a nemzetközi tiltakozás ellenére Ali Bhuttót politikai összeeskü­vés vádjával kivégezték. csolatos amerikai stratégiá­ban, s Washington több íz­ben leszögezte: jelentős mér­tékben növeli a Fülöp-szige- teknek nyújtandó gazdasági és katonai segélyeket, amennyiben az Aquino-kor- mányzat beleegyezik a tá­maszpont-szerződések hatá­lyának 1991 utáni meghosz- szabbításában. Az interjúban az elnök­asszony ismét hangoztatta, hogy általa hirdetett megbé­kélési politika keretében fegyverszünetet javasol a Fülöp-szigetek Kommunista Pártja és annak fegyveres szárnya, az Új Népi Hadse­reg (NPA) számára. Azt ál­lította, hogy megbízottai nem hivatalosan már tárgya­lásokat folytatnak az Üj Né­pi Hadsereggel, s kijelentet­mi értelme lenne megtarta­ni?” Dobrinyin közölte, hogy még nincs pontos időpont a következő csúcstalálkozóra, de reméli, hogy a találkozó­ra még ebben az évben sor kerül. Anatolij Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresz- szusán az SZKP KB titkárá­vá választottak, közel ne­gyedszázadot töltött hazája nagyköveteként Washington­ban, és az ottani diplomá­ciai képviseletek rangidőse­ként a diplomaták között az egyik legtekintélyesebb sze­mélyiségnek számított­Challenger­vizsgálatok A január 28-án szerencsétle­nül járt Challenger űrrepülőgép utaskabint is magában foglaló egyik része viszonylagos épség­ben van azután is, hogy az óceánba zuhant, és a robbanást követően az űrszerkezet dara­bokra esett — közölte szerdán a katasztrófa körülményeit vizs­gáló szövetségi bizottság egyik tagja. Terry Armentrout, a Szövet­ségi Közlekedésbiztonsági Hiva­tal szóvivője elmondta, hogy a személyzeti kabin azt követően esett szét, hogy kilenc mérföl- des zuhanás után az Atlanti- óceánba csapódott. Crhajózási szakemberek sze­rint a hét űrhajós a robbanást követően szinte azonnal meg­halt, mert a kabinban meg­szűnt a belső nyomás. Armentrout közölte, hogy szakértők szerint — ellentétben az eddigi véleményekkel — a Challenger óriási Jobb oldali üzemanyagtartálya nem egyet­len hatalmas robbanással sem­misült meg, s nincs bizonyíték arra sem, hogy egyetlen rob­banás következtében esett szét az űrszerkezet. Hozzátette.: a roncsok vizs­gálata azt mutatja, hogy az űr­repülőgép szétesését aerodinami- kus hatások és az égő tartály részeivel történt összeütközés okozta. te: a kölcsönös bizalmatlan­ság leküzdése érdekében a fegyverszünet fejében am­nesztiát ajánl. Ugyanakkor hozzátette: „amennyiben az NPA bizonyos erői folytat­ják a fegyveres harcot, nem marad más alternatíva velük szemben, mint az erő alkal­mazása”. Aquino asszony a további­akban kijelentette, hogy a kormány elsődleges feladatá­nak tekinti a gazdaság talp- raálhtását, az adóssággondok enyhítését. Ebben számít Ja­pán és több más ország tá­mogatására. Reményének adott hangot, hogy az idei esztendőre meghirdetett hely- hatósági választások, továb­bá az új kormány kidolgozá­sa nyomán a Fülöp-szigete- ken normalizálódik a helyzet. A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítására, a nukleáris fegyverkezési ver­seny beszüntetésére, és a mielőbbi nukleáris leszerelés­re szólított fel Japánban csü­törtökön véget ért üléssza­kán az Interakció Tanács, amely korábbi miniszterelnö­kökből és államfőkből áll. A Hakonéban és Tokióban tartott tanácskozás közös nyilatkozat elfogadásával és nemzetközi sajtóértekezlettel zárult. A dokumentum nyo­matékosan utalt a nagyhatal­mak felelősségére, míg a sajtóértekezlet résztvevői — elsősorban Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár, az Interakció Tanács elnöke — szavakban is megerősítet­ték: a nem hivatalos, de nagy tekintélyű fórum a nagyhatalmak vezetői, az egyes kormányok, valamint a nemzetközi szervezetek elé terjeszti az ülésszakon elfo­gadott, a világ előtt álló leg­égetőbb politikai és gazdasá­gi problémák megoldását elő­mozdítani hivatott javaslata­it, illetve ajánlásait. Az 1983 márciusában ala­kult tanács huszonhat koráb­bi kormányfőt és államelnö­köt tömörít, közülük húszán vettek részt a Japánban ren­dezett — negyedik — ülési- szakon. Magyarország képvi­seletében a résztvevők kö­zött volt Fock Jenő is. A nyilatkozat felszólította az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót a nukleáris és hagyományos: fegyverzet le­hető legalacsonyabb szinten történő egyensúlyának meg­teremtésére. A tanács üdvözölte Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov genfi találkozóját, állást fog­A nukleáris kísérletek be­tiltása továbbra is napiren­den szerepel, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok csütörtökön újabb atomrob­bantást hajtott végre neva- dai kísérleti telepén — szö­gezte le a szovjet televízió­ban csütörtökön elhangzott kommentárjában Valentyin Zorin, a neves politikai szem­leíró. A kommentátor a világ­közvélemény ellen intézett kihívásnak nevezte az újabb amerikai kísérletet. Washing­ton nem tudta, de nem is akarta kihasználni azt a lehe­tőséget, amelyet a Szovjet­unió egyoldalúan bevezetett, lalt az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetője közöt­ti párbeszéd rendszeressé té­tele mellett. Az ülésszakon nagy figyel­met szenteltek a különböző regionális konfliktusoknak, különös tekintettel Közép- Amerika térségére. Miközben a tanácskozás résztvevői ag­godalmuknak adtak hangot a feszültség éleződése miatt, az Egyesült Állmokat felszólí­tották arra, hogy tartózkod­jon a nicaraguai ellenforra­dalmi erők támogatásától. Ugyanakkor síkraszálltak a Contadora-országcsoport erő­feszítéseinek folytatása mel­lett. A tanácskozáson nagy te­ret kaptak a világ előtt álló gazdasági és pénzügyi prob­lémák, különös tekintettel a költségvetési deficitekre, a magas: kamatlábakra, a va­lutaárfolyamok ingadozásá­ra, és a fejlődő országok adóssággondjaira. Az emlí­tettek kapcsán a nyilatkozat mindenekelőtt felszólította az Egyesült Államokat nagy­arányú költségvetési deficit­jének csökkentésére, az árfo­lyamok stabilizálása érdeké­ben nemzetközi konferenciát sürgetett, az adóssággondok enyhítése céljából a fejlett országok és a különböző pénzügyi szervezetek foko­zottabb erőfesztéseit szor­galmazta. Végezetül, az Interakció Tanács valamennyi ország kormányát felszólította a ka­tonai kiadások csökkentésé­re, és arra, hogy az így fel­szabaduló összegeket egye­bek között a mind súlyosabb népesedési és környezetvédel­mi problémák megoldására fordítsák. majd kétszer meghosszabbí­tott moratóriuma nyújtott. Zorin idézte Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtit­kárának szavait is arról, hogy az újabb amerikai atomrobbantás nukleáris kí­sérleteinek felújítására kény­szeríti a Szovjetuniót. A szemleíró ugyanakkor tagadó választ adott arra a kérdésre, hogy felesleges, eredménytelen volt-e a hosz- szú időn át érvényben levő szovjet moratórium. A Szov­jetunió végül is komoly er­kölcsi és politikai győzelmet aratott, mivel a washingtoni magatartás sokak előtt vég­képp leleplezte az amerikai kormányzatot. Marilyn Monroe-t meggyilkolták? Gyilkosai ma is szabadon sétálnak — jelentette ki Geor­ge Clemmons volt rendőr őrmester egy Los Angeles-i saj­tóértekezleten. 1972 augusztusában ő volt az első rendőr, aki Marilyn Monroe halálának hírére a világhírű amerikai színésznő Los Angeles-i villájába érkezett. A hivatalos változat szerint Monroe öngyilkosságot kö­vetett él. Ugyanakkor évről évre szaporodnak a hatóságok következtetéseit kétségbe vonó tények és tanúvallomások. A boncolást végző szakorvos például a múlt ősszel kijelen­tette: „Meggyőződésem, hogy megölték”. Kétségbe vonta a hivatalos vizsgálat eredményeit E. Summers brit publicista, aki dokumentum értékű könyvet írt Monroe-ról, kétkedésének adott hangot a BBC-nek a színésznőről készült filmje, s ezt tette Marilyn Monroe szá­mos közeli ismerőse is. A sajtóértekezleten Clemmons mellett részt vett egy Los Angeles-i magándetektív is, akinek nemrég jelent meg „összeesküvés Marilyn ellen” című könyve. Ö azt követel­te, hogy hozzák nyilvánoságra a rendőrségi irattárnak az ügyre vonatkozó valamennyi anyagát és rendeljenek el újabb vizsgálatot Monroe halálának körülményeiről. A de­tektív úgy véli, hogy a színésznőt a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) ügynökei gyilkolták meg annak a sajtóérte­kezletnek az előestéjén, amelyen be akart számolni a CIA külföldön tervezett titkos akcióiról. A múlt év szeptemberében a Los Angales-i rendőrható­ság nyilvánosságra hozta a Monroe-ügy archívanyagának cenzúrázott változatát. Ez a rendőri dokumentum nem érte el célját, nem sikerült elcsitítani az új eljárást követelő hangokat. Erről beszélt a többi között a városi esküdtszék volt elnöke is. A város körzeti ügyésze legutóbb azt állította, hogy a közvélemény által követelt újabb vizsgálathoz hiányzik a megfelelő jogi alap. A városi tanács egyik tagja a sajtóér­tekezleten kijelentette: a vonakodás valódi oka az, hogy a hatóságok el akarják kerülni a válaszadást a vizsgálat so­rán óhatatlanul felmerülő kényes kérdésekre. Véget ért az SZVSZ ülése Benazir Bhutto hazatérése Aquino elnökasszony nyilatkozata Amerikai atomrobbantás

Next

/
Thumbnails
Contents