Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. ÁPRILIS 11., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Kádár János a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Gazdasági Bizottság elnökének jelentését a KGST-tagországok 1984. évi felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. rendkívüli ülésszakán hozott határozatok hazai végrehajtásának menetéről és tapasztalatairól. A kormány áttekintette az MSZMP XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére folytatott szocialista munkaverseny eredményeit. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen határozatot hozott a hatáskörébe tartozó kitüntetésekről és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak egyes magas elismerések adományozására. A kormány tájékoztatást kapott a tavaszi mezőgazda- sági munkák helyzetéről, és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági termelés ösztönzésére tett intézkedéseket. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az Országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s arról tájékoztassák az Országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. Kádár János megérkezik a Honvédelmi Minisztériumba, mellette Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter (Telefotó) Román miniszter látogatása A Magyar Néphadsereg vezető állományának részvételével csütörtökön értekezletet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője. Az értekezleten Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter összegezte azokat az eredményeket, amelyeket a Magyar Néphadsereg az elmúlt öt évben a hadsereg fejlesztésében, felkészítésében elért. Hangsúlyozta, hogy néphadseregünk a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együttműködve képes és kész hazánk szocialista vívmányainak védelmére. Kárpáti Ferenc előadói beszéde után a felszólalások következtek. Ezek során szót kért Kádár János, a párt főtitkára Üdvözölte a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletének résztvevőit, fontos eseménynek minősítette a tanácskozást, mert öt esztendő munkájáról, tapasztalatairól készítenek felelős számvetést, s kijelölik a további feladatokat. Átadva az MSZMP KB üdvözletét elismeréssel szólt a Magyar Néphadseregről, azokról az eredményekről, amelyeket helytállással, áldozatos munkával, legutóbbi években a fejlesztésben, a felkészítésben; az ifjúság nevelésében elértek. Külön kiemelte, hogy a Magyar Néphadsereg a Varsói Szersződés fegyveres erőinek felkészült, megbízható tagja; a katonákat, tiszthelyetteseket, tiszMegyénk tanácsi kezelésben levő úthálózata az ország egyébb területeihez képest mennyiségileg és minőségileg elmaradott. E megállapítás kulcsmondata is lehetne annak a napirendnek, amelyet április 10-én tárgyaltak Békéscsabán, a Fogyasztók Megyei Tanácsának ülésén. A megyei tanács közlekedési osztálya által összeállított tájékoztató plasztikusan érzékeltette a korábbi és a mai, nem éppen rózsás állapotokat. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a 2556 kilométer hosszú tanácsi úthálózatból 2 ezer kilométer belterületi útnak csupán 24 százaléka kiépített, az országos átlag 60 százalékával szemben. Az elmúlt tervidőszakban az erőfeszítések ellenére nem sikerült előrelépni, az utak a növekvő forgalmi igényeknek nem felelnek meg. A teket, főtiszteket, tábornokokat a magasfokú szakmai tudás és elismerésre méltó politikai elkötelezettség jellemzi. Elismerés illeti a hadseregben dolgozó kommunistákat és pártszervezeteket, a KISZ szervezeteit és tagjait, mert példamutatóan élnek és dolgoznak. Kádár János kiemelten szólt az elmúlt több mint fél évtizedről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusa annak idején nehéz külső és belső körülmények között határozott az elvégzendő munkáról. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy helyes volt a program, a feladatok meghatározása. Sikerült az egyensúlyi helyzetet javítani, a fizetőképességet megőrizni, szocialista vívmányainkat megvédeni. Társadalmunk ezt nagyra értékeli. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott és szilárd. Gazdasági gondjaink csökkentése rajtunk múlik. Csak a jobb és a fegyelmezettebb munka eredményeként számolhatjuk fel azokat a kedvezőtlen jelenségeket, ameszűkös anyagi lehetőségek miatt előtérbe került a lakosság és a vállalatok pénzének bevonása, a társadalmi munka. A megyei tanács által kiírt pályázati rendszer sikeresnek mondható, hiszen az utóbbi három évben 45 millió forintos megyei tanácsi segítséggel, 155 millió forint értékű út épült, amelynek a hossza elérte a 64 kilométert. A VII. ötéves tervben az ■ utak állapotának a megóvása, fokozatos korszerűsítése, a nagyobb ütemű kiépítettség a cél. Ezt természetesen behatárolják a pénzügyi lehetőségek, amelyek sajnos, csak a szinten tartásra elegendőek. Az elkövetkezendő öt esztendőben mintegy egy- milliárd 300 millió forintot fordítanak Békés megye tanácsi úthálózatának fejlesztésére. Ehhez tudni kell: az lyek az 1985-ös esztendőben és az idei év első három hónapjában tapasztalhatók voltak. Emlékeztetett arra, hogy a magasabb igényeket csak hatékonyabb termeléssel lehet kielégíteni. Azt már jól megtanultuk — mondotta —, hogy a javakat miként osz- szuk el, de azt még kévésbé, hogy azokat miként állítsuk elő. A nemzetközi politika időszerű kérdései között arról beszélt Kádár János, hogy változatlanul a feszültség a jellemző. A Varsói Szerződés tagállamainak, így a Magyar Népköztársaságnak is az a célja, hogy a feszültség csökkenjen, s a társadalmi haladás ügyét sikerüljön előmozdítani. Ennek — a szocialista országok szerint — az egyetlen járható útja a békés egymás mellett élés politikája, az aktív nemzetközi tevékenység. Mi azt valljuk — mondta a párt' főtitkára —, hogy a társadalmi rendszerek harcának békés úton kell eldőlnie. Amikor azt mondjuk, hogy előző tervidőszakban ez a szám egymilliárd 23 milliót tett ki. Ez azt jelenti: nem lehetnek túlzott reményeink az elkövetkezendő években sem. Hozzátartozik a képhez, hogy az útépítés költségei 60—65 százalékkal emelkedtek. Ezért az úthálózat további romlását megakadályozandó az energiatakarékos, olcsó technológiák szélesebb körű alkalmazására kell törekedni. Bár a vitában néhányan kétségbe vonták az utóbbi módszer létjogosultságát. Feltették a kérdést: nem lehetséges, hogy az olcsó eljárás a drága? Ugyanis az utak, a járdák minősége nem a legjobb, gyakoriak az útfelbontások. Hiába van érvényben az a rendelet, amely előírja, hogy 3 éves belül új utat nem szabad felbontani, az érdekelt vállalatok mit egyenlő biztonság, akkor ezen azt értjük, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nem törekszik erőfölényre mi a leszerelés hívei vagyunk. De világosan látni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a NATO erőfölényre törekszik. Ezt viszont nem engedhetjük meg. Ez az egész emberiség érdeke is. Ebben a szellemben készülünk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron következő budapesti ülésére. Az SZKP XXVII. kongresszusa nemcsak a szovjet fejlődés mozdonya, hanem az összes szocialista országé — mondta Kádár János, majd a magyar—szovjet viszonyt méltatva hangsúlyozta, hogy az szilárd, felhőtlen, az élet minden területén egyre tartalmasabbá válik. Barátságunk erősítésének, együttműködésünk fejlesztésének kiemelkedő eseménye lesz, Kamikor Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZKP KB főtitkárát népünk vendégeként a közeljövőben hazánkban üdvözölhetjük. Kádár János végezetül szólt azokról a feladatokról, amelyek békénk, szocialista vívmányaink védelmében, az ifjúság nevelésében, a szocialista építőmunka segítésében a Magyar Néphadseregre várnak. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság elvárja a hadsfereg kommunistáitól, pártszervezeteitől, KISZ- szervezeteitől, hogy példamutató helytállással, élenjáró munkával segítsék a feladatok megoldását. A Központi Bizottság és a magyar vezető testületek nevében kijelenthetem — mondta az MSZMP főtitkára —, hogy teljes bizalom övezi a Honvédelmi Minisztérium vezetőit, a néphadsereg parancsnoki karát. A párt, a kormány, a nép, az egész társadalom bízik a hadseregben. Kádár János befejezésül további sikereket, eredményes munkát kívánt. sem törődnek a szabályokkal, nincs összhangban a közműépítés. Azt is érthetetlennek tartják, hogy útépítésre nem érvényes a közműfejlesztési hozzájárulás, az utcai társulások ilyen célra nem kaphatnak kölcsönt. Mindenesetre a fogyasztók megyei tanácsa kezdeményezi, hogy a Pénzügyminisztérium vizsgálja meg annak a lehetőségét: az úthálózat gyorsabb fejlesztése miatt az OTP-től kölcsönt lehessen felvenni a Békés megyei lakosoknak. Ezután megtárgyalták az élelmiszeripari szabványok megtartását az iparban és a kereskedelemben. A tanács tagjai részletesen megvitatták a megyénkben előállított ilyen termékek minőségét, a gyártás, a forgalmazás körülményeit. Az ülés bejelentésekkel ért véget. s. S. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke és Ion Stanescu román idegenforgalmi miniszter vezetésével április 7—10. között Budapesten magyar— román idegenforgalmi tárgy- lásokra került sor. A tárgyaló felek megvitatták a Magyarország és Románia közötti idegenforgalom időszerű kérdéseit. A magyar fél kifejezte, hogy kész fejleszteni a két ország közötA Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa elnöksége tegnap, április 10-én, Békéscsabán az SZMT-székházban elméleti konferenciát rendezett. Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztvevőket, a meghívott vendégeket, közöttük Kósáné dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát, a konferencia előadóját, valamint dr. Lovász Matildot, a megyei párt- bizottásg titkárát. . A SZOT titkára „A szak- szervezeti mozgalom főbb elméleti kérdései a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának határozata alapján” címmel tartott előadást. Tudományos igényességgel elemezte a kongresszuson elfogadott dokumentumokat. Szólt arról, hogy az alig hét hete lezajlott tanácskozás Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai székházában tanácskozott. A kihelyezett ülés egyben munkalátogatás volt azzal a céllal, hogy a képviselők behatóan tájékozódjanak és személyes tapasztalatokat is szerezzenek a Magyar Nép- köztársaság bírói fórumának tevékenységéről. A napirendi témát — amelyről elemző munkaanyagot kaptak kézhez előzetesen a képviselők — Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke részletes előadással vezette be. Elsősorban a Legfelsőbb Bíróság 1983—1985. évi tevékenységéről tájékoztatott, ugyanis legutóbb 1983. tavaszán — az Alkotmányban előírt kötelességének eleget téve — számolt be az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről- Most ismertette a büntető, a polgári, a gazdasági, a munkaügyi és a katonai kollégium azóta folytatott munkáját, ítélkező és elvi irányító tevékenységét. Szólt azokról a jogpolitikai célokról és feladatokról, amelyek a következő időszakban a Legfelsőbb Bíróság előtt állnak. Kiemelte, hogy a törvényesség biztosítása politikai, álti turizmus minden formáját, így az egyéni és szervezett utazásokat is. Hangsúlyozta, hogy a lakossági kapcsolatok folyamatos fejlesztése a két ország jószomszédi viszonyának fontos tényezője, ezért szükségesnek tartja a zavarmentes személyi ‘ forgalom feltételeinek biztosítását. Ion Stanescut fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. minden eddiginél jobban törekedett a társadalomtudomány kutatásainak eredményeit felhasználni a szak- szervezeti munkában. A mostani kongresszus felvetett több olyan gyakorlati kér- désa, amelyek elméleti tisztázásra várnak. Jelezte azokat a vitákat, amelyekre a XXV. kongresszus egyértelmű választ adott, így például arra is, hogy a szakszervezeti mozgalom fejlődését csak történeti és nemzetközi összefüggésekbe ágyazva szabad vizsgálni. Beszélt arról is: hogyan változott a szak- szervezeti mozgalom társadalmi funkciójának értelmezése, miként bővült és színesedett ez a tevékenység. Nagy teret szentelt az érdek- védelmi, érdekképviseleti munka mai értelmezésének, feladatainak. lami, társadalmi életünk követelménye, s érvényesülésében — a társadalom nélkülözhetetlen eleme és egészének érdekében — fontos szerepe van a Legfelsőbb Bíróságnak is. Szóba került a tanácskozáson — több képviselő is rámutatott —, hogy a gazdasági élet élénkítésének, hatékonyságának követelménye, a műszaki fejlesztés gyorsításának igénye, a vállalati önállóság növekedése, a fokozott felelősség a termelés, a forgalmazás során a kötelezettségek teljesítéséért, a környezet- és természetvédelmi feladatok mind-mind nemcsak a jogalkotás, hanem a jogalkalmazást is új feladatok elé állítják. Egyetértettek a felszólalók atekintetben, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése mellett a társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, az állampolgári fegyelmet. A termelő- munkában, a mindennapi életben a szocialista normák teljesebb megtartását, a szocialista életmód formálását, a társadalmi igazságosság érvényesülését a törvénykezés eszközeivel is szolgálni kell. II fogyasztók fórumán Rázós úthálózat — Előtérben a pályázati rendszer Az olcsó a drága? Elméleti konferencia Országgyűlési képviselők tanácskozása a Legfelsőbb Bíróságon
