Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
NÉPÚJSÁG 1986. április 9., szerda „azelőtt embergyötrö szélmalomharc volt...” Közelkép a közvilágításról Majdcsak jönnek már a szebb napok! Kellemes, tavaszi időt várunk, szép nyárestéket. Alkony utáni hangulatunkat tudattalanul is színezik az utcák, terek fényei. Köz- és biztonságérzetünk áll azon, hogy elegendő fény övezi-e esti útjainkat, sétáinkat- Még az sem mindegy, hogy milyen színű, mélységű az „esti sugárkoszorú”. Az utca emberének érdeklődésével jártam körül a közvilágítás kérdéseit. Az érdekelt, hogy egy közepes nagyságú városban milyen a világítás, hogyan dolgoznak azok, akik a fényt „fakasztják”, és mik a gondjaik? A mintavételre kiválasztott kisváros: Gyula. Nyugalmas helyen, a város egyik legszebb pontján, a régi villanytelep helyén áll a többszintes Démász-kiren- deltség. Földszintjén irodák, emeletén vállalati szakszervezeti üdülő és továbbképzési központ van. Három megye szakembereinek részvételéveivel folyt éppen egy többnapos továbbképzés, amikor meglátogattam a ki- rendeltség vezetőjét, Somi Attilát. A találkozás előtti rövid várakozást alapismereteim feldolgozására használtam, a falon lévő alaprajzokat, fejlesztési terveket tanulmányoztam. A következőkkel okosítottam magam: az ország vil- lamosenergia-ellátását az Ipari Minisztérium hatáskörébe tartozó Magyar Villamosművek Tröszt irányítja. Ennek egyik vállalata a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Démász. A megyei központ a békéscsabai üzemigazgatóság, amelynek üzemviteli egysége a gyulai kirendeltség. Mintegy negyven ember vigyázza a harmincnégyezres város zavartalan áramellátását. Folyamatos hibafelvevői szolgálatuk három műszakban dolgozik, a hibaelhárítás pedig 7-től 22 óráig várja a „sötét címek” hívásait, két szerelővel, URH-s kocsival„Sötét címek” A város energiáját 120 kilovoltos vezetéken kapja. Ezt 185 transzformátorállomás osztja el a közel 350 kilométer összhosszúságú városi kis- és középfeszültségű légvezetékekre. Közülük körülbelül 60—70 látja el közvetlenül a lakosságot. Somi Attilával két alkalommal beszélgettünk. Személyéről csak annyit tudtam meg, hogy okleveles villamosmérnök, és 12 éve dolgozik a gyulai kirendeltségen. Annál jobban megismerhettem viszont munkájának vezérlő elvét és vezetői szemléletét. Amikor a gyulai üzemegység' vezetésével megbízták, meglehetősen korszerűtlen technikai felkészültség fogadta. A bizonytalan áramellátás, a gyakori áramkimaradások miatt nap, mint nap elárasztották a lakossági panaszok. A szerelőknek — a kirendeltségvezető szavaival — embergyötrö szélmalomharcot kellett vívniuk mindennapi munkájuk során. Jellemző volt az a helyzet például, hogy mire egy utca hosszában minden oszlopot „megmásztak”, újabb izzók égtek ki, tehát kezdhették élőiről az — különösen télvíz idején — ádáz munkát. Mihez lehetett kezdeni ilyen feltételekkel? Mindenekelőtt választani: az állagában romló hálózat sűrűsödő kihívásait, a mindennapos sziszifuszi toldás-foldást, vagy egy átfogó felújítási program megvalósítását. A második alternatívával azt kellett vállalni, hogy a hálózati átépítés időszakában a napi fogyasztói igényekre kevesebb munkakapacitás jut, a javítási idő esetenként hosszabbodhatNincs „zárolt” terület Gyulán a felújítás mellett döntöttek, vagyis energiáikat az alapellátás biztonságosabb, magasabb színvonalának megvalósítására összpontosították. Évenként egy-egy városrész hálózatát tervezték kicserélni. Természetesen, számos jogos lakossági panasz érkezett be az átépítés időszakában is. Nehéz évek voltak ezek a gyulai áramszolgáltatók életében. Majdnem teljesen megvalósult viszont egy 20 kV- os középfeszültségű városi vezeték. Az ezzel megváltozott helyzetet jól illusztrálja az az összehasonlítás, hogy ezen a középfeszültségű szinten tavaly mindössze négy üzemzavar adódott — tíz éve, hetente(!) fordult elő ennyi. — Ma már gyakorlatilag minden reális lakossági energiaigényt ki tudunk elégíteni, természetesen az energiatakarékossági szempontok figyelembevételével — jelenti ki Somi Attila. — Azt is elmondhatjuk, hogy ma már nincsen „zárolt” területünk, ahol újabb minimális fogyasztói igényt sem tudnánk kielégíteni. Elegendő tartalékkal rendelkezünk. Tízmilliós áramszámla Az áramszolgáltatás feladatkörei között tehát a közvilágítás nem lehet elsőrendű kérdés, amíg az alapellátás nem rendeződött megnyugtatóan. A múlt héten tartott városi tanácsülésre készült beszámoló viszont már alapfeladatként nevezi meg a közvilágítás korszerűsítését, a rövid távú feszültségjavító és hálózatkarbantartó munkák mellettA tanáccsal közös program szerint a hagyományos, izzós lámpákat 5 év óta, folyamatosan kicserélik higanygőz lámpatestekre. A terv 1987-ig szólt, ám az idei évre már majdnem teljesen elkészültek vele. Mindössze 2—300 lámpahely vár korszerűsítésre a városban. A felújítás a Démász saját kereteiből valósul meg, a mintegy 10 milliós tanácsi üzemeltetési költség, vagyis a tanács közvilágítási „áramszámlája" rovására. Mindennemű létesítés azonban a tanács feladatkörébe tartozik. Az energiatakarékosság az izzók teljesítményével is kapcsolatos. Az utóbbi időben terjednek el egyre szélesebb körben a nátriumizzók. Teljesítményük, vagyis fogyasztásuk kisebb, mint a hagyományos normál izzóké (70 Watt), fényerejük viszont 4—5-szörös. Hullámhosszuk közel áll a Nap fényéhez, sárga fényükkel jó közérzetet biztosítanak. A városban a Dózsa György, az Alpár, a Székely és a Damjanich utcákban találkozhatunk velük, számuk még nem éri el a százat. A higanygőz lámpatestek viszont általánossá váltak; a város pontosan 4213 lámpahelyéből már csak 128 oszlopon van ízzós lámpa. A higanygőz világítás egyenletes szóródású, formatervezése jobb és főleg tartósabb. Évente esetleg egy-két alkalommal kell javítani a világító testet, míg az izzókat azelőtt 7—8 alkalommal kellett cserélni egy lámpahelyenSok számadattal érzékeltethető a fejlődés, de a korszerűsítés útja ebből is kirajzolódott. Mint sok más gazdaságpolitikai példán, ezen is elemezhetők a hosz- szú távú racionális tervezés hétköznapi nehézségei, korlátái. Igazolása viszont az utcán fényesedik. Erről vallanak a kirendeltségvezető záró mondatai: — Akkor jó a munkánk, ha a lakosság nem vesz tudomást rólunk, nem foglalkozik az áramellátással, az utcai közvilágítással. A mindig jobb színvonalú ellátás állandó feladat. A márciusi tanácsülésen elhangzott tanácselnöki elismerés ösztönző a hasonló szellemű további munkához. Pleskonics András Fotó: Szőke Margit Iskola-számítógép Kamut VII. ötéves terve Növekvő üdítőital-gyártás A középfokú oktatási intézményekben használt számítógépek közül mintegy háromezret a Híradástechnika Szövetkezet készített. A modern oktatási eszköz iránt változatlanul nagy az érdeklődés, ezt igyekszik kielégíteni a szövetkezet, amely újtípusú, nagy teljesítményű iskola-számítógépet fejlesztett ki. A magasabb műszaki színvonalú, nagyobb tudású gép színes képernyővel és beépített finom írószerkezettel készül. Az iskola-számítógépek legújabb típusából a szövetkezet még az idén több százat gyárt, de ha igény lesz rá, jövőre akár több ezer darabot készít. Kamuion jelenleg mintegy 1500-an élnek. A lakosság csökkenése megállt és stagnáló képet mutat. Foglalkoztatási gondok a helyi terme- lőszövetkezetberí különösen télen jelentkeznek. Ezt a problémát a tsz mintegy 70 embert foglalkoztató kisegítő tevékenység beindításával oldja meg. Az üzemág — a Szegedi Ruhagyárral történő kooperációban — az idén indul be. A községben az elmúlt tervidőszakban 36 lakás épült fel. A VII. ötéves terv 30— 35 lakás építését tartalmazza. Jelenleg a falu valameny- nyi utcájában van vezetékes ivóvízrendszer. A községi vízmű részére a vizet két kút biztosítja, melyek napi kapacitása duplája a községi igényeknek. Kamut ebben a tervidőszakban bekapcsolódik a Békéscsaba és Környéke Regionális Vízműrendszerbe, mely egyben vízminőség-javító beruházásként is szerepel. Csatornarendszer kiépítésére a VII. ötéves terv időszakában fedezet hiányában nem kerülhet sor. Az előző évekről áthúzódó beruházás a községi gázprogram fejlesztése. A földgázprogram első és második üteme a VI. ötéves tervidőszakban megvalósult, így a falu nyolc utcájában összesen 7,7 kilométer földgázvezeték-hálózat épült. Ez 347 lakás gázzal való ellátását teszi lehetővé. A tervek szerint a VII. ötéves terv első FELHÍVÁS! A Szeghalom és Vidéke Afész ELADÁSRA FELKÍNÁL 1 db 5 éves Barkas B 1000—Thermos tehergépkocsit. Ár megegyezés szerint, érdeklődni és megtekinteni SZEGHALOM, Béke u. 11. sz. alatt lehet. Telefon: 44. éveiben befejeződik a földgázprogram. Lakossági igények alapján folytatódnak a járdaépítések és az elhasználódott útszakaszok kijavítása. A tervidőszak folyamán csak azon utcák közművesítésére lesz lehetőség, ahol ezek megvalósítására társulást alakítanak az utca lakói. A művelődési házban jelentős felújítási munkák elvégzését tervezik, melynek során bevezetik a földgázt is. A VII. ötéves tervidőszakban — figyelembe véve a községben élő egyre nagyobb számú nyugdíjast — egy 35 személyes öregek napközi otthonát létesítenek. Az építési munkálatok előreláthatólag 1987-ben kezdődnek. A községben a szolgáltatási tevékenység alapvetően megfelelő. Feltétlenül szükséges azonban a kisiparosok létszámát növelni, elsősorban kőműves-, asztalos-, autószerelő, gázszerelő, cipészszakmában. A tervidőszakban a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekből — 45 millió forint — a meglevő intézményhálózat zökkenőmentes működtetését kívánják biztosítani. Ezen túlmenően tervezik az alapellátásban meglevő hiányosságok némi pótlását. Fontos feladatnak tekintik az infrastruktúra további fejlesztését. A jelenlegi célkitűzések megvalósítása is szükségessé teszi a lakosság erőforrásainak feltárását és bevonását... H. E. ELVESZETT „Békés Megyei Temetkezési V., Békéscsaba, Partizán u. 2. 5602. Pf. 5.MNB 260-20039 AG. II. A bélyegző használata: 1986. április 5-től érvénytelen. Az idén várhatóan tovább növekszik az üdítőitalok fogyasztása. A gyártók mintegy 10 százalékkal fokozzák a termelést, amely a szénsavas üdítőkből meghaladja majd a 6,5 millió hektolitert. Várhatóan a palackozott üdítők forgalma emelkedik jobban, és csökken a szörpök iránti kereslet. A gyártók a meglévő kapacitás jobb kihasználásával biztosítják a többletet. Az idén két helyen is hozzálátnak a termelés bővítését is célzó rekonstrukcióhoz, így például a Győr Megyei Üdítőital-ipari Vállalatnál és a Nyíregyházi Nyírkémia Vállalatnál, ez azonban csak két-három év múlva érezteti hatását. A fogyasztói igényeket szénsavas üdítőkből ki tudják elégíteni a vállalatok. Az ilyen italok gyártására a hazai élelmiszeripari üzemek, számos tanácsi vállalat, az állami gazdaságok, az erdei termékeket feldolgozó üzemek és az áfészek az elmúlt tíz évben jól berendezkedtek. Ez idő alatt több mipt négyszeresére emelkedett a szénsavas üdítők fogyasztása, amely tavaly fejenként elérte az 58 litert. Äz összes fogyasztáson belül az idén 4-5 százalékkal növekszik a palackozott, üdítők aránya, a szénsavas italoknak már a kétharmada kerül így az üzletekbe. Több mint 200 ezren vásároltak a Keravill-üzletekben az elmúlt néhány hét alatt olyan háztartási gépeket és híradás- technikai cikkeket, amelyek a vállalat boltjaiban március 17 óta tíz százalékos előleg befizetése mellett OTP-hitelre beszerezhetők. A Keravill az OTP-vel kötött szerződés alapján a 20 százalékos küíönbözetet — mivel az általános áruvásárlási hitelfeltételek 30 százalékot szabnak meg — megelőlegezi a takarék- pénztárnak. Jelenleg mintegy 15-féle háztartási berendezés — egyes moAz elmúlt években a termékösszetétel is jelentősen módosult: korábban túlsúlyban voltak a külföldi eredetű italok — a kóla, a citrusfélék stb. —, újabban viszont mind keresettebbek a hazai gyümölcsitalok, ezek aránya már 30 százalékot tesz ki. Nemcsak a hazai üdítők fogyasztásának emelkedése örvendetes, hanem az is, hogy növekszik az energiaszegény, diabetikus üdítők aránya. Ezek gyártását szintén növelte az ipar; 1984-ben 64 ezer, 1985-ben 110 ezer hektolitert állítottak elő belőlük. Hazánkban jelenleg 45 üzemben gyártanak üdítőt. A legtöbbet — az üdítőitalok negyedét a szeszipari vállalatok készítik. A tanácsi üzemek közül a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat, valamint a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat termelése jelentős, s a söripar részesedése is számottevő; a Borsodi, a Pannónia és a Nagykanizsai Sörgyár is előállít üdítőket. Az állami gazdaságok szintén foglalkoznak gyártásukkal, az idén 25 százalékkal több italt adnak a tavalyinál. Az üdítőital-gyártó gépsorokat és berendezéseket az elmúlt hónapokban karbantartották és felújítottták, hogy megfelelve a nagyobb igényeknek a nyári üdülési szezonban folyamatosan dolgozhassanak. sőgépek, elektromos vízmelegítő, frissítő —, valamint néhány fajta lemezjátszó és kerékpár kapható a kedvezményes kölcsön igénybe vételével. A Keravill az akciót hosszabb időre tervezi, de a tíz százalékos . előleggel vásárolható árucikkek körét a készletek alakulásától függően folyamatosan változtatja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a vállalatnak, mind pedig a vásárlóknak kedvező ez a lehetőség, az akcióba eddig bevont árukból ugyanis kétszer annyi kelt el, mint a múlt év azonos időszakában. II kemény tojás Lassan megtelik a kupé. Utolsónak egy katona érkezik. Leteszi két tömött táskáját, ellenőrzi a helyjegyét, köszön, és befurakszik az ablaknál ásító egyetlen üres helyre. A tizedes — vélhetően eltávozásról indul vissza — jó termetes fiatalember, amolyan tenyeres-talpas. Leül és beékelődik az ablak és az utastársak közé. Körbehordozza tekintetét a fülkében és szeme megállapodik a vele szemben olvasó fiatal lányon. A vonat nekilódul, mi pedig összerázódunk... A tizedes kicsomagol: kockás konyharuhában nagy tepertős pogácsák, sonkaszeletek, disznótoros sült oldalassal, savanyúuborka és kenyér. Tenyerére emeli a „kirakatot” és illendően körbekínálja a kupét. Aki vett, annak jó étvágyat kíván, aki nem, azt unszolja: „Vegyen hát, ne szégyellje, csak úgy, mint otthon!” ,Eszik a kupé, ám több kínálás nem érkezik, mert a katona közben szóba elegyedett a bájos diáklánnyal, aki épp a tizedes pogácsáját majszolja. „Na, még egy katonát!” — traktálja a fiú, s szel egyet a sült kolbászból. A lány szabadkozik egy darabig, aztán enged a csábításnak. Talán szégyelli a többiek előtt a hangos kínálást. „Van itt még retek is, meg újhagyma!” — nyúl a katona a szatyor aljába, s máris a lány orra alá tolja a primőröket... Rohan a vonat, s a diáklány egyre kedvetlenebbül, sőt kényszeredettebben tömi magába a falatokat. „Házi bor!" — emeli fel a mutatóujját a jólelkű baka és már nyújtja is a zöld csatos üveget. A lány elfogadja, ám láthatóan kezd betelni a pohár. Szájához emeli az üveget, kortyol kettőt-hármat. A tizedes biztatja: „Evés közben jön meg a szomjúság!” — és visszatolja a flaskát. A vagon zökken egyet a váltón és a vörös bor a lány ruhájára csurran. A katona máris intézkedik — zsebkendőjével tisztogatja a piros foltossá vált ruhát. A kupé mosolyog, a lány segítségért könyörög szemeivel. A tizedes elővesz egy tábla mogyorós csokit, kettétöri és felét kiengesztelésül útitársnőjének kínálja, aki kissé megenyhülve rágcsálja a már némiképp megolvadt édességet. Pest alatt zakatol a vonat. A kupé figyel. „No, van itt még két kemény tojás! Együk meg!” — ajánlja a kövér katona és az egyiket a lány ölébe ejti. A lány összevonja szemöldökét, felpattan az ülésről és a tizedes fejéhez vágja a kemény tojást. „Nem kell a tojásod, te hülye “dagadt!” — s kirohan a fülkéből... „Hogy milyen emberek vannak?!" — fordul hozzám a katona és felém nyújtja az épen maradt kemény tojását... — oké — Háztartási készülékek
