Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
1986. április 9., szerda ■KTClUJl-fíTd II Varsói Szerződés tagállamainak felhívása (Folytatás az 1. oldalról) Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státuszának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő gáranciá- kat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üd- vözlik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai » reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben részt vevő államoknak — két- vagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Udvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszín- téri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelésének céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve e fegyverek taktikaiműszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép-Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyverkészleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott tapasztalatokat, a Helsinki Záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az össz-európai folyamat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton." Mihail Gorbacsov látogatása Togliattiban Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden találkozott a volgai autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozókollektíváinak képviselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alkalomból mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: A mostani találkozó célja az SZKP XXVII. kongresszusáról megkezdett párbeszéd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történelmi jelentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásaitAz SZKP XXVII. kongresszusán — folytatta — összegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelőerőkben, szociális és szellemi vonatkozásban. A Szovjetunió katonai—hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehetőségeit egy nukleáris háború kirobbantására. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utóbbi években észrevehető lemaradás mutatkozott a gazdasági fejlődésben. Vonatkozik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a hatékonysági mutatókra és a műszaki—tudományos haladás eredményeinek lassú átvételére. A pártot és a népet aggodalommal töltötték el az elosztás területén mutatkozó kedvezőtlen folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyen- lősdi mutatkozott a bérezésben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemeltek. Márpedig ez tűrhetetlen a szocialista társadalomban, nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi megfontolásokból is. Mihail Gorbacsov a kongresszusi határozatok megvalósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszögezte: az elkövetkező 15 évben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjet hatalom majd 70 éves fennállása alatt termelt. A társadalmi-műszaki fejlesztés terén a feladat a termelési potenciál megkétszerezése, a termelékenység két és félszeres növelése, hogy ezen az alapon lehessen magasabb szintre emelni a nép jólétét, a jelenleginél kétszerte több erőforrást irányítva erre a területre. A szónok ezután kifejtette, hogy mindenekelőtt a munkastílus és munkamódszer, a gondolkodás és a szervezés átalakítására van szüks6§ Az SZKP KB főtitkára kiemelte az irányítási és a gazdálkodási módszerek gyökeres reformjának végrehajtásával összefüggő kérdések fontosságát, kitért az Ural- mas kollektívája által elért eredményekre, a meglevő hiányosságokra, majd kijelentette: a gépgyártásban és más ágazatokban fellelhető negatív irányzatok azzal függenek össze, hogy nem mindenhol törekednek a legkorszerűbb technika meghonosítására, hanem gyakran megelégednek a már meglevő gépek apró-cseprő javítgatásával. A szocializmus fölényének nemcsak a politikai rendszerben, hanem a gazdasági eredményekben, az élen járó technológiában és a kiváló minőségek előállításában is meg kell mutatkoznia. A hiányosságok éles bírálatának célja — mondotta a szónok — nem az, hogy lekicsinyeljük a gépgyártásban, a könnyűiparban, a rádióelektronikában és más területen elért hatalmas eredményeket. Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírálat kérdéséről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget ért a kongresszus, „kibírálták” magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számunkra a bírálat és az önbírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálatnak állandó helyet kell biztosítani a társadalom életében. Mindent bírálni kell, ami zavarja a haladást, a fejlődés meggyorsítását. Nem szabad el- nézőnek lenni a hibákkal és a fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírálat és az önbírálat egyfajta divatjelenséggé váljék. Sajnos, van, ahol ilyesmi történik: beismernek minden hiányosságot, ám a dolgok a régi módon mennek. Ezt nem szabad megengedni. A bírálat és az önbírálat cselekvést követel, s ha a hibák beismerése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség, s a szavakat nem követik a tettek — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásosságát, és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modern világunk problémáinak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és q haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempóntból ellentétes rendszerrel, s s béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól, és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — De mi a helyzet Nyugaton, hiszen tőlük is közvetlenül függ a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nemzetközi légkör javítása. Hogyan viselkedtek Genf után? Milyen irányvonalat követnek? Először is, nem kaptunk' kielégítő választ január 15-i nyilatkozatunkra. Az pedig, amit elküldték nekünk, kibúvás a dolog lényege alól, kísérlet arra, hogy elégedjünk meg félmegoldásokkal, ködös ígérgetésekkel. — Hány éve állítják, hogy az oroszokban nem lehet bízni, mert nem engedik meg a helyszíni ellenőrzést! Beleegyeztünk a helyszíni ellenőrzésbe. Válaszul Reagan elnök azt javasolja, hogy ne az atomrobbantások betiltását, hanem az atomfegyverek tökéletesítésének eljárását „ellenőrizzük”. Mi természetesen ezzel nem értettünk egyet. Ügy tűnik, hogy az egyetlen, ami Géniből megmaradt az amerikai kormányzatban, az csak az új találkozó az Egyesült Államok elnöke és az SZKP KB főtitkára között. Még egyszer kijelentem: a találkozó mellett vagyok, azt semmilyen előfeltételhez nem kötjük. Azt szeretnénk, hogy abban az értelemben kerüljön rá sor, ahogyan az elnökkel megállapodtunk, nevezetesen, hogy előbbre lépjünk és a találkozó gyakorlati eredményeket hozzon a fegyverkezési hajsza beszüntetésében. — És még egyet: akkor kerülhet sor rá, ha fennmarad, ha újjászületik Genf légköre. — Mint a Központi Bizottsághoz érkező számos levélből látható, nem kevés ember aggódik: nem történhet-e meg, hogy a békeszólamok és a meddő tárgyalások fedezéke mögött a Nyugat annyira előreszalad a fegyverkezésben, hogy nem marad időnk erre reagálni? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A szavak és a tettek közötti különbséget mi jól látjuk. A Szovjetunió politikáját a reális tényezők számításba vételével folytatja. Nem engedjük, hogy váratlan meglepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben bebizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihívásra. Ha szükséges, megfelelően tud válaszolni ez alkalommal is. — A kongresszuson meghatároztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen lehetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű barátaink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek vagyunk, s ez a felelősség közös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fontos körülmény, hogy a békepolitikát közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a béke érdekében tett elvi lépéseinket — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majd végezetül kijelentette: sohasem szabad elfelejteni, hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, népgazdaságunk fejlesztése, a szovjet állam szellemi és erkölcsi erejének növelése. Elmaradt atomrobbantás Nem hajtották végre az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre tervezett földalatti nukleáris kísérleti robbantást. A hírt Washingtonban közölte az energiaügyi minisztérium egyik tisztségviselője. Indoklást nem fűzött hozzá, és azt sem mondta meg, hogy végleg letettek-e a robbantás tervéről, vagy csak halasztásról van szó. A hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a kísérletet azon a napon fújták le, amikor Reagan elnök találkozott Anatolij Dobrinyinnal, a Szovjetunió távozó nagykövetével. Reagan—Dobrinyin találkozó Az előre jelzett 15 perc helyett egy óra 15 percig tartott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai elnök és Anatolij Dobrinyin találkozója. Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresszusán a Központi Bizottság titkárává választottak, csaknem negyed századon át volt a Szovjetunió washingtoni nagykövete és ebben a minőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai fél közlése szerint a szívélyes hangulatú megbeszélésen áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét, időszerű kérdéseit, beleértve a csúcstalálkozó előkészítését is. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország vezetőinek közvetlen, személyes találkozója igen fontos, időpontról azonban nem született megállapodás. Azt azonban bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter várhatóan május közepén Washingtonba látogat, hogy amerikai kollégájával, George Shultz-cal megkezdje a találkozó előkészítését. Shultz egy későbbi időpontban Moszkvába utazik az előkészítő munka befejezésére. Amerikai részről azt mondották, hogy a csúcstalálkozó elé egyik fél sem szab feltételeket. Korábban Washington álláspontja az volt, hogy a Szovjetunió „feltételt” szabott Reagan és Gorbacsov újabb találkozója elé, amikor a szovjet vezető az SZKP kongresszusán kijelentette: a csúcstalálkozón érdemi előrelépést kell tenni a fontos nemzetközi kérdések, így a leszerelés egyes kérdései megoldására. Anatolij Dobrinyin átadta Reagan elnöknek azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov küldött az amerikai államfőnek. Ez értékelte a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét és rámutatott, milyen lépések szükségesek azok javítása érdekében. Jerzy Urban sajtóértekezlete Elhalasztották a lengyel külügyminiszter e hó végére tervezett nagy-britanniai hivatalos látogatását, mivel a brit fél diszkriminatív módon csökkenteni akarta a látogatás rangját. Mint Jerzy Urban kormányszóvivő keddi sajtóértekezletén közölte, Marian Orzechowskit Londonban nem akarták ugyanolyan magas szintű fogadtatásban részesíteni, mint amilyenben Sir Geoffrey Howe brit külügyminisztert részesítették tavaly áprilisban Varsóban. A brit diplomácia vezetőjét ugyanis — éppen brit kezdeményezésre — fogadta a lengyel államtanács elnöke és a kormányfő. Lengyelország a kapcsolatok fejlesztésére törekszik Nagy-Britan- niával, de csakis a kölcsönösség, a kölcsönös előnyök alapján — szögezte le Jerzy Urban. Szerdán tárgyalások kezdődnek Varsóban a nyugati kereskedelmi bankokkal szemben fennálló lengyel adósságok átütemezéséről — jelentette be a kormányszóvivő. Jerzy Urban kedden nem zárta ki annak lehetőségét, hogy találkozóra kerül sor Wojciech Jaruzelski államfő és Jozef Glemp bíboros, lengyel prímás között. A prímás közelmúltban tartott sajtóértekezletén immár másodízben adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a megbeszélésre sor kerül. Kadhafi kizárása a diplomáciai életből A hét végi nyugat-berlini merénylet nyomán az Egyesült Államok ismét azt követeli az NSZK-tól, hogy csatlakozzék a Líbia ellen korábban elrendelt amerikai „büntető intézkedésekhez”. Bonni kormánykörökben azonban emlékeztetnek a tényre: nincs bizonyíték arra, hogy Líbiának köze lett volna a múlt szombaton Nyugat-Berlinben végrehajtott pokolgépes robbantáshoz. Richard Burt, az Egyesült Államok NSZK-beli nagykövete, akit jelentéstételre hazarendeltek, egy tévényilatkozatban felszólította Washington szövetségeseit: „zárják ki Kadhafi líbiai vezetőt a diplomáciai életből”- Búrt szerint „világos jelek" utalnak arra, hogy Líbiának része volt a sok amerikai katona által látogatott nyugat-berlini diszkóban elkövetett merényletben. Nyugatnémet részről egyelőre nem tettek eleget annak az amerikai követelésnek, hogy drasztikusan csökkent- - sék Líbia bonni nagykövetségének létszámát. Hoztak azonban bizonyos „elővigyázatossági intézkedéseket” — közölte egy bonni kormány- tisztviselő. Így fokozott éberséggel figyelik a líbiai nagykövetséget, és a szokásosnál szigorúbb ellenőrzést gyakorolnak a nyugatnémet határőrség szervei.