Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

1986. április 8., kedd jgHiHHJíTd Már Orsi is öltöget Szakkörvezető Mezőkovácsházán és másutt Az a különös érzés kerí­tett hatalmába, mintha már találkoztam volna a mező- kovácsházi Balda Mihályné- val, mikor nemrég otthoná­ban felkerestem, s beszél­gettem vele. Még a kézi­munkák is, melyek ámulat­ba ejtik a belépőt... Mint­ha már láttam volna őket. Egyszer, vagy talán több­ször is? Aztán lassan rá­jöttem a rejtély nyitjára: több hímzőasszonynál jár­tam már, s lelkes odaadá­suk, sőt, alázatuk a népi hagyományok, egy-egy táj­egység gazdag motívumvilá­ga iránt, valahogy — tulaj­donságaikban — egyformá­vá teszi őket.- Már az első, még csak próbálkozó öltö- getés csodával ért fel szá­mukra. Hangjuk — csak úgy, mint Baldánéé — szin­te átváltozik, ahogy erről beszélnek: — Még harmadik osztá­lyos gyerek voltam, mikor az iskolában erre tanítot­tak. Később, felnőtt fejjel folytattam, dr. Szabó Imré- né szakkörvezető irányítá­sával. Mikor a lányaim fel­nőttek, s futotta az időm- ből, magam is elvégeztem a szakkörvezetői tanfolyamot. Mondhatnánk, ez még nem minden, hiszen köztudott, hogy sokan részt vesznek az effajta képzéseken, ám tu­dásukat nem adják to­vább .. . Hogy mi az oka? Talán a csekélyke tisztelet­díj — ha van egyáltalán —, Vagy az emberekkel való tö­rődés gondja-baja. Vagy csak egyszerűen az időhi­ány? Mindenesetre egy biz­tos, azok állnak manapság e lelkes alkotóközösségek — a díszítőművészeti szakkö­rök — élére, akik a legel- szántabbak, a legelhivatot- tabbak a tárgyi népművé­szet iránt. S számukra ez a legfontosabb, mi több, egész életvitelüket áthatja ez a tevékenység. Balda Mihály, aki eddig csendben hallgatta beszél­getésünket, mintha csak ezt akarná alátámasztani, sze­líd zsörtölődésbe kezd: — Itt kérem még az ágy­neműtartó is fonállal van tele. Ha - van egy szabad perce, máris csinálja a fel­fordulást. Tervez, hímez .. . Én meg járok bevásárolni, hogy ezzel is segítsek a há­zi munkában. Persze, nem mondom, nekem is van kedvenc időtöltésem. Sak­kozók, amíg ő a szakkörbe jár. Így nem unom el ma­gam ... A szobát a frissen főtt fekete kávé kellemes illata tölti be. Folytatjuk a be­szélgetést, mert e témából a ház asszonya soha nem fogy ki. Mint kiderül, a Megyei Művelődési Központ tanul­mányútjaira, továbbképzé­sekre is eljár ... — öt esztendeje a Bala­tonalmádiban évente meg­rendezésre kerülő egyhetes tanfolyamokra is meghívót kapok. Hogy ott mennyi se­gítséget kapunk, azt el sem tudom mondani! Nincs is talán olyan megye még egy. mint a mienk, ahonnan öt embert hívnak meg évről évre. Ez valahol elismerése is az itt folyó munkának­A hajdan készült szűcs- ködmönök motívumait dol­gozza fel legszívesebben. Hot térítőkre, hol viseleti darabokra álmodja át e színpompás világ csodáit, a szakkör asszonyai pedig nagy odaadással varrják ki a Baldáné tervezte kézi­munka-költeményeket. — Szeretek tervezni, még akkor is, ha ez nagy fele­lősséggel járó munka. Vi­gyáznunk kell a motívum­kincs eredetiségére, a szí­nekre, nehogy kárba men­jen a sok idő, a munka, amelyet az asszonyok bele­ölnek. Lám! Megint egy közös vonás, amiért Baldánét csak­nem ismerősként üdvözöl­tem az imént: tudományát szeretné minél több ember­re átruházni. Nem kell nagy matematikusnak len­ni. hogy kiszámoljuk: a me­zőkovácsházi, a bánkúti és a végegyházi szakkörben félszáz lányt, asszonyt sike­rült „beoltania” a népmű­vészet szeretetével. Mind­ehhez még azt is hozzáte­hetjük, hogy Végegyházán vagy húsz gyerek keze alatt pyílnak hétről hétre a színpompás fonalvirágok ... — Szeretem ezeket a gye­rekeket! Már negyedik osz­tályban jönnek, s nyolcadi­kig abba se hagyják. Sőt, két volt szakköri tagom — az egyik gimnazista, a má­sik szakmunkásképzős — alapképzésre készülődik, úgy megkedvelte ezt a dol­got. Látja! Már nyugodt le­hetek, lesz, aki átvegye tő­lem a szakkörök vezeté­sét... Persze, arról szó sincs, hogy Balda Mihályné a kö­zeljövőben abba szeretné hagyni e közösségek irányí­tását. Sőt. Tele van tervek­kel, elképzelésekkel. Pályá­zatokról, sikerekről beszél, melyeket egyénileg s még inkább az általa vezetett szakkörökkel ért el. Az ed­digi eredmények köteleznek is, a mezőkovácsházi mun­kák csak ennél jobbak le­hetnek, rosszabbak soha ... — Csak lenne több időm. mennyit kellene szőnöm is .. . De hát leköt a szak­köri foglalkozásokra való készülés, és ott- a család, az unokák is. Orsi még csak tízéves, de már olyan ügye­sen öltöget, mint a na­gyok ... Még megcsodálom mun­káit, külön figyelmet szen­telve a z Alsó-Tisza-vidéki szálán varrottra — mert az a kedvence —, aztán már tényleg jó ismerősökként búcsúzunk... Nagy Agnes kezések sajátosan magyar ízei, hangulatai is megjelen­nek. Ilyen a Lakodalom ci­gányzenekarra című képe, mely a kiállítás legjobb da­rabja. A szülőház képe Ja- minában, posztyenási homlok­zatával, a buja zöld gyeppel: az emlékek elevenségét mu­tatja. Búbos kemencés képé­nek bensőséges melegéből azt sejtjük, hogy a művész most is ott tanyázik. A családta­gok portréi az idő távlatában is erősen hatnak. Pribojszki Zsófia művésze­te a hazai és: a flamand táj kétféle szellemének találko­zása, és sikeres összeolvadá­sa. Nézzük meg, miképpen tudja összeolvasztani a ma­gyar és a flamand sajátossá­gokat? Belső mondanivalójá­nak expresszivitása által, mely színeinek bensőséges visszatartottságával jut kife­jezésre. A kifejezés a fontos számára, mely ugyan halk és sajátosan puritán, mégisi in- tenziválja megélt természeti­környezeti élményeit. Művei nem úti élmények tarka, hivalkodó jegyzetei, hanem az állandóság és a fo­lyamatosság keresése a cél­ja. Azé az utazásé, mely visz- szatér a múltba, hogy a je­lenben újra élhesse azt és folytathassa, mint érzelmi kontinuitást. Így jelenik meg a szülőföld, a szűkebb. kör­nyezet, a családtagok emlé­ke, bármerre is viszi útja, így kerül a távoli szívének közepébe, s ami szívébe rej­tőzik, talál újra otthont a tá­vollevőben. A Lakodalom című kiemel­kedő műve mellett szeret­ném megemlíteni a Kártya­vetők kisméretű képének je­lentőségét, továbbá a Szőr­més nő, a Nagymama mesél, a Kukoricafosztás, a Jenőke (7 éves fia) és a Pajta című képeket is. A kiállítás: összképe vissza­tartott, de bensőségesen meg­élt és ezért hiteles képet nyújt, ahol a múlt és jelen, a flamand és magyar hatá­sok mint élményemlékek, mint festői kifejezés harmo­nikus arányokban találkoz­nak, expresszív egyéniségé­nek halk színtörésein át. Schéner Mihály Pribojszki Zsófia kiállítása Április 2-án 16 órakor meg­nyílott Pribojszki Zsófia fes- tőműV észnő kiállítása a Bé­késcsabai Ingatlankezelő Vállalat Irányi utca 6. szám alatti székházában. A 37 mű­ből álló kollekciót meleg sza­vakkal méltatta Cs. Tóth Já­nos dr., a megyei tanács mű­vészeti főelőadója. A Békés­csabán . született művésznő hosszabb időt töltött külföl­dön házassága révén. Tanul­mányútjai döntő hatást gya­koroltak művészetére. Hosz- szabb-rövidebb ideig élt Spa­nyolországban, Franciaor­szágban és Olaszországban, valamint az NSZK-ban, Ka­nadában és az Egyesült Álla­mokban. Legnagyobb hatást azonban hosszabb belgiumi tartózkodása alatt a flamand iskola gyakorolt rá, ahol a több évszázados művészi ha­gyományok legkiemelkedőbb képviselőjének, a híres René Maes mester keze alatt ta­nult és itt érett be művésze­te. E flamand iskola egyik számunkra is jól ismert kép­viselője Adrian Brouwers (1520), kinek életteli kocsma­jelenetei a bohém, felszaba­dult embert ábrázolják, mint­egy a polgári rend előhírnö­keként. A flamand iskolára jellemző az atmoszferikusság: a tenger közelsége, a felhők állandó vonulása, az esőtől gyakran áztatott buja rétek levegője szinte lélegzik, és a napsütésben párásán káprá- zik. Az életigenlés bensősé- gei, atmoszférája, az emberi attitűdök közvetlen, intim, gyakran vidám ábrázolása Rembrandt (1606) lélekábrá­zoló és Clair Obscur művé­szetében teljesedik ki. Maes mester a nagy elő­dök tradícióit folytatja a De Leie School vezetőjeként, és igen fontosnak tartja iskolá­jában a portréfesités elsajá­tításánál a fehérrel való ala­pozást, mely átragyog a szí­neken, és még sok mesteri fogást — mint a flamand is­kola vívmányait. Pribojszki Zsófia igazán örülhet, hogy olyan híres mesternél tanulhatott, mint amilyen René Maes; nálunk jelenleg mintha megcsappan­tak volna ezek a lehetőségek. Számunkra már az első pil­lanatban feltűnnek a művész­nő képein a flamand festé­szeti sajátosságok, úgy is, mint a magyar, hagyomá­nyoktól eltérő különbözősé­gek. Munkásságában a hazai if­júkori emlékek, visszaemlé­(Képünkön a kiállító Csabai házak című festménye látható) KÉPERNYŐ Az ünnep Az ünnep mindig különös dolog, még akkor is, ha bizo­nyos sztereotípiák találhatóak a visszatérő alkalmakban. Az ünnep lélekemelő és nemesítő alkalom és lehetőség, de az ünnep olyan mozzanat is, amikor nem csupán jelenünk milyenségén töprenghetünk, hanem újrasorolhatjuk múl­tunk kiváló vagy kevésbé, illetve egyáltalán annak nem mondható mozzanatait, mert akár ilyen, akár olyan az, abban mindig van tanulság. A televízió hétvégi műsora is az ünnep jegyében szerkesztődött, de nem úgy, hogy heroi­kus pátosszal legyen teli, hanem inkább a „családias” han­gulatot akarta erősíteni, s így jött szobánkba a világ, múlt­jával, jelenével és jövőjével, felszabadulásunkra emlékez­tünk egyszerű, mindennapi és természetes módon, mert va­lahogy az eseményt leginkább ilyen módon őrizzük ma­gunkban. A változatos műsorokat néztük, s közben — le­het, hogy így meg sem fogalmazódott bennünk —, örültünk a békében való élés lehetőségének, s kontrasztként .felidé- ződött bennünk a második nagy világégés sokarcú rémsé­ge. Pénteken Alekszandr Szurin rendező filmjében a pusz­títás és a szerelem találkozásának ellentéte gondolkodtat­hatott el bennünket. A Katonadolog Száskája és Zinája egymásratalálása tele van tragikummal, amit még inkább megkeserített egy olyan életjelenség, mint a frontot csak hírből ismerő pökhendi hadnagy magatartása, avagy a se­besült és mindentől megcsömörlött másik hadnagy elkese­redettsége. Nem rendkívüli filmről van szó, de megkapó életábrázolásával, figurateremtésével mégis emlékeket te­remtő, illetve felidéző. A film rendezője és szövegkönyv­írója nem héroszokat akart teremteni, szereplői csupán egyszerű emberek voltak. Kontrasztként épp amikor, é film befejeződött, egy gomb­nyomással átkapcsolhattunk a kettes programra, ahol a Titkos birodalmi ügy című NSZK dokumentumfilmet néz­hettük, amelyet egy korabeli és egyetlen megmaradt kó­piáról készítettek Jochen Bauer rendező elképzelései sze­rint, a filmmontázs sokoldalú lehetőségeit kihasználva. Az alapfilm a Göbbels utasítására rejtett kamerákkal készí­tett felvétel volt, amely az 1944. július 20-i Hitler elleni merénylet elkövetőinek bírósági tárgyalását rögzítette. A film eredetileg Árulók a népbíróság előtt címmel propa­gandacélokat szolgált volna, de aztán felismerték, hogy az ellenkező hatást válthatná ki. Ijesztő és döbbenetes volt a diktátor és kiszolgálóinak tetteit látni, hátborzongató volt hangjukat hallani, de ugyanakkor pontos történelmi való­ságismeretünkhöz hozzátartozik az is, hogy a fanatizált né­metség között voltak többen, akik a diktátor ellen fordul­tak. Ebben a borzalmas színjátékban a magyarság számára is kijutott a pusztulásból, a borzalomból és a rémuralom­ból is. A Századunk című sorozat 12. része vasárnap este a Faragho-delegáció előkészítésével foglalkozott, amely hátterében az 1944-es magyar fegyverszüneti tárgyalások lehetőségeinek keresése állt. Az eseményekről jórészt ma­guk a résztvevők, a „koronatanúk” nyilatkoztak, önma­gunk megismerése szempontjából fontos, hogy az akkori történelmi események a maguk valóságában álljanak előt­tünk, s e sorozat igen kiválóan éppen ezt a célt is szol­gálja. A mester itthon Sir George Solti, azaz Solti György itthon, a maestro ha­zalátogatott, hangversenyezett, s az 1985. november 3-i ope­raházi hangversenyének részleteit most láthattuk. Nagy él­mény volt Solti György Budapesten című műsor a vasár­nap esti 1-es adásban. Ki Solti György? Világhírű magyar karmester, aki Budapesten 1912-ben született, tanulmányait a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte. Dohnányi és Kodály Zoltán tanítványa volt. Előbb zongora szakot, majd zeneszerzői tanulmányokat folytatott. 1930 és 1939 között az opera karmestere, azután Svájcba emigrált, ahol 1942-ben első díjat nyert a genfi nemzetközi zongoraversenyen. 1951-ben a salzburgi, 1952-ben az edinburghi ünnepi játé­kok dirigense. 1961 óta a londoni Covent Garden és a Los Angeles-i filharmonikusok zenekarának dirigense. A mű­sorvezető-riporter, Czigány György kérdései nyomán kiraj­zolódott az életpálya, s közben bepillantást nyerhettünk az alkotói műhely titkaiba is. Liszt, Mozart és Kodály művei­nek dirigálása és bemutatása nagy élményt jelentett a néző számára. Harasztosi F. Béla Országos néprajzi és nyelvjárási gyíijtöpályázat Ebben az évben is meg­hirdették az országos nép­rajzi és nyelvjárási gyűjtő­pályázatot. A pályamunkák csak a paraszti élet saját tapasztalatán, helyszíni gyűjtésen, illetve történeti, levéltári kutatáson alapul­hatnak, és eredeti ismeret- anyagot tartalmazhatnak. A jelentkezők olyan munkát adhatnak be, amely más pályázaton még nem vett részt, nyomtatásban nem je­lent meg. Feldolgozásra többféle néprajzi témakört ajánlanak a meghirdető szervek, így többek között: egy paraszt­család életkörülményeinek vizsgálatát; a nők helyzeté­nek megváltoztatását a fa­lusi társadalomban; a pa­raszti tárgykultúra vizsgá­latát ; a parasztkézművesség, a falusi kisiparosok múltját és fennmaradását 1945 után; a lakosság vándorlásának vizsgálatát; egy falu hagyo­mányos táplálkozásának be­mutatását; falusi és kisvá­rosi ünnepeket; a gyermek­folklór vizsgálatát. Termé­szetesen szabadon választott néprajzi témákkal is pró­bálkozhatnak a néprajzi nyelvjáráskutatással hiva­tásszerűen nem foglalkozók. A témakörajánlatban nyelv­járási kérdések is szerepel­nek. A pályázatnak felnőtt és ifjúsági része van. A pályá­zók a meghirdetett intézmé­nyektől szakmai segítséget kérhetnek. A pályamunká­kat két példányban — a nemzetiségi témakört há­romban — a Békés, Megyei Múzeumi Szervezet címére kell eljuttatni 1986. augusz­tus 25-ig. A pályázat kere­tében önálló fotópályázatot hirdetnek, melyen archív képekkel, fotó- és diasoro­zatokkal vehetnek részt az érdeklődők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents