Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

1986. április 8., kedd . Hibridkukorica-termesztés gondokkal I. Békés megye adottságai ki. válóan alkalmasak a vető­magtermesztésre. A térség­ben nagy hagyománya van a hibridkukorica-termesztés- nek. Békés megyében két vetőmag-feldolgozó üzem dolgozik, a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinátban és a Hidasháti Állami Gazda­ságban. Ezekbe szállítják a megye nagyüzemei a megter­melt mennyiség mintegy 80 százalékát, a fennmaradó egyötöd részt a környező tö­rökszentmiklósi, illetve hód­mezővásárhelyi hibridüze­mekbe viszik. Több év át­lagában a hibrid kukorica vetésterülete megyénkben 8-9 ezer hektár körül ala­kult, mindez az országos ter­mőterület csaknem 20 száza­lékát adja. Cél: a 10 ezer hektár elérése Kácsor András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője a következő­képpen fogalmaz: — Rendkívül intenzív, nagy értékű növénynek tart­juk a hibrid kukoricát. Mi­vel magas a kézimunkaerő­igénye, ezért jórészt a ház­tájiban foglalkoznak vele. A termesztés nagy figyelmet, a szigorú előírások betartását követeli meg. Kritikus hely­zetbe, mélypontra 1983—84- ben a nagy aszály idején ke­rült az ágazat. Ekkor a nem egyenletes szemképződés mi­att csak nehezen kalibrálha­tó, gyenge minőségű vetőmag termett, mindez csökkentette a jövedelmet. Míg 1982-ben sikerült el­érni a kéttonnás átlagter­mést hektáronként, addig 1983-ban megyei átlagban csak egy tonna,hektár kö­rül alakult a hozam. Tavaly már szerencsére emelkedett az átlagtermés, elértük az 1,9 tonnát. Ismeretes, hogy vetőmagimportra is szorult az ország a gyengébb termés miatt. A termelési kedv ja­vítására ösztönző intézkedé­sek születtek 1985-ben, ezek azonban nem minden eset­ben hozták meg a várt ha­tást. Mi úgy ítéljük meg, hogy Békés megyében a VII. öt­éves terv folyamán el kell érni a 10 ezer hektáros ve­tésterületet, s a termésátla­gokat 2 tonna hektár körül kell stabilizálni. A hibrid kukorica azért is érzékeny az árra, mivel jó részét a háztá­jiban, a kistermelők állítják elő. Fontos feladat a terme­lés biztonságának a növelé­se, ezért, ahol erre lehető­ség van, öntözni kell. Érré leginkább Kondoros térségé­ben nyílik lehetőség. Itt a nagyüzemek közötti jó együttműködéssel jelentős te­rület vonható öntözés alá. Kiszolgáltatott helyzetben Gyakran tapasztalható a termelőszövetkezeti vezetők körében az a nézet, mely szerint kiszolgáltatott hely­zetben vannak a hibridkuko­rica-termesztésben, mivel a hibridüzemek az állami gaz­daságok kezelésében vannak. Csukás Gyula, a Teszöv tit­kárhelyettese a következőket mondja: — Hiába próbáljuk már évek óta elérni, hogy a hib­ridüzemekkel egyeztessük a szerződéseket, eddig nem sok eredményt értünk el. A fel­tételeket a hibridüzemek dolgozzák ki, így a szerződé­sek egyes pontjai hátrányo­san érintik a termelőszövet­kezeteket. Elöljáróban sze­retném elmondani, hogy or­szágosan a szántóterület 7,8 százalékán folytatnak vető­magtermelést. Ezzel szem­ben az állami gazdaságoknál ez az arány meghaladja a 21 százalékot. Különösen a hib­rid kukoricánál jelentős az eltérés. Gyakori dolog, hogy a legnagyobb nyereséget biz­tosító kétvonalas hibrideket visszatartják a hibridüzemek, és a termelőszövetkezetek­nek csak a gyengébb, 3-4 vo­nalas hibrid vetőmagvakat adják. Míg a nyolcvanas évek elején jelentős jövedelem csapódott le a hibridüzemek­nél. addig 1983—84-ben az aszály visszavetette a ter­melést, veszteségesek lettek a hibridüzemek is. Vélemé­nyem szerint tovább rontot­ta a helyzetet az a tény, hogy az állami gazdaságok olykor a rosszabb, gyengébb minőségű talajokon is foly­tatják a hibridkukorica-ter­mesztést csak azért, hogy jö­vedelmet érjenek el. Az ilyen területeken előállított gyengébb minőségű vetőmag aztán a takarmánykukorica­termesztésben érezteti kedve' zőtlen hatását. Tavaly mintegy tíz száza­lékkal emelték ugyan az árat, ennek ellenére kihelye­zési gondokkal küzdöttek a hibridüzemek. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy az idén hasonló gondokkal ta­lálkozunk. Az is nagy prob­lémát jelent, hogy a feldol­gozás technológiája már el­avult. Ahhoz, hogy a nem­zetközi követelményeknek megfelelő, jól exportálható vetőmagot tudjunk előállíta­ni, szükség van a feldolgo­zási technológia korszerűsí­tésére. A VII. ötéves tervben vé­leményem szerint növelni kell a vetésterületet a me­gyében, sőt meg kell szilár­dítani a termelésbiztonságot. Ehhez szükség van az öntö­zés elterjesztésére. Mi szor­galmazzuk az olyan gazda­sági társulások létrehozását, amelyek közös kockázati alappal rendelkeznek, így a termelők és feldolgozók együtt sírnak, illetve nevet­nek. A kutató szemével Dr. Németh János, a Sze­gedi Gabonatermesztési Ku­tatóintézet főosztályvezetője, a téma alapos ismerője. — Ebben az évben nagy feladatra vállalkozott a ha­zai mezőgazdaság. A tervek szerint mintegy 130 ezer tonna vetőmag-kukoricát kell előállítani. Mindez vár­hatóan 50—55 ezer hektáron valósítható meg. Az előállí­tott mennyiség jelentős ré­sze tőkés, illetve szocialista exportra kerül. Nagyon fon­tos a megfelelő vetés bizto­sítása, a kiegyenlített állo­mány elérése, a gyomborí- tottság minimálisra szorítása. Sajnos, itt jegyzem meg, hogy a hibridkukorica-vetés műszaki háttere sokkal rosz- szabb, mint az árukukori­cáé. Figyelembe véve az őszi betakarításkor meglevő szá­rítókapacitást, csak a legfe- gyelmezettebb munkával: ér­hető el a kitűzött cél. Az idén több új, nagy ter­mőképességű hibrid lép be a termesztésbe, ezek egy ré­sze azonban érzékenyebb a környezeti hatásokkal szem­ben, ezért a szakemberek­o nek alaposan oda kell figyel­niük a termesztés során. Az eddiginél komolyabban kell venni a feldolgozást is, ke­rülni kell a magvak megsér­tését, hiszen mindez jelentős kiesést okoz. Ügy vélem, hogy az erők összpontosítá­sával, fegyelmezett munká­val, a kidolgozott technoló­giák maradéktalan betartá­sával megvalósíthatók az idei elképzelések. A hibridkukorica-vetőmag jól értékesíthető a külpiaco­kon, s mindez jelentősen nö­veli az ország dollárbevéte­leit. A VII. ötéves terv fo­lyamán várhatóan tovább nő az igény a magyar hibridku­korica-vetőmagvak iránt. Éppen ezért a MÉM igyek­szik javítani a vetőmagter­mesztés pozícióját, s lehető­séget ad a feldolgozóüzemek fejlesztésére. Verasztó Lajos A termesztésnek nagy a kézimunka-igénye Fotó: Fazekas László Munkában a közterület-felügyelők KÍNA — SZÁMÍTÓGÉP­RENDSZER. Kínai szakértők nagy területet behálózó, a kínai írásjelek megjelenítésé­re alkalmas szövegtovábbító számítógéprendszert építettek ki. A rendszer, amellyel a szakemberek áttörést szeret­nének véghezvinni az ország mikroszámítógép-programjá­ban, a főváros 2500 kilomé­teres körzetében oldotta meg az elektronikus szövegközlést, megteremtve a kínai irodák automatizálásának alapjait. A hálózat a szakértők sze­rint igen gazdaságosan üze­meltethető, mivel a már meg­levő telefonvonalakon keresz­tül lehet csatlakozni hozzá. EGK — FIZETÉSI NE­HÉZSÉGEK. Az Európai Kö­zösségek Bizottsága bejelen­tette, hogy a közösség kény­telen elhalasztani néhány fi­zetési kötelezettségének tel­jesítését a „pénzügyi válság” elkerülése érdekében. Az át­utalásokat nem törölték vég­legesen, mindössze „időleges” halasztásról van szó, hogy el lehessen kerülni a költség- vetésben meghatározott ki­adások túllépését. A bizott­ság a kialakult helyzetért a vártnál magasabb mezőgaz­dasági kiadásokat, a Spa­nyolország és Portugália csat­lakozása nyomán felmerült többletköltségeket és a Nagy- Britanniának nyújtandó ma­gas visszatérítést tette fele­lőssé. A MUNKÁSOK KONDÍ­CIÓJÁÉRT. A Nissan japán autókonszern amerikai üze­me 4 millió dollárt szán ar­ra, hogy fényűző rekreációs központot építsen dolgozói számára. A szabadidőköz­pontban az egészségügyi lé­tesítmények mellett röp- és kosárlabdapálya, golfpálya, teniszpálya, uszoda, aerobic­terem, kocogópálya, játékter­mek és klubhelyiségek, base- ballpálya, kondicionálóterem, asztalitenisz-, sakkterem, könyvtár gondoskodik a dol­gozók testi és lelki kondíció­jának, munkaképességének megőrzéséről. AMERIKAI IMPORTSZI- GORlTÄS. Az Egyesült Ál­lamok' több millió dollár ér­tékű árucikk importkedvez­ményét szüntette meg. Nem érkezhetnek az Egyesült Ál­lamokba ezentúl többek kö­zött dél-koreai zongorák, me­xikói sörök, tajvani varrógé­pek és kalkulátorok, hong­kongi ékszerek és játékálla­tok, argentin bőrök és tele­fonok vámkedvezménnyel. A lépés az amerikai kormány­zat indoklása szerint össz­hangban van azzal a követel­ménnyel, hogy évente felül kell vizsgálni, mely országok­ból milyen cikkekre vonat­koztatható az amerikai álta­lános preferenciarendszer. BELGIUM — TAKARÉKOS­SÁG. Szigorú takarékossági intézkedéseket jelentett he Wilfried Martens belga kor­mányfő a magas állami de­ficit mérséklése érdekében. A csomagterv elsősorban az egészségügyi és az oktatási kiadások, valamint a fizeté­sek visszafogásával számol. A tervek szerint megszünte­tik a bérek eddig alkalma­zott inflációs kiegészítését; egyedül ettől a kormány 2,6 milliárd dollár többletbevé­telt vár a következő két év­ben. Tavaly az állami költ­ségvetés mérlege 12,4 milli­árd dolláros hiánnyal zárult Belgiumban. SZOVJET—KAMBODZSAI KERESKEDELEM. Csaknem megkétszereződik 1990-re a szovjet—kambodzsai árufor­galom értéke — erről intéz­kedik a két állam képviselői által Moszkvában aláírt, öt évre szóló kereskedelmi és fizetési jegyzőkönyv. A Szov­jetunió és Kambodzsa 1985- ben mintegy 100 millió ru­bel értékben szállított egy­másnak különböző terméke­ket. Magyar vegyi cikkek A Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalat az idén csaknem 40 nemzetközi ki­állításon, vásáron és szak­mai bemutatón kínálja vi­lágszerte a magyar vegy­ipar termékeit. A hagyomá­nyos nagy nemzetközi vá­sárok közül egyebek mellett Lipcsében, Plovdivban, Brnóban és Zágrábban, va­lamint a kelet- és nyugat­európai vegyipari vállalatok rangos pozsonyi találkozóján sorakoztatja majd fel a vegyipar; vállalatok hagyo­mányos cikkeit és újdonsá­gait. A magyar vegyi ter­mékek egyik legjelentősebb vásárlójánál, a Szovjetunió­ban vyabban nemcsak a központi nagy vásárokon, hanem az egyes köztársasá­gokban megrendezett önálló kiállításokon is bemutatkoz­nak az iparág termékei. Az idén az egyik ilyen helyi rendezvény a vilniusi ma­gyar kiállítás lesz, amelyen az érdeklődők szakmai elő­adásokon közelebbről is megismerkedhetnek majd az új magyar cikkekkel. A külkereskedelmi válla­lat az idén első alkalommal több távol-keleti és délkelet­ázsiai nemzetközi kiállítá­son és szakvásáron is részt vesz. E térségek országai már eddig is számottevő vá­sárlói voltak a magyar ve­gyi cikkeknek. A külkeres­kedők reális lehetőséget lát­nak arra, hogy ezeken a vá­sárokon kapcsolataikat to­vább szélesítsék. A forga­lom fellendítésére a külke­reskedelmi vállalat az idén két irodát is nyit. Az egyi­ket Szingapúrban, a mási­kat pedig Indonéziában. Ezeket a rendezvényeket arra is felhasználják, hogy tájékozódjanak, s informál­ják a termelőket azokról a magasabb feldolgozottságú, az olajár változására kevés­bé érzékeny árukról, ame­lyek előállítását, exportját jó kilátásokkal érdemes fo­kozniuk. Ha statisztika készülne Magyarország városainak tisztaságáról — gyanítom —, Békéscsaba messze állna az előkelő helyezésektől. Szeme­tesek vagyunk — közhely —, de igaz! A múlt évben elin­dult valami... Erőfeszítés azért, hogy végre rend le­gyen házunk táján ... Egy bizonyos szemétügy­ben kerestem fel a békés­csabai közterület-felügyelet igazgatóját. Kiderült, hogy az az ügy nem tartozik hoz­zájuk. Kíváncsiságomnak kö­szönhetem, hogy végül is egy beszélgetés kapcsán bepillan­tást nyerhettem munkájuk­ba. A József Attila utcában kialakított irodahelyiségek magukon viselik még a fris­seség mázát. Nem véletlen. 1985 júliusában hívták élet­re a közterület-felügyeletet. Nyolchónapos ténykedésük eredményesnek mondható — summázta Csepregi András igazgató. A beszéd fonalát kérdéseim után az igazgató vette át, s nekem nem volt más dolgom, mint a jegyze­telés. — Bár én a városi tanács illetékeséhez küldtem azzal a problémával, amivel minket keresett meg, mégis hadd kezdjem ezzel az üggyel, mert érzésem szerint előbb- utóbb kisebb kanyarok be­iktatásával mégis hozzánk kerülhet. Tehát, adva van egy utca, abban egy 5 ton­nás konténer, amibe a kör­nyékben lakó állattartók dö­göt és állati ürüléket horda­nak— ami tilos. Nehezen hiszem el, hogy az a lakó, aki előtt a konténer áll, nem vette még észre, ne gyaníta­ná, ki vágy kik azok, akik odahordják a tiltott szeme­tet. Csak egy bejelentést kellene adnia nekünk és ak­kor már miénk az intézke­dés, a bírságolás joga. Eddi­gi tapasztalataink szerint azért nem mer szólni az ész­lelő, mert attól fél, tanúskod­nia kell valahol. Tévedés. A közterület-felügyelő úgy ál­lít be az „elkövetőhöz”, mintha ő jött volna rá a sza­bálytalanságra. A bejelentő neve titkos és az is marad. Közeli tervünkben szere­pel, hogy a rendőrséggel karöltve figyelőszolgálatot lé­tesítünk. Előbb-utóbb ho­rogra kerülnek az állati hul­ladékot és egyéb tiltott sze­metet konténerbe csempé­szők! Nyolc felügyelőnk tényke­dik a megyeszékhelyen. Ak­tívságuk jelzője talán az a szám, hogy háromezer eset­ben intézkedtek rövid fenn­állásunk óta. 1500 felhívást küldtünk szét városszerte, amiben fel­kértük az építkezőket, vált­sanak közterület-foglalást. Köztudott ugyanis, hogy az építőanyag nagy része a kis telkek mérete miatt közterü­letet foglal el. Az már nem annyira köztudott, hogy a foglalásért fizetni kell. Ha a felhívásnak valaki nem tesz eleget, azaz nem fizeti ki a négyzetméterre meg­adott díjat, akkor szabály- sértésért kell fizetnie, nem is keveset. 1-3 ezer forint a szabálysértés mértéke. Nem éri meg tehát, hogy a terü­letfoglalási díjat valaki ne fizesse ki. _ -—Ügy gondolom, nem sok az a nyolc ember, akik a megyeszékhelyet járják, hogy a város rendjére, tisztaságá­ra vigyázzanak. Talán unal­mas hallani, de nem ha­szontalan : társadalmi össze­fogásra is szükség lenne ah­hoz, hogy a tisztaság tekin­tetében eredményeket ér­jünk el. Érthetetlen például számomra, hogy az emberek miért nem veszik a fárad­ságot, hogy a lejárt buszje­gyeket, cigarettacsikkeket a kezük ügyében levő szeméttá­rolóba dobják. Fegyelmezet­len, trehány ember az, aki egy karnyújtásra levő tartó helyett a földbe tapossa a szemetet. Ha a mellette álló egyszer-kétszer rászólna, le­het, hogy hatásos lenne. — Vannak pozitív tapasz­talataink is, hadd említsek egyet. Amikor egy reggel le­esett a hó, az egyik háztu­lajdonosnak nem volt ideje munkába indulás előtt else­perni. Kiszegezett a kapuaj­tóra egy cédulát: „Janikám, nem volt időm, de délután elseprem a havat.” A fel­ügyelőnek szólt az üzenet. — Nincsenek unalmas napjaink, zajlik az élet kö­rülöttünk. Igyekszünk jól dolgozni, s igyekszünk mun­kánkba más szerveket is be­vonni. * * * Lapozgatom a szolgálati szabályzat 23 gépelt olda­lát. ami a közterület-fel­ügyelők teendőivel, jogaik­kal, kötelességeikkel foglal­kozik. Azt hiszem, minket kívülállókat csak a tények és az elért eredmények, nem a rendelkezések érdekelnek. De mégsem haszontalan, ha címszavakban felsorolom, ml mindennel foglalkoznak a közterület-felügyelők: Felügyelik a parkok, terek, utcák tisztaságát, figyelmez­tetik a szabálysértőket, hely­színbírságot alkalmaznak, feljelentéseket tesznek. Ügy tartják nem mindig megoldás a bírság kiszabása. A megelőzés, a ráhatás, a nevelés elsődleges munká­jukban, s ha nincs más meg­oldás, akkor bírságolnak ... Hiszem azt, hogy egy bi­zonyos idő után tapasztaljuk majd, hogy egy kis kollek­tíva törekvése eredménye­ként tisztább, rendezettebb lesz környezetünk, váro­sunk ... Ezt szeretnék elér­ni, hisz — ahogy az igaz­gató fogalmazott — ezért is fizetik őket! Béla Vali

Next

/
Thumbnails
Contents