Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

1986. április 29., kedd o Szakszervezeti tisztségviselők, aktivisták kitüntetése Az ünnepség szünetében dr. Varga Imre SZMT-titkár gratu­lál a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés ezüst fokozatá­hoz Budás Gábornak, aki a Hidasháti Állami Gazdaság asz­talosa, főbizalmi Fotó: Kovács Erzsébet A szakszervezeti munká­ban élenjáró tisztségviselő­ket, aktívákat tüntettek ki április 28-án, tegnap azon az ünnepségen, amelyet má­jus 1. alkalmából rendezett a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa az iparági, ágazati szakszervezetekkel közösen Békéscsabán, az if­júsági és úttörőházban. A résztvevőket köszöntő mű­sor után dr. Varga Imre, az SZMT titkára üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Lovász Matildot, a megyei pártbizottság titkárát és Szabó Bélát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. A rendezvényen Gácsi Pé­ter, az SZMT tagja, a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Megemlékezett a munka ünnepéről, felidézte azt az utat, amelyet hazánk a felszabadulás óta eltelt 41 év alatt tett meg. Mindig fontos volt a jó munka, de talán soha annyira, mint napjainkban — hangsúlyoz­ta az előadó, majd kitért ar­ra, hogy a jelenlegi, nem könnyű gazdasági helyzet­ben nehezebbé, felelősség­teljesebbé vált a szakszerve­zeti mozgalomban dolgozók munkája is. A mozgalmi munkában élenjáró szakszervezeti tiszt­ségviselők, aktívák kitünte­tésére került sor ezután. Az iparági, ágazati szakszerve­zetek központi vezetőségei által rendezett országos, il­letve a tegnapi megyei ün­nepségen a Békés megyei­ek közül tizenheten vehet­ték át a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés arany, tizenkilencen a „Szakszerve­zeti Munkáért” kitüntetés ezüst fokozatát. A „Szak- szervezeti Munkáért” okle­véllel 156 tisztségviselőt, ak­tívát tüntettek ki, a „Szak- szervezeti Munkáért” pla­kettet tizenhármán, ágazati elnökségi oklevelet pedig ti­zenheten vehettek át. A me­gyei ünnepségen a kitünteté­seket Nagy István, az SZMT elnöke, valamint az egyes iparági, ágazati megyei szak- szervezeti titkárok nyújtották át. Magyar—afgán barátsági gyűlés Magyar—afgán barátsági gyűlést rendezett tegnap Száj ólban az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az afgán forradalom nyolcadik évfor­dulója alkalmából a Haza­fias Népfront Szolnok Me­gyei Bizottsága. Részt vett a demonstráción Jeelani Bakh- tari, Afganisztán budapesti nagykövete és Harmati Sán­dor, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke. Sándor László, a Hazafi­as Népfront Szolnok Megyei Bizottságának titkára, a gyűlés szónoka az Afganisz­tánban nyolc évvel ezelőtt végbement nemzeti demok­ratikus forradalom jelentő­ségét méltatta. A magyar nép, mint hangsúlyozta, már akkor szolidaritást vállalt, s erejéhez mérten azóta is tá­mogatja a délnyugat-ázsiai ország népének küzdelmét boldogulásáért, függetlensé­géért. Jeelani Bakhtari fel­szólalásában hazája dolgo­zóinak baráti üdvözletét, jó­kívánságait tolmácsolta, s köszönetét mondott a ma­gyar nép testvéri szolidari­tásáért. A nagygyűlés kulturális műsorral zárult. A társadalmi reformokról — népművelőknek A Békés Megyei Művelő­dési Központ minden évben legalább két alkalommal a főhivatású népművelőknek egy-egy napos továbbképzést rendez, amelyen — többek között — a szakma idősze­rű kérdéseiről is tájékoztat­ja a meghívott szakembere­ket, köztük a helyi tanácsok közművelődési felügyelőit is. Legutóbb tegnap, hétfőn délelőtt a békéscsabai tég­lagyári művelődési házban tartották meg ezt a hagyo­mányos továbbképzési al­kalmat. Nem utolsósorban azért is, mivel a megyei művelődési központ termé­szet- és társadalomtudomá­nyi részlege május közepén — közismert helyhiány mi­att — ide költözik. Először Pál Miklósné, az MMK igazgatóhelyettese tartott olyan jellegű tájékoz­tatást, amelyre megyénk népművelői már régen vár­tak. Mint arról korábban hírt adtunk, február köze­pén a Magyar Népművelők Egyesülete megyei területi szervezetének vezetősége tűzte napirendjére megyénk népművelőinek bér- és jö­vedelmi helyzetét. Az akkor elfogadott, majd a megyei tanács művelődési osztályá­hoz eljuttatott, az elmúlt tíz év nem éppen a fejlődést bizonyító, körzetekre és te­lepülésekre lebontott adatait tartalmazó jelentést ismer­tette az MMK igazgatóhe­lyettese. Csak megyénk ér­telmiségi rétegét számítva annak utolsó „helyezettje” az a 173 népművelő, akiknek havi bére még a pedagógu­sokénál is több mint ezer forinttal kevesebb ... A továbbképzési nap má­sodik részének programja is az előbbihez illő volt. Var­ga Csaba, az írószövetség titkára Helyi kultúra, helyi reformok címmel tartott nagy vitát kiváltó előadást. Ebben — többek között — társadalmi-gazdasági meg­újulásunk lehetőségeit ele­mezte; külön hangsúlyozva: a kultúra ma már életminő­séget jelent, amelynek fej­lesztése nélkül a gazdasági megújulás sem képzelhető el. N. L. * * * A mezőgazdasági nagyüze­mek közül ezúttal három tsz-t: a Csanádapácai Szé­chenyi, a Gerendási Munká­csy és az Orosházi Béke Termelőszövetkezetet keres­tük meg a kérdéssel: mi új­ság, hogyan haladnak a ve­téssel? Csanádapáca, Széchenyi Tsz, Benkő Lajos növény- termesztési főagronómus: Ezzel túl is vagyunk a ve­tés nagyján, egy kis zöld­borsó, vetőmag-napraforgó és szudáni fű van még hát­ra. Gondunk a növényvédő szerekkel volt, a vegyszerek egy részét nem kaptuk meg időben, és a tervezett rovar­ölő szerek helyett másféle, drágább szereket tudtunk beszerezni. A békéscsabai Agroker mindent elkövetett, hogy segítségünkre legyen, s végül is nekik köszönhetően az utolsó pillanatban jutot­tunk a cukorrépához szüksé­ges növényvédő szerhez. T. I. — Az elmúlt hét végén befejeztük az 1700 hektár közös kukorica vetését. Áp­rilis 16—17-én kezdtük a munkát, és sikerült jól elő­készített talajba kijuttatni a vetőmagot. A mai napon, hétfőn kezdtük meg a para­Vetik a kukoricát a Gyomaendrődi Béke Tsz-ben Fotó: Fazekas László Jól halad a kukoricavetés megyénkben A tavalyinál 5 százalék­kal nagyobb területen, ösz- szesen 110 ezer hektáron vetnek kukoricát az idén megyénk mezőgazdasági nagyüzemei, s emellett 14 ezer hektár silókukorica ve­tésére is sor kerül. Hol tar­tanak a munkákkal? — ezt kérdeztük tegnap délelőtt Hankó Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­helyettesétől. Tájékoztatása szerint a hűvös idő múltá­val nagy erőkkel láttak munkához a határban, és április közepétől a hét ele­jéig a tervezett terület 60 százalékán került a földbe a vetőmag. A munka a belvíz miatt egyes gazdaságokban elhúzódik, ahol viszont sem­mi nem hátráltatja a ve­tést, és megfelelően felké­szültek, ott 10—12 nap alatt kijuttatják a vetőmagot. dicsompalánta kiültetését 40 hektáron, majd a tíz hektár paprika következik. Gerendás, Munkácsy Tsz, Kiss László elnök: — Tavaly 1184, most 1250 hektár a közös kukorica, és április 29-re, kedd délre be­fejezzük a vetést. Mindent megtettünk a jó termésért; sikerült jól előkészíteni a magágyat, megkaptuk és ki­juttattuk a szükséges nö­vényvédő szereket, műtrá­gyákat, és megfelelő fajta­összetételű vetőmagot sze­reztünk be. Most az időjárá­son a sor, várjuk az esőt. Orosháza, Béke Tsz, Csiz­madia Ferenc növényter­mesztési ágazatvezető és Bokor Béla növényvédelmi agronómus: — A vasárnapi napon be­fejeztük az 1124 hektár ku­korica vetését. A munkát április 21-én kezdtük, s két műszakban mentek a gépek. fl szakszervezetek részvétele a tervezésben ■ j^nden alkalommal jelentősek azok a témák, amelyek a JÜVmegyei tanács elé kerülnek. A megye fejlődéstörténetét MfF meghatározó, ezen keresztül a lakosság életkörülmé­nyeit jelentősen befolyásoló döntéseknek azonban kiemelt jelentősége van. így volt ez a legutóbbi megyei tanácsülésen is. Ezen olyan jelentős dokumentumokat vitattak meg és döntöttek, mint a megye VII. ötéves terve, ennek részeként a lakásellátás és közoktatás társadalmi-gazdasági program­ja — és a megye hosszú távú terület- és településfejleszté­sének feladatai. E témákban több mint kétéves előkészítő munka folyt. A tanácsok munkájának lényegéből fakadóan is, valamint a tervezés társadalmasítása követelményeinek megfelelően ez a tevékenység nem maradt szűk szakmai berkekben, ebben részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek, ezen keresz­tül a lakosság széles rétegei is. Felvethető, hogy korábban nem így volt? De igen- Csak­hogy a jelenlegi középtávú és hosszú távú tervezés fel­adatait a tanácsi gazdaságirányítási rendszernek továbbfej­lesztésével együtt a helyi tanácsi önállóság növekedését, a kétszakaszos tervezés követelményeit figyelembe véve kel­lett elvégezni. A tervező munka eredményeként olyan új elemeket kellett megismertetni, elfogadtatni, és ezek támo­gatására megnyerni a szakszervezeti tagságot, a lakosságot, a fiatalokat, mint az egységes pénzalap — ezen belül az érdekeltségi bevételek rendszere, a normatív fejlesztés biz­tosítása (fejkvóta), vagy a céltámogatások rendszere. A területpolitikai, településfejlesztési feladatokra való mozgósításnak is alapvető feltétele, hogy mindazok, akikre számítunk ebben a feladatban, a legszélesebb körben mond­janak előzetes véleményt az elképzelésekről. Különösen a település-fejlesztési hozzájárulás bevezetése bizonyította, hogy csak a lakossággal egyeztetett, általuk is elfogadott célok szá­míthatnak erkölcsi és anyagi támogatásra. Az elmúlt ötéves tervben is gyakorlat volt, hogy a tanács a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságával, a KISZ MB-vel, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsával kötött testületi együttműködési megállapodás alapján minden fon­tos kérdésben egyeztetett, illetve véleményt kért a döntések kialakításához. így történt ez a VII. ötéves terv és a hosszú távú terület- és településfejlesztés feladatainak előkészíté­sével is. Ez alapján kerültek megvitatásra a megyei tanács tisztségviselőinek előterjesztésében az említett feladatok koncepciói, illetve a tervezés második szakaszában a dön­tés előkészítésénél a tervek. A szakszervezetek, a HNF és a KISZ is állásfoglalásban fogalmazta meg az általuk képvi­selt szervezet, illetve a lakosság véleményére épített meg­ítéléseket, az igényeket. Ezzel együtt a végrehajtás támoga­tásáról biztosították a tervező szerveket és a testületeket. Az állásfoglalások figyelembe vették és érvényesítették a megyei pártértekezleten a területfejlesztés, településfejlesz­tés, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében meg­fogalmazott feladatokat­A Szakszervezetek Megyei Tanácsa véleményezte Békés megye VII. ötéves tervkoncepcióját, illetve a VII. ötéves tervi szabályozó rendszert, valamint a múlt heti tanács­ülés elé került tervet és a hosszú távú terület- és tele­pülésfejlesztés feladatait is. Az SZMT ülését széles körű társadalmi viták előzték meg. A településeken a szakmaközi bizottságok az üzemek szakszervezeti tisztségviselőivel, több esetben a szakszervezeti bizottságok a tagsággal vitatták meg a tervkoncepcióban megfogalmazott elképzeléseket. Egyes esetekben a HNF helyi szerveivel együttesen alakí­tották ki a véleményeket. A megváltozott tervezési rendszernek megfelelően — amely lényegében a helyi tanácsi testületek felelőssége mel­lett megnövelte a társadalmi- és tömegszervezetek felelős­ségét is — az SZMT kiemelt figyelmet fordított a szakma­közi bizottságok véleményező munkájának segítésére. Vala­mennyi szakmaközi bizottság írásos állásfoglalásában jut­tatta el a szervezett dolgozók véleményét a helyi tanácsi tervkoncepcióhoz, majd a tanácsülések elé kerülő végleges terveket is véleményezték, erősítették, támogatták. A véle­ményezések azt tükrözik, hogy a szakszervezetek felismerték, a tanácsi gazdaságirányítás továbbfejlesztésével jelentősen megnő a tanácsi önállóság. Ez pedig még inkább feltételezi a lakosság, a szervezett dolgozók, az üzemek és intézmé­nyek támogatását a döntések kialakításánál és a mozgósí­tást azok végrehajtása érdekében. A szakszervezetek véleménye szerint megnyugtató, hogy a megyei erőfeszítések, a központi szervekkel történő egyez­tetéseknél és a helyi tanácsok tervezőmunkájának ered­ményeként a tervben alapvetően megerősödtek a koncep­cióban megfogalmazott célkitűzések- Több területen szere­pelnek azok* a feladatok és fejlesztések, amelyeket az SZMT is megerősített, illetve amire felhívta a tervezőszervek fi­gyelmét. A társadalmi viták hatására növekedett az állami lakások száma, kialakult a lakásellátás javítását szolgáló intézkedések rendszere. Sokszínűbben fogalmazódtak meg a foglalkoztatáspolitikát elősegítő intézkedések. Erősödtek az egészségügyi és szociális ellátás pozíciói, kiemelt szerepet kapott az időskorúak ellátásának javítása. Javulhatnak a vásárlási körülmények. Nagyobb hangsúlyt kapott a környe­zet- és természetvédelem, valamint az idegenforgalom. A tanácsok és gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítésére vonatkozó figyelemfelhívás és a szakmaközi bi­zottságok, valamint az üzemi szakszervezeti testületeken keresztül történő mozgósítás is hozzájárult, hogy a koordi­nációs bevételi lehetőségek bővültek, ugyanakkor ez további feladatot is jelez, miután így is elmarad a VI. ötéves tervi bevételtől. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a megye VII. ötéves terve lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre, egy arányosabb terület- és településhálózat-fejlesztésre, a lakos­ság életkörülményeinek kedvezőbbé tételére­A tervezés szakasza tehát lezárult és megkezdődött egy még nehezebb időszak, amely mindenki részéről je­lentősebb erőfeszítést kíván a kitűzött célok megva­lósításához. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az ágazati középszervekkel együttműködve, agitációs és propaganda- eszközeivel, a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek kap­csolatai erősítésének elősegítésével, a szakmaközi bizottsá­gok és szakszervezeti alapszervezetek mozgósításával segíti a megyei és helyi tervcélok megvalósítását. dr. Varga Imre SZMT-titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents