Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
NÉPÚJSÁG 1986. április 28., hétfő Vonalban voltunk Lesz-e tanítóképzőnk? — n „gyeplő” és a fiatalok — Schweppes vagy Extra gyaloglás — Mit ér a kezdő, ha nő? Mint ismeretes, április 21-én ismét vonalban voltunk. Telefonálóink ezúttal igen sokfajta kérdéssel kerestek meg bennünket, olyannal is, amelyre legfeljebb egy tanulmánykötetben lehetne válaszolni. Volt, aki csak gondolatait mondta el, választ nem is várva. Hagyományainkhoz híven, ezúttal is a közérdeklődésre számot tartó kérdésekre válaszolunk, megnevezve a válaszadásra vállalkozó illetékes szakembert. Többen érdeklődtek a Debreceni Tanítóképző Intézet Békéscsabai Tagozata szeptemberi indításáról. A választ Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályvezetője adta meg. — A tanítóképző Békéscsabán ez év szeptemberében megnyílik, egyelőre az MSZMP Oktatási Igazgatósága épületében. Jövőre pedig elkészül a tanév kezdetére a tanítóképző önálló épülete. A tervek szerint idén 50 hallgatóval indulna meg az oktatás, akiknek felvételizni még Debrecenben kell. Kovács Anna békéscsabai lakos kérdezte: — Indul-e idén a békéscsabai tanítóképző intézetben levelező hallgatók számára képzés? — A levelező hallgatók képzésére — reményeink szerint — 1990-től kerülhet sor, amikorra a békéscsabai tanítóképző önálló intézménnyé válik. Szikora Istvánná (Békéscsaba, Kulich-lakótelep 16.) az iránt érdeklődött, hogy a tanítóképzőben indul-e gyógypedagógiai speciális kollégium Békéscsabán. — Induláskor elsősorban az anyanyelvi speciális kollégiumok indítására és a készségtárgyakéra lesz lehetőség. Távlati célunk azonban az, hogy a békéscsabai intézmény a nemzetiségi tanítóképzés bázisává váljon. Aki tehát a gyógypedagógiai speciális kollégiumot választja, annak Debrecenben kell a tanulmányait megkezdeni. A közoktatás témájában végezetül egy rövid kérdést intézett hozzánk az egyik békési olvasónk: — Mikor lesz igazgató a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban és Szakközépiskolában? — Az új tanév indítására. Bár ennek megoldása elsősorban Békés Város Tanácsára tartozik és a gimnázium tantestületére. Gyakran elhangzó kérdést vetett fel Szabó István, aki Békéscsabán, a Hámán Kató utcában lakik. Telefonálónk azt panaszolta, hogy utcájukban 10 éve nem lehet reménykedni sem a víz, sem a gáz bevezetésében, mert azóta mondogatják az ott lakóknak, hogy szanálni fogják ezt a területet. Szeretné tudni végre panaszosunk, hogy mikor szűnik meg ez az áldatlan állapot egy biztos határidőt megjelölő döntéssel. A választ — tekintve, hogy megyei tanácsi beruházással összefüggő rekonstrukcióról van szó — Fazekas János, a megyei tanács tervosztályának csoportvezetője adta meg. Reméljük, tájékoztatása megnyugtatja jogosan aggódó olvasónkat. — A szóban forgó terület kisajátításának terve a békéscsabai kórház rekonstrukciójának második üteméhez kapcsolódik. Kétségtelenül igaz, hogy már szó volt róla az V. ötéves terv végén is. Akkor nem sikerült. Aztán a VI. ötéves tervben ismét terveztük, de a pénzügyi források elvonása miatt megint nem sikerült a végrehajtás. Most úgy néz ki, hogy a kórház rekonstrukciójának második üteme megindul 1988 végén és 1989 elején. Az induláshoz — kisajátítás, alapozás, területelőkészítés — 150 millió forint áll jelenleg a rendelkezésünkre. A népgazdasági helyzet azonban ezt a tervet is módosíthatja. A kérdéses terület lakóinak gondjait azonban jól érzékeljük. Ezért feltétlenül módot találunk arra, hogy a kisajátítást ebben a tervidőszakban végrehajtsuk a Hámán Kató, a Jilemnicky, a Kórház és a Gyulai út által határolt területen. Érdekes kérdést vetett fel — több oldalról is megközelítve gondját — Horváth Ádámné békéscsabai olvasónk. Azt panaszolta fel, hogy a szarvasi DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karon végző rokona, mert a női nemhez tartozik, nem túl nagy lelkesedést váltott ki eddig a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Jövendő állását keresve az ifjú üzemmérnök lány a megyeszékhely és a környező települések téeszeiben mindig finoman burkolt ellenállásba ütközött. Mikor mondta, hogy növénytermesztő, elnézést kértek tőle, mert éppen gépészre gondoltak, van. ahol a gyakorlatot kérték tőle (a friss végzőstől) számon, volt. ahol becsülettel megmondták, nekik férfi munkaerőre van szükségük. Telefonálónk aggodalmaival Csetnekiné Szabó Máriához fordultunk, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya csoportvezetőjéhez. — El kell ismerni, hogy mi is tapasztaltunk ilyen jelenséget. Elkeseredésre azonban nincs ok. Ügy véljük, a kezdő, gyakornoki fi-, zetés — a 3500 forint — el" fogadható, arViely idő eltelte után viszont gyors az előbbre jutási lehetőség. Nem kell tehát félni a kezdéstől. Hiszen még Békéscsabán és környékén is szép számmal akadnak női ágazatvezetők, telepvezetők. Viszont az is tény, hogy a Szarvason végzett szakemberek tekintetében lassan telítődik a megye. S azt is elismerjük, hogy a nők elhelyezkedése, valószínű, nehezebb. Ezért ajánljuk, hogy kössenek előre szerződést, s emellett jó, ha a mezőgazdasági osztály segítségét is igénybe veszik az elhelyezkedésnél. A Békés Megyei Termelőszövetkezeti Szövetség is létesített önálló alapot éppen erre a célra, csak mert ez azzal jár, hogy a szövetség által meghatározott helyre kell menjen a pályakezdő, ezért a fiatalok nem veszik igénybe. A telefonálónak azt ajánlom, hogy keresse meg osztályunkat, szívesen a segítségére leszünk fiatal rokona elhelyezkedésében. B. László békéscsabai, József Attila-lakótelepi telefonálónk azt nehezményezte, hogy a nemzetközi, békéscsabai gyaloglóverseny miért éppen egy külföldi cég, a Schweppes nevét viseli, mikor a Békés Megyei Üdi- tőital-ipari Vállalatnak van magyar márkaneve is, például az Extra. Választ a vállalat kereskedelmi osztályvezetőjétől, Jantyik Péternétöl kaptunk. — Négy termékfélét gyártunk: a Schweppest, az Extrát, az Arolát és szörpöket. Mikor az Előre S.C megkeresett bennünket e verseny támogatása ügyében, mi a 200 éves cég jól hangzó márkaneve mellett döntöttünk. Egyrészt, mert új termék bevezetéséről és reklámozásáról volt szó, másrészt pedig megállapodásunk alapján a Schweppes céggel, e termék reklámköltségeit felesben viseljük, tehát nekünk ez a megoldás nem is jött rosz- szul. Így kerülhetett tavaly első ízben ezzel a névvel sor a versenyre. Egyébként, mivel licenc alapján gyártott termékről van szó, a Magyar Televízióban egy félperces reklám 50 ezer forintba kerül. Akkor azt hiszem, a telefonáló is megérti, miért döntöttünk helyesen e márkanév mellett. Nem szívesen hagynánk ki legifjabb telefonálóink megnyilatkozását sem. A hetedikes Korcsok Kati és Fiilöp Ildikó az iránt érdeklődött, lesz-e helyük a tanítóképzőben, s készülhetnek-e ott politechnika szakra. Igaz, előbb meg kellett ismertetni őket a gimnáziummal, a képzések idejével, mikor az egyik kislány megjegyezte: — Én olyan tanító néni akarok lenni, aki csak délelőtt tanít. A válasz, lehet, elkedvetlenítette ifjú kérdezőnket, de ígéretet nem kaptunk rá, hogy mire ők végeznek, csak egy műszakosak lesznek Békéscsaba iskolái. Végezetül Nagy László kérdését tolmácsoljuk: —Mi szükség volt a békéscsabai Tanácsköztársaság útján az útburkolati jelek légkalapács útján történő, aszfaltburkolat-bontással járó eltávolítására, mikor legfeljebb parkolni lehet ott néhány helyen? A válasz megelőzte jelen írásunkat, lapunk április 22-i számának 6. oldalán volt olvasható. Mint már említettük, néhány telefonálónk olyan fejtegetésekbe bocsátkozott — javaslatokat is téve —, amelyek lapunk munkájával kapcsolatos, vagy olyan össztársadalmi jelenséget bírál, amelyet nehéz lenne rövid válasszal elintézni. Balogh Ferenc békéscsabai olvasónk a zenei nevelés hiányosságaira mutatott rá, az elítélendő tartalmú szövegeket éneklő együttesek propagálását nehézményezte, s mint sommásan fogalmazta: elengedtük az ifjúságnál a gyeplőt. Felvetésével foglalkozni fogunk, s akár egy vita formájában is olvasóink elé tárjuk. B. Sajti Emese Üveggyári tapasztalatok Munka- és egészségvédelem Ülést tartott a TIT Békés Megyei Szervezete Az Orosházi Üveggyár 23 éves története alatt folyamatosan fejlesztette a termelőgépeit, bővítette a gyártó- csarnokait, korszerűsítette a termelés technológiáját. Eközben került sor a gyártmányok fejlesztésére, amelyek immár Magyarországon, de a határainkon túl is keresett cikkek. Ilyenek a hungaropan hőszigetelő és fényvisszaverő, valamint más, építésre, csomagolásra szolgáló üvegek. Vágréti László, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Békés megyei felügyelőségének a munkatársa, aki a gyár sokévi tevékenységét figyelemmel kísérte, a következőkről táj ékoztatott: — A vezetés folyamatosan fejlesztette a balesetelhárítást és az egészségvédelmet szolgáló berendezéseket, eszközöket. A saját kárán tanulta meg, hogy ezekre nélkülözhetetlenül szükség van. Eleinte ugyanis különösen sok volt az üvegvágás okozta sérülés, gyakoriak voltak a gépek által, valamint a rakodás, szállítás közben leeső nehéz tárgyak miatt bekövetkezett súlyos, nemegyszer csonkulásos balesetek. Sokat szenvedtek a dolgozók a zaj-, a por-, a hőhatásoktól és a huzattól. — Milyen következményekkel járt a kedvezőtlen munka- és egészségvédelmi helyzet? — Volt olyan év, amikor 1500—1600 dolgozó hagyta ott a gyárat, ami természetesen messzemenően kihatott ai termelési eredményekre. Fokozta a nehézséget, hogy Orosházán nem volt hagyománya az üveggyártásnak. A szakemberképzés mellett meg is kellett volna szerettetni a szakmát- Azt pedig az akkori körülmények között aligha lehetett megvalósítani. — A napokban a munkavédelmi felügyelőség a gyár szakembereivel értékelte a munkavédelmi helyzetet. Mit állapított meg? — Többek közt azt, hogy csaknem minden munkahelyen csökkentették a veszélyes termelési tényezőket, így egyebek közt a gépi csomagolás (kézi helyett) 100, a keverékszállítás öt hutánál szállítószalaggal 60, a táblaüveg mozgatásának ésszerűsítése 500 dolgozó helyzetét változtatta meg. Sok helyen csökkentek az ártalmas termelési tényezők is azzal, hogy például elválasztották a hutacsarnokokat, a gépeknél és a hutákban csökkentették a hősugárzást, a szitanyomó és a hungaropanüzemben megszüntették az ólomártalmat és megoldották a szódapor zárt rendszerben való szállítását. — Mindez bizonyára jelentős költséggel járt. Véleménye szerint megérte a gyárnak? — Igen, amit bizonyít, hogy az üzemi balesetek és a táppénzes napok száma 10 év alatt mintegy 70 százalékkal csökkent. Nincs olyan fluktuáció sem, mint amilyen régebben volt, a veszélyes, valamint az ártalmas tényezők kiiktatásával pedig termelékenyebbé vált a dolgozók munkája. A balesetelhárítással és egészségvédelemmel kapcsolatos fejlesztés tehát nemcsak szociális gondoskodást jelent, hanem az gazdasági érdek is. Vágréti László elmondta még, hogy a gyárban jelentősen fejlődött a munkavédelem szervezete, amit elősegített a szakszervezet és a KISZ-szervezet, valamint az orvos-egészségügyi szolgálat- Jó az oktató és a felvilágosító munka is. Pásztor Béla Április 25-én délelőtt tartotta ülését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. Első napirendi pontként a köz- és küldöttgyűlések előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó irányelveket tárgyalták meg a résztvevők. E napirendi pont előadója dr. Krupa András, a TIT megyéi titkára volt. Ezt követően a Békés megyei szervezet elmúlt évi tevékenységéről számolt be Pelle Tamásné és Herzberger Tibor megyei főmunkatárs. Bevezetőjükben hangsúlyozták: „Az év egyik jellemzője még mindig a mennyiségi fejlődés volt. Ez azt is mutatja, hogy az ismeretterjesztésnek vannak kiaknázatlan tartalékai, amelyek megkeresése, feltárása — bár egyre nehezebb — továbbra is feladatunk.” Az elmúlt évi munka középpontjában a világnézetipolitikai nevelő munka állt. A társadalomtudományi rendezvények és ezek résztvevőinek száma növekedett. Ezen belül a történelmi ismeretterjesztés különösen nagy lendületet vett, részben mert a beszámoló időszakában ünnepeltük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, részben pedig azért, mert a helytörténeti, honismereti kérdések egyre több embert érdekelnek napjainkban. A beszámoló kitért többek között a művészeti ismeretterjesztésre is. A filmművészet, a festészet és a zene iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Kiemelkedő rendezvény volt a III. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia — melyen több mint 200 néprajzi kutató vett részt — csakúgy, mint a III. országos gyermek-nyelvoktatási konferencia. A természettudományos ismeretterjesztésről szólva nem feledkezhetünk meg a természettudományi hét rendezvénysorozatáról,» melyet nagy sikerrel 1985-ben rendeztek meg első ízben. Az ülésen az ismeretterjesztő formákról, módszerekről is szó esett. Az elmúlt években az előadásos ismeretterjesztés iránti érdeklődés — országosan is — csökkent, egyre népszerűbbek viszont a tanfolyamok. Nőtt az országjárások, a filmklubok és a kiállítások száma is. A szabadegyetemekről a résztvevők megtudták, hogy közülük nem egy már hagyomány megyénkben, így a Haán Lajos-szabadegyetem földrajzi és közlekedési tagozata Békéscsabán és a Bródy Imre-szabadegyetem OBVK-tagozata Gyulán. »■Legöregebb-“ a gyulai eszperantó nyári egyetem, melyet a múlt évben 23. alkalommal rendeztek meg. Szarvas hetedszer adott otthont a Tessedik mezőgazda- sági nyári egyetemnek.” A beszámoló a további feladatokra is kitért, így többek között az előadásos ismeretterjesztő formák iránti igény felkeltésére. A jövőben ösztönözni kell a társulat helyi szervezeteinek és csoportjainak munkáját, s törekedniük kell arra, hogy az aprófalvak, a kistelepülések, a tanyák lakosságát jobban ellássák ismeretterjesztő rendezvényekkel. A beszámolót nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők, ezt bizonyította a hozzászólások nagy száma is. Az ülést a TIT Békés Megyei Szervezetének alelnöke, dr. Sonkoly Kálmán zárta. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsabán az alább felsorolt helyeken és időpontokban: 1986. április 28-án 6.00—16.00 óráig a Berényi út melletti tanyavilágban (a faipari ktsz—Mezőmegyer között) és a Kisrét Berényi út melletti részén. 1986. április 29-én 6.00—9.00 óráig a Sikkonyi út—Kálvin u.—Ady E. u.—Vandháti út által határolt területen, a Dobozi út mentén (a városhatártól a Kettős-Körösig), a Nagyrétben, Sikkonyban, a Kisrét Békési út melletti részén és Gerlán. 1986. április 30-án 6.00—16.00 óráig a Nagyrét Sikkonyi út melletti és a Kisrét Békési út melletti részén (a városhatártól a Bandika-fáig), Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kel] tekinteni. DÉMÁSZ-ÜZEMIGAZGATÖSÁG, BÉKÉSCSABA A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme FELVÉTELRE KERES: kőműves, bádogos, asztalos szakmunkásokat, gépipari érettségi és építőanyag-ipari ismerettel rendelkező anyagellenőrt, valamint anyag- és forgalmi könyvelőt (lehetőleg gépi-adatfeldolgozásban jártas). Jelentkezés az üzem központjában: Békéscsaba, Kétegyházi u. 1.
