Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
NÉPÚJSÁG 1986. április 28., hétfő (Folytatás a 2. oldalról) denütt sikerült kellően konkrét KISZ-határozatokat megfogalmazni. Ezt pótolni kell! Van még lehetőség, például a mostani küldöttgyűlés, és majd a KISZ XI. kongresz- szusának határozataihoz való kapcsolódás során még konkrétabbá tenni a helyi vállalásokat. A konkrétság a teljesítés mérhetőségének, és így az elismerésnek is alapja. Az elismerés a legjobb ösztönző. Manapság igen sok szó esik a pályakezdők, a fiatal szakemberek jövedelméről, a teljesítménnyel arányos bérezésről — így volt ez a KlSZ-taggyűlése- ken, küldöttgyűléseken is. Addig is, amíg az ezt segítő folyamatok teljesebben kibontakoznak, nagyobb figyelmet fordítunk a ..kezdő bérek” alakulására. Arra, hogy a fiatalok érdemeiknek megfelelően részesüljenek a kitüntetésekből, jutalmakból és hogy a közösségért is sokat fáradozó diákvezetőket jobban becsüljék, segítsék társaik és tanáraik egyaránt. Kedves Ifjúkommunisták! Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága a KISZ Békés Megyei Bizottságától a következő feladatok megvalósítását várja: a KISZ politikai, szervezeti jellegét erősítse azáltal, hogy a dolgozói KISZ-szervezetek mozgósítsanak, buzdítsanak és példamutató kezdeményezésekkel tegyenek meg mindent a VII. ötéves terv munkahelyi. lakóterületi céljainak maradéktalan megvalósításáért. Iskoláink KISZ- szervezetei a diák KISZ-ta- goktól a képességeiknek megfelelő tanulmányi munkán túl, a tanulás-tudás becsületének emelését, a közösségi élet színvonalának, a KISZ presztízsének növelését határozottabban igényeljék. A KISZ megyei bizottsága és a MUSZ megyei elnöksége együttes érdekérvényesítő és konkrét cselekvő tevékenységgel segítse a serdülő gyermekek nevelését. A párttaggá nevelő munka alapja az erőteljesebb politikai jellegű és színvonalas KISZ-tevékenység legyen, a párttaggá ajánláskor a politikai felelősséget jobban tartsák szem előtt az ajánló KlSZ-alapszerveze- tek. Tisztelt Küldöttértekezlet! Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága — 1985. július 5-i állásfoglalásának következetes megvalósításával — igyekszik szolgálni a KISZ XI. kongresszusa és a KISZ megyei küldöttgyűlés határozatainak megvalósulását, megyénk fiataljainak nevelését. A képzőművészek jól tudják: az agyag elporlik a véső alatt, a márvány kisimul. Mi egy formálható, de szilárd és nemes ifjúságra építhetjük a jövőt. Kívánjuk, hogy küldöttértekezletük határozatainak megvalósításában komoly sikereket érjenek el, kitartó munkával szolgálják megyénk fejlődését, az itt élő, tanuló és dolgozó fiatalok boldogulását! * * * Délután a megyei küldött- gyűlés négy szekcióülésen folytatta munkáját. A rétegükre jellemző sajátos problémákat külön beszélték meg az élelmiszer-gazdaságban; az iparban, a szolgáltatásban dolgozó fiatalok; a középfokú tanintézetben dolgozó KISZ-esek, illetve az értelmiségi területen dolgozók. Program szerint fél 3- tól fél 6-ig tartottak a szekcióülések. Az itt folyó vitára jellemző, hogy a tanulói szekcióban 7 órakor fejeződött be az eszmecsere. A szekcióülések megválasztották a rétegtanácsokat, illetve a rétegtanácsok képviselői, akik a KISZ megyei bizottságában képviselik rétegüket. Az értelmiségi rétegszekció dr. Nagy Mihályt, a rétegszekció elnökét, az élelmiszer-gazdasági rétegszekció Oláh Tibort, a középiskolás rétegszekció Tóth Tündét, az ipari szekció pedig Somi Magdolnát delegálta a testületbe. Ezzel az első napi munka befejeződött. A vacsora után a küldöttek a politikai képzési központban (népszerűbb nevén a KISZ-iskolán) kulturális programok között válogathattak. A megyei küldöttgyűlés vasárnap kora reggel folytatta a munkát. II tanácskozás második napja B „csitri” Egy KISZ-küldöttértekezleten csupán ifjú, ifjabb és legifjabb küldöttről beszélhetünk. Nos, Hainfart Mártáról, a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola diákjáról az utóbbit mondhatjuk el, hiszen, ha a résztvevők születési idejét nézzük, életkorával ő joggal nevezhető „csitrinek”. — Örülök, hogy itt, a megyei küldöttgyűlésen képviselhetem iskolámat ... Élt is e lehetőséggel, hiszen a középiskola rétegszekció-ülésén tolmácsolta diáktársai véleményét: nehezen tudnak más iskolákkal kapcsolatot teremteni, részben sajátos órabeosztásuk — az egész napos tanítás — miatt, részben pedig „különc” kedvtelésük, a komoly zene szeretete miatt. — Rendezvényeinkre próbáltunk más iskolákat meghívni, sajnos, nem sok sikerrel. Talán így, ha közhírré tétetik — barátokat keresünk! —, megtörik a jég. Az otthonmaradottakról beszél, a szüleiről, akik örömmel vették tudomásul lányuk küldetését, s az osztály, az iskolatársakról, akiknek az iskolatanácson keresztül jut el a hír: mit végzett a küldöttgyűlésen. A részvevők egy csoportja az ülésteremben képpen a gimnazisták, szakközépiskolások napi két műszakot dolgoznak. Szeljak György, az SZMT titkára a szakszervezet és a KISZ együttműködését foglalta keretbe. Kitért a szak- szervezet alakuló ifjúsági tagozataira, az együttműködésben rejlő tartalékokra. Nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők a békéscsabai Valastyánné Vízhányó Julianna hozzászólását. aki a politikai képzésről beszélt. Elmondta, hogy munkahelyén, a Kner Nyomdában kérdőíves felmérést folytattak. Mint kiderült, a fiatalokat új témák, új formák vonzzák. Azóta KISZ- gyűléseken tartanak politikai tájékoztatókat, s a klubprogramok keretében is érintenek hasonló témákat. „Reformjuk” a politikai képzések megújulását hozta. Ezt követően Koncz Tibor, a KISZ KB intéző bizottságának tagja kért szót. elhangzottakról elmondta, hogy szinte valamennyi felszólaló foglalkozott a fiatalok élet- és munkakörülményeivel. A kialakult kép nem nevezhető megnyugtatónak. A lakáshoz jutás esélyei számukra is rosszak, valós problémaként jelentkeznek. Többen hangsúlyozták, hogy a főmunkaidőben végzett munka becsületét vissza kellene állítani, s a bérezés alapja a valós teljesítmény legyen. Több hozzászóló foglalkozott a környezetvédelem gazdasági és KISZ-es feladataival. A minőség emelésére fokozott figyelmet kell fordítanunk munkánk során, csakúgy, mint a dolgozók szakmai, politikai képzésére, ismereteinek emelésére. Végül megállapította: a hozzászólások tükrözték, hogy a fiatalok készek tenni helyzetük javításáért. Dr. Nagy László, az értelmiségi szekció elnöke kiemelte: a szekcióelnöki asztala fölé kitett transzparensen jelmondat figyelmeztetett a tennivalókra: „Állítsuk helyre az alkotó értelmiségi munka társadalmi értékét!” És valóban, ez a mondat kifejezte az ülésen elhangzottakat. Tettekre van szükség, mert a fiatal értelmiségiek közérzete nem egyértelműen jó. Az alkotó munka teljesebb kibontakozásának több helyen akadályai vannak. Külön fejezetet szentelt a közművelődésnek, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók gondjainak, illetve a gazdasági reformnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos igények, a szabadidő hasznos, kulturált, értelmes eltöltésével szemben egyre élesebb ellentétbe kerülnek a gazdasági helyzetből adódó gyakorlattal. A közművelődési intézmények nyereség- centrikussága egyértelműen a legkommerszebb, legértéktelenebb művelődési formák propagálásának, elterjedésének kedvez. Patyi András a középiskolások tanácskozásáról a következőket emelte ki: — szekciónk egyik rendkívül fontos témája volt a politikai nevelő munka. A tömegpolitikai képzés elterjedt, de nem mondható, hogy általánosan jól bevált és működő formája a politikai vitakör. — Ismertette a kibontakozási javaslatokat, majd a KISZ tanulást segítő munkájáról beszélt. Javasolta, hogy a KISZ sajátos munkaformáival fordítson továbbra is nagy gondot a kimagasló képességű, a tanulmányaikban önhibájukon kívül lemaradó és a különleges érdeklődésű diákok patronálására. Beszélt a sportról és a szabad időről is, majd ismertette a rétegszekció javaslatait. A hozzászólásokat Hibszki Erzsébet (Békéscsaba) folytatta. Az állami gondozottak éietéről, helyzetéről, érzéseiről, gondjaikról beszélt Tóth Tünde (Szeghalom) a középiskolások eszmei, politikai nevelését, tanulmányi lehetőségeit, szervezeti életét és szabad idejét vette górcső alá. Szemléletesen bemutatta, hogy tulajdonKoncz Tibor felszólalása A kongresszusi folyamat legfőbb üzenete a társadalom és az ifjúság számára a folyamatosság és a megújulás — mondotta bevezetőben. A változtatási szándékok fő irányai ma már egyértelműek. A KISZ a párt ifjúsági szervezeteként, de ne egyetlen szervezeteként működjön. Funkcióit csak akkor töltheti be, politikai küldetését csak akkor erősítheti meg, ha rajta kívül is van cselekvési tér az ifjúság számára. A figyelmet és az energiát elsősorban a közép- és felső- oktatásban tanuló diákokra és a pályájuk elején tartó családalapító fiatalokra kell fordítani. Koncz Tibor hozzászólását később ezzel folytatta: „Céljaink megvalósításához program kell. Tulajdonképpen ez fogalmazódik meg a mostani küldöttgyűlésen is, amikor a megyebizottság elkészítette beszámolóját, elhangzott a szóbeli kiegészítés, elmondtátok hozzászólásaitokat a plenáris és szekcióüléseken és állást foglalt a megye pártvezetése is.” Beszédét ezzel fejezte be: „A KISZ Központi Bizottsága megítélése szerint a megyében kiegyensúlyozott, jó színvonalú mozgalmi munka folyik. Jelentős eredményeket értetek el a gazdasági építőmunkában. Kedvezd, hogy az országos védnökségek, akciók, mozgalmak mellett a megye sajátosságaihoz alkalmazkodó helyi kezdeményezések váltak hagyománnyá, sikeres munkaformákká. Gondoljunk csak az ipari üzemekre jellemző helyi védnökségi munkákra, a komplex meliorációs programra, a „Nagyobb termésátlagot, jobb minőséget, kisebb önköltséggel” és a tartalmában ehhez kapcsolódó „Komplex betakarítási verseny” mozgalmakban elért eredményeket, vagy a tanuló fiatalok körében változatlanul népszerű építőtábori munkára. A fiatalok körében folytatott eszmei-politikai nevelő munka a meglevő gondok ellenére is változatlanul jó színvonalú. Tartalmában és módszerében fejlődött a vezetőképzés, megyei kezdeményezésre építve kialakult a regionális képzések rendszere. A tovább differenciálódó és gyakorlatiasabbá váló felkészítéseken további új kezdeményezések valósultak meg. Elég csak utalni a rétegtitkári felkészítésekre, az agitátorképzésre, vagy a pártiskolával közösen szervezett propagandistatanfolyamokra. A tömegpolitikai munkában változatlanul népszerűek a megyei ifjúsági fórumok, jelentősen javult a tömegrendezvények tartalma, színvonala. Kiemelkedtek a 40. évfordulók, a VIT rendezvényei — és nem is vágtáztatok rosszul. Mindezek az eredmények mellett természetesen vannak még megoldásra, javításra váró feladatok, valamennyi rétegben és reszortonként is. Ezeket a beszámoló, a határozati javaslat is reálisan tartalmazza, megvalósításuk mindannyió- toktól komoly erőfeszítéseket igényelnek. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindent tegyetek meg megújulási törekvéseink megvalósításáért.” * * * E szavakat követően Hajdú János lépett az emelvényre, aki Sarkad és vonzáskörzete KISZ-esei nevében kért szót. A klubmozgalomról, ezen belül a köte- gyáni fiatal alkotó ifjúsági klubjáról beszélt a résztvevőknek. A felszólalásokban felmerült értékes gondolatoknak, javaslatoknak köszönhető, hogy szinte észre se vettük az idő múlását. Közeledett a zárás ideje, s még mindig 4 felszólaló hozzászólási lapja mutatta: szőkébbre kell szabni a hozzászólások idejét. Takács Mátyás, aki Gyomaendrődről érkezett, igaz csak 5 percet kapott, ám hozzászólása oly érdekfeszítőre sikerült, hogy senki nem haragudott az idő túllépéséért. Az egészséges életmódról beszélt, a sport hasznosságáról, s az egyre nagyobb tömegeket érintő káros szenvedélyekről. A környezetvédelem területén javasolta, hogy a KISZ-me- gyebizottság hirdessen videofilm-pályázatot. Felmerült a kérdés; mivel az idő lejárt, a hátralevő 3 hozzászóló ragaszkodik-e felszólalásához. Ragaszkodtak, szerencsére, hiszen gondolataikról kár lett volna lemondania a küldött- gyűlés hallgatóságának. A békéscsabai Zsóri Katalin az iskolai KISZ-életről beszélt, dr. Zelenka Klára pedig az egészségügyi felvilágosítás fontosságát, s az orosházi egészségügyben dolgozó fiaII fásítás örömei Előbb sajnáltuk, bogy fotós kollégánkat nem rendeltük ki a „kora” reggeli faültetéshez. Kora reggeli, állítjuk a 8 óráról, hiszen az esti barátkozás, a tapasztalatok kicserélése igencsak hosszúra nyúlt. Ám később rájöttünk, hiába is jött volna, hiszen a fotóvá dermedt mozdulatok úgysem adhatják visz- sza e társadalmi munka lendületét. S a vidámság! Mert mindenki örült valaminek. A fiúk annak, hogy előre kiásták nekünk a fák, cserjék gödreit, s Így csupán a csemeték gyökerének beta- karása várt rájuk. Es a lányok is boldogok voltak. Az legalábbis nem kis örömöt jelentett számukra, hogy Unneplőcipőjük sarka bírta a kiképzést, még a flekk sem jött le a hepehupás terepen. Volt aki javasolta, legközelebb veteményeznl kellene. A palántákat csak az emeletnyi magas cipellők nyomaiba kellene beállítani, s már el is készül a munka. Ám félre a tréfával, a 100 fa és cserje immár a helyén, a Szabó Pál Téri Általános Iskola mögötti téren várja a kiadós esőt, mert egy ilyen lelkes csapat csodára képes, ám esőcsinálás- ra még sincs jogosítványa. falok e területen elért eredményeit taglalta. „Nem feledkezhetünk meg az egészséges életmódra nevelésről” — mondta — „s ebben a közoktatásban és a közművelődésben dolgozókkal együttműködve érhetünk el eredményt. Felhívta a figyelmet a dupla, olykor tripla műszakok káros hatására, az alkoholizmusra, a kóros gyógyszerfogyasztásra, a nálunk szerencsére még elenyészőnek mondható szipó- zásra és az öngyilkosságok magas számára. Mint a fentiekből kitűnik, nem egy hozzászólás kitért a lakáshoz jutás nehézségeire. Rucz László hasznos tanáccsal kívánt szolgálni a résztvevőknek, mikor követendő példaként, a békéscsabai Hargita sori ifjúsági lakásépítő szövetkezetről be” szélt. Ezzel a hozzászólási lapok elfogytak. A két nap alatt 85 fiatal mondhatta el véleményét, melyet Szabó Béla összefoglalója zárt le. A küldöttek az írásos és szóbeli beszámolókkal, valamint az összefoglalóval egyetértettek, amit küldött- igazolványuk felmutatásával jeleztek. A levezető elnök ekkor zárt ülést rendelt el, megkezdődött a választás: a megyei KISZ-bizottság első titkára ismét Szabó Béla lett. Titkárai: Maginyeczné Bárdos Zsuzsa, Szabó István és Kozák Ferenc. A PEB elnökévé újra Szatmári Jánost választották. A KISZ Központi Bizottságába Valastyánné Vízhányó Juliannát delegálták, majd megválasztották a kongresszusi küldötteket. Ezzel befejezte munkáját megyénk ifjúkommunistáinak kétnapos tanácskozása. A tudósításokat készítették: Nagy Ágnes, Lovász Sándor, Fotó: Fazekas László Morzsányi agrártörténet Ne találgasson a kedves olvasó. A fotón látható szép ajándékot a kardoskúti II. Rákóczi Ferenc alapszervezet fiataljai készítették a küldöttgyűlés tiszteletére. ezzel is jelezvén: feladatuknak tartják az agrártörténeti hagyományok ápolását. Andrékó Pálné, aki e kedves ajándékot átadta, büszkén számolt be a tanácskozás egyik szünetében törekvéseikről, eredményeikről. — Két éve jutott eszünkbe, miért is ne próbálkozzunk az agrártörténeti hagyományok megmentésével, újra alkotásával. Addig böngészték a szakirodalmat. míg el nem készült az első aratókoszorú, az aratóharang. .. — Az OMÉK-on is kiállítottunk, sőt, három napig bemutató fonást is tartottunk, szép sikerrel. A kardoskúti fiatalok mostani munkájukkal az eddigi kongresszusokat jelképezték. Alapanyagul mi mást használhatnának, ha nem a búzát, „az életet”. A második nap levezető elnöke, Varga Sándor lelkérte a rétegtanácsok elnökeit, hogy foglalják össze a szekcióülésükön elhangzottakat. Somi Magdolna elmondta, hogy az ipari szekción 15 hozzászólás hangzott el. A felszólalók egyetértettek a kongresszusi dokumentummal, elfogadták a megyei dokumentumokat, hozzáértéssel szóltak a rétegüket érintő problémákról. Megemlítették a fiatalok szerepét a környezetvédelemben, elemezték a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeit, a textil- ruházati iparban dolgozók helyzetét, véleményt nyilvánítottak az újítómozgalomról, illetve részletesen szóltak a KISZ termelést segítő tevékenységéről. Somi Magdolna a következőkben konkrét javaslatokat ismertetett: a határozati javaslatban szerepeljen, hogy a KISZ-szervezetek vállaljanak védnökséget a környezetvédelem területein. Az ifjúsági takarékbetétek kamata kövesse a lakásárak növekedését. A vállalatoknál képzett ifjúsági alap egy részét a KISZ-szervezet fektethesse be valamilyen vállalkozásba. Ennek teremtsük meg a jogi lehetőségét. Avramucz Mihály az élelmiszer-gazdasági szekción
