Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

1986. április 28., hétfő Eredményes munkát végzett a KISZ megyei küldöttgyűlése Egy ünnepelt A mandátumvizsgáló bizottság je­lentését dr. Barta Kálmánné, a bi­zottság elnöke tolmácsolta. Derültsé­get keltő szavai nyomán megtudtunk mindent, amit csak küldöttekről le­het: hogy ki a legfiatalabb, s a ke­vésbé fiatal, hogy hány fiú és hány lány ül sorainkban, és így, és így tovább. Tőle hallottuk, hogy van, aki joggal állíthatná: születésnapja al­kalmából hívták össze a megyei kül­döttgyűlést. Mert Berki Lászióné, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vál­lalat KISZ-bizottságának titkára épp vasárnap ünnepelte 32. születésnapját. — Hogy elégedett vagyok-e a küldöttgyűléssel? A megújulási szándékot elsősorban a gazdasági építőmunka területén tükrözik jól a felszólalások. Jó lenne, ha a politikai jelleg erősítésében ugyanezt érezném. Talán a további hozzászólásokban erről is szó lesz ... Az ünnepeltnek kemény munkával telt ez a születés­nap, hisz a szekcióülésen maga is szót kért kollektívája nevében. Kívánunk neki még sok boldog, s ennél gond­talanabb születésnapot. (Folytatás az 1. oldalról) Az érdekérvényesítés terüle­tén alapvető gondot jelent, hogy nem ismerjük ponto­san a fiatalok helyzetét, más rétegekhez való viszo­nyát. Az érdekvédelmi mun­ka feltétele és gyakorlata kialakult, az intézményes le­hetőség adott. Ezzel azonban nem mindig tudtunk élni — ismereteink hiányosságai miatt. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a fiatalok döntő többsége helytáll a munkában; ugyan­akkor tény, hogy komoly gondot jelent számukra egy reális életszínvonal megte­remtése, illetve ennek meg­tartása. A jelenlegi helyzet­ben ez egyelőre csak több­letmunka vállalásával történ­het meg- Szeretnénk hozzá­járulni egy olyan gazdasági környezet kialakításához, amely a becsületes napi 8 órai munkával lehetővé te­szi a társadalmilag elfoga­dott életszínvonalhoz szük­séges anyagi eszközök meg­teremtését. A középiskolás korosztály­ra kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen ebben a fogékony időszakban alakul­nak ki és rögződnek a leg­fontosabb emberi jellemvo­nások, amelyek néhány év múlva már a termelésben éreztetik hatásukat. A je­lenlegi 80 százalék fölötti szervezettség mögött nem húzódik meg valós elkötele­zettség. Nekünk az az érde­künk. hogy aktívabb legyen a diákmozgalmi munka, hogy az iskolák a korábbinál kedvezőbb lehetőséget nyújt­sanak a közösségi életre, a demokratizmusra, az önte­lllkotó vita Az első titkár szóbeli ki­egészítője után Szatmári Já­nos, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke tett szóbe­li kiegészítést a PEB írásos beszámolójához. Többek kö­zött a következőket mond­ta: az elmúlt időszakban a KISZ-szervezetek pénzügyi fegyelme megfelelő volt Bé­kés megyében, több vonatko­zásban javulást is tapasz­taltunk. Néhány esetben volt visszaélés, de ezek fel­tárása után a szigorú fele- lősségrevonás nem maradt el. Két dologra szeretnénk felhívni a küldöttgyűlés fi­gyelmét: az egyik, hogy ott, ahol a városi PEB-ek nem működtek megfelelően, több volt a probléma. A másik tapasztalatunk az, hogy ahol a KISZ, illetve az úttörőve­zetés nem demokratikus, a mozgalmi vezető mindent egyedül akar eldönteni, és a gazdálkodásból is kizárja a többieket, ott sokkal na­gyobb a szabálytalanságok veszélye. Szerencsére ez csak ritkán fordul elő. A szóbeli kiegészítés után megkezdődött a vita. Első­ként Kulcsár Edit (Békés­csaba) kért szót. Elmondta, vékenységre és az önkor­mányzatra. Lényegesnek tartjuk, hogy a magasabb követelmény-támasztással egyidejűleg nagyobb szere­pet kapjon programjainkban a politizálás, a művelődés, a sportolás és a szórakozás. Támogatjuk a városi, közsé­gi küldöttgyűlések azon fel­vetését, amely a fiatalok művelődési, szórakozási igé­nyeinek jobb kielégítését szorgalmazza. Megyénk ifjúsága, KISZ- tagsága nevében köszönöm a párt, állami, társadalmi és tömegszervezetek segítő tá­mogatását, munkánkat kísé­rő figyelmét. A pártszervek és szervezetek irányító mun­kája nagyban segítette cél­jaink elérését. Olyan légkör vesz körül bennünket, amelyben lehet és érdemes dolgozni, amely lelkesedést, kedvet ad a munkához. Kü­lön szeretnénk köszönetét mondani a megyei pártbizott­ságnak munkánk hatékony támogatásáért. Kedves Fiatalok! Kérem mondjátok el véle­ményeteket a beszámolóról, a határozati javaslatokról, a megújulási törekvéseinkről és valamennyi kiadott do­kumentumról- Hiszem, hogy a hozzászólásokból is kitű­nik, mi fiatalok a jobbítás és a tenniakarás szándéká­val közelítjük meg a társa­dalmi és mozgalmi kérdése­ket. Ezt a tenniakarást iga­zolja számunkra, hogy kö­zel 40 KISZ-szervezetünk csatlakozott a KISZ XI. kongresszusa tiszteletére in­dított munkaverseny-felhí- váshoz. Köszönöm a figyelmeteket! hogy a közelmúltban meg­tartott békéscsabai városi KISZ-küldöttgyűlés jelentős eseménye volt a megyeszék­hely KISZ-esei életének. Bé­késcsabán is kiderült, hogy a gazdasági helyzetünkből adódó problémák egyre in­kább éreztetik hatásukat a fiatalság körében. Nem vé­letlen, hogy nagyon sokan megemlítették a lakásprob­lémát. Tudjuk, hogy ennek a megoldása nem a KISZ feladata, de azt is tudjuk, hogy a megoldás útjainak keresésébe a KISZ-nek is be kell kapcsolódnia. A városi küldöttgyűlésünk javasolta, hogy azt a 800 millió forin­tot, amit a VII. ötéves terv­ben az építőanyagok ártá­mogatására fordít az állam, a fiatal lakásigénylőknek adják oda! A mai fiatalok nem rosszabbak, mint 10-15 vagy 25 évvel előtti kortár­saik. Csak mások az igénye­ik, érzékenyebben reagálnak környezetük visszásságaira. A továbbiakban értékelte a kongresszusi vitadokumen­tumok fogadtatását, a vitá­ban elhangzottakat. Szabó István (Kétegyhá- za) a kétegyházi és a gyulai fiatalok képviseletében kért szót. Hozzászólásában a me­zőgazdaságban dolgozó KISZ- esek, fiatalok sajátos gond­jaival foglalkozott. Kiemel­te, hogy a mezőgazdasági fiatalok élet- és munkakö­rülményei, jövedelmi viszo­nyai, lehetőségei eltérő vo­násokat mutatnak, ha a hoz­zájuk hasonló helyzetű, de más területen dolgozó kor­társaikkal hasonlítjuk össze őket. A mezőgazdaság a népgazdaság sikerágazata, mégis az itt dolgozók sok esetben hátrányos megkü­lönböztetéseket éreznek. Például: ugyanazért a mun­káért kevesebb fizetést kap­nak, mint a városokban, a fővárosban. A községek kommunális ellátottsága, infrastruktúrája elmarad az országos átlagtól. Állami la­kások sem épülnek. Ebbe a viszonylag rosszabb hely­zetbe a KISZ-esek nem akarnak beletörődni. „Ter­mészetesen nem elégszünk meg a probléma felvetésé­vel. Cselekvő részesei aka­runk lenni az előrehaladás­nak. Hajlandóak vagyunk többet és jobban dolgozni, fellépni a visszahúzó embe­rek ellen. Az a vélemé­nyünk, hogy a KISZ-nek ott kell lennie a helyi feladatok kidolgozásakor, és természe­tesen a célkitűzések végre­hajtásánál is.” Sztvorecz Judit (Oroshá­za) a politikai képzés ta­pasztalatairól beszélt. El­mondta, hogy a beszámoló is foglalkozik a politikai kép­zéssel, az elmúlt évek pozi­tív és negatív jelenségeivel. Az orosházi KISZ-eseknek az a tapasztalata, hogy az alapszervezetek politikai munkáját a jövőben javíta­ni kell. Sajnos a politikai képzési körök nem mindig töltötték be szerepüket. Unalmasak voltak, nem kö­tötték le a tagságot. Hiába volt felkészült, jó az előadó, ha a tagság egy része el sem ment, mert korábban az volt a tapasztalata, hogy nem érdemes elmenni a po­litikai vitakörre. Hangsú­lyozta a propagandisták fel­készítésének fontosságát, hogy az eddigi, jó képzési formákat tovább lehet fej­leszteni. A következő felszólaló Fischer Edit, a jelölést elő­készítő bizottság elnöke volt. Szólt a tapasztalatok­ról, majd hozzátette, hogy a küldöttek még kiegészíthe­tik az írásban tett javasla­tot. Szünet után dr. Barta Kálmánné, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke kapott szót. A folytatásban két úttörő a KISZ—úttörő kapcsolatok­ról és az úttörővezetők IX. kongresszusára való készü­lődésről beszélt. Varga Sándor megyei út­törőelnök a KISZ—úttörő kapcsolatokat értékelte. Ki­emelte: a párt és a KISZ megkülönböztetett figyelmet fordított az úttörők munká­jára. Majd arról beszélt, hogy az úttörők hamarosan megalakulásuk 40. évfordu­lóját ünnepük. A továbbiak­ban szólt a táborozásról, a hagyományok ápolásáról és az úttörők tanulást segítő te­vékenységéről. Rózsa• Attila (Békéscsaba) a Békéscsaba és Vidéke Áfésznál dolgozó KISZ-ta- gok tevékenységét ismertet­te. Elmondta, hogy náluk a KISZ-tagok elsődleges fel­adata a munkában való mi­nél jobb helytállás. Hiszen amikor a KISZ-esekről esik szó, amikor az ifjúkommu­nistákat értékelik, meghatá­rozó szerepe van a munká­nak. A számítógéppel való megismerkedést ugyancsak kiemelten fontos feladatuk­nak tartották és tartják. Védnökséget vállaltak a szá­mítástechnika alkalmazásá­nak elősegítésére. Kiemelte, hogy az egyéni és a közössé­gi érdekeket a KISZ-nek össze kell hangolnia, ha va­lóban magas színvonalú ér­dekvédelmi munkát akar folytatni. A továbbiakban a kereskedelemben dolgozók gondjairól és a kongresszu­si vitadokumentumok helyi fogadtatásáról beszélt. Csabay Ilona (Békéscsaba) hozzászólásában a középis­kolásokat foglalkoztató kér­dések közül emelt ki né­hányat. Hangsúlyozta: össz­társadalmi érdek, hogy a középiskolások megtalálják a szocializmushoz vezető utat. A KISZ-nek ebben megha­tározó szerepe van. A KISZ- nek úgy kell a középiskolá­sokkal foglalkoznia, hogy programjaikban figyelembe veszi a gimnazisták, a szak­munkásképzőben tanulók, il­letve a szakmunkásképzős diákok helyzetét, érdeklődé­sét, lehetőségeit. Elsődlege­sen fontos feladatunk ter­mészetesen a tanulás segíté­se, az önképzésre való ösz­tönzés. De az sem mellékes, hogy milyen az egyes okta­tási intézmények demokra­tikus légköre. A mainál fej­lettebb demokratizmusért a Tisztelt Küldöttközgyűlés! Kedves Fiatalok! A megyei pártbizottság ne­vében köszöntöm a megyénk KISZ-tagjait képviselő kül­döttértekezlet valamennyi résztvevőjét. Immáron két éve annak, hogy pártunk Központi Bizottságának If­júsági Bizottsága vitát in­dított arról, hogy milyen az ifjúság, és a pártnak mit kell tennie' azért, hogy megnyer­je széles tömegeit a szocia­lizmus számára. Mi kell ah­hoz, hogy megyénk ifjúságát a haladó, öntevékeny, har­cos és más pozitív jelzőkkel illessék? Négy fontos ténye­ző: megoldható feladatok, cselekvési tér, következetes, szorgos munka és elismerés. Erről a négy fogalomról, illetve megyei tartalmáról kívánok most szólni. Kez­dem a megyénk előtt álló feladatokkal. A küldöttérte­kezlet beszámolója említette megyénk viszonylagos elma­radottságát — ez tény! —, de ezen elmerengeni semmi értelme! A helyzeten vál­toztatni, mégpedig gyorsabb ütemben, mint eddig tettük, ez a ma kihívása. Az előt­tünk álló öt évben alapve­tően két program megvaló­sulását szorgalmazzuk: a termelés sok irányú fejlesz­tésével növelni megyénk gaz­dasági teljesítményeit — el­sősorban az eredményessé­get; csökkenteni a szociális, kommunális, infrastrukturá­lis lemaradásunkat. Az első program megvaló­sításához az iparban gyor­sítani kell a műszaki fej­lesztést, az energiát, anya­gokat takarékosan hasznosí­tó, környezetkímélő techno­lógiák alkalmazását, a kor­KlSZ-nek és a tanároknak is van még tennivalójuk. A to­vábbiakban a szabad idő el­töltéséről, illetve a szóra­kozási lehetőségekről mon­dott el néhány gondolatot. Oláh Tibor (Mezőkovács- háza) hozzászólásában az élelmiszergazdaságok helyi eredményeiről beszélt. Ki­tért az itt dolgozók élet- és munkakörülményeire. Meg­állapította, hogy nőtt a fia­tal szakmunkástanulók ará­nya, szervezettsége. Nagy problémájuk, hogy az agrár- szakemberek nem mindig a végzettségüknek megfelelő munkát kapják. Jó lenne, ha a fizetéseket a teljesítmé­nyek és nem a munkában töltött idő határozná meg. A KISZ Békés Megyei Bizott­sága által meghirdetett ter­melési mozgalmaknak jó fo­gadtatása volt a fiatalok kö­rében. A mozgalmak hozzá­járultak a termelésben való mind eredményesebb helyt­álláshoz. Avramucz Mihály (Gyula) szerű, jó minőségű gyártmá­nyok elterjesztését, melyek­ben magasabb színvonalú szellemi és fizikai munka ölt testet. A mezőgazdaság­ban folytatni kell a gabona- és húsprogramot. A fajlagos hozamok növelésével, a rá­fordítások és veszteségek csökkentésével fokozni az ágazatok jövedelmezőségét. A másik program legfonto­sabb eleme a termelő infra­struktúra korszerűsítése, bő­vítése, azaz a közlekedés, szállítás, hírközlés területén mérsékelni hátrányukat. Ami a nem termelő infra­struktúrát, a szociális és kommunális feltételek bőví­tését illeti, első helyen a lakásépítést említem. Foly­tatjuk, sőt, kibővítjük 20 te­lepülésre a programos lakás­hoz juttatási, támogatási le­hetőséget. Három és fél ezer fiatal házas és többgyerme­kes család számára jelent ez kedvezőbb megoldást. Kö­rülbelül 240 millió forint megyei és helyi tanácsi hi­telt fordítunk e célra. Kér­jük, hogy a lakásépítés, -gaz­dálkodás és -elosztás terü­letén a KISZ újabb kezde­ményezésekkel, javaslatok­kal nyújtson konkrét segítsé­get a fiataloknak. Majdnem minden körzetközpont épít, bővít középiskolát. 98 kö­zépfokú oktatási célú tante­rem és egy 24 tantermes fő­iskola, 6-7 tornaterem fel­építése a célunk. Tudom, a kulturált szóra­kozás is sok helyen gondot jelent. Folytatjuk a kultúr- házak felújítását, korszerű­sítését, és újak építését is tervezzük. 1987-ben felépül Békéscsabán a sportcsarnok. Bővülnek a sport-, turiszti­kai, táborozási lehetőségek. az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok, illetve az értelmiségiek helyzetét ele­mezte. Elmondta, hogy az elmúlt 5 év sikerei mellett égető hiányok és többletek is keletkeztek. A bérek foko­zatosan emelkedtek, de nö­vekedési ütemük nem állt mindig arányban az elvég­zett munkával. Kedvezőtlen jelenség volt, hogy nem minden fiatal diplomás ka­pott képzettségének megfe­lelő munkát. Tény, hogy az értelmiségi fiataloknak ma­gasabb a szervezettsége, mint az átlag. Ez bizonyít­ja, hogy ennek a rétegnek magasak a KISZ-szel szem­ben támasztott igényei. A mozgalmi munkának ezért a szakmai munka segítése mellett fokozottabban kell törekedni a réteg érdekvé­delmére, eddigieknél jobb kéoviseletére. A plenáris ülés utolsó felszólalója Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára volt. összehasonlításul elmon­dom, hogy míg az előző öt­éves tervben 4,2 milliárd fo­rintot, a VII. ötéves tervben 8,2 milliárd -forintot fordít­hatnak beruházásokra, fej­lesztésekre tanácsaink. Ez így elmondva szépen hang- ■ zik, de a megvalósításhoz igen komoly erőfeszítésre van szükség. Nehéz feladat, melyben a KISZ-re is erejé­hez mérten számítunk. Tag­ságát mozgósítsa, a környe­zetében levő fiatalokat ösz­tönözze, szervezze a jobb és hatékonyabb munkára, tanu­lásra. Tisztelt Küldöttértekezlet! A második fogalomként a cselekvési teret említettem. Azért, mert az ifjúság szá­mára is a társadalmi gya­korlatban való aktív részvé­tel jelenti a legnagyobb ne­velőerőt! Vannak reális, de csak komoly erőfeszítéssel teljesíthető helyi céljaink. Ahhoz, hogy ebből minden­ki tudása és tehetsége sze­rint kivehesse részét, bőví­teni kell az ifjúság és a KISZ cselekvési terét, lehe­tőségeit. Egyszerűbben fo­galmazva: jobban be kell vonni az ifjúságot a társa­dalom és a saját ifjúsági ügyeink intézésébe. Ezért a KISZ politikai erejének nö­velése mellett szorgalmazzuk más, az ifjúság érdeklődé­sét, közösségi törekvéseit, igényeit kielégítő keretek létrehozását. A szocialista demokrácia intézményrendszerén belül biztosítani kell, hogy az if­júsági érdekek ne csak for­málisan — esetenként a kép­viseletre leszűkülten —, ha­nem konkrétan felszínre ke­rüljenek, és lehetőség sze­rint megoldást nyerjenek. Kedves Fiatalok! A munkáról és az elisme­résről együtt szólok. A me­gye előtt álló feladatokat, gazdasági célkitűzéseket már említettem. Gondolom, mindenki egyetért abban, hogy a helyi (lakóhely, mun­kahely és tanintézet) felada­tok megvalósulásán keresz­tül teljesülnek a nagyobb közösség céljai. A területi küldöttgyűléseken szó is volt erről, sajnos nem min­(Folytatás a 3. oldalon) 0 csabai Csabay Mondják, fiatalnak lenni nem ér­dem. Ám, fiatalon ennyi kitüntetés birtokosának lenni, mint ahányat a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakkö­zépiskola végzős tanulója, Csabay Ilona kapott mozgalmi munkájáért, bizony már dicsérendő dolog. KISZ KB dicsérő oklevél, aranykoszorús KISZ-jelvény, Kiváló Ifjúsági Veze­tő cím. Kész felsorolás csakúgy, mint mikor tisztségeit vesszük számba. Alapszervezeti titkárként kezdte, tag­ja lett az iskola KISZ-bizottságának, majd a városi diáktanácsnak. Most, mint városi testületi tag, a középiskolásokat képviseli. — A plenáris ülésen a KB 1982. március 10-i tizenéve­sekről szóló határozat óta eltelt időről beszéltem. Ilona hamarosan végez, s Győrben szeretne tovább­tanulni. A kérdésre, hogy utódainak mit üzen, egy idé­zettel válaszol: — „A KISZ értünk és általunk van, olyan lesz, ami­lyenné mi tesszük.” Ezt kell komolyan venni! Akkor jó mozgalmi munkát végzünk. Még búcsúzóul elmondja, hamarosan párttag lesz. Hétfőn beszélgetnek el vele az alapszervezeti gyűlésen. Igyekszik majd ott is úgy dolgozni, hogy megérdemelje a bizalmat. Szabó Miklós felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents