Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-24 / 96. szám
1986. április 24., csütörtök o IENíHMMVégső búcsú Major Tamástól Gerendás VII. ötéves terve Ünnepség a Mészövnél „A megye legjobb vendéglátóipari ágazata” címet és serleget a Gyula és Vidéke Afész képviseletében Schleyer József elnökhelyettes (jobbról) vette át Tanai Ferenctől Fotó: Kovács Erzsébet A magyar színházművé" szét nagy egyéniségétől, a munkásmozgalom régi harcosától, Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művésztől családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút szerdán a Mező Imre úti temetőben. Koszorúkkal borított ravatalánál a Nemzeti Színház, a Katona József Színház tag" jai, művésztársai és tanítványai álltak díszsorfalat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium nevében Vajda György művelődési miniszterhelyettes búcsúzott a felszabadult Magyarország egyik legnagyobb színházművészétől; az örökösen megújulásra képes színésztől, a legendás, kísérletező szenvedélyű rendezőSebes Miklós, az Utasellátó Vállalat vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium az Utasellátót bízta meg a jelenleg még épülő Forma 1-es pálya, azaz a Hungaroring vendéglátásának megszervezésével. A vezérigazgató elmondta, hogy — a külföldi tapasztalatokat is hasznosítva — igyekeznek igen magas színvonalon kialakítani a Hungaroring versenyein részt vevő közönség kiszolgálásának feltételeit. A tervek szerint mind a 6 szektorban lesz Utasellátó-bázis, egy-egy 55 x 35 méteres terület, ahol étellel, itallal, gyümölccsel, édességekkel, apró ajándék- tárgyakkal állnak a vásárlók rendelkezésére. A szállítások döntő részét az éjszakai órákban bonyolítják le, ekkor töltik fel áruval a vállalat kihelyezett tői, a költői gondolat tiszta tolmácsolásának propagandistájaként fellépő versmondótól, a pedagógustól — akinek tanítványai az utóbbi évtizedekben ott voltak a színjátszás, a színházvezetés, a színészvezetés élvonalában —, az MSZMP KB volt tagjától és volt országgyűlési képviselőtől. A magyar színésztársadalom nevében Törőcsik Mari Kossuth-díjas kiváló művész, az egykori tanítványok képviseletében Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője, Jászai Mari-díjas mondott búcsúbeszédet. Major Tamást a Mező Imre úti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra. raktárát, hűtőrészlegeit is. Mintegy 2500 dolgozó vesz részt az élelmiszerek előkészítésében, csomagolásában. A helyszínen körülbelül ezren dolgoznak majd, közülük jó néhányan idegen nyelveket is beszélnek. A vállalat másodosztályú árakon kínálja áruit, s folyamatosan ellenőrzik is, nehogy a vevőket megkárosítsák. Ugyancsak szigorú előírásokkal szabályozzák a kiszolgálás higiéniáját. A pályán zajló versenyek, rendezvények nézőinek ellátása nem kis feladatot ró a vállalatra, de ezt igyekszik úgy megoldani, hogy ezzel párhuzamosan sehol ne szenvedjen csorbát az eredeti vendégkör: a vonatok, hajók utasainak kiszolgálása. A tájékoztatón azt is bejelentették, hogy az Utasellátó Vállalat is belépett a Forma 1-es gazdasági társaság tagjai sorába. A gerendási általános iskola mellett kora tavasszal kezdődtek el a munkálatok. Ennek eredményeként már készen áll az épülő tornaterem betonlábazata. A hatmillió forintos beruházás része a községi tanács VII. ötéves tervének. Ebben az esztendőben kétmillió forintot tudnak fordítani a tornaterem építésére. Emellett jelentős az a felajánlás, melyet a község lakói, helybeli kőműves, lakatos kisiparosok tettek. A majdan felépülő tornaterem elsősorban a gyerekek sportolási lehetőségét oldja meg, de egyúttal lehetővé teszi a felnőttek téli mozgásigényének kielégítését is. A tornaterem mielőbbi megvalósításához az iskola tégla jegyeket bocsájtott ki, melyekre eddig több mint 180 ezer forintot fizettek be szocialista brigádok, úttörők és Gerendás lakói. Talán furcsának tűnik, hogy abban a községben, ahol a gáz bevezetése már megtörtént, VII. ötéves tervként egy törpevízmű megépítése szerepel. A települések többsége ugyanis a vízellátást oldotta meg előbb, s csak azután gondolt a korszerű fűtőanyag bevezetésére. Nem így volt ez Gerendáson, ahol szinte minden ház udvarán van kút. Ez a vízforrás azonban bármikor kimerülhet, és akkor egy új kút megépítése többe kerülhet, mint a mostani hozzájárulás a vízmű megépítéséhez. Talán ezen érv hatására döntött úgy a lakosság, hogy építsenek törpevízmű- vet. A községben kevés a szilárd burkolatú út. Sajátos területi adottság viszont, hogy a külterületi tanyák jobban el vannak látva kövesúttal, mint a község belterületi lakóházai. Ennek enyhítéseként az idén a Táncsics és a József A. utca kap szilárd útburkolatot. A községben átmenő forgalmat jelentősen lassítja, hogy az Ady E. utcai kövesút keskeny. Feltétlenül indokolt lenne az út szélesítése, azonban ezt a kövesút két szélén levő hársfasor akadályozza. A tanács a fák kivágását mindenképpen el akarja kerülni, ezért a gond megoldására más lehetőséget keres. Nemcsak ez bizonyítja, hogy az itt élők szeretik, védik környezetüket. Tavasszal például több ezer facsemetét ültettek el a községben társadalmi munkában. A Gerendási Községi Tanács VII. ötéves tervei között szerepel továbbá építési telkek kijelölése, növelve ezzel is a település népességmegtartó erejét. Tervezik még a község belterületén lévő árkok felújítását, a csapadékvíz elvezetésének megoldását. Folyamatosan gondoskodnak majd a meglévő épületek felújításáról, bővítéséről, többek között a művelődési ház, fürdő karbantartásáról. Ennek az ötéves tervnek a célja még a települést bekapcsolni a korszerű távbeszélő-hálózatba, melynek megoldása, a község anyagi hozzájárulásán túl, a postán is múlik. (bacsa) A mezőkovácsházi áfész Mozaik áruházának József Attila szocialista brigádja, valamint az Endrődi Taka- dékszövetkezet Tyereskova szocialista brigádja kezdeményezésére, a Mészöv támogatásával 1984 elején kezdődött egy kongresszusi és felszabadulási verseny megyénkben az áfészeknél és a takarékszövetkezetekben. E versenyben, valamint az elmúlt évi szocialista munka- verseny-mozgalomban a legeredményesebben szereplő áfész-ágazatok, takarékszövetkezeti kirendeltségek és szocialista brigádok vezetői, képviselői vettek részt azon az ünnepségen, amelyet április 23-án, tegnap délelőtt tartottak Békéscsabán a Fogyasztási Szövetségek Békés Megyei Szövetsége székházában. A rendezvényen Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke méltatta a szövetkezetek és a szocialista brigádok körében folyó különböző szintű kongresszusi és felszabadulási, valamint az 1985. évi versenymozgalmakat. Amint bejelentette, az országos szervek Kiváló Szövetkezet címmel tüntették ki a Kevermes és Vidéke, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetet, valamint a Békéscsabai Lakásszövetkezetet. A Szakma (ágazat) Kiváló Brigádja címet nyerte el az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Tyereskova szocialista brigádja, az országos főhatóságok köszönőlevelét kapta a Sarkad és Vidéke Áfész és dicsérő oklevelet a Szarvasi Lakás-, Garázs-, Udülőépítő és -Fenntartó Szövetkezet. Ezután megyei szintű elismeréseket; serlegeket, okleveleket és jutalmakat adott át Tanai Ferenc. A kitüntetetteket köszöntötte az ünnepségen Hankó György, a KPVDSZ megyei titkára. Utasellátó és a Forma—1 Vagyonvédelem foghíjakkal —17,5 millió forint kár — Kábítószer külföldről — Feltört vasúti kocsik és a Marlboro Interjú Szente István rendőr alezredessel Megbocsátható bűn, hallom a minap. Senki se lett megkárosítva. A vállalati anyagból, ami úgyis selejtezésre lett szánva, maszek „víkendház” épült. Ugye, lélegzetállító érvelés? Valóban, személy szerint senki se lett megkárosítva. Annál inkább valamennyiünk. Mert akárhogy csűrjük-csavarjuk a szavakat, a társadalmi tulajdon megkárosítása mindannyiunkat érint. Az állam mil- liárdokat költ az egészségügyre, szociális segélyekre, fiatalok támogatására, kulturális feladatokra és más, az egész társadalmat érintő célokra. Mindennek bázisa a társadalmi tulajdon. Okkal vetődik fel a kérdés, hogyan sáfárkodunk, miként védjük ezt a tulajdont? Erre kértünk választ Szente István rendőr alezredestől, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadal- mitulajdon-védelmi osztályának vezetőjétől. — Megyénk nem tartozik a bűnügyileg fertőzött megyék közé. Ennek ellenére a különböző emelkedő tendenciák nálunk is megfigyelhetők. Az elmúlt évben azösz- szes ismertté vált bűncselekmények száma az 1984. évi 4 ezer 472-ről 4 ezer 618-ra emelkedett. Az ösz- szes ismertté vált bűncselekmények közül 57 százalékot képviselnek a vagyon elleni bűncselekmények. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélések valamelyest csökkentek. Az ösz- szes bűncselekmények 17 százalékát teszik ki. Ez a csökkenő tendencia örvendetes, a körülményeket értékelve azonban meg kell állapítani, hogy a statisztikai adatok nem mindenütt a teljes valóságot tükrözik. A gazdasági bűncselekmények és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélések egy részére nem derül fény, azok nem jutnak a hatóság tudomására. — Mi ennek az oka? — Ennek a jelenségnek több oka van. Gyakori, hogy a vállalatok, szövetkezetek a belsőleg felderített jogsértő cselekményeket fegyelmi hatáskörbe utalják. Előfordul, hogy bűnös érdekösszefonódás, vagy a túlzott elnéző vezetői magatartás folytán nem kerül sor a büntető feljelentésre. Sok helyen pedig a meglevő túlzott bizalom, valamint az, hogy a társadalmi tulajdon belleni bűn- cselekményt sokszor „bocsánatos bűnnek” tekintik. — Mennyi kárt okoztak az elkövetők? Avagy a bűncselekmények arányában a kár mértéke is csökkent? — Éppen ellenkezőleg. A bűncselekmények számának csökkenése ellenére az okozott kár mértéke növekedett. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel 1983-ban az elkövetők 16,1 millió forint kárt okoztak. Ezzel szemben a múlt évben a kárérték meghaladta a 17,5 millió forintot. Az egyes bűncselekményfajták közül a lopás és a betöréses lopás fordul elő a leggyakrabban. Ezen belül is a betöréses lopások viszonylagos gyakorisága aggasztó, ami a vagyonvédelmi munka hiányosságaira utal. — Közismert, hogy az idegenforgalomból származó bevétel jelentős szerepet játszik a népgazdaság külgazdasági egyensúlyának javításában. Ám az idegenforgalomnak árnyoldala is van. — Az utóbbi időben fokozottan jelentkező kedvezőtlen jelenség megyénkben, hogy egy-két napos bevásárlási céllal érkeznek hozzánk a külföldi állampolgárok, akik a vámszervek megkerülésével behozott különböző dolgokat a városok helyi piacain árulják. A külföldi állampolgárok az értékesítéssel szerzett pénzt részben fenntartásuk biztosítására fordítják, de sokan vannak közülük, akik különböző áruféleségeket vásárolnak, s a vámszervek megkerülésével az országból kivisznek annak ellenére, hogy ezek az áruk a tiltólistán szerepelnek. Gyakran fordul elő az is, hogy a valutát nem a hivatalos beváltóhelyeken váltják be, hanem közvetlenül a magyar állampolgároknak értékesítik. Becslések szerint évente mintegy másfél milliárd forint kerül ilyen jogügyletkötések során külföldi személyek birtokába. Mindez csökkenti az idegenforgalomból származó devizabevételt. — És a kábítószer? — Az idegenforgalom további negatív hatása, hogy külföldi segítséggel terjed a kábítószerrel történő visszaélés. Becslések szerint Magyarországon eddig mintegy 30 ezer fiatal ismerkedett meg a narkotikumokkal. A klasszikus értelemben vett kábítószereket külföldről, csempészés útján juttatják az országba. Az így elkövetett bűncselekmények látenciája igen jelentős. Megyénk helyzete az országos adatokhoz viszonyítva, a kábítószerrel történő visszaélés tekintetében jelenleg kedvező. Fontos feladatnak tekintjük a megelőző tevékenységet a fiatalok körében. — Megyénkben több száz új vállalkozási forma működik. Milyen bűnügyi tapasztalatokat szerzett a főkapitányság ezen a téren? — Ezek a vállalkozások működésük során több ponton kerülnek gazdasági kapcsolatba állami, szövetkezeti egységekkel. Az a tapasztalatunk, hogy ezekben a kapcsolatokban gyakoriak a korrupciós jelenségek, a bűnös összefonódások. A döntési joggal rendelkező dolgozók gyakran olyan jövedelmeket is átengednek a kisvállalkozóknak, amelyek egyébként a vállalatot, szövetkezetét illetnék meg. Külön gondot jelent, hogy a kisvállalkozások könyvelése, bizonylati fegyelme a legtöbb helyen nem megfelelő, s így ellenőrzésük sem lehet megnyugtató. A bűnügyileg legveszélyeztetettebb vállalkozási formák g mezőgazda- sági szövetkezetek által működtetett átalánydíjas melléküzemágak, a szövetkezeti szakcsoportok és a különböző gazdasági munkaközösségek. Leggyakoribb elkövetési magatartás a túlszámlázás, a fiktív bérelszámolás, a feltüntetett, de el nem végzett munka, a fel nem használt, vagy meg sem vásárolt anyagok felszámítása, s nem egy esetben a tevékenységükhöz szükségtelen luxuscikkek vásárlása. — Előfordulnak-e olyan törekvések, hogy a jövedelmeket eltitkolják az adóztatás elől? — Az új vállalkozási formák elterjedésével jelentősen megnőtt az egyénileg adózó vállalkozók száma, akik közül sokan igen magas jövedelemre tesznek szert. E jövedelmek egy részét az adózás alól kivonják. De az is előfordul, hogy a jövedelem egy részére munka nélkül, vagy bűncselekmény elkövetésével tettek szert. Éppen ezért van szükség a fokozottabb felderítő tevékenységre, és a szigorú intézkedésekre együttműködve az adóügyi szervekkel. — Az ipari ágazatban hogyan alakult a bűnügyi helyzet? Melyik a legveszélyeztetettebb terület? — Az ipari ágazatban a múlt évben az előző évhez képest 140-ről 128-ra csökkent a bűncselekmények száma. Ugyanakkor az okozott kár értéke 1 millió 400 ezer forintról 3 millió 200 ezer forintra emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a múlt évben felderített, a Délép sérelmére elkövetett sikkasztásokkal okozott kár igen jelentős volt. Mezőko- vácsházán és Orosházán folytatott építkezésekről több mint félmillió forint értékű építőanyagot sikkasztottak el a laza bizonylati fegyelmet, az anyagelszámoltatás hiányosságát kihasználva az elkövetők. A bűncselekmények iparáganként! megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legveszélyeztetettebb terület a kivitelező építőipar. Az ismertté vált bűncselekmények mintegy 50 százalékát itt követték el. — A szállítás területe sem mentes a bűncselekményektől. Számuk hogyan alakult a múlt évben? — A múlt évben a korábbihoz képest némileg csökkent a számuk. Viszont az okozott kár itt is jelentős. A bűncselekmények döntő többsége lopás. Pozitívumként értékelhető, hogy jelentős kárértékű ügyeket sikerült eredményesen befejezni, s így az okozott kár jó része megtérült. A múlt év áprilisában több vasúti kocsit feltörtek és csaknem 400 ezer forint értékű Marlboro cigarettát tulajdonítottak el. A nyomozás után megállapítottuk, hogy Budapest-Rákos rendező-pályaudvar négy dolgozója az éjszakai órákban feltörte a lökösházi szerelvényt, s az eltulajdonított cigarettát Budapesten értékesítették. — Melyik ágazatban okoztak a legnagyobb kárt az elkövetők? — Az állami és a szövetkezeti kereskedelem és vendéglátóipar területén a korábbi évekhez képest a bűn- cselekmények száma lényegesen nem változott. Ugyanakkor az okozott kár a múlt évben 1984-hez képest 6 millió 200 ezer forintról 9 millió 400 ezer forintra emelkedett. Az okozott kár növekedéséhez nagyban hozzájárult a mezőkovácsházi áfész toliüzemének sérelmére elkövetett betöréses lopás. Az elkövetők több mint 2 millió forinttal károsították meg a szövetkezetét. A bűncselekmények elkövetését elsősorban a vagyonvédelem elmulasztása tette lehetővé. A fogyasztói érdek- védelem területén továbbra sem kielégítő a helyzet.' Emelkedett a fogyasztói érdekeket sértő cselekmények miatt a felelősségre vonások száma. Az ellenőrzések nyomán megyénkben mintegy 700 személlyel szemben indult meg szabálysértési eljárás, s több mint 2 millió forint pénzbírság kiszabására került sor. — Űj szervezet a gazdasági rendészet. Mennyiben segítette a főkapitányság felderítő munkáját? — 1985 nyarán megalakultak a regionális gazdasági rendészetek, így Csongrád megyei székhellyel a Csongrád—Békés—Bács-Kiskun Megyei Gazdasági Rendészet. A regionális gazdasági rendészetünk az eddig eltelt alig fél év alatt már több jelentős ügy felderítésében volt segítségünkre. Közös akcióval lepleződött le a gyulai áfész húsboltosainak vesztegetési ügye, s ezenkívül egyéb üzérkedési és csalási ügyek is felszínre kerültek. Mindez a gazdasági rendészet létjogosultságát és szükségességét igazolja. A további szoros kapcsolattartással várhatóan jelentősen javíthatjuk felderítő tevékenységünk hatékonyságát. Serédi János
