Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

1986. április 24., csütörtök NÉPÚJSÁG Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! Szovjet kormánynyilatkozat az ázsiai és csendes-óceáni térség helyzetéről A világon és az említett térségben elő­állt helyzet általános elemzése kapcsán a nyilatkozat a többi között rámutat: a Szov­jetunió feltétlenül figyelemmel kíséri az ázsiai és Csendes-óceáni térség országai­nak érdekeit. E térségben ugyanis fontos folyamatok mennek végbe, amelyek érin­tik a Szovjetunió, mint az egyik legna­gyobb ázsiai és csendes-ócáni hatalom, ba­rátai és szövetségesei álláspontját, az egye­temes béke és biztonság érdekeit. Az Egyesült Államok és szövetségesei — folytatódik a nyilatkozat — olyan lépése­ket' tesznek itt, amelyek mérgezik a tér­ség politikai légkörét, gátolják azon po­zitív folyamatok megerősödését és fejlődé­sét, amelyek elősegíthetnék a párbeszéd folytatását, a nemzetközi helyzet javítása lehetőségeinek felkutatását. Ügy tűnik, bi­zonyos amerikai és japán politikai körök csupán a különböző országok szemben ál­lásának formájában tudják elképzelni az ázsiai és csendes-óceáni térség jövőjét. E célból akarják kialakítani az úgynevezett Csendes-óceáni Közösség szerkezetét és működési mechanizmusát, hogy az a ké­sőbbiekben zárt regionális csoportosulássá, újabb militarista tömbbé legyen átalakít­ható. A szervezet létrehozásának kezdeménye­zői, akik teljesen szelektíven válogatják meg a Csendes-óceáni Közösség szóbajöhe- tő résztvevőinek körét, nyilvánvalóan nem érdekeltek abban, hogy a szervezet a tér­ség régen megoldásra érett gazdasági prob­lémái megvitatásának és megoldásának széleskörű képviseleten nyugvó fórumává váljon. Nem érdekeltek abban sem, hogy megváltozzék a térségben kialakult egyen­lőtlen államközi és kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok rendszere. A szovjet kormány véleménye szerint — ha nem vetnek véget az események ilyen alakulásának, akkor az ázsiai és csendes­óceáni térségben, ahol a világ sok orszá­gának érdekei fonódtak egybe, nagyon ki­éleződhet a feszültség. A szovjet kormány véleménye szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség népeit po­litikai rendszereik, ideológiájuk és világné­zetük különbözősége ellenére összeköti a létfontosságú érdekek azonossága. Ha a Szovjetunió javaslatának megfele­lően — hangoztatja a szovjet kormány nyi­latkozata — évszázadunk végéig felszá­molnák a Földön a nukleáris és vegyi fegyvereket, s nem kerülne sor a világűr militarizálására, akkor a világ, s termé­szetesen az ázsiai és csendes-óceáni térség valamennyi népe is megszabadulna a nuk­leáris és vegyi veszélytől. Alapvetően meg­változna a helyzet, minőségileg új szintre emelkedne az államok biztonsága, köny- nyebben megteremthetők lennének a köl­csönösen előnyös együttműködés fejlődése számára kedvező feltételek. A Szovjetunió javasolja azt is, hogy két- és sokoldalú konzultációk segítségével old­ják meg a vitás kérdéseket, alakítsák ki a térség államai közötti kölcsönös megértést és erősítsék egymás iránti bizalmukat. Ez­zel létrejönnének a konstruktív döntések közös felkutatását szolgáló ázsiai fórum megtartásának feltételei. Megfelelő módon elő lehetne készíteni és meg lehetne tartani a csendes-óceáni államok külön tanácsko­zását, amelyen a biztonság különböző kér­déseit, többek között annak gazdasági vo­natkozásait tárgyalnák meg. A Csendes­óceán medencéjében lévő államok politikai és gazdasági lehetőségeit figyelembevéve egy ilyen tanácskozás — feltéve hogy fon­tos döntésekkel ér véget — nagyon jelentős esemény lenne a térség szempontjából, s kedvezően hatna az egész világhelyzetre. Stabilizáló hatásuk lenne a bizalomerősí­tő intézkedéseknek, s a haditengerészeti flottatevékenység beszüntetésének is a Csen­des-óceánon. A Szovjetunió üdvözölné nukleáris fegy­verektől mentes övezetek létrehozását az ázsiai és csendes-óceáni térségben. A Csen­des-óceán déli részén lévő államoknak az a döntése, hogy nukleáris fegyverektől men­tessé nyilvánítják az övezetet, a legkedve­zőbb visszhangot váltotta ki a Szovjetunió­ban. Magától értetődik, hogy a csendes-óceáni biztonság kérdéseinek áttekintésében, a döntések kidolgozásában részt kell vennie a térség minden olyan államának, amely ezt kívánja. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy a Szovjetunió gazdaságilag megkü­lönböztetett figyelmet szentel Szibériának és a szovjet Távol-Keletnek, amelyek az ázsiai és csendes-óceáni térséghez tartoz­nak. A térség számos országával kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazdasági kap­csolatai alakultak ki. Éppen ezért széles­körű eszmecserét kíván kezdeni a világ e térségének államaival az egyenjogú, köl­csönösen előnyös és stabil kereskedelmi és gazdasági, technológiai, tudományos és kul­turális együttműködés kérdéseiről. Nyilván­való, hogy ezek a bonyolult, sokrétű és nagy problémák megkövetelik jelentős és hosszú távra szóló tervek és programok kö­zös kidolgozását, valamint azt, hogy ezek végrehajtásában minden érdekelt ország részt vegyen. Az erre vonatkozó terveket az ENSZ biztosította megfelelő keretek között, például az Ázsiai és Csendes-óceáni Gaz­dasági és Szociális Bizottságban lehetne megvizsgálni. A Szovjetunió kész részt venni ebben a regionális békés együttműködésben, mert meggyőződése, hogy az ázsiai és csendes­óceáni térség országai egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös együttműködésének kialakí­tása — függetlenül ezeknek az országoknak a társadalmi berendezkedésétől — megfe­lel a térség államai érdekeinek, s előmoz­dítja a nemzetközi kapcsolatok egyenlő, demokratikus alapokra helyezését — feje­ződik be a szovjet kormány szerdán köz­zétett nyilatkozata. Losonczi Pál látogatása Ogun államban Megyei öntözési tanácskozás Nigéria 19 szövetségi álla­mának egyikével, Ogunnal ismerkedett szerdán Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. A láto­gatás fő programja Obasan- jo tábornok, korábbi nigéri­ai államfő farmjának meglá­togatása volt. Losonczi Pált Ogun szék­helyén, Abeokutában, szín­pompás, jellegzetesen afrikai fogadtatásban részesítették- A modern házak nélküli vá­ros apraja-nagyja az utcá­kon volt, hogy láthassa a vendégeket. Losonczi Pált az 1976-ban létrehozott szövet­ségi állam katonai kormány­zója, Oladayo Popoola ezre­des fogadta. Ezután következett Oluse- gun Obasanjo tábornok gaz­daságának meglátogatása. Obasanjo 1976-tól 1979-ig volt Afrika legnépesebb or­szágának elnöke, önként vo­nult vissza vidéki farmjára. Mintagazdaságot teremtett, komoly beruházásokkal, há­romszáz hektáron. A farm fejlesztésének ügyében két­szer is járt már Magyaror­szágon és találkozott Lo­sonczi Pállal is. Obasanjo maga vezette terepjárón vitte körbe a mintagazdaság terü­letén az Elnöki Tanács elnö­két. A farmon elsősorban sertés- és baromfitenyésztés­sel foglalkoznak. A farmon a magyar Transelektro közreműködé­sével épül egy elektromos szerelvényeket összeszerelő üzemegység- Jelenleg négy magyar szakember dolgozik itt. Az Agrober és Agroin- vest hat keltetőt épített itt az elmúlt években. Obasanjo egyébként nem hagyott fel teljesen a politi­kával. Nemrégiben járt a Dél-Afrikai Köztársaságban a brit nemzetközösség egy tényfeltáró csoportjával, amely az apartheidrendszer felszámolását támogatja. A nigériai lapokban megjelent vele kapcsolatban az az ér­tesülés, miszerint számos is­mert politikus Obasanjot is esélyesnek tartja az ENSZ főtitkári posztjának betölté­sére. Szerdán az Elnöki Tanács elnökének vidéki programjá­val egyidőben, Losonczi Pál hivatalos kíséretének több tagja politikai és gazdasági együttműködésről tárgyalt Lagosban nigériai partnerek­kel. A mezőgazdasági és keres­kedelmi kérdésekkel foglal­kozó munkabizottság záró­ülésén Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Williams szövetségi kereskedelmi államtitkár ve­zetésével összegezték azok­nak az egyeztető tárgyalá­soknak az eredményeit, ame­lyeket magyar szakértők, gazdasági vezetők folytattak a nigériai mezőgazdasági, oktatási és egészségügyi tár­ca képviselőivel. A politikai kérdésekkel foglalkozó munkabizottság azt vitatta meg, hogy miként lehetne rendszeressé tenni a kapcsolatokat az érintett mi­nisztériumok között. Arról is szó volt, hogy a nemzetközi szervezeteknél akkreditált magyar és nigériai képvise­lők miképpen egyeztethet­nék rendszeresen tevékeny­ségüket- A munkabizottság­ban Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes és P. A. Afolabi külügyminisztériumi főigazgató irányította a munkát. Szerda este Lagosban az állami vendégházban Ibra­him Babangida vezérőrnagy, a fegyveres erők parancsno­ka, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke díszva­csorát adott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének tiszteletére. A díszvacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Lehet-e önvédelem az agresszió?* Dr. Nagy Boldizsárt és be­szélgetőpartnerét, Rangos Katalint jól ismerik az ol­vasók. A nemzetközi jogászt a líbiai bombázások ame­rikai magyarázatáról, az önvédelemről kérdeztük. — A jogos védelem fogal­mát ismeri a nemzetközi jog. Ez mit jelent közelebbről? Kinek kell először lépnie ahhoz, hogy valaki jogos védelmi helyzetben kerül­jön? — Az Egyesült Nemzetek alapokmányának 51. cikke megfogalmazza, hogy mi a jogos védelem. Jogos véde­lemmel élhet egy állam ak­kor, ha ellene fegyveres tá­madás irányul. A Líbia el­leni támadásnál azonban az Egyesült Államok jogos vé­delméről nem lehet beszél­ni. — A terrorcselekmények­kel szembeni fellépés nem minősíthető jogos védelem­nek? — Először is előbb bizo­nyítani kellene, hogy olyan terrorcselekmények történ­tek, amelyek mögött egy ál­lam állt. Ez nem bizonyí­tott. Ne engedjük át magun­kat könnyelműen az indula­toknak! Ott volt az Antonov per. Megdönthetetlen bizo­nyítékokról beszéltek három évig, aztán felmentette a bíróság Antonovot, mert nem volt megdönthetetlen bizo­nyíték. Én nem hiszek az ilyen állításoknak. Vagy le­galábbis nagyon nehezen hiszek abban, hogy valaki­nek megdönthetetlen bizo­nyítékai vannak, de nem mutatta be őket, vagy csak a szövetségeseknek mutatta meg titokban. A lényeg az, hogy az ENSZ alapokmány! rendelkezése kimondottan fegyveres támadásról beszél. És ebben az esetben engedi meg az önvédelmet. A szak- irodalom ennek kapcsán na­gyon sokat tűnődik azon, hogy van-e helye preventív csapásnak. — Tehát önvédelmi hely­zetnek minősíthető-e az első agresszió? — Valójában itt ugyanaz a helyzet, ami a normális élet­ben. Vagyis én addig nem üthetek, míg engem csak fe­nyegetnek, tehát csak akkor üthetek, amikor már meg akarnak szúrni. De azt kell mondanunk, hogy a nem­zetközi életben ma lényegé­ben az a parancs, hogy amíg nem követtek el valamely állam ellen tényleges vagy fegyveres agressziót, addig nem válaszolhat semmilyen erőszakkal. — A megtorlás ilyes eset­ben teljesen kizárt? A meg­torlás nem lehet önvédelem? — Itt látszólag fogalmi különbségekről van szó, a szavakkal játszunk. De na­gyon lényeges különbsége­ket fednek ezek a szójáté­kok. A megtorlás az önse­gélynek a része és nem az önvédelemnek. Megtorlásban valaki úgymond bosszút áll. Nem egyszerűen az eredeti állapotot állítja helyre, ha­nem valamilyen büntető szankciót alkalmaz. — Sérelmet okoz? Eset­leg nagyobb sérelmet mint amekkorát neki okoztak? — Igen, vagy olyan sérel­met okoz, ami már ’túlment az eredeti állapot helyreál­lításán. Magyarul, hogy ha egy országot megtámadnak és az kiszorítja az ellensé­get a saját területéről ak­kor ez jogos önvédelem. De ha tovább megy és elfoglal egy bizonyos zónát arra hi­vatkozva, hogy ebből bizton­sági övezetet csinál, akkor az már közel áll a megtor­láshoz. A megtorlásnak az a módja tehát, amit az Egye­sült Államok alkalmazott, egyértelműen tiltott a nem­zetközi jogban. •Elhangzott a Kossuth Rádió 1986. április 20-1, Harminc perc alatt a Föld körül című műsorá­ban. Békéscsabán a megyei ta­nácsnál tegnap, szerdán tar­tották meg a megyei öntözé­si tanácskozást. Nagy Mihály, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályának helyettes vezetője bevezetőjében szólt arról, hogy jelentős elmozdulás történt megyénkben az el­múlt két évben az öntözés fejlesztésében. Várhatóan az ágazat kedvezőbb pénzügyi megítélésben részesül a jövő­ben, mint eddig. Szabó András megyei ön­tözési szakfelügyelő értékel­te a VI. ötéves tervi elkép­zelések megvalósulását, va­lamint a múlt esztendőt. El­mondotta, az NK 14-es csa­torna kihasználtsági foka messze elmarad a lehetősé­gektől. Szólt arról is, hogy a rizstermesztésben tavaly visszaesés történt, a vetéste­rület nem érte el a 4 ezer hektárt. Ezerkilencszáz- nyolcvanötben a megyében meglevő öntözőkapacitásnak csak 63 százalékát használ­ták ki a nagyüzemek. Az idei feladatokat ele­mezve, a szakfelügyelő el­— Békés megye egészség- ügyi szakmai térképén a műveseállomás fehér folt volt — mondta dr. Juhász László, a Békéscsabai Egye­sített Egészségügyi Intézmé­nyek igazgató főorvosa ápri­lis 23-án az új dializálóállo- más bemutatása előtt a bé­késcsabai kórházban. Mi az a dializálás? A vér­ben levő mérgező anyagok eltávolítása, amely tulajdon­képpen a vese feladata len­ne. A különféle veseelégte­lenségben szenvedőket, a ve­seátültetésre várókat ez idá­ig Szegedre, vagy Hódmező­vásárhelyre szállították az életmentő műszeres kezelés­re, az úgynevezett vesefel- töltésre. Februártól — a kí­sérleti működési év kezdete ez volt — azonban már Bé­késcsabán is kezelnek 4 ágyon 8 beteget egy műszak­ban. Békés megye közel fél­milliós lakosságából 18—20 beteg szorul ilyen segítségre. A „tanulóév” lejártával, ha megfelelő anyagi és szemé­lyi feltételeket tudnak biz­tosítani, két műszakban még több beteg ellátásáról gon­doskodhatnak. — Viszonylag kis létszá­mú beteget tudunk kezelni — folytatta az igazgató —, az állomás megvalósulása mégis óriási jelentőségű. A Sikerrel zárult a Malév ál­tal meghirdetett gyermek- rajzpályázat. Április köze­péig 20 ezer 6—14 éves korú ifjú pályázó több mint har­mincezer repülési témájú rajzot küldött be a Malév címére. A közjegyző jelen­létében szerdán megtartott mondotta, hogy növelni kell a kapacitáskihasználást. Különösen a vetőmagter­mesztésben, így a zöldségfé­léknél, valamint a hibridku­korica-előállításnál lehet nagy szerepe a magasabb ho­zam elérésében az öntöző­víznek. Kedvező eredménye­ket hoz a cukorrépa mester­séges víztáplálása is. Sajnos, a műszaki háttér nem min­den üzemben megfelelő, hi­szen még sok a kézi áttele- pítésű öntözőberendezés. Népgazdaságilag és üzemi- leg is jövedelmező a rizster­mesztés, ezért 5 ezer hektár fölé kell emelni megyénk­ben a vetésterületet. Előadá­sa végén a VII. ötéves ter­vi elképzelésekről adott szá­mot a tanácskozás résztve­vőinek Szabó András. Habóczky Sándor, a Kövi- zig osztályvezetője a vízügyi igazgatóság elmúlt évi tevé­kenységéről és az idei fel­adatokról számolt be. Dr. Kereszturszky János, az ÖKI osztályvezetője az ön­tözés vállalatgazdasági kér­déseiről tájékoztatta a részt­vevőket. v. szegedi műveseállomás egész évben éjjel-nappal fogadja a betegeket, de azok egyre többen vannak. A szegediek segítik az új szakmai fel­adatra felkészíteni az orvo­sainkat és betegápolóinkat. A gyógyításban gondot jelen­tett a város vizének minő­sége. Sikerült olyan víztisz­tító berendezést beépíttet­nünk, amellyel megfelelő tisztaságú dializáló folyadé­kot nyerhetünk. A rendezvényre dr. Becsei József megyei tanácselnök­helyettes és dr. Horváth Éva megyei főorvos mellett eljöt­tek a megye és a város párt- és tanácsi irányítói, a szak­ágazati vezetők, egészségügyi szakemberek. Ott volt a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem klinikája műveseállo- másának vezetője, dr. Gál György egyetemi tanár is. Felhívta a figyelmet a Dél- Magyarország vesebetegeit ellátó szegedi regionális köz­pont és 7 alállomásának, köztük az új békéscsabainak a jelentőségére. A régi ház­ból 5 és fél milliós költség­gel új intézménnyé átalakí­tott épületben kapott helyet a városi alkoholelvonó állo­más, -gondozó és egy ideg­gondozó szakrendelés is. sorsoláson 140 szerencsés pá­lyázó nevét húzták ki, akik május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon sétarepülésen vehetnek részt. A beérkezett rajzok közül grafikusművé­szekből álló zsűri választja ki azokat, amelyekből a Malév kiállítást rendez. Műveseállomás Békéscsabán B. Zs. Lucas típusú, olasz gyártmányú gép tisztítja a betegek vérét a mű veseállom ásón Fotö: Fazekas László Gyermekrajzpályázat

Next

/
Thumbnails
Contents