Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
NÉPÚJSÁG 1986. április 23., szerda HNF-tájértekezlel Gyulán Lendületesebb lett a népfront tevékenysége Tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának (OT) szervezésében a gyulai SZOT-gyógyüdülőben tájértekezletet tartottak, s ezen Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád és Szolnok megyéből az OT tagjai, továbbá a megyéi, városi, valamint a városkörnyék nagyközségi népfronttitkárok, illetve -elnökök és a megyei pártbizottságok képviselői vettek részt. A vendéglátók nevében dr. Horváth Éva megyei HNF- elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Mihucza József, a gyulai városi párt- bizottság titkára helyi sajátosságokat ismertetett. Ezután Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára vitaindító előadásában arról beszélt, milyen feladatai vannak a népfrontbizottságoknak a szocialista nemzeti egység megteremtésében, a párt XIII. kongresszusának határozata és a VIII. HNF- kongresszus dokumentumai alapján. Bevezetőjében utalt arra: ez utóbbi országos jelentőségű eseményt követően megnőtt a népfront szerepe és elismerése. Ám ahhoz, hogy a mozgalom jelenlegi lendülete fennmaradjon, s hogy a kongresz- szuson körvonalazott célok és feladatok megvalósuljanak, széles körben folytatandó párbeszéd szükséges. Többek között ismerni kell a HNF-be tömörült tagszervezetek tevékenységét, s ugyanakkor nem nélkülözhető az információ oda- visz- sza áramoltatása, állandó cseréje. Az érdekelt testületek az OT tagjaival döntsenek közösen arról, milyen témákkal foglalkoznak legszívesebben. A vitaindító után hozzászólások következtek, s ezek közül itt most néhányat emelünk ki. Ferenczi József (Szolnok m.) a demokratizmus kérdését, valamint a közéletben tapasztalható visszás jelenségek okait elemezte. Az ifjúság és a népfrontmozgalom kapcsolatának erősítésére Szépfalusi Péter (Csongrád m.) hívta fel a figyelmet. Kulcsárné Kiss Piroska (Csongrád m.) arról szólt, hogy az utóbbi időszakban romlott a társadalom közérzete. Az összefogás egyik formájának bemutatására szegedi példát említett meg. Éspedig olyan lakóterületi egységeket hoztak létre, amelyek sokféle szervezetet tömörítenék, s a bizottságok döntési joggal rendelkeznek. Egyebek között kiemelte, hogy ma már sok olyan feladat van, amelyeket a városi tanács a népfront nélkül nem tudna megoldani. Dr. Dobos László (Bács-Kiskun m.) főként társadalompolitikai kérdéseket ismertetett, Banadicsné Loránd Ibolya (Békés m.) pedig a tanácsülések eredményességéről, s ezen belül a póttanácstagokkal való törődés szükségességéről beszélt. A hozzászólások elhangzása után az OT titkára foglalta össze a véleményeket, javaslatokat, és válaszolt a feltett kérdésekre. —y —n Ülésezett az alkoholizmus elleni megyei munkabizottság Tegnap, április 22-én délelőtt tanácskozásra gyűltek a munkabizottság tagjai a megyei tanács vb-termében Békéscsabán. Dr. Szüts Istvánná megyei alkohológiai titkár ismertette a bizottság éves munkatervét, majd öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei vezetősége titkárának elnökletével kezdődött a tanácskozás. Elsőként a Körös Volán Vállalatnál bevezetett alkoholizmus elleni intézkedések hatásáról beszélgettek. A veszélyes üzemben viszonylag kevés üzemi baleset volt az elmúlt időszakban,' s ez .köszönhető a szigorú intézkedéseknek. A vállalatnál megalakult az alkoholizmus elleni bizottság is, napirenden vannak a munkakezdés előtti szondáztatások, munkalélektani vizsgálatokat végeznek, szigorúan eljárnak a munkahelyen alkoholt fogyasztókkal szemben. Mint a szóbeli kiegészítőben hallottuk, a munkahely területén megvalósíthatóbb az absztinencia, mint a társadalom más közegeiben, a magánéletben. A család, a lakóterület közösségeiben elharapódzott italozási szokások csak korlátozott lehetőséget nyújtanak az alkoholizmus elleni küzdelemben. A hozzászólásokat követően őz Ferenc összegezte a tapasztalatokat. Véleménye szerint a Volán Vállalat vezetői példamutatóan intézkedtek a munkahelyi alkoholfogyasztás ellen, ennek jó hatása érezhető. Dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója válaszolt a kérdésekre, amelyek a közművelődésben dolgozók alkoholellenes munkájához kapcsolódtak. A megyei művelődési központ egyik munkacsoportja összetett programot dolgozott ki a lelki egészségvédelem fejlesztéséért, az egészséges életmód elterjesztéséért. A bizottság befejezésül elfogadta a megyei egészség nevelési osztály beszámolóját a káros szenvedélyek megelőzésével kapcsolatos egészségnevelő tevékenységről. Az ülésre eljött és hozzászólt Kállai László, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság munkahelyi albizottságának titkára is. b. zs. Elismerés a munkaversenyben élenjáróknak Tegnap, kedden délután Békéscsabán, az SZMT- székházban értékelte a Békés Megyei Élésker vezetése a vállalatnál folyó szocialista munkaverseny elmúlt évi eredményeit. Az ünnepségen elsőként Veszel- ka Katalin KISZ-titkár emlékezett meg a tavaszi ünnepekről, majd Ábrahám György igazgató értékelte a munkaversenyt. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is a vállalat eddigi fennállása óta a legmagasabb nyereséget könyvelheti el. Ebben jelentős szerepük volt a szocialista brigádmozgalomban dolgozóknak. Ezért joggal megérdemlik a kitüntetéseket és az anyagi elismeréseket. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Somos Zoltán és Huszár Ferenc. Rajtuk kívül 32-en vehették át a Kiváló Dolgozó jelvényt, 21 brigád érte el az arany, ezüst, illetve bronz fokozatot. Két bolt lett kiváló. Az erkölcsi elismeréseken túl a dolgozók, illetve a brigádok félmillió forint jutalmat kaptak. A kollektívának gratulált a jó eredményekhez Krizsán Miklós, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője is. B. O. Kiszolgáltatottan? Indulatok nélkül a vasútról Lapunk március 7-i számában „Kiszolgáltatottan .. címmel megjelent jegyzetre, amiben munkatársunk a gyomaendrődi vasútállomáson elhelyezett, kézzel írt MÁV-közIeményt — „A vasút a menetjegyek kiszolgáltatását 5 perccel a vonat indulása előtt megszüntetheti” — kifogásolta, választ kaptunk Lovász Lázártól, a MÄV szegedi igazgatójától. Levelét kissé rövidítve — a lényeg érintetlenül hagyásával — és a témához fűzött szerkesztőségi megjegyzéssel az alábbiakban közöljük: „Valamennyi vasútállomáson az utasvédelmi előírások megtartása, valamint a vonatforgalom biztonságos lebonyolítása érdekében a Minisztertanács által jóváhagyott személydíjszabás megengedi, hogy a vasút a vonat indulása előtt 5 perccel befejezhesse a jegykiszolgáltatást. Ez az intézkedés elsősorban az utasvédelmet és mellette a baleset-megelőzést szolgálja. Azokon az állomásokon, ahol a forgalmi szolgálattevő egy személyben a személypénztáros is, részére az 5 perc szükséges a vonatforgalom biztonságos lebonyolításához. Azokon az állomásokon, ahol a helyi viszonyok és igények indokolják, a menetjegy kiszolgáltatása folyamatos. Az utasoknak lehetővé tesszük, hogy — a tervezett utazás előtt 2 hónappal korábban — a menetjegyet elővételben megválthassák. Ezzel kapcsolatos hirdetmény Gyoma állomáson is ki van függesztve. Az újságcikkben említett sorbanállás nem a vasutasok hanyagsága miatt, hanem a helyi autóbusszal egy időben érkező, és általunk előre nem ismert utaslétszám miatt fordul elő. A gyomai hirdetményt esztétikusabbra fogjuk cserélni.” A vasútigazgató szakszerű és korrekt válaszát szívesen közöljük, mert abból az derül ki, hogy azt a bizonyos, a vonat indulása előtti „rolóhúzást” inkább figyelmeztetőül szánják, mint rendreutasításnak. Legalábbis a levél azt sugallja, hogy a MÁV a valóságban kész az ésszerűség határáig kitolni a jegykiadást. Mi is úgy gondoltuk, s nem azért emeltünk szót, hogy még akkor is lehessen jegyet váltani, amikor a forgalmista engedélyt ad a vonatindulásra. Ebben megegyeztünk, mondhatnánk, s az ügyet le is zárhatnánk, ha nem feküdne — válaszra ingerelve — egy olvasói levél is az ügyben a szerkesztő asztalán. Indulatos írás a javából, bár legyen mentségére mondva, egy vasutas — feltételezésünk szerint évek, ha nem évtizedek óta a MÁV szolgálatában álló vasutas — írta. Levelében védelmébe veszi — a Kiszolgáltatottan ... című jegyzet szerzője és szerkesztőségünk ellenében — a vasutat. Csakhogy kell-e velünk szemben védeni a MÁV-ot? Aligha! Levélírónk is, mi is egy jobb, mindenki vagy legalábbis a többség által kedvelt vasutat szeretnénk. Szerkesztőségünk leginkább azzal, hogy nem csak dicsér vagy elhallgat, hanem bírál is. Erre egyébként a közelmúltban épp a legilletékesebb, a miniszter hívott fel bennünket, újságírókat. Ő maga mondta — nem mi találtuk ki —, hogy a vasúti közlekedés feltételei az utóbbi években az ismert anyagi nehézségek miatt, sajnos, romlottak. Ilyen körülmények között a személyszállítás színvonala csak a szolgáltatások javításával tartható fenn. A levélíró, munkatársunk tájékozatlanságát kifogásolva a továbbiakban felemlíti, hogy „a vasút a jegyáremelés óta is több kedvezménynyel próbálja szolgáltatásait javítani”. Azt hisszük, ma már felesleges lenne azon vitatkozni, hogy indokolt volt-e a tarifa százszázalékos emelése és a korábbi kedvezmények megszüntetése, mindenesetre tény, hogy a magasabb árak ellenére is csökkent a MÁV bevétele, és ma sem szűnő nyomás nehezedik a vasútra a féláru igazolványok visszaszerzéséért. A régi kedvezmények egy részének visszaadását, az itt-ott áttekinthetetlen kedvezményrendszert ezek után úgy beállítani, mint a vasúti szolgáltatások javítását, enyhén szólva furcsa. Ha emlékezetünk nem csal, akkor arra kaptunk ígéretet annak ideién, hogy tisztább, pontosabban közlekedő vonatokon utazhatunk majd. Legyünk őszinték: mindebből nem sok minden valósult meg. Igazán nem a káka csomójának keresése végett, de hadd hívjuk fel a figyelmet néhány szembetűnő antiszolgáltatás- ra. Állomásépületeink elhanyagoltsága már-már szívszorító. (Nem is annyira a málló vakolatra gondolunk, hanem arra a tömény koszra, amelyik egy részüket ellepi.) A személyvagonok egyike-másika úgy néz ki, mintha hónapok óta nem látott volna seprűt, s ablakát is mintha csak az eső mosta volna meg. Ismerünk olyan európai országokat, keleten és nyugaton egyaránt, ahol a gyorsvonatokon szőnyeg van, patikatisztaság uralkodik, és halk zene szól. Hozzájuk képest a mi, Békéscsaba—Budapest között közlekedő expresszünk színvonala — némi túlzással — gyenge vicinálisnak tűnik. Szinte halljuk az ellenvetést: kulturáltabb arrafelé az utazóközönség. Erre viszont egy régi mondás jut eszünkbe: a népet nem lehet leváltani. (Azt hiszem, a mi népünket — dolgosságára, munka- és hazaszeretetére gondolva — nem is lenne érdemes.) De olyan helyzetet lehet teremteni, hogy a józan többség akarata és rend- szeretete érvényesüljön. Emlékszünk még olyan kalauzokra. akik valóságos gazdái voltak a rájuk bízott vagonoknak. Akiknek akkora tekintélyük volt — még a csibészek előtt is —, mint őrmesternek a gyakorlótéren. (Azt már csak amolyan szívderítő emlékként tesszük hozzá: ők azt is tudták, mikor kell vagy lehet elnézőnek lenni, akár egy bliccelés fölött is.) Miért a megszépítő messzeség — tisztelet a kivételnek —, miért, hogy ma már csak elvétve találkozni tekintélynek örvendő kalauzzal? El kell ismerni, bonyolult, nehéz helyzetben van a MÁV. s benne egy kicsit gazdaságunk állapota is visszatükröződik. De a vasút ügyeit, a személyszállítás színvonalának alakulását aligha szabad belenyugvással szemlélni. Levélírónk már-már kétségbeesve kérdezi: ki védi meg a Magyar Államvasutakat? Hogy ki védi' meg a MÁV-ot? Inkább azt kérdezzük, hogy meg kell-e védeni a MÁV-ot, s ha igen, vajon épp velünk szemben? A sajtóval szemben, amely — jól ismerjük a vasút helyzetét és lehetőségeit — legalább annyira türelmes, mint az utazóközönség. Inkább azt javasolnánk, higgyünk abban, és közösen dolgozzunk azon — vasutasok és újságírók —, hogy a MÁV nem él vissza a türelmünkkel, mert az mindannyiunknak fájdalmas és igen drága lenne. Kezdeményezések az export bővítésére A hazai termelő és külkereskedelmi vállalatok évente mintegy 280 millió dollár bevételre tesznek szert kisebb tételek, apró cikkek külföldi értékesítésével. Ez az export a népgazdaság tőkés kivitelének 6 százalékát adja. A Külkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint a külkereskedelmi vállalatok az utóbbi időben kezdeményezőbbé válnak; mind több eladható új terméket kutatnak fel, bővítik gyártópartnereik körét, s többet tesznek a kis tételek, apró cikkek értékesítéséért. A Transelektro a múlt évben mintegy öt százalékkal növelte ilyen exportját, amelyből 18 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből ötmillió dollárt új termékek értékesítéséért kapott. A Konsumex mintegy 140 új termék eladását kezdte meg tavaly, 11,5 millió dollárral növelve a vállalat exportját- A Ferunion egy esztendő alatt másfélmillió dollár értékben adott el új termékeket. Több külkereskedelmi vállalat átfogó jelleggel fejleszti tovább kis tételű exportját. A Lignimpex 200 belföldi vállalattal, szövetkezettel, illetve termelőszövetkezettel vette fel a kapcsolatot, és hozzálátott az exportképes termelés megszervezéséhez. II Liliput Cirkusz Kedden hazánkba érkezett a Moszkvai Nagycirkusz 50 tagú Liliput együttese. A Lenin renddel kitüntetett Szojuzgosz- cirk társulatának vendéglátója és a hazai műsorok szervezője a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat. A világon egyedülálló Liliput Cirkusz 1963. óta önErre a célra három megyében irodát is létre hoztak. A Monimpex a Konjuktúra- és Piackutató Intézettel MONO- KOP néven közös vállalkozást alapított, amely kizárólag kisebb mennyiségek exportjával foglalkozik. A hagyományosan sokféle aprócikkel foglalkozó Inter- cooperation Rt. többek között integrált áramköröket, számítástechnikai szoftvereket, műszaki gumiárukat, járműalkatrészeket, pehelypaplanokat, konzerveket és gyümölcs-sűrítményeket értékesített tavaly, mintegy 10 millió dollár értékben. A Generalimpex új piacokon kezdte meg tevékenységét. A múlt évben exporttált először Szaúd-iArábiába, ahová dzsemet, dobozos zöldborsót, zöldbabot szállítottak. Hosz- szú lejáratú megállapodást kötött egy egyesült államokbeli céggel, amely magyar almasűrítmény vásárlását kezdte meg. Ugyancsak első ízben szállított alkoholmentes gyümölcspezsgőt és mú- zeális jellegű borokat Chicagóba. Több, a múlt évben még újnak számító cikkből az idén már jelentősebb tételeket exportálnak- Így az idén 1 millió márka értékben szállítanak mosómedvebundát partnereiknek, s mintegy 3 millió márka értékű egyéb termék értékesítésére kötöttek szerződést. álló társulatként nap-nap után táblás házak előtt játszik. Az apró termetű artisták műsorát megcsodálták már a Szovjetunió szinte valamennyi városában; Bulgáriában és Romániában prolongálni kellett vendég- szereplésüket. Hz áttörök javasolták Hz elnökség elfogadta A Magyar Úttörők Szövetségének Békés Megyei Elnöksége április 22-én, tegnap délelőtt ülést tartott Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában. A napirendi pontok megvitatása előtt Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára kapott szót. Elmondta, hogy a megyei KISZ-bizottság javasolni fogja a megyei küldöttgyűlésnek, hogy az úttörők megyei elnöksége delegálási jogot kapjon a megyei KISZ-bizottság testületébe. A jelölést előkészítő bizottság javasolta, hogy a megyei elnökséget Varga Sándor úttörőelnök képviselje. Az elnökség tagjai egyetértettek a javaslattal, ha ezt a KISZ megyei küldöttgyűlés megerősíti, akkor a megyei úttörők érdekeit Varga Sándor képviseli majd a KISZ Békés Megyei Bizottságában. Az első napirendi pontban a testület az 1986—87. úttörőévi munkaüléstervét és rendezvénykínálatát vitatta meg. Ezt követően a csapatszintű úttörővezetői értekezletek tapasztalatainak összegzése szempontjait hagyták jóvá. A harmadik napirendi pontban az úttörőelnökség és a megyei tanács művelődési osztályának elismerése, a „Gyermekekért” plakett odaítéléséről döntöttek. A gyermekek javaslatait az elnökség változtatás nélkül fogadta el. Ugyancsak jóváhagyták azt a javaslatot, apait a KISZ megyei bizottsága tett az „Ifjúkommunisták az úttörőkért, úttörők az ifjúkommunistákért” elismerések odaítélésére. Végül bejelentések hangzottak el. L. S. Munkaruhák Beloianniszból Fennállásának 35. évfordulójához érkezett a Fejér megyei Beloiannisz község ruhaipari szövetkezete, melyet 1951-ben 23 görög emigráns alapított. A szövetkezet ma már 200 dolgozót foglalkoztat, és fő profilja a munkaruha-készítés, melyből egy esztendő alatt 200 ezer darabot varrnak. Gyártanak hagyományos munkaruhákat, lemberdzsekeket, mellesnadrágokat. s termékeik között megtalálhatók a pincérkabátok, orvosi nadrágok, férfi- és női köpenyek, valamint a tépőzáras overallok is. Különleges kívánságokat is teljesítenek. Készítettek már kéménybontó gazdasági munkaközösségeknek sok zsebes munkaruhákat, mezőgazda- sági repülőknek egyedi elképzelésű pilótaöltözékeket. 1985-ben árbevételük elérte a 85 millió, nyereségük a 9,3 millió forintot. A három és fél évtizede alapított szövetkezetnek ma már igen kevés görög tagja van, azóta a legtöbben visz- szatértek hazájukba, de a divatos munkaruhák varrása a Mezőföld e térségében három falu asszonyainak és leányainak ad helyben .munka- és megélhetési lehetőséget.
