Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TltHACS LAPJA 1986. ÁPRILIS 19., SZOMBAT An: forint XU. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Új szovjet leszerelési javaslatok az NSZEP kongresszusán A Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusán részt­vevő küldöttek pénteken folytatták a Központi Bizottság be­számolójának megvitatását. A külföldi vendégek közül pénteken délelőtt elsőnek Mi­hail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a kongresszust, tolmácsolta pártja Központi Bi­zottságának jókívánságait. Mihail Gorbacsov felszólalása Mihail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte az NSZEP XI. kongresszusát, majd ki­jelentette: A XI. kongresszuson vá­zolt elképzelések nagyszabá­súak, de reálisak, hiszen a köztársaság fennállása óta és az elmúlt években elért ha­talmas eredményekre épül­nek. Az intenzív módszerek lehetővé tették a népgazda­ság tartós növekedési ütemé­nek biztosítását. Mindenkép­pen elismerés illeti a tudo­mány és a termelés össze­kapcsolásában, az anyagi és munkatartalékok ésszerű fel- használásában, a tudomá­nyos-műszaki haladás ered­ményeinek széles körű alkal­mazásában szerzett tapaszta­latokat. Az SZKP KB főtitkára fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a szocialista világ sa­játos időszakot, a változás időszakát éli át. A történe­lem parancsa az új társadal­mi rend előnyeinek még tel­jesebb kihasználása, a tudo­mányos-műszaki, gazdasági és társadalmi haladás meg­gyorsítása, a szocialista élet­forma további gazdagítása. Ettől döntő mértékben függ a szocializmus vonzereje, nemzetközi pozícióinak meg­szilárdítása. A testvérpártok kongresz- szusainak határozatai meg­adják a választ a kor kihí­vásaira. Nyilvánvaló, hogy ez a válasz a testvéri orszá­gok sajátosságait tükrözi és ezért konkrét megjelenésé­ben sokszínű. Elvi alapja azonban ugyanaz, hiszen a célok közösek, a testvérpár- tok egy világnézetet vallanak — a kommunista világnéze­tet. Mihail Gorbacsov megelé­gedéssel szólt arról, hogy az SZKP XXVII. kongresszusá­nak határozatai széles körű és kedvező visszhangra ta­láltak a testvérpártokban és országokban. — Barátaink, közös céljainkért küzdő har­costársaink reagálása egy­részt megerősíti a választott út helyességét, másrészt lel­kesítő erővel hat ránk. Természetesen a történe­lem feladata valamely ese­mény jelentőségének kimerí­tő elemzése — mondotta a felszólaló. Az viszont már most világos, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa nem szokványos esemény volt a Szovjetunió életében. A kongresszust nagyfokú igé­nyesség jellemezte. Nyíltan beszéltek a meglevő problé­mákról és hiányosságokról, és ami a legfontosabb, a munka gyökeres megjavítá­sának útjairól. Számos objektív és szub­jektív ok miatt a Szovjet- N unió előrehaladása az elmúlt időszakban lelassult, kedve­zőtlen irányzatok kezdtek hatni. Nagy történelmi táv­latban a gazdasági, a társa­dalmi és a szellemi életben elért eredmények mindenki által elismert tények. Most azonban másról van szó. Ne­vezetesen arról, hogy az el­ért eredményekre támasz­kodva jóval gyorsabban kell előrehaladni, le kell küzdeni a gyengeséget, fel kell szá­molni a szűk keresztmetsze­teket és a haladást gátló té­nyezőket. — Időnként felteszik a kérdést: nem vittük-e túl­zásba az önbírálatot, nem (Folytatás a 2. oldalon) A szervezett dolgozók részesei a döntéseknek Ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa, április 18- án tartotta ülését Békéscsabán. Először tájékoztatót hall­gattak meg Békés megye VI. ötéves tervének teljesíté­séről, a VII. ötéves terv elképzeléseiről, amelyet Berecz- ki András és dr. Romvári László, a megyei tanács osz­tályvezetői terjesztettek elő. Az írásos beszámolóból ki­derül, hogy az elmúlt öt esztendőben a tanácsi költ­ségvetés legfontosabb felada­tának tekintették az egész­ségügyi, a szociális, a kultu­rális ellátás színvonalának megtartását, emelését. Ezek az összes kiadások 73 száza­lékát tették ki. A tervidő­szak végére 172 orvosi körzet működött a megyében, bővült a gyermekorvosi hálózat. Az új békéscsabai kórház első ütemének a megvalósításával javult a fekvőbeteg-ellátás, a beruházás azonban lelassult. A megyei kórház rekonstruk­ciója sok pénzt emészt fel, mégsem tudja felvenni a versenyt az ország hasonló intézményeivel, elsősorban a pavilonjelleg miatt. A mű­szerezettség szintén nem éri el az országos átlagot. A helyi tanácsok a terv­időszak második felétől töb­bet foglalkoznak az idős em­berek elhelyezésével. Minde­nekelőtt az öregek napközi otthonának a hálózatát fej­lesztik. Nagy az igény az úgynevezett hetes öregek napközi otthonára, a nagyobb ütemű bővítés a VII. ötéves tervben várható. Az oktatás­ban jelentkeztek a legössze­tettebb gondok. A demog­ráfiai hullám, a pedagógus­hiány, a behatárolt pénzügyi lehetőségek. A színvonalja­vítást szolgálta a fűtés, a világítás korszerűsítése, a számítástechnika bevezetése. Ennek ellenére gyenge az Is­kolák tan-, illetve szemlél­tetőeszköz-ellátása. A műsza­ki szakoktatásban alkalma­zott eszközök elmaradnak a hazánkban alkalmazott tech­nikától is. A közművelődés­re fordítható pénz évente csökkent és romlott az Ilyen épületek állaga. Fejlesztésre összesen 5.4 milliárd forintot fordítottak, amely 31 százalékkal több a tervezettnél. Megyénk 15 255 lakással gyarapodott, az ál­lami lakásépítés aránya vi­szont csökkent. A magánerős lakásépítés telekszükségletét pályázat útján 27 millió fo­rinttal segítette a megyei ta­nács. Az állami lakásépítés csökkenése, az életkörülmé­nyek nehezebbé válása a fia­tal házasokat, a többgyerme­kes családokat érintette a legkedvezőtlenebbül. Ezek lakásgondjainak a megoldá­sára programot készítettek. Az első két évben 1300 ilyen család jutott lakáshoz, ezek 37 százaléka 57 millió forin­tot kapott a tanácsoktól. Alapvető célként határoz­ták meg a lakosság egészsé­ges ivóvízzel való ellátását. A tervidőszakban 297 kilo­méterrel nőtt a hálózat, a ve­zetékes ivóvízzel ellátott la­kások száma 36 százalékkal gyarapodott, így 1985 végén már 64 településen volt veze­tékes ivóvíz. Az utolsó két esztendőben a kormányprog­ram alapján elkezdődött a víz minőségét javító beruhá­zás. öt év alatt 95 kilomé­terrel bővült a szennyvízel­vezető csatornahálózat és az idén befejezik a békéscsabai biológiai szennyvíztisztító-te­lep építését. A VII. ötéves tervben mintegy 14 500 lakás felépí­tésére nyílik lehetőség. A szociális bérlakások aránya 7, a telepszerű társaslaká­soké 33, a családi házaké 60 százalék lesz. Meg kel je­gyezni azonban, hogy a kü­lönböző szanálások miatt a tényleges lakásnövekedés kö­rülbelül 9 ezer 400-ra tehető. Jó lenne, ha az építőipar a hagyományos vagy ahhoz hasonló technológia alkal­mazásával nagyobb részt vállalna a családiház-épí- tésből. Az egészségügyi ága­zat kiemelt feladata a bé­késcsabai és a gyulai kórház rekonstrukciója. A tervidő­szak második felében kez­dik el a megyeszékhelyen a 264 ágyas sebészeti tömb és diagnosztikai egység épí­tését, Gyulán pedig előkészí­tik az élelmezési részleg re­konstrukcióját. Hozzákezde­nek az orosházi kórház rész­leges felújításához. A még hiányzó 8 település közüze­mű vízellátásával 1990 végé­re a megye összes helységé­ben vezetékes ivóvíz lesz. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kétszer is vélemé­nyezte a VII. ötéves terv koncepcióját, illetve a sza­bályozó rendszert. Ezeket társadalmi viták előzték meg. Különösen figyelembe vették a szakmaközi bízott-' ságok véleményét, javaslatát. Megállapították többek kö­zött, hogy a terv a koncep­cióhoz képest egységesebb képet ad a tanácsok telepü­lésfejlesztéséről, gazdálkodá­sáról, a fejlesztések céljairól és feladatairól. Ezután megvitatták és ér­tékelték a szakmaközi bizott­ságok újjászervezésének me­gyei tapasztalatait, a továb­bi feladatokat. Az elhang­zottakat Fodorné Birgés Ka­talin, az SZMT vezető titká­ra és dr. Varga Imre SZMT- tiktár foglalta össze. (seres) Vlagyimir Iljics Lenin születésének 116. évfordulója alkal­mából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki tegnap az MSZMP Központi Bizottságának székházában. A kitünte­tési ünnepség elnökségében helyet foglaltak Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tag­jai is. Lakatos Ernőnek, a KB agitációs és propagandaosztálya vezetőjének megnyitó szavai után Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Berecz János, a KB titkára kitüntetéseket nyújtott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hu­szonöt propagandistának és agitátornak ítélte oda az Április 4. Érdemrendet, valamint a Munka Érdemrend különböző fokozatait. A Központi Bizottság Lenin emlékplakettjét száz- kilencvenen kapták meg. Az ünnepséget baráti találkozó követte, amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, és kötetlen beszélgetést folytatott a kitüntetettekkel. Propagandistákat tüntettek ki Gyermekek (!) a gyermekfaluban Mondtak erre a kis falura már mindent. írtak, nyilat­koztak róla így is, úgy is. A társadalmi türelmetlenség, amely végigkísérte a csak­nem 1 éves csúszással befe­jezett építkezést, végig érez­hető volt. Az idegeskedés is. Jász József, a gyulai gyevi (gyermek- és ifjúságvédel­mi intézet) igazgatója leg­szívesebben már a telefont is kihúzta volna, annyian zak­latták, hogy mi lesz már, mikor költöznek a gyerekek? Pedig hát ő sem tudott sok­kal többet az érdeklődőknél, csupán „közelebb ült a tűz­höz”, vagyis Battonyához. A 12 igazán tetszetős lakó­épületből — amelyekben egyenként 8 gyermek lel majd otthonra egy-egy neve­lőanya felügyelete mellett — és néhány közösségi épület­ből álló gyermekvároska ter­vezetten 100 lakójának már a mostani tanévet is együtt kellett volna kezdeni. Shogy nem így történt — ez bor­zolta fel a kedélyeket. Az SOS gyermekfalu hazai szer­vezete az építőkre, az építők az építést hátráltató objek­tív tényezőkre, s arra hivat­koztak, hogy a fokozott mi­nőségi követelmények ugyan­csak próbára tették őket. Igazi próbát álltak ki, jl számos jelentkezőből kiválo­gatott nevelőanyák is, akik már tavaly májusban szép reményekkel látogatták meg leendő otthonukat, amely he­lyett akkor még csak puszta falakat találtak. Hosszú hó­napokig kellett így az or­szág különböző nevelőinté­zeteiben szétszórtan a köl­tözködésre várniuk. Érthető volt örömük, amikor a gye- vi-igazgatók kétnapos orszá­gos tanácskozásának Batto- nyára látogató résztvevőit március derekán már ők ka­lauzolhatták a kicsinosított, fogadásra kész házakban. A költözködés ügyében az igazgatók még ekkor sem lettek sokkal okosabbak, mert a gyermekfalu hazai szervezete vezetőinek erre a tanácskozásra nem sikerült eljutniuk. Zsom Lajost, a gyermekfalu vezetőjét ostro­molták kérdéseikkel. De ő is csak annyit tudott monda­ni: valamikor április köze­pén jönnek a gyerekek. És a gyerekek itt vannak! Igaz, egyelőre csak három házban történt meg a „fé­szekrakás”. Szolnok és Ko­márom megyéből érkeztek az első fecskék tegnap délelőtt, s az első battonyai ebédüket már valóban családi légkör­ben, környezetbén költötték el. Két Békés megyei gyer­mekkel is találkoztunk a „falualapítók” között. Biró Mariann és Biró József a fáspusztai nevelőotthon lakó­ja volt korábban, s most ők azok, akik Nagy Katalinnak, a Bácsmadarasról érkezett nevelőanyának segítenek (képünkön) lakóházukat még otthonosabbá tenni, mire a többiek — hétfőtől folyama­tosan — megérkeznek. Ha minden igaz szeptember el­sejétől már mindennapi éle­tét éli majd a 100 lelkesre tervezett kis falu. Ügy legyen! K. E. F. Fotó: Fazekas László Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság!

Next

/
Thumbnails
Contents