Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

1986. április 17., csütörtök o Olasz orvosok látogatása a tüdökórházban Gondolatok, vélemények Amint arról már beszá­moltunk, 8 tagú egészség- ügyi delegáció érkezett az elmúlt napokban Gyulára olaszországi testvérvárosából, Budrióból. Vezetőjük Rossi Sergio, tagjai: Farneti Vitto­rio, Capalbo Giancarlo, Pae- sani Mario, AI Mureden Na- bil, Pelotti Gianfranco, For- lani Chiazetta, Severi Maria Cristina. Szerdán a délelőtti órákban Gyulán a Várfürdő reumatológiai osztályát ke­resték fel dr. Pintér Miklós, a megyei kórház főigazgató- helyettes főorvosa és dr. Tóth Károlyné szb-titkár ka­lauzolásával. Elkísérte a kül­döttséget dr. Szigeti Zoltán, a város tanácselnök-helyet­tese is. A gyógyászati mun­káról dr. Radnainé dr. Ara­nyosi Margit főorvos beszélt, és mutatta be a jól felsze­relt kezelőhelyiségeket. A következő állomás a tü­dőkórház volt, ahol dr. Kási Gyula főigazgató-helyettes főorvos köszöntötte a vendé­geket, majd dr. Vincze Ár­pád főorvos tartott gyakor­lati bemutatót a légzőszervi ta a VII. ötéves terv városi közművelődési célkitűzéseit. A szűkülő lehetőségek mel­lett is nagyjából kielégítő a rendezvények színvonala és száma, valamint a zenei mű­helyek működése. A zenei élet fejlesztésének fontos té­nyezője lenne a zenetanárok és a művészek szélesebb kö­rű letelepítése. Cs. Tóth János dr., a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója a legutóbbi vb-ülés dokumen­tuma alapján értékelte a me­gye közművelődésének hely­zetét. A művészetek közül a zene- és a képzőművészet fejlődését ítélték a legdina- mikusabbnak. A zene terén kimagasló a békéscsabai ze­nei középiskola működése, és a békés-tarhosi zenei napok országos rangja. A hozzászólásokban is többször felmerült a békés­csabai szimfonikusok fél- függetlenítésének sürgető igénye, valamint a fellépési lehetőségek, és a zenei is­meretterjesztés számos gya­korlati kérdése. P. A. A színházi után tegnap délelőtt zenei fórumot rendez­tek Békéscsabán, a megyei könyvtár klubjában. Március­ban a képzőművészek tartották tanácskozásukat, és má­jusban találkoznak majd az irodalom művelői, hogy a tervidőszak elején egyeztessék nézeteiket és programju­kat. A fórumra zeneművésze­ket, tanárokat hívtak meg. A beszélgetésen részt vettek a megyei és a városi pártbi­zottságok és a tanács műve­lődési osztályainak képvise­lői. Fekete Jánosné, a városi tanács általános elnökhelyet­tese megnyitójában a köz­élet egyik lényeges fórumá­nak nevezte a találkozót, amely alkalom a számbavé­telre, a programegyeztetésre, és a megyében alkotó művé­szek életének, közérzetének megismerésére. Ezután Tóth Jolán, a váro­si pártbizottság titkára is­mertette annak a felmérés­nek az eredményét, amelyet a művészek társadalmi gon­dolkodásáról, élet- és mun­kakörülményeiről, valamint szakmai lehetőségeiről foly­tattak. A 16 megkérdezett értékes visszajelzéseket szol­gáltatott, főleg a szakmai előrehaladás és a fellépések nehézségeiről, korlátáiról. A felmérés felszínre hozta a zenészek egymás közti, és más művészekkel való kap­csolatainak hiányát, egy­szersmind igényét is. Kívá­natos lenne egy művészklub létrehozása. A pozitívumo­kat az előadó úgy összegez­te, hogy általában jó a dialógus a zene művelői és a vezetők között. Csepelényiné Fekete Má­ria, a városi tanács művelő­désügyi osztályvezető-he­lyettese a legutóbbi, 1983-as zenei fórum óta kialakult helyzetet elemezte, és vázol­Az olasz egészségügyi küldöttség a tüdőkórházban megbetegedések gyógyításá­nak és megelőzésének je­lenleg legkorszerűbb eljárá­sairól. Felkeresték az alko- hológiai osztályt is. Ma a budrióiak felkeresik a helyi Munkácsy Termelő- szövetkezet mezőgazdasági múzeumát, majd a délutáni órákban a város vezetői ad­nak fogadást tiszteletükre. Kép, szöveg: Béla Ottó „H fa: életünk egy része” Megyei fásítási ankét Gyulán ..A fa: életünk egy része. Ügy is, mint a létünk fel­tételét adó természet része, s úgy is, mint a szükséges használati tárgyaknak a nyersanyaga. Erdei terméke­ink ott találhatók napjaink­ban amikor otthonunkat megteremtjük és berendez­zük, amikor könyvét, vagy folyóiratot olvasunk, amikor meleg, barátságos otthonban élünk. A fának, az erdőnek az érétke és haszna gazdasá­gi, természetvédelmi és tár­sadalmi szempontból egy­aránt növekszik, és ez mind­annyiunk számára, minden felelős — és merem monda­ni —, minden jószándékú em­ber számára igen fontos, szinte sarkigazság” — mond­ta április 16-án, tegnap Gyu­lán, a megyei fásítási anké- ton, ünnepi előadásában Vi­da László, a Defag nyugal­mazott igazgatóhelyettese. Szólt egyebek között arról, hogy a fák, erdők pusztítása olykor nemcsak egyéni fele­lőtlenség műve, hanem né­hol a mezőgazdaság táblá- sítási törekvéseinek, a repü­lőgépes növényvédelemnek, a tarlóégetésnek a számlájá­ra is írható, ha az rosszul átgondolt és elvégzett mun­kát takar. Ami pedig településeinket illeti: nagyon sok utca, köz­tér is nélkülözi még a sze­met gyönyörködtető, árnyat adó fasorokat és parkokat — mondta az előadó. Szólt ar­ról, hogy ma hazánk terüle­tének 18 százalékát borítja erdő, s ezt az ezredfordulóra 20°/o-ra tervezik növelni. El­sősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas földeket kívánják fásítani. Az előadást követően dr. Göbölös Antal, a Kecskemé­ti Erdőfelügyelőség igazga­tója a fásításban, a fák, er­dők gondozásában élenjárók­nak elismeréseket nyújtott át, majd a résztvevőit a Gyulai Várfürdő parkjában facsemetéket ültettek. * * * Elismerésben részesült többek között Sajti Gábor, a Geszti Egyetértés Tsz erdé­sz is, aki több mint 30 évig volt a pósteleki erdő „gazdá­ja”. 1983-ban ugyan nyugdíj­ba ment, de tovább dolgo­zik, most már Geszten. — Nem tudok, nem is aka­rok megválni az erdőtől. Ott nem idegesít semmi, jó a le­vegő. Békéscsabán jó he­lyen lakunk, állást is kap­tam volna a városban, de mindig kinn éltem, a városi élet nem nagyon tetszik ne­Sajti Gábor Fotó: Gál Edit kém. Amíg bírom, dolgozni szeretnék, mert kevés a téeszekben a szakember, pe­dig nagyon nagy szükség van rájuk. Ami fát most ül­tetek, annak talán már nem élvezhetem az árnyékát, de az utánunk következőknek is kell a fa, a jó levegő. — De van-e utánpótlás a szakmában? — Lenni kell! Én is sok erdészgyereket neveltem, legalább hatvanat tanítot­tam, el is végezték az isko­lát. Csak később sajnos, so­kan más pályára kerültek. — Vajon miért? — Szép, de nehéz szakma ez. Tudja, nem kövesúton járunk... T. I. fl KISZ megújulási törekvéseiről A KISZ XI. kongresszu­sát előkészítő vitadokumen­tumok középpontjába a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megújulási törekvé­sei kerültek. Az elmúlt hó­napokban, hetekben a KISZ- tagok, a KlSZ-alapszerveze- tek és KISZ-szervezetek megyénkben is értékelték munkájukat, és megpróbál­ták a KISZ KB által feltett „hogyan tovább?” kérdésre megadni a saját maguk vá­laszait. (Ez idő tájt tartják a városi KlSZ-küldöttérte- kezleteket, a hónap végén pedig a megyei KISZ-kül- döttértekezletet, ahol már az egész megye KlSZ-tagságá- nak véleményét összegzik.) Ezekből a válaszokból, kérdésekből — több tucat alapszervezeti beszámolót áttekintve, számos KISZ- tag véleményét meghallgat­va — átnyújtunk egy cso­korra valót. Általános igazságok? Tapasztalataim szerint a kongresszusi dokumentumok fogadtatása széles skálán mozgott. A különböző ré­teglevelek közül a legjobb visszhangja a tanulói réteg­levélnek volt. Jellemzőnek tartom az egyik békéscsabai középiskola KISZ-titkárának gondolatait: — A levélben leírtakról valóban vitatkozni tudtunk, mert a mi gondjainkat ösz- szegezte. A „Mi a teendőnké­ről” igazi vitánk azonban nem volt. A KISZ-tagok túl­nyomó többsége túlságosan elvontnak találta a benne leírtakat. Tagadhatatlan, hogy erről a dokumentumról csak a 18 éven felüli, dolgozó KISZ- alapszervezetek tudtak ér­demben vitatkozni. De több. szőr megelégedtek ennyivel: „Egyetértünk a leírtakkal”. Dr. T. Z., az egyik gyulai intézményi KISZ-bizottság titkára: — KISZ-szervezetünkben a „Mi a teendőnk?-et” nagyon sok kritika érte. A KISZ KB olyan feladatokat fogal­mazott meg — véleményünk szerint —, amelyekre nincs hatással. Ilyen például a la­káskérdés, a bérezés. Azt is észrevételeztük, hogy olyan kérdésekkel is foglalkozik az írás, amelyek már az előző kongresszus napirendjén is szerepeltek, de ezekben az­óta sem történt előrelépés. Attól félünk, hogy megint illuzórikus törekvéseket tű­zünk ki magunk elé. Olyan gazdasági kezdeményezése­ket kell tenni a KISZ-nek, amelyekben tényleg partne­rei lehetünk a gazdasági ve­zetésnek. Az egyik értelmiségi is­merősöm már élesebben fo­galmazott, amikor ezt a kér­dést tette fel: — Vajon hány milliárd, illetve tízmilliárd forintja van a KISZ-nek lakásépítés­re, a fiatalok lakáshelyzeté­nek javítására? Milyen esz­közökkel tudja befolyásolni a lakásépítést, ha már ezt is céljául tűzte ki? Idézet egy békési dolgozó KISZ-alapszervezet beszá­molójából: — A „Mi a teendőnk?” megállapításai, a benne meg­jelölt célok olyan általános igazságok, amelyek eddig is világosak voltak. A tagság inkább arra lett volna kí­váncsi. hogy a felsorolt fel­adatokat a szövetség milyen módszerekkel kívánja meg­valósítani. Erről szívesen be­szélgetnénk, vitatkoznánk, de nagyon kevés konkrét el­képzelést találtunk. Természetesen a hozzászó­lások zöme nem a vitairatok egészével, hanem a konkrét kérdésekkel foglalkozott. A legtöbben a fiatalok gazda­sági helyzetéről, lehetőségei­ről mondták el véleményü­ket. A lakásról, a munkahe­lyen való helytállásról, a jövedelmek elosztásáról, a fiatalok megbecsüléséről. 4z is természetes, hogy mind­ezek a dolgozói KlSZ-alap- szervezeteket, illetve azok tagjait foglalkoztatták leg­inkább. Idézetek alapszerve­zeti beszámolókból: „Szakcsoportokra, gmk- ra az elkövetkezendő idő­szakban is szükség lesz. Ja­vasoljuk, hogy a KlSZ-alap- szervezetek kapcsolódjanak be a vállalkozásokba, töre­kedjenek az önellátásra.” Nekünk is többet kell tenni! „Igen divatos volt az el­múlt időszakban nehéz gaz­dasági helyzetünket a külső körülményekkel magyarázni. Ahhoz azonban hogy előre­lépjünk, nekünk is többet kell tennünk! A fejlődésünk üteme elsősorban saját ma­gunktól függ- Egyetértünk a kongresszusi dokumentum megállapításával, hogy ha­dat kell üzenni a szervezet­lenségnek, a felületességnek, és a minőségi munka kapjon a mainál nagyobb megbe­csülést. „Nem jó az értelmiségi rétegek, különösen a mű­szakiak erkölcsi és anyagi megbecsülése. A műszakiak presztízsének visszaállítása nélkül aligha képzelhető pl jelentősebb gazdasági előre­lépés, illetve átvitt értelem­ben az alkotómunka eddigi­eknél szélesebb körű kibon­takoztatása. Támogatjuk a KISZ KB törekvését, hogy a fiatal értelmiségiek minél gyorsabban haladjanak előre a társadalmi ranglétrán. Még akkor is, ha ez gene­rációs feszültségeket okoz.” „A pályakezdő fiatalok la­káshelyzetének javítását ne csak elvben ismerjük el, ha­nem a gyakorlatban valósít­suk meg minél gyorsabban. Javasoljuk, hogy szervezze­nek KISZ-lakótelepeket, épí­tési akciókat.” Hatékonyabb érdekvédelmet A fiatalok helyzetének vi­szonylagos romlása miatt va­lamennyi alapszervezet, KISZ-tag foglalkozott az ér­dekvédelemmel. A KISZ ér­dekképviseleti, érdekvédelmi funkciójától az eddigieknél többet várnak a fiatalok. Idézetek dolgozói KlSZ-alap- szervezetek beszámolóiból: — A KISZ-nek az a fel­adata, hogy az egyéni és a közösségi érdekeket szem előtt tartva hatékonyabb le­gyen az érdekvédelmi mun­kája. Ennek záloga, hogy dolgozzon, így növelje tekin­télyét a fiatalok körében. „Érdekvédelmi, érdekkép­viseleti területen nem a meglévő fórumokat kell bő­víteni, hanem a kereteket tartalommal kitölteni- Meg kell ismerni jogosítványain­kat, hogy határozottabban élhessünk vele.” „Nem mindig azok kerül­nek be a KISZ apparátusá­ba, akik valóban a fiatalok képviseletéért tevékenyked­nek. Hatékonyabb testületi munkával javítani kell a KISZ KONGRESSZUS 198« KISZ evezet ők kiválasztását, mert napjainkban gyakran a kontraszelekció érvénye­sül.” Markánsan megfogalmaz­ták, hogy a KISZ-től, mint az ifjú kommunistákat tö­mörítő szervezettől lényege­sen többet várnak a fiatalok politikai nevelésében, képzé­sében, irányításában. Sokan hangsúlyozták, hogy erősíte­ni kell a szervezet politikai és élcsapat jellegét. Az egyik békési pedagógus KlSZ-alap- szervezetben hallottuk: — A tizenéves fiatalok szabadidejét legfeljebb a nyugati beat-együttesek hall­gatása tölti ki. Életmódjuk­ban, gondolkodásukban a legértéktelenebb nyugati életformákat próbálják utá­nozni. Ezt a válságjelenséget láttuk, és mindennapi peda­gógiai munkánkban tapasz­taltuk, a megoldás útját azonban nem találjuk, ezért kérjük a szövetség hatékony segítségét. Abban is nagy az egyetér­tés, hogy a KISZ-nek meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a párttaggá neve­lésre. Nem egy helyen fölve­tették, hogy statisztikai okokból kellett tagfelvételre várni. Egy békéscsabai középis­kolás, K. T- mondta az aláb­biakat : — Egy éve vagyok KISZ- tag. Volt néhány taggyűlé­sünk és politikai vitakörünk, ezzel gyakorlatilag kimerült a mozgalmi munkánk. Most olyan KISZ-titkárt válasz­tottunk, aki képes lehet — az új vezetőséggel együtt — megmozgatni a társaságot. Nálunk is vannak olyan KISZ-tagok, akik csak azért léptek be a szervezetbe, mert úgy érzik, hogy hátrányban lennének, ha KISZ-en kívü­liek maradnának. Félnek at­tól, ha a felvételi lapjukon nem szerepel az, hogy KISZ- tag, akkor veszélybe kerül a továbbtanulásuk. Ezek az emberek mindig csak arra törekednek, hogy a tagság­hoz szükséges minimumot megcsinálják. A jövőben az alapszervezeteknek olyan munkát kellene folytatniuk, amely ezt a minimum-szem­léletet kizárja. Ha az ön- szerveződő körök az ilyen „kényszer KISZ-tagoknak” teremtik meg az érdeklődési körüknek megfelelő lehetősé­geket,\ akkor én egyetértek ezzel az új formával. Végül egy békéscsabai kö­zépiskolás véleménye a pe­dagógusok és KlSZ-alap- szervezetek kapcsolatáról: „Kezdetben még voltak öt­leteink, kezdeményezéseink, de ezek valahogy mindig megrekedtek. Ügy érzem, hogy a tanároktól a KISZ- alapszervezeteknek függetle- nebbül kellene dolgozniuk.” * * * Sajnos nincs lehetőségünk valamennyi fontos, figyelmet érdemlő észrevételt ismertet­ni- Mindössze arra töreked­hettünk, hogy a KISZ meg­újulási törekvéseiről, azok fogadtatásáról egy szűk met­szetet adjunk. Reméljük, így is kiderült a fentiekből, hogy a KISZ-tagok felelős­séggel kapcsolódtak be a vi­tába és az is, hogy a KISZ XI. kongresszusától az ifjú­sági szövetség megújulásá­nak konkrét útjait, teendőit várják. Lovász Sándor Zenei fórum Hogy megteljenek a hangversenytermek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents