Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 90. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PDRTBIZOTTSŰG ES II MEGYEI TÍNÓCS UPI» 1986. Április ír, csütörtök Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM Magyar küldöttség utazott az NSZEP XI. kongresszusára Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatójának vezetésével tegnap pártküldöttség utazott Berlinbe, hogy reszt vegyen a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusán. A küldöttség tagja Burgert Róbert, a Központi Bizottság tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója és Roska István berlini magyar nagykövet, ki az NDK fővárosában csatlakozik a delegációhoz. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Georg Folk, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az MSZMP küldöttségét a schönefeldi repülőtéren Énen Mückenberger, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja fogadta. Még mindig nem „egyenjogú” az iskolai testnevelés Közigazgatásunk távlatai Dr. Raft Miklós államtitkár előadása Békéscsabán Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Mihály András elnökletével a Békés Megyei Tanács művelődési bizottsága. A testület elsőként Győri László, a megyei tanács főelőadója szóbeli tájékoztatóját hallgatta meg az iskolai testnevelés és diáksport megyei, középtávú tervéről. Az előadó — a témát sokoldalúan elemző, kritikus hangvételű tájékoztatójában — a tervek ismertetése mellett röviden felvázolta a fejlődés útját, s a ma is észlelhető gondokat. Megállapította, hogy jelentősen javult az iskolák szakos ellátottsága testnevelésből, s az elmúlt ötéves tervben a tárgyi feltételek 27 tornaterem és 28 kondicionálóterem megépítésével, kialakításával javultak. Emellett majdnem minden iskolában van kispályás labdajátékokra alkalmas, majdnem komplett sportudvar. A létesítménygondokon még jelenleg is 16 művelődési ház próbál enyhíteni. A megyében 11 általános iskolában és két középiskolában működnek speciális tantervű osztályok testnevelésből. A gondokról szólva Győri- László elmondotta, hogy az ötnapos munkarendre történő átállás miatt éves szinten csökkentek a testnevelésórák, s ezt a tömegsportfoglalkozásokkal próbálják ellensúlyozni. Gond az is, hogy még mindig nem egyenjogú és elmaradhatatlan része mindenütt az iskolai nevelésnek, oktatásnak a testnevelés. A legnagyobb problémák a szakmunkásképző intézetekben tapasztalhatók, ahol a bejáró tanulók kétszeres hátrányban szenvednek e szempontból. A jövő feladatait sorolva az előadó hangsúlyozta, hogy a diák- és verseny- sport közötti sportlehetőségek megteremtése még jórészt várat magára. A meglevő helyzeten viszont feltétlenül javítani fognak a diák sportszövetség helyi szervezetei, melyek megalakításához már megtették megyénkben az előkészületeket. A testület tagjai közül többen is szóvá tették, hogy a testmozgásra vágyó gyerekeknek nincs megfelelő keret a délutáni testedzéshez, s a sportkörökben túl hirtelen, minden átmenet nélkül kényszerítik a tanulókat az erős, erőt meghaladó edzésekre. Volt, aki a kispályák építéséhez korábban biztosított megyei támogatás hiányát tette szóvá. Végezetül a testület elfogadta a tájékoztatót, majd a bizottság elnöke és a testület tagjai megállapították, hogy a második napirendi pontként szereplő írásos előterjesztés Békéscsaba város középtávú oktatásáról a jelenlegi megfogalmazásban tárgyalásra alkalmatlan, így az újabb előterjesztés elkészültéig a napirendi pontot elnapolták. (bse) flz flgrober nemzetközi elismerése Az Editorial Office által alapított iszlám kereskedelmi nagydíjat a Trade Leaders Clubbal egyetértésben ebben az évben az Agrober Vállalat nyerte el. A díjat minden évben azon európai cégeknek ítélik meg, melyek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a közel-keleti, illetve afrikai országok élelmiszeriparának fejlesztése érdekében. Az Agrober a térségben kifejtett külkereskedelmi tevékenységéért nyerte a megtisztelő díjat, melyet április 17-én ünnepélyes keretek között vesz át Matus András, az Agrober műszaki igazgatója Granadában. Sajtótájékoztató a háztáji termelésről A mezőgazdasági termelés eredményeiről, gondjairól és fejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatták tegnap az újságírókat a MÉM-ben. Boruzs Gyula, a minisztérium szövetkezeti főosztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy a kistermelők tavaly a mezőgazdasági termelés több mint egyhar- madát adták. Tevékenységükben azonban 1984-hez képest négy százalékos visszaesés következett be. A csökkenés okai közé sorolta az elmúlt évek aszályát, a szőlő és a gyümölcsültetvényeket ért fagykárokat, továbbá azt, hogy romlott a kistermelők és a munkájukat szervező nagyüzemek, illetve áfészek anyagi érdekeltsége. Csökkent a kisgazdaságok jövedelmezősége is, amit bizonyít, hogy 1981 és 1985 között az általuk vásárolt ipari eredetű termékek ára átlagosan 32 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a mezőgazdasági termékeké csak 22 százalékkal nőtt. A termelést kedvezőtlenül befolyásolta a területek csökkenése is: öt év alatt a kistermelést szolgáló szántó és a kert 10 százalékkal, a gyümölcsös 27 százalékkal lett kisebb. A mezőgazdasági területből a kisgazdaságok már csupán 13 százalékban részesednek. Az 1985-ös visszaesés ellenére a mezőgazdasági kistermelés a hatodik ötéves terv időszakában a nagyüzemekével megegyezően mintegy 12 százalékkal növekedett, és értéke az 1981. évi változatlan áron számolva meghaladta a 82 milliárd forintot. A nagyüzemek szakemberei közül mintegy háromezren segítik a kistermelés szervezését, a takarmányellátást, az állategészségügy javítását stb. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint az áfészek évente mintegy kétmilliárd forintos szolgáltatással — általában nyereség nélkül, vagy csak minimális haszonnal — segítik a háztáji és egyéb kisgazdaságokat. Az összeg több mint egyharmadát a termények és az állatok szállítására költik. A MÉM-ben azt tervezik, hogy a jövőben a kistermelők olyan anyagi érdekeltségét kell megteremteni, amely lehetővé teszi, hogy nyereségükből a szolgáltatást végző gazdaságok is nagyobb mértékben részesedjenek. A következő években tovább növekszik a munka- megosztás a nagyüzemek és a kistermelők között — hangsúlyozta az előadó. A zöldségfélék és az étkezési burgonya kétharmadát, a zöld- és a fűszerpaprika 85 százalékát, az uborkának például 95 százalékát eddig is a kisüzemek termelték meg, sőt néhány exportcikk teljes egészében kisgazdaságokból való. E termények előállításában továbbra is nagymértékben számolnak a kistermelők munkájára. A nagyüzemeket és az áfészeket viszont abban akarják érdekeltté tenni, hogy a sok kézi munkát igénylő zöldség- és gyümölcsfélék termeltetését a jelenleginél is nagyobb területen a kisüzemekben szervezzék meg. A MÉM különféle intézkedésekkel azt is szorgalmazza, hogy a visszaesés után a kisüzemi sertéslétszám újra elérje az 1980. évit, a vágónyúl termelése magasabb szintre emelkedjék, a szarvasmarha-ágazatban pedig az állomány csökkenésének megállítása most a legfontosabb feladat. Az első intézkedéseket már megtették: a húsipari vállalatok által finanszírozott kedvezményes kocavásárlási akció jó eredményre vezetett. 1985. november 1. és 1986. március 31. között csaknem hatvanezerrel gyarapították a kisüzemekben az anyaállatok számát. A gazdálkodók igényét azonban nem tudták teljes mértékben kielégíteni. Várható, hogy ez a gond az év második felében teljesen megoldódik. A tájékoztatón szóltak arról is, hogy tovább kell javítani a takarmányok minőségét, különösen a tápok beltartalmi értékét. Tegnap délelőtt Békéscsabán a megyei tanács vezetői, valamint vezető munkatársai, a megyei pártbizottság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei bizottsága képviselői előtt dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Titkárságának vezetője, államtitkár tartott előadást „A század- forduló kihívása a magyar közigazgatásra” címmel. A résztvevők elsősorban a közigazgatás egyes szerepköreinek fejlődésével kapcsolatos aktuális kérdésekről kaptak tájékoztatást. Az előadó többek között hangsúlyozta, hogy a jövőben a társadalom önszervező erejét kell erősíteni. Az elkövetkező években a közigazgatás stílusának változása azt kell hogy eredményezze: növekedjék a szervező, meggyőző és koordinatív tevékenység. Továbbra is fontos a központi irányítás és a helyi önállóság hatékony együttműködése. Az államtitkár a továbbiakban szólt a tudományostechnikai forradalom, a kibernetika egyre növekvő szerepéről, melyek eredményeit fokozottabban kell érvényesíteni az államigazgatás -területein a jövőben. A szervezet személyi állományának feladataival, s a munka korszerűsítésének kérdéseivel is foglalkozott. Az előadást követően dr. dr. Raft Miklós kérdésekre válaszolt. Penza megyei előadók programja Tegnap Penza megyei előadók érkeztek Békés megyébe. A csoport vezetője Jurij Szergejevics Vinogradov, Penza város Pervomajszkij kerületi pártbizottságának első titkára, tagjai: Vaszilij Georgijevics Gurkin, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Viktor Alekszandrovics Rezjapkin. Szovjet vendégeinket a megyei pártbizottságon dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára fogadta. A fogadáson jelen volt Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Délután vendégeink ellátogattak a békéscsabai városi pártbizottságra. A Penza megyei előadók programja ma délelőtt Mező- berényben folytatódik. Fogadáson vesznek részt a me- zőberényi pártbizottságon, majd a faipari szövetkezettel ismerkednek meg. Délután felkeresik a békési városi pártbizottságot, ezután három helyen tartanak előadást a pártbizottsági aktíváknak : Békésen, Muronyban és Mezőberényben az SZKP XXVII. kongresszusából adódó feladatokról beszélnek. Késő délután üzem- látogatáson vesznek részt a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi központjában. Pénteken délelőtt a Penza megyeiek Mezőkovácshá- zára utaznak, előbb az Űj Alkotmány Tsz-szel, majd az áfész paplanüzemével ismerkednek. Ezt követően Mezőkovácsházán és Mezőhegyesen előadást tartanak aktivisták részére, majd Mezőhegyesen megtekintik a mezőgazdasági kombinátot. U. T. A megyei pártbizottságon dr. Lovász Matild fogadta a Penza megyei vendégeket Fotó: Kovács Erzsébet Tanácskozott az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága Török Mihálynak, a testület titkárának elnökletével tegnap kihelyezett ülést tartott a Pest- Vidéki Gépgyárban. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés al- elnöke és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter is. A képviselőket Fövény esi Ervin vezérigazgató tájékoztatta a gyár munkájáról. Az ülésen felszólalt Börcsök Dezső budapesti, Sebők János Veszprém megyei, Tóth Antal Bács-Kiskun megyei, Kovács Mátyás Komárom megyei, Virágh Ferenc budapesti, Viola Károly Pest megyei, Szalai Istvánná Vas megyei, valamint Géczi István budapesti képviselő. A honvédelmi bizottság tagjai ezután gyárlátogatáson ismerkedtek meg a vállalat tevékenységével. Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért!
