Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 12., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Tanácskozott az Országgyűlés Kulturális Bizottsága A sajtótörvény-tervezet vitája FLR-Proteinvest Agrárfejlesztő közös vállalat alakult Tegnap délelőtt összeült az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, hogy megvitassa a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a Parlament tavaszi ülésszakán. A képviselői tanácskozás mai helyszíne: a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székháza, s az eszmecserén részt vesznek az újságírótársadalom vezető személyiségei is. A kulturális bizottságban tevékenykedő képviselők megtárgyalják a törvényjavaslat kidolgozásának indokolását, hogy a sajtó Magyarországon a társadalmi célok megvalósításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze, ezért a tájékoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályokat törvényben kell megállapítani. Eddig nem alkottak olyan jogszabályt, amely a sajtó feladatait, a sajtónak az állami, társadalmi, gazdasági élet szervezeteivel és az állampolgárokkal való kapcsolatát, továbbá az újságírói tevékenységre érvényes rendelkezéseket átfogóan tartalmazná. A törvénytervezet kifejezésre juttatja, hogy sajtópolitikánk eddig követett elvei helyesek, a gyakorlatban beváltak, a sajtóval szemben támasztott követelmények azonban megnövekedtek. A közélet demokratizmusának fejlődésével párhuzamosan társadalmunkban jelentősebb lett a politikai közvélemény szerepe. Alapvető politikai érdek, hogy a lakosság minden lényeges eseményről időben, pontosan értesüljön, s ezt a célt kell szolgálnia a sajtónak. Kötelessége, hogy gondoskodjék az állampolgárok hiteles és időben történő tájékoztatásáról, tudósítson az elért eredményekről, a hiányosságokról és a megoldásra váró feladatokról. Sajtótájékoztató a szerződéses kereskedelemről A szerződéses kereske- lem helyzetéről — elsősorban az öt évvel ezelőtt vállalkozóknak átadott üzletek további sorsáról — tájékoztatták tegnap az újságírókat a Belkereskedelmi Minisztériumban. Elmondták: a szerződéses rendszer alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az e rendszerben működő üzletek érezhetően javították a lakosság ellátását, a vállalkozóknak jó jövedelmet biztosítottak, s növelték a vállalatok nyereségét is. A szerződéses üzletek száma jelenleg mintegy 12 ezer, nagyobb részük — 7500 — vendéglátóhely, s körülbelül 4500 a különféle kiskereskedelmi bolt. A vállalkozók az elmúlt öt év alatt csaknem 1 milliárd forint tőkét ruháztak be a szerződésbe vett üzletekbe, amelyek a korábbinál 10—20 százalékkal kisebb létszámmal és kevesebb vállalati eszközállománnyal működnek, ugyanakkor 50 százalékkal nagyobb nyereséget értek el, mint korábban. A szerződéseket a jogszabály szerint legfeljebb ötévi időtartamra lehet megkötni, így az elsők az idén járnak le. A tájékoztatón hangsúlyozták: változatlanul az az alapelv, hogy akiknek a szerződése lejárt, szintén csak versenytárgyaláson juthatnak ismét az üzlethez. Ez teszi lehetővé, hogy a társadalmi vagyonnal való gazdálkodás ne váljék „hitbizo- mánnyá”. Az eddigi üzletvezetők lényegében egyetlen előnyt élveznek: az újabb versenytárgyaláson nem kell túllicitálniuk versenytánsaikát: ha velük azonos összeget ajánlanak fel, ismét megkaphatják az üzletet. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint a szerződéses rendszer csak ilyen módon szolgálja a versenyszellem ébrentartását, s ezzel a lakosság ellátásának javítását. Az időszakonkénti versenytárgyalást ösztönző hatásúnak tartják, hiszen ha a vállalkozók az üzletet meg kívánják tartani, a lehetőségek maximális kihasználására kell törekedniük. Mindemellett bebizonyosodott, hogy a jól bevált szerződéses üzletek vezetői az új versenytárgyalásokon is eredményesen licitálnak. A rendelkezések ugyanis lehetővé teszik, hogy a vállalatok óvadékot kössenek ki, s a már ismert üzletvezetőknél ezt az összeget általában alacsonyabban állapítják meg. Ezen kívül az öt év során beruházott összegeket a vállalat vagy az új szerződő visszatéríti az üzletvezetőnek. Az idén eddig 41 szerződés járt le, s 29 korábbi üzletvezető pályázta meg ismét a már egyszer vezetett boltot- Közülük 26-an meg is nyerték a versenytárgyalást. A határozott idejű szerződés az üzletvezetőnek is jogi védelmet jelent, hiszen nem mondható fel annak lejártáig, ha a másik szerződő fél kifogástalanul eleget tett kötelezettségeinek. Ha az újbóli versenytárgyaláson nem a korábbi üzletvezető nyeri el az üzletet, az sem vészé- .. lyeztetheti egzisztenciálisan, j munkaviszonya ugyanis fennáll, s a vállalat más beosztást biztosíthat számára. Lehetősége van arra is, hogy egy másik üzlet szerződésbe- vételére pályázzon. Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében tegnap, kedden igazgatótanács-ülést tartott a Füzesgyarmati Szálas-, Tömegtakarmány-ter- mesztési és Juhtenyésztési Rendszer. Dr. Barkóczi István, az igazgatótanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Lehoczki Mihályt, a TOT főtitkárhelyettesét, Hecsei Jenőt, a MÉM főosztályvezető-helyettesét, Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát és Murányi Miklóst, a megyei tanács elnökhelyettesét. Az FLR 1985. évi tevékenységéről . Fórján János igazgató tájékoztatta a résztvevőket. Kiemelte: az- elmúlt évi termelési értékük elérte a 20 millió forintot. Nyereségük meghaladta a másfél milliót. Tavaly új ki- rendeltséget nyitottak Egerben és Sopronban, bővítve ezzel a partnergazdaságok számát. Az OMFB fehérje- és biotechnológiai irodával együttműködve Budapesten menedzserirodát hoztak létre az innovációs feladatok ellátására. A biomasszahasznosítás megvalósítására a Lignimpex Vállalattal és áz Erdérttel közösen létrehozták a Biobrikett Gazdasági Társaságot. A növénytermesztés eredményeiről szólva, az igazgató hangsúlyozta, lucernából a rendszer hozamai magasabbak az országos átlagnál. Az elmúlt évben 8 ezer hektáron termesztettek lóbabot a partnergazdaságokban, hozzájárulva a fehérjeprogram teljesítéséhez. Tavaly e növényből jelentős exportot valósítottak meg az északafrikai és a közel-keleti országokba. A múlt évben először próbálkoztak meg a szója termesztésével, s biztató eredmények születtek az üzemekben. Az állattenyésztés fejlődését értékelve, az igazgató kitért arra, hogy tavaly jelentősen csökkent az anyajuhállomány. Ennek sokrétű, elsősorban a közgazdasági szabályozásban rejlő okai vannak. Hangsúlyozta: a jövőben mindent meg kell tenni azért, hogy e fontos ágazat helyzete mielőbb javuljon. Az FLR igyekezett a juhfejés bevezetésével, a takarmánygazdálkodás ésszerűbbé tételével a partnerek számára jövedelmezővé tenni a juhtenyésztést. Befejezésül a szolgáltatási tevékenységek bővüléséről, a kutatási, műszaki fejlesztési programok megvalósulásáról, a biomassza-hasznosítás terén elért eddigi eredményekről számolt be az igazgató. Az ellenőrző bizottság beszámolóját Kiss Ferenc elnök terjesztette a testület elé. Győrfi Károly, a Teszöv titkára a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Teszöv nevében elismerően szólt arról a több mint egy évtizedes tevékenységről, amelyet az FLR kifejtett a fehérjeprogram megvalósításában. Ezt követően dr. Barkóczi István határozati javaslatot terjesztett elő a gazdasági társaság megszüntetéséről, amelyet az igazgatótanács egyhangúlag elfogadott. A szünet után az új megalakításra kerülő közös vállalat előkészítő bizottságának elnöke, dr. Barkóczi István ismertette a jelölőbizottság összetételét, majd dr. Farkas József, a társulási szerződéstervezetről adott tájékoztatást. Ezt követően a jelenlevők megválasztották az FLR—Protein- vest Agrárfejlesztő Közös Vállalat igazgatótanácsának elnökét, az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és az igazgatót. A közös vállalat igazgatótanácsának elnöke dr. Barkóczi István, igazgatója Fórján János lett. Hecsei Jenő, a MÉM főosztályvezető-helyettese elismerően szólt az FLR korábbi munkájáról, s hangsúlyozta, hogy az új közös vállalat az eddiginél nagyobb felelősséggel, lényegesen magasabb színvonalon tudja folytatni majd azt az úttörő tevékenységet, amelyet a hazai fehérjeforrások elterjesztésében, a biobri- kett-előállításban mór eddig is elért. (Verasztó) Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége kedden ülést tartott. A testület elemezte a fogyasztási szövetkezeti szervek belső ellenőrzésének helyzetét és értékelte az ellenőrzési irodák munkáját. Az elnökség megállapította: az országos tanács 1978- ban kiadott irányelveinek megjelenése óta hatékonyabbá és komplexebbé vált a fogyasztási szövetkezetekben és a vállalatoknál az ellenőrzés. A tulajdonosi és a hivatali belső ellenőrzés jól segítette a gazdálkodást, s a feltáró, vezetést segítő tevékenység szakmai színvonala jó. Mindez annak ellenére igaz — hangsúlyozta az elnökség —, hogy a tulajdonosi ellenőrzés még mindig számos formai elemet tartalmaz. A tulajdonosok, a tagok észrevételei nem kapnak kellő nyilvánosságot, és helyenként sok kívánnivalót hagy maga után a vezetői döntések, utasítások helyességének és végrehajtás eredményének állandó ellenőrzése. Kevés figyelmet fordítanak az új üzemeltetési formákra, ezen a helyzeten a jövőben változtatni kell. A megyei ellenőrzési irodáknak a jövőben teljesebb körű szakértői vizsgálatokkal, konkrét szolgáltatásokkal kell segíteni a tulajdonosi és a hivatali belső ellenőrzést. A megyei szövetségek érdekképviseleti munkáját elsősorban a tagsági érdekekkel, a gazdálkodás szabályszerűségével, jövedelmezőségével, etikai kérdéseivel összefüggő elemzésekkel, s a szabályozók hatásainak feltárásával segíthetik az ellenőrzési irodák. A hatékonyabb ellenőrzést szolgálná, ha megszüntetnék az állami ellenőrző szervekkel párhuzamosan végzett ellenőrzéseket, elsősorban gazdasági, pénzügyi és piacfelügyeleti területen. A feladatok indokolják, hogy a megyei ellenőrzési irodák a jövőben önálló szervezetként működjenek. Üzemlátogatás a Szirén Szövetkezetben Fotó: szőke Margit Magyar—NDK barátsági nap Szarvason A megyei és helyi népfrontbizottság szervezésében március 11-én, tegnap magyar—NDK barátsági napot tartottak Szarvason. Ezen részt vett Heidemarie Eng- lert, az NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjának igazgatóhelyettese, akit délelőtt Sebő János titkár a település politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről tájékoztatott a városi pártbizottságon. Délután aktívaülésre került sor a Szirén Ruházati *és Háziipari Szövetkezetben. Ezen az NDK-centrum képviselője arról beszélt, hazájában milyen a nők társadalmi helyzete. A második világháború utáni időszakra utalva megemlítette, hogy döntő mértékben kivették részüket az ország újjáépítéséből. A politikai, gazdasági és kulturális élet megannyi területén elért eredményeiket a párt és a kormány méltóképpen ismerte el. Manapság egyre nagyobb figyelmet szentelnek e társadalmi réteg gyakorlati és elméleti képzésére. Az NDK- ban a dolgozó nők 80—90 százaléka szakmunkás, és számos lehetőségük nyílik a magasabb fokú iskolai képesítés megszerzésére. Sikerült elérni, hogy az azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak mindenütt, bár az erkölcsi elismerés tekintetében a nőknek az átlagosnál többet kell teljesíteniük. A párt és a kormány széles körű szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik javítani a nők élet- és munkakörülményeit. Az a cél, hogy 1990-ig valamennyi rászoruló család lakáshoz jusson; s a sokféle kedvezmény kiterjedjen az anyákra is. A tájékoztató után Heidemarie Englert igazgatóhelyettes kérdésekre válaszolt, majd Tavi Józsefnének, a Szirén Szövetkezet elnökének kíséretében megtekintette az üzemet. —y—n Országos elektronikai tanácskozás Nagyvállalatok, egyetemek, kutató- és fejlesztőintézetek vezető szakembereinek részvételével az elektronizáció és automatizálás hazai helyzetéről, az ezzel kapcsolatos oktatási, továbbképzési feladatokról tanácskozást rendeztek kedden az Esztergomi Ipari Vezetőképző Intézetben. Az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselői elmondották, hogy a hetedik ötéves tervben felgyorsul hazánkban az elektronika és a számítástechnika elterjesztése. A szerszámgépiparban például tért hódítanak a legmodernebb programvezérlésű megmunkálóközpontok. A különféle termékek gyártásában megjelennek az ipari robotok és a felügyelet nélküli gyártóegységek. Megváltozik a hagyományos mérnöki munka, a tervezésben és az irányításban nagyobb szerepet kap a számítástechnika. A tervidőszak végéig az elektronikai termékek egyharmadát megújítják. A közigazgatásban, az adminisztráció feldolgozásában is át kell térni a kom- puterizált módszerekre. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezése nyomán egyes automatizálási rendszerek kifejlesztésére a kutatóintézetek és a termelőüzemek szakembereinek bevonásával rövidesen céltársulásokat szerveznek- Az ehhez szükséges központi anyagi támogatás egy részét pályázatok alapján nyerhetik el a vállalkozók. Az elektronikai programok megvalósításának fontos része a szakemberek felkészítése az új technika befogadására, a számítástechnikaielektronikai képzés megszervezése. A középiskolák után az általános és a szakmunkásképző iskolákban is elterjesztik a számítógépes oktatást, s megteremtik az ehhez szükséges műszaki feltételeket. A hazai ipar elsőrendű érdeke az is, hogy a műszaki főiskolákról, egyetemekről kikerülő diplomások elektronikai-számítástechnikai ismerete megalapozott és korszerű legyen. Ehhez a felsőfokú oktatási intézmények már megfelelő mélységű és összetételű tananyaggal rendelkeznek.
