Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TBHACS LAPUI 1986. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Tudósítóink jelentik Példás szövetkezeti munka Orosházán Az Orosháza és Vidéke Áfész munkáját, gazdálkodása eredményét, a VI. ötéves terv idején tapasztalt dinamikus fejlődését, a népgazdaság fizetőképességéhez való hozzá­járulását, az exportárualapok termelésében elfoglalt he­lyét összegezte és a további feladatokat határozta meg március 7-én Orosházán tartott küldöttgyűlésén. A szám­bavétel azért is jelentős — mondotta szóbeli kiegészítő­jében dr. Tóth Sándor, az áfész elnöke —, mert a szö­vetkezet történetében, a város szomszédságában levő áfé- szek éppen tíz évvel ezelőtt egyesültek. így a küldött- gyűlésnek alkalma volt az első, együtt töltött évtized gazdasági és szövetkezetpolitikai eredményeit is érté­kelni. A szövetkezeti munka bár­melyik oldaláról is közelítjük meg az Orosháza és Vidéke Áfész teljesítményének fel­mérését, csak a legjobbakat mondhatjuk róla. A tíz év­vel ezelőtti árbevétel 875 millióról 1985 végére 1,7 mil- 1 iáidra nőtt. A nyereség 29 millióról 49 millió forintra szaporodott. A dolgozók át­lagkeresetét az 1976. évi 28 600 forintról 60 000 fo­rintra növelték. A közösség vagyona 125 millióról 275 millió forintra gyarapodott. Négy új ABC, három ve­gyes-, öt iparcikkboltot épí­tettek, többet felújítottak, korszerűsítettek. Ugyaneb­ben az időszakban szervez­ték meg az Alföld Szálló és Vendéglátóipari Kombinát építését is. A korszerű kö­vetelményeknek a munka termelékenysége növelésével, a munkaerő racionálisabb foglalkoztatása megoldásá­val, az egy dolgozóra jutó minőségi mutatók kiemelke­dően jó teljesítésével igye­keztek megfelelni. Az új üze­melési formák gyakorlati al­kalmazásában Orosháza élenjáró szerepet vállalt. Igen sokat erősödött a szövetkezet és a tagság kap­csolata. A részjegy- és a cél­részjegyállomány eléri a 36 millió forintot. A tagság bí­zik szövetkezetében és azo­nosul célkitűzéseivel, segíti azok gyakorlati megvalósítá­sát. Ezt példázza a tavaly decemberben kibocsátott áru­választék-bővítő kötvény is, mely rövid idő alatt talált gazdára a szövetkezeti tag­ság körében. A tagság és a szövetkezet közötti magasfokú érzelmi kötődésről tanúskodik az is, hogy az utóbbi néhány hét­ben összesen 79 részközgyű­lést tartottak Orosházán, Nagyszénáson, Gádoroson, Csorváson, Gerendáson, Csa- nádapácán, Pusztaföldváron, Kardoskúton. összesen 300 áfész-tag szólalt fel, állt ki a helyi eredmények mellett, vagy tett javaslatot a feladat még színvonalasabb ellátásá­ra. Több helyen a szakcsopor­tok termelési tartalékainak jobb kihasználását is szóvá tették. Az áfész igazgatósága rövidesen áttekinti a szak­csoporti termelőmunka to- vábbmobilizálásának helyze­tét, lehetőségét, hogy az or­szág ezáltal is több áruhoz jusson a kistermelőktől. Szó volt a közeljövő vár­ható fejlesztési elképzelései­ről is. Gerendáson kis ABC épül tsz-segítséggel. Itt a presszó is így épült. Az áfésznek így itt vendéglő ki­alakítására kell koncentrál­nia. Ilyen jó összefogással viszonylag igen rövid idő alatt javul a község üzlet- hálózata. Az ellátás színvo­nalának növekedése közre­játszik a falu népességmeg­tartó szerepének növelésé­ben — állapította meg az áfész elnöke. Csanádapácán vendéglőt újítanak fel. Oros­házán az Uzsoki utcánál kis ABC nyílik még az idén. Folytatják a Csillag Áruház rekonstrukcióját. Gádoroson 500 négyzetméter alapterüle­tű ABC-t adnak át. Csorvá­son a vendéglő felújítását vették programba. Szinte mindenhol folyik a tüzép-te- lepek rekonstrukciója, a kis­települések üzlethálózatának felújítása az országos és a megyei programnak megfe­lelően. Az áfész-elnök azt is beje­lentette, hogy az orosházi Csillag Áruház élelmiszer­osztályát átköltöztetik egy 1000 négyzetméteres ABC-be, s a felszabadult területen iparcikk-árusításra rendez­kednek be. Bizonyára örül­nek a nagyszénásiak az üz­lethálózat átrendezésének, mely végül is egy iparcikk­áruház építését úgy teszi le­hetővé, hogy közben egy ABC-áruházat is nyernek. Lehetne tovább sorolni azokat az eredményeket, me­lyeket a szövetkezet vezetése és tagsága, valamint dolgo­zói közös erőfeszítések árán értek el ellátásuk színvona­lának javításában. Tiszta lelkiismerettel elmondhat­juk, hogy a szövetkezet egé­sze egy emberként vett részt ebben a sorsformáló küzde­lemben. Ezt méltatták a fel­szólalók is, közöttük Czédula Imre, aki az elismerés va­lamilyen formáját javasolta a küldöttgyűlésnek. Jó volt. hallani a csanádapácai Far­most Ferencnétől, hogy az iskolaszövetkezet segítségével hogyan biztosítják a tagság utánpótlását. Szabó Sándor Gádorosról a tüzelőellátás jó megoldását dicsérte. Szilá­gyi Menyhért Csorváson vá­rosi szintű ellátást sürgetett. Godár Mihály nagyszénási küldött a szövetkezet és a tagság kapcsolatát elemezte. Novák Gusztáváé dr., az MNB főosztályvezetője a szövetkezet eredményeit or­szágosan is kiemelkedőnek minősítette. Az MNB és az áfész kapcsolatában a közös­ség érdekét szolgáló jó part­neri együttműködést méltat­ta. Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke az áfész eredményeit összevetette a megyei átlag­gal, s megállapította, hogy az Orosháza és Vidéke Áfész ,1985. évi munkájával az élenjárók közé tartozik. Ezt követően a nemzetközi nő­nap alkalmával a Szövosz által alapított Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért kitünte­tést nyújtotta át Sütöné Murvai Máriának. Dr. Tóth Sándor vita­összefoglalója után Kiss Sándor főosztályvezető, leve­zető elnök indítványára a küldöttgyűlés több határoza­tot hozott. Elfogadta az 1985. évi gazdálkodás érté­kelését, a nyereség felosz­tását, az 1986. évi üzletpoli­tikai feladatokat és az áfész VII. ötéves tervével összefüggő beruházási, fej­lesztési, gazdálkodási tenni­valókat. D. K. Mérlegzáró közgyűlések Gyulán Majdhogynem szövetkezeti napnak számított a pénteki nap Gyulán, mert három — a népművészeti és háziipari, a fa- és fémbútoripari, valamint a Szabók — ipari szövet­kezet is ekkor tartotta mérlegzáró közgyűlését. A népművészeti és házi­ipari szövetkezet kollektívá­ja nagy figyelemmel hallgat­ta meg az elnök, Vigh Imre tájékoztatóját, elsőként a VI. ötéves terv teljesítéséről és ezen belül a záró, tavalyi esztendőről. Nem volt szé­gyenkeznivalójuk, mert egyebek mellett az öt év alatt csaknem 50 millió fo­rinttal szárnyalták túl ter­vezett árbevételüket. Jelen­tősen túlteljesítették szocia­lista és tőkés exportjukat, de az ez idő alatt megvalósított beruházásaik is kedvező ala­pot teremtettek a továbbfej­lődéshez. És ami szintén nem elhanyagolható, minden évet nyereséggel zártak. A tavalyi évről szólva egyebek között elhangzott, hogy az is sikeres volt, öt és fél milliós nyereségüknek köszönhetően tovább nőtt a dolgozók át-* lagkeresete. Ami a jövőt il­leti, a VII. ötéves terv leg­fontosabb gazdasági felada­tai mellett alapvető erkölcsi és kultúrpolitikai célnak te­kintik továbbra is a népmű­vészeti hagyományok őrzését, a népi mesterségek gyakor­lását. A tájékoztató után elhang­zott még a felügyelő és szö­vetkezeti bizottság elnökének beszámolója és a kongresszu­si küldöttek megválasztása. A fa- és fémbútoripari szövetkezet már hosszú évek óta a legeredményesebbek közé tartozik. Nemcsak a városban, hanem az ország­ban és az országhatárokon túl is jó hírnevet vívtak ki az itt készített fa- és fém­bútorokkal. Az elmúlt terv­ciklusban termelési értékü­ket 157-ről csaknem 300 millió forintra tudták növel­ni. Különösen jelentős ter­melésükben a szocialista ex­(Folytatás a 3. oldalon) flbrahám Kálmán hazaérkezett Genfből Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke szombaton hazaérkezett Genfből, ahol részt vett az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság környe­zetvédelmi kormánytanács­adói, március 4-e és 7-e kö­zött megtartott ülésszakán. A tanácskozáson a tagor­szágok képviselői megvitat­ták a környezetvédelem hosszú távú stratégiáját. En­nek keretében foglalkoztak a környezet állapotát befolyá­soló káros folyamatokkal, illetve az azok ellen teendő intézkedésekkel. Megvitatták a levegő, a víz és a termő­talaj védelmének, a termé­szeti erőforrások ésszerű hasznosításának a lehetősé­geit. A tanácskozás egyik központi témaköre volt a gazdasági tervezés és a kör­nyezetgazdálkodás összhang­jának megteremtése. A tagországok képviselői értékelték továbbá a hatá­rokon átterjedő légszennye­zés korlátozásáról szóló egyezmény megvalósulását, valamint a különleges hulla­dékok kezelésével, újrahasz­nosításával kapcsolatos közös feladatokat. Éppen nőnapra esett Gyulán a bútoripari vállalat helyi gyáregységénél a kommunista műszak. Több mint kétszázan jelentkeztek erre a műszakra, amelynek bevételét a vállalat lakásvásárlásra fordítja. A dolgozók kolonial bútorokat gyártottak, és amerikai exportra csomagoltak bútorokat. A termelési érték meghaladta a félmillió forintot. Fotó: Béla Ottó MSZMP-küldöttség utazott az Indiai Kommunista Párt kongresszusára Somogyi Imrének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága titkárának vezetésével vasárnap magyar pártküldöttség utazott Indiába. A küldöttség az In­diai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a párt március 12-én, Patnában megnyíló XIII. kongresszusán. A delegáció tagja Südy Zoltán, a Központi Bizottság külügyi osztályának munkatársa. Hazaérkezett az „ezüstcsapat” Vasárnap, a kora délutáni órákban hazaérkezett Svájcból a XI. férfikézilabda-világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar válogatott. A Ferihegyi repülőtéren már mindannyi­an csak a szépre emlékeztek, s szinte megható volt, hogy mi­lyen nagy számban sereglettek ki a szurkolók fogadásukra. Zúgott a „szép volt fiúk!”, mindenfelé nemzetiszínű zászlók lengtek, transzparensek éltették a magyar férfikézilabdák történetében páratlan bravúr kivívóit. De nézzük a szombati VB-finálé jegyzőkönyvét: JUGOSZLÁVIA— MAGYARORSZÄG 24—22 (12—12) Zürich, 12 ezer néző. V.: Nilsson, Wester (svédek). Ju­goszlávia: BASICS — MRKONJA 3, Vukovics 1, Rnics 1, VUJOVICS 4, Gru- bics 1, ISZAKOVICS 6. Cse­re: Arnautovics (kapus), Szaracsevics 2, Elezovics, Cvetkovics 6. Edző: Zoran Zsivkovics, Abas Arszlana- gics. Magyarország: Hoff­mann — IVÁNCSIK 5, Gyur­ka 2, Kovács M. 3, Szabó 1, KOVÁCS P. 5, Kontra. Cse­re: Oross (kapus), Fodor 1. Kenyeres, Horváth 3, Maro­si 2. Edző: Mocsai Lajos, Adorján János. Az első félidőben fej fej mellett lőtték a gólokat a csapatok, a fordulás utáni első tíz percben viszont sok ziccert kihagytak a magya­rok, amit kihasználva gyor­san elhúztak a jugoszlávok. Mire a magyar csapat magá­ra talált, már „lehetetlen” volt behozni a tetemes hát­rányt, így a plávik nyerték az 1986. évi világbajnoki ara­nyat. Az ezüstérmes magya­rok mögött: 3. NDK, 4. Svéd­ország, 5. Spanyolország, 6. Izland, 7. NSZK, 8. Dánia. 9. Románia, 10. Szovjetunió, 11. Svájc, 12. Dél-Korea. A magyar válogatott tehát — tegyük a kezünket a szí­vünkre: a kezdetkor a négy közé jutással kiegyeztünk volna — ezüstérmet szerzett. Mocsai Lajos így vélekedett: „A szünet után nem hittük el, hogy ott van előttünk életünk nagy lehetősége. Fő­leg a védekezésben bizony­talankodtunk, s néhány já­tékosunk szeme elé leeresz­kedett a ködfüggöny, ennek ellenére valamennyi mérkő­zésen erőn felül teljesítettek a fiúk.” Egy szó, mint száz: ennél rosszabb helyen soha ne végezzen a magyar férfi­Az ezüstcsapat „ásza”, Ko­vács Péter kézilabda-válogatott, hiszen dobogóra még soha nem ju­tott kispályán férficsapa­tunk a 11 VB történetében. Nos, emlékezzünk vissza: az előcsatározások során va­lamennyi mérkőzésen pazar játékot produkált nemzeti válogatottunk, és nem ta­lált legyőzőre. Mégha akadt egy-egy mérkőzésen néhány perces üresjárat is, maga­biztosan győztük le csoport- ellenfeleinket. Nemcsak a jó erőnlét, hanem a szív diada­la is volt az első hat mér­kőzés, amivel eljutottak a fináléig. Mindegyik mérkő­zésen akadt húzó ember, vagyis a jók közül még jobb, így például egyik-másik ta­lálkozón mondhatjuk úgy, Kovács Péter vagy Kovács Mihály, más esetben pedig Hoffmann kapus volt az ász. (Lehet, hogy a fináléban is egy hasonló teljesítmény kellett volna az egyébként kitűnő jugoszlávok legyőzé­séhez.) Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy több já­tékosunk — Kovács Péter. Kovács Mihály — sérülten küzdötte végig az utolsó 60 percet, noha a képernyőt szemlélők ebből semmit sem tapasztaltak. Mindettől füg­getlenül, ragyogó fegyvertény volt az ezüstérem kiharcolá­sa, melyet bravúrokkal ért el a magyar együttes. A svájci VB-n szerzett aranyéremmel a jugoszláv sajtó és sportközvélemény fi­gyelmének központjába ke­rült a kézilabdázás, amely eddig szerényen meghúzódott a labdarúgás és a kosárlab­dázás, sőt a vízilabda s az ökölvívás árnyékában. A mintegy 40 000 férfit és nőt, lányt és fiút „foglalkoz­tató” sportág ünnepel: a fér­fiválogatottnak a VB máso­dik és az olimpiai első hely után végre sikerült a világ- bajnoki aranyérem megszer­zése is. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents