Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. MÁRCIUS 4., KEDD Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Második munkahét az SZKP XXVII. kongresszusán Az SZKP XXVII. kongresszusa tegnap a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a Központi Revíziós Bizottság jelentésének, a pártprogram új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus- napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986— 1990-ré és a 2000-ig tartó időszakra”. Mint ismeretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait áz 1990-ig terjedő időszakra — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke látta el az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyikolaj Rizskovnak, a Politikai Bizottság tagjának, a minisztertanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról.. A ,,Fő Irányok” tervezetét az előzetes országos vitára bocsátás során sok ezer kollektívában összesen mintegy 110 millió ember elemezte, véleményezte, egészítette ki javaslataival, ötleteivel. így került a közel 100 oldalas okmány a pártkongresszus elé, amely három napot szentel megvitatásának. ) Nyikolaj Rizskov előadói beszéde Elöljáróban Nyikolaj Rizskov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszus elé terjesztett politikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus—leninizmus megingathatatlan elveinek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt formában tartalmazta a párt, az állami és társadalmi élet kérdéseinek egész komplexumát. Újító szellemben határozta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének stratégiáját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bélés külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékosságok és nehézségek okainak értékelésében az eszmei tartalom., az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvásnélküliség, az új feladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1986—1990-re és a 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt központi bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politikai és népgazdasági dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előterjesztett gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az évszázad végéig kell megoldani, meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fejlődése minőségi átalakításának fő irányvonalait. A Fő Irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, a jövőbe vetett reményeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet minisztertanács elnöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Érthető, fiogy a tervezethez való viszony nem egyértelmű. Osztályellenségeink és ellenfeleink megpróbálják eltorzítani a kitűzött tervek lényegét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudjak nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, ebben a dokumentumban az új társadalmi rendszer fölényének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alapvető társadalmi-gazdasági problémáit. Nyikolaj Rizskov ezután áttért a beszámoló I. fejezetére: * I. 0 Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban — Eredmények és következtetések Az előadó elmondotta: A Fő Irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékbeli hozzájárult az ország gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk hazánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kezdeti szakaszában, mondhatni, igen bonyolult helyzetben ment végbe. A gazdaság fejlődésében a 70-es években tapasztalt kedvezőtlen tendenciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két évben tovább csökkent a növekedés üteme. Rosszabbodtak a gazdálkodás minőségi mutatói. Az ipari termelés növekedésének üteme 1982-ben másfélszer kisebb volt, mint a X. ötéves terv éveiben átlagosan. A problémák növekedése hatással volt a legfontosabb problémák megoldására a szociális szférában is. így az ötéves tervidőszak második évében ténylegesen megállt a lakosság reáljövedelmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékosságom alapvető okai abban rejlenek, hogy a gyakorlati tevékenységben nern vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági helyzetet, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehetőségének kimerülésével függött össze, nem mutattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásában, s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő követelményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból, nem vonták ie a szükséges gyakorlati következtetéseket. A párt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézkedéseket tett a gazdasági építés vezetésének megerősítésére, mindenekelőtt a szervezettség és a munkafegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép támogatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményeképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havj keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. év; áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. A legfontosabb most az, hogy a szocialista tervgazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasználva következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiáját. II. Rz ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása — A 2000. évig szélé stratégiai feladat A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a Fő Irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A Fő Irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a kemizálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a, célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX. század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljesen összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog, és gyökeresen átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági potenciált hozunk (Folytatás a 2. oldalon) fl művészeti szakszervezetek időszerű feladatairól A Művészeti Szakszervezeti Szövetség Központi Vezetőségének titkára, Simon László március 3-án, tegnap megyénkbe érkezett. Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában délelőtt tájékoztatót tartott a meghívottaknak — a kulturális, művészeti intézmények vezetőinek, az itt működő politikai, társadalmi szervek, szervezetek tisztségviselőinek — a művészeti élet időszerű kérdéseiről, szakszervezeti feladatairól, a Művészeti Szakszervezeti Szövetség X., valamint a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa után. Ezt követően Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályvezetője adott tájékoztatást a VII. ötéves terv megyei művelődési, kulturális és művészeti feladatairól a résztvevőknek. A központi vezetőség titkára tegnap délután a Békés megyei Jókai Színház vezetőivel találkozott, ma délelőtt a Művészeti Szakszervezeti Szövetség területén dolgozó tisztség- viselők megyei tanfolyamán vesz részt, délután pedig Simon Lászlót fogadja Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára. Dr. Körösfalvi Pál megnyitóját tartja, mellette balról Fock Jenő, az MTESZ elnöke, jobbról Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke Fotó: Szőke Margit Hz MTESZ a műszaki haladásért Az MTESZ Békés megyei szervezete 1980-ban tartotta legutóbbi közgyűlését, melyen meghatározták a következő öt év legfontosabb feladatait. Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a megyei tanácsnál az MTESZ küldöttértekezlete arról tárgyalt: mit sikerült megvalósítani a célkitűzésekből és milyen tennivalók várnak a szervezetre a soron következő időszakban. A vendégeket — köztük Fock Jenőt, az MTESZ elnökét, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, dr. Lovász Matildot, a megyei pártbizottság titkárát, Fodorné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját, az. SZMT vezető titkárát, Szikszai Ferencet, a HNF megyei titkárát és Tóth Károlyt, a KISZ mb titkárát — dr. Körösfalvi Pál, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte. Az elnökség beszámolóját Gál István, az MTESZ titkára terjesztette a hallgatóság elé. Elmondta: öt évvel ezelőtt azt tűzték ki, hogy javítsák a szövetségben folyó munka hatásfokát, színvonalát, szervezettségét. A határozatban külön is kiemeltek négy fontos témát, az energiagazdálkodást, ezen belül a termálvizek komplex hasznosítását, az élelmiszer-gazdaság ipari hátterének problémakörét, az újítások, találmányok gyakorlati hasznosításának ügyét, valamint a számítás- technika széles körű megyei alkalmazásának segítését. Ezeken a területeken sikerült előbbrelépést elérni, bár nem mindenütt a kívánt mértékben. Fontos téma volt már 1980- ban is a műszaki értelmiség helyzete, hangulata. A szövetségbe tömörült műszakiak munkáját, közérzetét döntően befolyásolják a népgazdaság helyzetével összefüggő tényezők. Aggodalommal tölti el őket az eladósodás, a jövő termelését, életszínvonalát megalapozó műszaki fejlesztés visszafogottsága. Az állandóan változó gazdasági szabályozás nem ad a műszaki fejlesztésekhez, esetenként még a szinten tartáshoz sem megfelelő alapot és nem biztosítja a hosszú távú tervezés lehetőségét. Ehhez kapcsolódik a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi elismerésének számos gondja. Ezek a kérdések az utóbbi néhány évben a legmagasabb fórumokat is megjárták, de 1980 óta alig történt változás.A jövedelemszerzés szempontjából a fő munkaidővel szemben felértékelődött a túlmunkaidő és ez komoly konfliktusokat okoz a társadalmi munkák szervezésében is. Ezek a kérdések az elmúlt években a szövetség keretében folyó közéleti munka legfontosabb vita- és beszélgetőtémái voltak. A gondok, az egyre fokozódó leterheltség ellenére a műszaki értelmiség igényli az egyesületekben folyó munkát, a konzultációkat, a továbbképzési lehetőségeket. Miután nincs a megyében megfelelő számú főiskola, tudományos kutatási bázis, az MTESZ-nek nagyon fontos feladata az is, hogy segítse a legújabb tudományos eredmények megismertetését, az új technológiai, termelési eljárások elterjedését. Az MTESZ-ben koncentrálódó szellemi tőkét a külső szervek egyre komolyabban veszik. Egyre’ több helyről bízzák meg a szövetséget különböző munkákkal, kérik ki a műszaki értelmiség véleményét fontos döntések meghozatala előtt, öt év alatt csaknem 170 fontos feladattal bízták meg a szervezetet. Volt ezek között fejlesztési tanulmány, konkrét munka- védelmi mérés, technológiai leírás, tmk-rendszerterv', de településfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó szakmai konzultációra is felkérték a szervezetet. A műszaki értelmiség látókörének kiszélesítésében (Folytatás a 3. oldalon)
