Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Ára 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 74. SZÁM A rend és a biztonság megőrzése társadalmi feladat Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az 1985. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az 1986. év eleji gazdasági folyamatokról szóló jelentést- Megállapította, hogy az elmúlt év gazdálkodására jellemző egyes kedvezőtlen jelenségek megszüntetésében nem kielégítő az előrehaladás. így többek között elégtelen az exportárualapok termelésének növelése, lassan javul a hatékonyság, egyes gazdálkodószervek a teljesítményeket meghaladó béremeléseket hajtanak végre. A kormány ebből kiindulva és figyelembe véve a külgazdasági feltételek újabb módosulásait, pótlólagos intézkedéseket határozott el az 1986. évi tervben előírt követelmények érvényre juttatásának elősegítésére. A Minisztertanács elfogadta az 1986—1990. évekre szóló országos középtávú kutatási-fejlesztési terv társadalomtudományi programjait. A kutatási feladatok a gazdaságpolitika és gazdaságirányítás, az állam- szervezet, a terület- és településfejlesztés, a társadalompolitika, valamint a művelődés- és oktatáspolitika további tudományos megalapozását szolgálják. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügyi ellenőrzésről, valamint a népi ellenőrzés 1985. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentést. A közrend és közbiztonság helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság Losonczi Pál találkozott Dusán Cskrebiccsel Tegnap, március 27-én, Békéscsabán Nagy Jenő megyei titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága. A testület meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság március 18-i üléséről, majd Mihalik György rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány előterjesztésében megvitatta a megye közrendjéről és közbiztonságáról szóló jelentést. A napirendi pont vitájában részt vett Gál Ferenc, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Ladvánszki Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes. A pártbizottság elé került jelentés az elmúlt öt esztendőre visszatekintve megállapította, hogy a megye közrendje és közbiztonsága szilárd volt, a lakosság nyugodt légkörben élt. Az állampolgárok biztonságérzetét növelte, hogy súlyos bűncselekA bűnügyi helyzet Az ismertté vált bűncselekmények száma 1981-ben 4373, 1985-ben 4618 volt. A növekedés az országos ütemet sem összességében, sem évente nem érte el. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma 1983-ig emelkedett, majd kismértékben folyamatosan csökkent. Több ember életét, testi épségét veszélyezte- tő, vagy kirívóan durva bűn- cselekmények gyakori előfordulása nem volt jellemző. A súlyosabb megítélésű bűnügyek elkövetőit viszonylag rövid időn belül felderítették. Az emberölés bűntette miatt indított eljárások száma növekedett. (A bűncselekmények többségét megromlott házastársi, rokoni viszony motiválta.) A szándékos súlyos testi sértések száma összessében emelkededett, de kisebb mértékű csökkenés volt tapasztalható 1982- ben és 1985-ben. Gyakran befolyásolta az elkövetőket vélt vagy valós sérelem, melyet többnyire ittas, indulatos állapotban toroltak meg A rablások előfordulási gyakorisága 1984-ig emelkedett, de 1985-ben már jelentősen csökkent. Többségük kisebb érték megszerzésére irányuló mény, vagy bűncselekménysorozat tartósan felderítetlen nem maradt. A lakosság nemcsak igényelte az eredményesebb rendőri munkát, hanem szükség esetén aktív közreműködéssel, bejelentésekkel, jelzésekkel közvetlenül segítette is azt. fenyegetéssel, lefogással valósult meg, amikor fiatalkorú elkövetők hasonló korú társaikkal vagy ittas személyekkel szemben léptek fel. A közrend elleni bűncselekmények száma 1985-ben növekedett lényegesen, mely azzal van összefüggésben, hogy a rendőrség a jogszabályi módosítás törvényes lehetőségével élve határozottaban lépett fel a közveszélyes munkakerülőkkel szemben, és több volt a garázdaság miatt indított büntetőeljárás is. A közlekedési morál kifogásolható szintjét jelzi, hogy ezen a téren tartós javulás nem történt. A jogsértések száma 1983-ban volt a legmagasabb, ezt követően mérsékelt csökkenés volt tapasztalható. Csökken a közúti balesetokozás és a közúti jármű ittas vezetése miatt indított büntetőeljárások száma. A felderített gazdasági bűncselekmények száma 1982-től stagnált, majd 1985- ben csökkent. Megállapítható volt az elkövetés érdekében létrejött összefonódás, a keletkezett kár növekedése. Élénkültek az új vállalkozási formák területén a visszaélések. A vásárlók érdekeit védő, más szervekkel közösen végzett ellenőrzéseink hatására a felderített szabálysértések száma nőtt. A megye1 bűnügyi helyzetét .döntően befolyásoló vagyon elleni bűncselekmények száma lényegesen, nem változott, kismértékben növekedett. A bűnözésen belüli aránya közel 60 százalékos. A társadalmi tulajdon elleni ismertté vált bűncselekmények — ezen belül a lopások — csökkentek, enyhén emelkedett a betöréses lopás. Az elkövetők készpénz, műszaki cikkek, élelmiszer- és italáru, ruházati cikkek megszerzésére törekedtek. A kereskedelmi egységek állapota és a hanyag pénztárolás a különösen nagy kárt okozó bűn- cselekmények elkövetését is lehetővé tették. Növekedett a gondatlanságból eredő tűzesetek száma és az okozott kár. A személyek javaik sérelmére követték el a vagyon elleni bűncselekmények kétharmadát. A bűncselekmények száma folyamatosan emelkedett, többségük lopása és betöréses lopás volt. A lakások zöme rosszul zárt, részben ennek következménye, hogy emelkedett a nagy kárt okozó, besurranással elkövetett készpénz- és ékszerlopások száma. Növekedett az ismertté vált bűnelkövetők száma. A büntetett előéletűek és a visszaesők magas aránya, másrészt a gyermek- és fiatalkori bűnözés élénkülése miatt sajnos folyamatos a bűnözők „utánpótlása”. A bűnözést kiváltó és elősegítő okok igen széles skálájúak. Ezek közül a leggyakoribbak: az állampolgári fegyelem lazulása és a mértéktelen alkoholfogyasztás; a legális keresettel arányban nem álló költekezés, beruházás és a vagyonszerzés; a gyermek- és fiatalkorúak szabadidejének nagymértékű megnövekedése, ennek ellenőrizhetetlen eltöltése; a társadalmi tulajdon őrzése és ellenőrzése terén meglévő hiányosságok, a technikai védelem rendkívüli lassú fejlődése; az állampolgári vagyonok (lakások, üdülők, gépjárművek) őrzésének hiánya; a kereslet és kínálat összhangjában időnként tapasztalható zavarok; a közúti közlekedésben a gépjárművek számának emelkedése. A bűnügyi munka színvonala (Folytatás a 3. oldalon) A bűnügyi munka társadalmi megítélését nagymértékben befolyásolja az ismeretlen tettesek elleni nyomozásokban elért felderítés eredményessége. A nyomozások megkezdésekor az esetek 48,7 százalékában az elkövető ismeretlen volt. Az összehangolt intézkedések eredményeként a felderítés eredményessége javult. Gyakran nehezítette vagy meghiúsította a sikeres felderítést a késedelmes bejelentés, és a bűncselekmény helyszínének megváltoztatása. Bűnügyi fertőzöttségünk- nek megfelelően növeltük a vagyonvédelem területén tett intézkedéseinket. Ellenőrzésekkel, speciális akciókkal növeltük a pénzőrzés, -tárolás, -szállítás biztonságát. Az intézmények, gazdálkodó szervek, kereskedelmi és vendéglátó objektumok őrzésbiztonságát, a beléptetés rendjét, munkahelyi öltözők állapotát, anyagok tárolását az érintettek bevonásával folyamatosan ellenőriztük. Az észlelt hiányosságok megszűntetésére figyelmeztető leveleket küldtünk. Amikor a helyzet megkívánta, az egész megyére kiterjedő megelőző intézkedéseket tettünk. A^gyermek- és ifjúságvédelmi munkában az érintett szervekkel folyamatos volt az együttműködés. Javult a környezeti és magatartási okok miatt veszélyeztetettek felmérése, hatékonyabbá vált az érdekükben hozott védőóvó intézkedések végrehajtása. A rendőri szerveknél speciálisan kiképzett ifjúságvédelmi előadó dolgozik. Az elmúlt években számos olyan intézkedés született, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Dusán Cskrebicset, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Csütörtökön délelőtt Dusán Cskrebics találkozott Mán- dity Marinnal, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárával és Rusz Márkkal, a szövetség elnökével. Ezután Dusán Cskrebics és kísérete ellátogatott Szentendrére, ahol Színi István, Szentendre tanácselnöke tájékoztatta a vendégeket a város és az ott élő szerbek életéről. Délután Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnökét. A találkozón részt vett Katona Imre, jelen volt Györke Sándor és Milovan Zidar. Dusán Cskrebics és kísérete csütörtökön a késő esti órákban elutazott Budapestről. Mihail Gorbacsov üzenete Perez de Cueilarhoz A népek elérhetik, a népednek el kell érniük azt, hogy a békeév az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését szolgáló kezdet éveként vonuljon be az emberiség történetébe. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a nemzetközi békeévvel kapcsolatos üzenetében, amelyet Jayier Pérez de Cuellar- nak, az ENSZ főtitkárának * küldött. Az üzenetet csütörtökön hozták nyilvánosságra Moszkvában. (Folytatás a 2. oldalon) Tanácsi vezetők tájértekezlete Vésztőn Tegnap a megyei irányítású nagyközségek tanácsi vezetői — Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye képviselőinek részvételével — tájértekezletet tartottak Vésztőn, a tanács épületében. Az elnökségben ott volt dr. Fonyó' Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kertész Márton, a Békés Megyei Tanács vb-titkára, dr. Fodor Endréné, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Mokrán János, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára is A vendéglátók nevében Komáromi Gábor vésztői tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd a nagyközség gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről tájékoztatta őket. Az MTTH elnökhelyettesének felszólalása után dr. Sós Sándor, a megyei tanács osztályvezetője referátumot tartott. Bevezetőjében utalt arra, hogy két évvel ezelőtt a járások megszűnésekor Békésben öt települést megyei irányítású nagyközséggé nyilvánítottak. Ezek közül Csorvás, Vésztő és Mezőhegyes olyan színvonalon állt, amely alkalmassá tette őket arra, hogy tapasztalatgyűjtés céljából már korábban bevonják egy kísérletbe. A megyei és helyi szervek kapcsolatrendszerét vizsgálva megállapították, hogy igen sok lehetőség nyílik az együttműködésre. Ugyanakkor ezeken a helyeken a közvetlen megyei irányítás elősegítette az urbani- zálódást. Az előadó ezután a tanácsi munka részterületeivel foglalkozott, hangsúlyozva a megyei információáramlás és a referensi hálózat fontosságát. Pozitívumnak számít az is, hogy az 1985. évi társadalmi munkában figyelemre méltó eredményeket értek el ezek a nagyközségek. A referátum kitért a hatósági munka néhány ellentmondásának elemzésére, az intézmények irányításának kérdésére. Ezután Komáromi Gábor, Vésztő nagyközség tanácselnöke a helyi tapasztalatokról beszélt. Egyebek között hangsúlyozta: meg kell teremteni a takarékos gazdálkodás érdekeltségi rendszerét. Mint mondotta, lényegesen csökkent az információk átfutási ideje, amióta megyei irányítás lépett életbe. Külön előny az, hogy jól felkészült szakemberektől kaphatnak -felvilágosítást, útbaigazítást a tanácsi dolgozók, az ügyintézők. A tájékoztató elhangzása után hozzászólások következtek, amelyek szinte teljesen átfogták a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos valamennyi témát. Bukovinazky Litván
