Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
NÉPÚJSÁG o 1986. március 22., szombat Igények a lehetőségek szorítéjában A Haladás Tsz sörpalackozója onnan csupán 981-en érkeztek 1948. január 15-ig. Ettől a sajátosságtól eltekintve azonban Tótkomlós a szomszédos mezővárosok sorsában osztozik mind a mai napig. Saját ipara — amelyet a vegyesipari meg a Háziipari Szövetkezet képvisel — a kereskedelemmel együtt mindössze 500 tótkomlósinak ad munkát. A 2300—2400 helyben dolgozónak jó felét a három termelőszövetkezet — a Viharsarok, a Haladás, a Kossuth Tsz— meg a sertés- tenyésztő illetve a Tojástermelő Szövetkezeti Vállalat foglalkoztatja. Még szerencse, hogy Orosháza viszonylag közel van, s így 7—800-an eljárhatnak az üveggyárba, meg a kőolajosokhoz dolgozni így nem kell a községből elköltözniük, amit a jól megszervezett közlekedés is elősegít. A 7—800 felnőtt mellett 4—500 diák is szaporítja a komlósi ingázók számát: gimnazisták, szakmunkástanulók, szakközépiskolások, vagyis mindazok, akik nyolcadik osztály után továbbtanulnak. Sok minden sikerült már Ha lenne egy szakmunkás- képzőnk legalább — így szól a tótkomlósiak egyik óhaja- sóhaja, ilyenkor az alig egy évtizedet megért, és 1974-ben megszűnt gimnázium jut eszükbe, hiszen az 500 másutt tanulóból most is kikerekedne szerintük egy-egy középfokú tanintézeti osztály. Más kérdés, hogy a szakmát szerzőknek, a végzetteknek képesítésük szerint munkát adni — ez megint csak komoly gond Tótkomlóson. Nem véletlen, hogy az alig két és fél ezer helyben dolgozóból még 800 sincs a 30 éven aluli, akik között a főiskolát, egyetemet végzettek aránya — szemben az országos 20 százalék feletti súly- lyal — mind ősze 7 százalék. Merthogy a komlósi keresetek átlaga is jócskán elmarad az országos átlagtól. És ez bizony döntő kérdés, az összes többi: a többlet. Pedig a többletek dolgában nem is áll mindenben olyan rosszul a nagyközség. Idén befejezhetik a gázprogramot, ha minden igaz, de már most is az utcák négyötödében lefektették a vezetékeket. (A kikövezett utcák aránya viszont éppen az előbbinek a fordítottja.) A vízvezeték mindenütt ott van, a közműves vízellátás 1969- től indult, két éve új víztornyot építettek terven felül. A Komló étterem A korszerű művelődési központ Megfelelő az egészségügyi ellátás is, négy körzet, egy gyermekorvos, két fogász vigyáz a tótkomlósiakra, akik tavaly újították fel a központi orvosi rendelőt. A megyei tanácstól külön segítséget kaptak az öregek napközi otthonának kialakítására. Látszólag lakásgondok sincsenek Tótkomlóson, ahol 108 új lakást épített legutóbb az OTP. A harmadik tömbbe most költöznek, de még az előbbi kettőben is akadnak üres lakások. No persze azok négyszobások — túl sokba kerülnek: 12 ezer forintért árulják négyzetméterüket. Sokan inkább építkeznek, különösen mióta a kedvezmények a magánerős családi házak építőit is megilletik. Nagyobb lendület kellene Ha ennyi minden van, akkor mi az, ami nincs? Miután tudható, hogy az átlagosnál alacsonyabb kereseti szintet az alapvetően mezőgazdasági település lakói — ha jelentős többletmunkával is, de — mégiscsak kiegyenlíthetik a háztájizás révén. És a nemzetiségi hagyományok ápolása elé sem gördülnek közérzetet rontó akadályok Kom-, lóson. Sőt. Az országban elsőként itt létesült a szlovák nemzetiségi paraszti kultúrát dokumentáló tájház, a szlovák tannyelvű általános iskolában másfélszázan tanulnak (jó lenne ha tanulnának többen is, mert a legutóbbi nép- számláláskor már a korábbinál jóval kevesebben vallották magukat szlovák nemzetiségűnek), mind a négy óvodában él egy-egy szlovákcsoport, alakulóban van a szlovák nemzetiségi klub. Nevezetes a Koppány-féle néprajzi gyűjtemény, híres a nagyközség két fúvószenekara, az úttörő és az ifjúsági, a pávakör, a citerások köre. ■ Ismerik országszerte a komlósi házikolbászt — bár nem gyártják üzemszerűen, mint egykoron, helyette sört palackoznak, igaz, a hagyományokhoz a valamikori komlótermesztést figyelembe véve ez is illeszkedik —, a népművészeti termékeik pedig eljutottak, eljutnak a határon túlra is. Szóval mindez igaz, de mindez is kevés az újabb minőségi munkaalkalmak nélkül a dinamikusabb felvirágzáshoz. A felvirágzáshoz, amihez azért túl ezen is hiányzik még néhány dolog. A mezővárosikán keresztülfolyó Száraz-ér rendbe tétele például, hogy ne terjesszen posványszagot. Aztán a híres melegvizes fürdő felújítása, a már feltárt, de korábban fiaskóval munkába fogott termálkutak hasznosítása, a szolgáltatások színvonalas és átfogó megszervezése, egy komolyabb ABC-áruház, utak, járdák, iskolabővítés. No és természetesen valamennyihez: pénz. Ami a te- hóval együtt a következő öt esztendőben bejön, el is megy egy napközis konyha létesítésére. Ezt tartják most a legfontosabbnak, arról már nem is beszélnek, hogy az egykori Komló Szálloda épülete — földszintjén a mai Komló étteremmel — ugyancsak renoválásra „érett”. Kívülről tényleg nem a legszebb ma, bár bent a kiszolgálás színvonala így is európai. Mi legalábbis ezt tapasztaltuk. Kőváry E. Péter A háziipari szövetkezet űj szövőüzeme Új típusú lakásgondok keletkeztek tízezrek éltek” — amiként arról a Népszabadság 1985. december 3-i számából tájékozódhatunk. Ma a tótkomlósiak száma viszont alig-alig haladja meg a 7900-at. Mi történt itt az utóbbi fél évszázadban? Gondjaival nincs egyedül Csanád megyét emlegettük írásunk legelején. Egy gondolat erejéig térjünk vissza a térséghez, Békés megye déli részéhez, a Tótkomlóst is érintő egykori mezőkovácsházi járás eme jó földű, termékeny talajú karéjához: a táj az elmúlt két évtizedben lakosságának csaknem egy- harmadát veszítette el. Ha most bekapcsoljuk a képbe Tótkomlóst is, világosan áll előttünk, hogy itt az ideje e^ vidék közelmúltbeli és jelenkori történelmét a korábbiaknál szélesebb alapon, szociológiai megközelítésből is vizsgálni. Olyan települések találhatók itt — Mezőhegyes, Battonya, Mezőkovácsháza és Tótkomlós is — amelyeket az Erdei-féle fogalommegjelölés mezővárosnak titulált, s amelyeknek ma kivétel nélkül a lakosság megtartása adja a szinte erejüket meghaladó legnagyobb feladatot. Így van ez tehát Tótkomlóson is azzal a sajátossággal súlyosbítva, hogy e település — amely 1970-ben nyerte el a nagyközségi rangot — a felszabadulást követő lakosságcserét is negatív mérleggel zárta: 3254-en települtek át innen, főleg Ga- lánta környékére, ugyanakkor Az országban elsőként itt nyílt szlovák tájház Az 1700-as évek közepén Csanád megye hadi adót vetett ki a Békés megyei Tótkomlósra. E két megye közti vetélkedő az ekkor alig 500 lelkes faluért kisebb-nagyobb szünetekkel már két évszázada folyt. A terület földbirtokosának, Rudnyánszky József bárónak kezdeményezésére Békés megye pert indított, amit 1746-ban elvesztett, ám az 1748-as, nádori végítélet visszavonhatatlanul Békésnek ítélte a török dúlás után igen nehezen éledező falut. A báró volt az, aki I. Lipót császár hozzájárulásával szlovák földműveseket költöztetett Gömör, Nógrád, Nagy- és Kishont megyéből ez idő tájt a komlótermesztése után Komlósnak nevezett településre, amely nevének a Tót előtagját később nyerte csak el. (Ugyanakkor kerekedtek fel a szentandrási szlovákok is és találtak végleges otthonra Komlóson.) S bár a szomszédos községekénél itt valamivel szűkebb volt a határ, az ígéretes földeken a telepesek száma — különösen a XIX. század első negyedétől, majd a megváltást s az 1858-as tagosítást követően — nőttön-nőtt. Míg 1773-ban csak 2345-en, addig 1890-ben már 9636-an élnek itt, s közülük 8697 a nemzetiségi lakos. Negyven év múltán pedig, „A harmincas évek alföldi agrárlázadásainak központjában — a Viharsarok kis Moszkvájában — már Kislexikon Tótkomlós: kiemelt alsófokú központ, 1746-ban családdal. alakult, 86 Tanácstagok száma: 35 fő A község területe: 12 541 ha A lakónépesség száma 1985-ben: 7993 fő — élve születések száma: 89 fő — házasságkötések száma: 58 — halálozás: 125 — ideköltözés: 149 — elköltözés: 125 — tényleges fogyás: 12 Belterületi lakások száma: 2693 — tanya: (Nagykopáncs, Pusztaszőlős) 222 1960—69 között épült lakások száma: 46 1970—79 között épült lakások száma: 225 1980-tól évente átlagosan épült lakások száma: 40 Háztartási villamosenergia-fogya sztók száma: 3257 Vízhálózatba bekapcsolt lakások száma: 1420 Vízvezeték-hálózat hossza: 58 km Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások száma: 1100 Vezetékes gázhálózat hossza: 34 km Napközi otthonos óvodai férőhelyek száma: 296 Általános iskolai tanulók száma: 822 Napközis tanulók száma: 432 Aktív keresők száma: 3455 — ebből tsz-tag: 1176 Inaktív: 760 1 Eltartott: 1620 Nyugdíjas: 1958
