Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
^ 1986. március 21., péntek TI ra "T T r rxrj |-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_| a M I S7±vn Ülésezik a Tisztelt Ház (Folytatás a 3. oldalról) Az építőipari árakról szólva a miniszter hangsúlyozta: Látnunk kell, hogy az építőanyagoknak (téglafélék, égetett cserép, mész) egy rendkívül nagy része komoly ártámogatást kap , az állami költségvetésből, hogy a lakosság a tényleges költségek terheit ne viselje. Ez az árfeszültség sok éven át nehezen kezelhető, és ellentmondások forrása is- Kötelességünk ugyanakkor az is, hogy az antiinflációs intézkedéseket minden részletükben és minden területen vita nélkül végrehajtsuk- Ezeknek együttes hatása a valóságban is mérsékelheti az árnövekedés ütemét. A jövő szempontjából rendkívül lényeges kérdés a városrekonstrukciók ügye. Elkerülhetetlen folyamat elején vagyunk a fővárosban. Szerencsére néhány városunkban ez a nagyon ösz- szetett munka túl van a legnehezebb fázisokon. A feladat szakszerű végrehajtásának halogatása egyes városTisztelt Országgyűlés! A Békés megyei építő- és építőanyagiparról, melynek eredményei és gondjai is hasonlóak az ország más területén működőkéhez. Néhány gondolat erejéig az alábbiakat kívánom elmondani. Az első és legfontosabb témakör a lakásépítés helyzete, eredményei, gondjai és feltételrendszere. Megyénk jellemző sajátossága az igen alacsony állami lakásépítési arány. Békés megye összla- kás-állományának mindösz- sze 9 százaléka tanácsi bérlakás, és a mostani tervidőszakban felépülő 14 500 lakás 6,3 százaléka lesz' tanácsi bérlakás. Ez mutatja: megyénk lakossága döntően önerőből próbálja megoldani részek esetében helyrehozhatatlan károkat eredményez. A VII. ötéves tervidőszakban egyik legnagyobb feladatunknak tekintjük, hogy javuljon az alapvető építőanyagok minősége és az ellátás színvonala. A vásárlók érdekében emelni kell a forgalmazás színvonalát, javítani kell az áruterítést, az ország minden részén megfelelő választékot kell nyújtani. E célnak rendeljük alá az építőanyagipari fejlesztéseket. Végezetül Somogyi László a tárca egyébb, tervezett intézkedéseiről is említést tett, majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelősségét az ország arculatának alakításában. A vitában az első hozzászóló Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar megye, 3. vk.), az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója volt. Másodiknak Németh Ferenc (Békés megye, 9. vk.), az Orosházi Városi Pártbizottság politikai munkatársa kapott szót. Németh Ferenc hozzászólása lakásgondjait. Ez a megoldás azzal is jár, hogy lakosságunk hosszú távon eladósodik, s a megyei betétállomány nem fedezi a felvett kölcsönök, hitelek összegét. A lakásépítés területén két jelentős feszültségpont található. Az egyik a lakásárak átlagos jövedelmektől való elszakadása, a másik az épülő lakások minősége. A beszámoló elemzi a költségek és árak emelkedésének okait és mértékét. Az ok hármas: az anyagok árának emelkedése, a műszaki tartalom változása és az építőipari költségnövekedés. Az említett hármasból az építőipari költségnövekedés volt a legkevesebb, amely a VI. ötéves tervidőszakban 7 százalékot tett kiA beszámolóban megfogalmazott célkitűzést, amely szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakásépítési árak évi növekedési üteme 5 százalék lehet, csak üdvözölni tudjuk, de tekintetbe kell venni az előbb említett két tényezőt is. Az építőanyagipari árpolitikai célkitűzés az, hogy az árnövekedési ütemet mérsékelni kell, közel 40 százalékkal. A lakásépítési költségek állandó emelkedésével párhuzamosan csökken a fizetőképes kereslet. A vásárlási és építési költségek másfélszeresére emelkedtek az elmúlt öt év alatt, ami a törlesztési összeget tekintve, az átlagjövedelmű lakásépítők, -vásárlók teherbíróképességét próbára tette. Előtörlesztésként ma már a lakás árának 50—70 százaléka jelentkezik, így a fiatalok lakáshoz jutása igen kedvezőtlen. Hogyan lehetne e meglévő gondokon enyhíteni? A lakáshoz jutás kedvezőbbé tételét biztosítani lehetne a már többször elhatározott többlépcsős lakáshoz jutás megvalósításával, valamint a vállalati értékesítésű lakások számának növelésével. A lakásépítés területén a szükséglet és fizetőképes kereslet megteremtését alapvető feladatnak kell tekinteni. Az építendő lakások nagyságát szükséges a valódi igényekhez igazítani, azok az eddiginél lényegesen nagyobb határok között mozogjanak. A másik fontos kérdés a lakások minősége, amelyet feltétlenül javítani kell. A bérlőt, a vásárlót joggal bosszantják azok a kivitelezés során elkövetett hibák, melyek hozzáértőbb, gondos munkával elkerülhetők lennének. A minőségi hiányok értéke általában nem jelentős nagyságú. (6—10 ezer forint lakásonként), de azok kijavítása és a garanciális jog érvényesítése rendkívül vontatott. Reméljük, hogy az érdekeltségi rendszer és a verseny kibontakozása hozzájárul a minőség javításához. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A megye építőanyagiparára a viszonylagos egyoldalú fejlettség a jellemző, termelése az országosnak 10 százaléka. Jelentős mennyiségben a már hagyományokkal rendelkező építőanyagok termelése folyik, így a tégla- és cserépféleségek, húzott és hengerelt síküveg, hőszigetelő- és csomagolóüveg, valamint a szigetelőlemezeké. Az építőanyagipar VII. ötéves tervi célkitűzései között szerepel a piaci igények kielégítése, a korszerűbb termékek előállítása, a gyártásfejlesztés fokozása, a kereskedelmi tevékenység hatékonyabbá tétele. Megyei elképzeléseink megvalósítása segít az országos gondok enyhítésén is. Megvalósításra javasoljuk: az újkígyósi szigetelőlemez-gyár nyolc éve húzódó felújítását. Az Orosházi Üveggyár fejlesztését — mely az üvegipar termelésének 33 százalékát adja húzott síküvegből és az időszakonként krónikus hiánynyal küzdő csomagolóüvegből. A síküveggyártás fejlesztése során időszerű lenne megvalósítani az úgynevezett Float-technológia bevezetését. Ezek végrehajtásához szükséges anyagi feltételeket termelőegységeink az irányítószervekkel, a pénzintézetekkel együtt megteremthetik. Tisztelt Országgyűlés! Az említett feladatok végrehajtása érdekében szükséges szólnunk a szakemberellátottság helyzetéről és képzéséről. A tervidőszak építési feladatainak megvalósításához szükséges a szakmunkásigény összetételének meghatározása. Mivel a feladatok összetétele a munkaigényesebb szak- és szerelő- ipari tevékenység fokozását igényli, meg kell teremteni ennek munkaerőbázisát. Megyénkben 20 százalékkal csökkent az építőiparban dolgozók száma, sajnálatos módon ennek többsége szakmunkás- Felül kell vizsgálni a szakmunkásképzés szakmai összetételét. Ezen túlmenően fel kell oldani a hagyományos oktatás és a korszerű technológiák közötti ellentmondást. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül javaslom, hogy az építő- és építőanyagiparban dolgozók munkáját az Országgyűlés ismerje el és ez az elismerés legyen buzdító, serkentő a további munkájukban. Azokat a célkitűzéseket, melyeket az Országgyűlés határozattá emel, következetes, jól szervezett munkával valósítsák meg. Köszönöm a figyelmüket. Az utolsó felszólaló Szabó Tamás (Fejér megye, 71 vk.), az Ercsi Cukorgyár osztály- vezetője volt. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napija — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felválta elnökölt — véget ért. Ma az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. II fogyasztók kiváló boltjai A Fogyasztók Békés Megyei Tanácsa szervezésében tegnap, március 20-án, a Kiváló Bolt cím megszerzéséért indított 1985. évi versenyt értékelték Békéscsabán. A megye állami, szövetkezeti és magánkereskedői közül 96 élelmiszer árusításával foglalkozó egység küldte be annak idején nevezését, kétszer több, mint 1984-ben. A nagy érdeklődésre tekintettel a verseny szervezői úgy döntöttek, hogy a forgalom arányában differenciálják a teljesítményt nagy bolt és kis bolt kategóriábanSteigerwald György, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke azzal köszöntötte a kitüntetett ABC-k és élelmiszerboltok dolgozóinak képviselőig, hogy ezt a nemes versenyt 1986-ban a FMT tovább bővíti, az egész megyére kiterjeszti. Üdvözli azokat a gazdasági szervezeteket, melyek 1985-ben a munkaverseny szerves részévé tették a cím megszerzését. A boltok közötti verseny rendszeres értékelésében részt vettek az időközben létrehozott fogyasztók helyi, községi, városi tanácsai. Az elismerésben részesített boltok magas színvonalú ellátást biztosítottak, tisztasággal, egyéni higiéniájukkal nagyban hozzájárultak a bolt, a kereskedő és a fogyasztó elmélyített kapcsolatához. Ezt követően Paulik Pál, az FMT titkára összegezte a verseny során szerzett fontosabb tapasztalatokat, majd Szikszói Ferenc, a HNF Békés Megyei Bizottságának titkára adta át a helyezettek oklevelét és jutalmát. A fogyasztók megyei tanácsa által adományozott Kiváló bolt címet nyert Békéscsabán az Afész 1. sz. Lencsési úti ABC- je és az Élésker 100-as ABC-je. Kisbolt-kategóriában Krasznai Károly magánkereskedő és az Élésker 192-es Szent István-térl édességboltja. Gyulán az Afész 1. sz, ABC-áruháza és az Élés- ker Szupermarketje. Orosházán az Élésker 303. sz. ABC-je, kisboltok közül az Afész 5. sz. vegyesboltja. Békésen az Élésker által üzemeltetett S01-es ABC, és az 515. sz. élelmiszerbolt. Szeghalmon az Afész Delta ABC-je, Gyomaendrődön az Afész 53. sz. élelmiszerboltja, Szarvason az Élésker 437. Deák Ferenc utcai boltja, Mezőkovácsházán az Afész Mozaik áruházának ABC- osztálya, és az ugyancsak Afész-üzemeltetésü 42. sz. dombiratos! élelmiszerbolt. (Képünkön a bolt vezetője veszi át az elismerő elmet.) D. K. Végei ért a Varsói Szerződés Munkamegbeszélés külügyminiszteri találkozója az exportról Csütörtökön befejezte tanácskozását a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A hét tagállam külügyminisztere az európai helyzetet elemezte a világpolitikai helyzet alakulásának fényében. Az ülésről közleményt adtak ki. A külügyminisztereket csütörtökön fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke. A találkozón a külügyminiszterek kijelentették, hogy a bizottsági ülés újólag megerősítette a testvéri szocialista országok egységét, összeforrottságát, továbbá azt a szándékukat, hogy nemzetközi téren szorosabbra fűzzék együttműködésüket, és teljes mértékben támogatta a Mihail Dr. Ábrahám Béla első titkár elnökletével tegnap, csütörtökön ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság. Az ülésen részt vett és felszólalt Mihalik György rendőr ezredes, a megyei fő- kapitányság vezetője és Kutas Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az első napirend Békéscsaba és városkörnyéke közrend- és közbiztonságának helyzete volt. Az erről készült jelentéshez dr. Fajó György, a városi rendőrkapitányság vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Mind a jelentés, mint a szóbeli kiGorbacsov január 15-i nyilatkozatában elhangzott békekezdeményezéseket. A szívélyes és baráti légkörű találkozón Jaruzelski annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a testvéri szocialista országok egyeztetett leszerelési és békekezdeményezései megvalósulnak. * * * Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön hazaérkezett Varsóból, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának tanácskozásán. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. egészítő részletesen elemezte a napirenden szereplő témát. A testület a vitában elhangzott véleményekkel és javaslatokkal együtt elfogadta az előterjesztéseket, valamint az ezzel kapcsolatos határozati javaslatot. Ezután a középtávú káderutánpótlás, káderképzés helyzetéről és további feladatairól szóló írásos jelentéshez dr. Szemenyei Sándor titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A városi pártbizottság az írásos jelentést és a tájékoztatót elfogadta. Az ülés bejelentésekkel fejeződött be. (p. p.) Közismert, hogy múlt évi exportteljesítésünk — különösen a tőkés export — elmaradt a várakozástól. A gondokat fokozta, hogy az idei év sem indult túl jól, így érthető, hogy az egyik legfontosabb feladat a tőkés export fokozása, az ország konvertibilis valutabevételeinek növelése. Ezt a tevékenységet számos objektív és jó néhány szubjektív ok nehezíti, illetve nehezítette. Ezek feltárása, az új lehetőségek ismertetése volt annak a megbeszélésnek a feladata, amelyet tegnap tartottak Békéscsabán, a megyei pártbizottságon. Erre meghívták a megyei összexport 80 százalékát adó 22 vállalat, szövetkezet vezetőjét, képviselőjét, ott volt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese is. Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes bevezető előadásában röviden vázolta a jelenlegi helyzetet és a kialakuláshoz vezető okokat. A lényeg: a népgazdasági elvárás erőteljes exportnövekedést irányoz elő, ugyanakkor a vállalatok — miként ez terveikből kitűnik — csökkenteni kívánják a tőkés exportot. Ez a törekvés persze nem róható fel a vállalatok hibájául, hiszen ők csak alkalmazkodnak a szabályzók adta lehetőséghez. Éppen emiatt jó néhány szabályozó, előírás megváltozott az utóbbi időben, de ezekről, úgy látszik, még nem minden vállalatnál, szövetkezetnél tudnak. Hosszú lenne most felsorolni mindazokat az intézkedéseket, melyek hivatottak arra, hogy több tőkés export elérésére ösztönözzék a vállalatokat. Ezek részletes leírása a megyei külkereskedelmi megbízottnál, Szatmári Jánosnál, a megyei tanácson mindenkinek- rendelkezésére áll. Szatmári János arról is beszámolt, hogy a megyében eddig mindössze 6 vállalat, illetve szövetkezet élt az új rendszer adta lehetőségekkel, ennyien pályáztak a műszaki fejlesztést elősegítő hitelre. A két előadást követően a vállalatok, szövetkezetek képviselői mondták el konkrét gondjaikat, eredményeiket, tapasztalataikat. Ezek lényege: nagyon várták már az új intézkedéseket, de az információs lánc valahol megszakadhatott, mert elég sokan nem tudtak ezekről. Felvetettek jó néhány konkrét, az exporttal kapcsolatos kérdést is, és ezekre választ is kaptak a miniszterhelyettestől. A csaknem 3 órás munkamegbeszélés végén mindkét fél elégedetten ál<- lapíthatta meg: hasznos tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. L. L. Illést tartott a békéscsabai városi pártbizottság
