Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

NÉPÚJSÁG 1986. március 11., hétfő Tavaszi Fesztivál — Zenés vasárnap A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál programjában vasárnap elsősorban a zene és a tánc dominált: délelőttől késő dél­utánig az utcákon, a tereken, az aluljárókban zenészek, táncosok, együttesek szóra­koztatták az arra járókat, es­te pedig a koncerttermek­ben, színházakban hangver­senyeken, táncszínházi elő­adásokon vehettek részt az érdeklődők. A szabadtéri események színtere elsősor­ban a belváros volt, ahol kicsinyek és a nagyobbak egyaránt találhattak ked­vükre való látnivalót. Az Utazás ’86 kiállításon, a BNV 16. pavilonjában rendezték meg a fiatalok napját. A legkisebbeket Le­vente Péter műsorára invi­tálták, Tévémaci-shown és gyermekzsúron látták őket vendégül, a nagyobbak a Cimbora című tévéműsor programjában, divatbemuta­tón, vetélkedőn vehettek részt, ismét másokat inkább a Randori-show vagy a Kor­moran együttes koncertje vonzott. Sok száz látogatót vonzott vasárnap a kiállításon több mint 50 veterán autó felvo­nulása. Ezen a napon 25 ez­ren keresték fel a kiállítást, s így a pénteki megnyitás óta 55 ezerre növekedett a látogatók száma. Vasárnap közzétették az előző napi 5000 méteres fesztiválfutás eredményét, amely szerint 456-an teljesítették ezt a tá­vot, s a kocogás legidősebb résztvevője a 79 éves Koszt­ka Emil volt. A férfiaknál Tóth László győzött 17 perc 22 másodperces, a nőknél Komjáti Ágnes 22 perc 6 másodperces eredménnyel. Üj időszaki kiállítás nyílt a fesztivál idején a Vajda- hunyadvárban. A több mint 300 tagot számláló Nimród Fotóklub és a Mezőgazdasá­gi Múzeum Találkozás a ter­mészettel ’86 című fotótárla­tát Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke nyitotta meg. A kiállítás anyagát 100 al­kotó kétezer képe közül vá­logatták ki a rendezők, ezek ‘a fotók — nagyrészt amatőr munkák — pályázat útján érkeztek be. A tárlaton áp­rilis 16-ig a természet szép­ségeit megörökítő, vagy az ember vandál rombolására a figyelmet felhívó mintegy 100 színes és fekete-fehér fényképet, valamint ugyan­ennyi színes diát láthatnak az érdeklődők. A Magyar Állami Népi Együttes megalakulásának 35. évfordulója alkalmából frissítette fel Muzsikáló tá­jak című műsorát, amely a színpadra formált néphagyo­mányok, szokások segítségével az együttes első 30 évének szellemét, hangulatát idézi. Ezek a művek Rábai Miklós és Létai Dezső művészetet teremtő, játékos fantáziájá­nak szülöttei, feleleveníté­sükkel Rábai Miklós koreog­ráfus, az együttes volt mű­vészeti vezetőjének emléke előtt is tisztelegnek a mai művészek: zenészek, tánco­sok, a kórus tagjai. A Mu­zsikáló tájakat áz Erkel Színházban tekintette meg a tánckedvelő közönség. A Vígszínház a Pécsi ba­lett vendégjátékának adott otthont. A pécsi együttes Bon giorno, signore címmel két táncjátékot mutatott be. Az első a Fábry Péter meséje nyomán készült Ellopott le­gyező, amelynek zenéjét japán gyűjtésből Szalay László állította össze. A má­sodik tánckompozíció Berlioz Fantasztikus szimfóniájának HL, IV. és V. tételére ké­szült, mindkettő koreográ­fiája Krámer György mun­kája. A főbb szerepeket Lo­vas Pál, Sólymos Pál, Mó­ricz Éva, Szabó Anikó és Körmendy László táncolja. Befejeződött a Budapest táncbajnokság is, két nap alatt csaknem 180 magyar táncospár versengett a díja­kért. A Magyar Állami Opera­házban zeneileg felújítva, s részben új szereplőkkel ke­rült hosszú idő után ismét színre Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operá­ja. A dalmű ősbemutatója 1868-ban volt Münchenben, Magyarországon 1883-ban először a Nemzeti Színház­ban, majd 1887-ben az Ope­rában mutatták be. Azóta rendszeresen szerepelt az Opera és az Erkel Színház műsorán; 1979 októberében játszották utoljára, az volt a 270. előadás. Ezúttal Mikó András ren­dezésében, Forray Gábor díszleteivel, Márk Tivadar jelmezeivel, Barkóczy Sándor koreográfiájával, kettős sze­reposztásban tűzték műsorra. Az első szereposztásban a főbb szerepeket Sólyom-Nagy Sándor, Begányi Ferenc, BordáS György, Molnár András, Kincses Veronika és Rozsos István énekelte, ve­zényelt Mihály András. A második szereposztásban — amelyet 19-én, szerdán láthat a közönség — ugyanezeket a szerepeket Berczelly István, Bárány Paál László, Bordás György, Hormai-Horváth Jó­zsef, Kukely Júlia és Korcs- máros Péter énekli. A hangversenyek sorában két különösen nagy érdeklő­dést kiváltott koncertre ke­rült sor a Budapest Kong­resszusi Központban, illetve a Zeneakadémián. A kong­resszusi központban Colette Warren és együttese — az Egyesült Államokból érkez­tek — Gershwin műveit szó­laltatta meg Charles Wil­liams, David Chapman, Grace de la Cruz, William Ray és a Duna szimfonikus zenekar közreműködésével, a Zeneakadémián pedig a Lit­ván kamarazenekar Eliszo Virszaladze zongoraművész közreműködésével Mozart- estet adott. A Pesti Vigadóban a Pé­csi szimfonikus zenekar, a Mátyás templomban a Szege­di szimfonikus zenekar, az MTA kongresszusi termében pedig az Egyesült Államok­ban élő magyar Virizlay Mi­hály gordonkaművész adott hangversenyt. Gépjárművezetők találkozója Orosházán Hagyomány már, hogy Orosházán ötévenként ta­lálkoznak baráti összejöve­telen a gépjárművezetők. Március 15-én, szombaton este a Hotel Alföldben ke­rült sor ez alkalommal már az 55 éves találkozóra, ame­lyen több mint 300-an vet­tek részt. Többek között Me­zőkövesdről is jöttek, de még külföldről, az NSZK-ból is hazalátogatott egy régi oros­házi autós. A rendezvényen külön köszöntötték azokat, akik egymillió kilométert ve­zettek balesetmentesen. A korelnök, a 81 esztendős Iványi József ünnepi beszé­dét Szász István olvasta fel. Bevezetőjében szólt arról, hogy az 1848-as szabadság- harc évfordulóján a mai es­tén emlékezhetünk a márci­us 15-i események egykori főszereplőire. A továbbiak­ban kiemelte: külön' jelentő­séget ad ennek a találkozó­nak az a tény, hogy az idén 100 esztendős az autó. Majd a gépjárművezetők összefo­gásának kezdetéről beszélt. A gépjárművezetők szak- szervezete 1898-ban alakult meg. A találkozók rendsze­ressé tételét 1931-ben hatá­rozták el, s ötévenként foly­tatják ezt a hagyományt, ki­véve a második világháború időszakát. Ezt követően arról szólt, hogy napjainkra jelentősen megnőtt a gépjárművek szá­ma, mindez fokozott köve­telményeket támaszt azokkal szemben, akik a volán mögé ülnek. A legfontosabb fel­adat napjainkban, hogy ud­varias magatartás jellemez­ze a közlekedésben részt ve­vőket. Befejezésül baleset- mentes közlekedést kívánt a megjelenteknek. Hegedűs Ildikó, a Táncsics Mihály Gimnázium harma­dik osztályos. tanulója sza­valta el ezután Váci Mihály Méltó hatalmat című ver­sét. Majd átnyújtották azoknak a gépjárművezetők­nek az ajándékot, akik öt­ven évvel ezelőtt szereztek jogosítványt. Ez alkalommal közülük öten részesültek el­ismerésben, a hatvanéves jo­gosítvánnyal rendelkezők kö­zül hárman kaptak ajándé­kot az összejövetelen. Ezután Márta Erika, a Táncsics Mi­hály Gimnázium harmadik osztályos tanulója Garai Gábor Századvég című köl­teményét adta elő. Az ün­nepség végén Szász Béla fő­rendező kívánt jó egészséget a résztvevőknek, bejelentet­te, hogy a következő találko­zóra 1991-ben kerül sor Orosházán. (Verasztó) a bnrnlnnlf Sokan ismerik Orosházán a 81 esztendős Iványi ItUíClIIUIta József irodagép-szenelőt, de azt már kevesebben tudják, hogy ő rendelkezik az egyik legrégibb jogosítvánnyal a városban. Hatvan esztendővel ezelőtt, Budapesten került pecsét arra a dokumentumra, amely arról tanúskodik, hogy eredmé­nyes vizsgát tett gépjárművezetésből, s így motorkerékpárt, személygépkocsit, teherautót és autóbuszt is vezethet. Az oros­házi gépjárművezetők találkozóján kérdeztük Józsi bácsit, ho­gyan is kezdődött ez a közelebbi ismeretség a gépjárművekkel? —■ 1919-ben iparitanuló-gyakornok voltam, majd három esz­tendő múlva Budapestre kerültem a felsőipari iskolába. Itt 1925-ben érettségiztem, mellette lakatos, mérlegkészítő, villany- szerelő, kútfúró-képesítést kaptam. Még a felsőipari iskolában határoztam el, hogy .megszerzem a jogosítványt. Nagy öröm volt számomra, amikor 1926-ban megkaptam e fontos dokumen­tumot. 1928-ban jöttem haza Orosházára, és teherfuvarozást folytattam egészen 1942-ig. Volt időszak, amikor két kocsin is szállítottam az árut. — Milyen típusú gépkocsijai voltak*- Volt annak idején Opel Brids teherautóm, Rába Coup te­hergépkocsim, majd később Opel ^Kadett és 504-es Fiatom is. Egy évtizede ánnak, hogy már nem ülök a volán möge. Ma is jól emlékszem arra, hogy pontosan 1396 alkalommal tettem meg a Budapest—Orosháza útvonalat és mintegy másfél millió kilo­métert vezettem, balesetmentesen. A mai autósoknak azt taná­csolom, hogy óvatosan, türelmesen, udvariasan vezessenek, fi­gyeljenek a kezdőkre — mondta befejezésül a törékeny, idős férfi, akinek még egy kedves ünnep adatott meg március 16-án, ugyanis ekkor ünnepelte 81. születésnapját. Iványi József egykori régi Rába Coup tehergépkocsija, amellyel több százezer kilométert tett meg Fotó: archív felvétel Küzdelem a belvizekkel a Dél-miöldön Óránként 150 000 köbmé­ter vizet emelnek a folyókba a szivattyúk az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Mégis egy hét alatt a másfélszeresére, 18 000 hek­tárra emelkedett a belvizek­kel elöntött terület a Dél- Alföldnek ezen a vidékén. Emiatt szombaton is teljes üzemmel működött 11 köz­benső, valamint 7 hordozha­tó szivattyú. Ezenkívül fél­ezren egyengették a lefolyó­vizek útját, hárították el a vízfolyás akadályait, tiszto­gatták a hordalékoktól az átereszeket. * * * Az elmúlt napok enyhe időjárása, valamint a koráb­bi időszak jelentős csapadéka miatt megyénk földjein is megjelent a belvíz. A Békés Megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­gében március 11-én készült el az a felmérés, amely arról tájékoztat, hogy jelenleg 26 ezer 405 hektár szántót borít belvíz a megye szövetkeze­teiben. Ebből 12 ezer 600 hektár az őszi kalászos. A szakemberek vizsgálták az egyes térségek helyzetét, eszerint a legnagyobb belvíz­zel borított területek a megye északi részén Füzesgyarmat és Vésztő körzetében találha­tók. A Füzesgyarmat környé­ki mezőgazdasági üzemekben 6 ezer 500 hektáron jelent meg a felesleges, káros víz, ebből 3 ezer 400 hektár az őszibúza- és ősziárpa-vetés. Hasonlóan súlyos a helyzet Vésztő körzetében, ahol szin­tén 6 és fél ezer hektárt, ön­tött el a belvíz . Szarvas környékén 6 ezer hektárt borít belvíz, s itt az elöntött kalászosterület eléri a 2 ezer ?00 hektárt. Valami­vel kedvezőbb a helyzet a BAGE taggazdaságaiban, ahol 1650 hektár került ví£ alá. Békés térségében 1800 hektáron jelent meg a kárt okozó víz. Ennél jobb a helyzet a megye déli részén, Mezőkovácsháza körzetében 953 hektárt öntött el a bel­víz, ebbői félezer hektár az őszi kalászos területe. A me­gye legszárazabb térsége Orosháza környéke, ahol mindössze 240 hektáron okoz gondot, a megjelent víz. V. L. Megemlékezések 1848. március 15-röl A Szigligeti utcai óvodások műsora mindenkit magával ra­gadott (Folytatás az 1. oldalról.) Váljon vérükké, amit most még alig értve, inkább érez­ve mondanak el! A legkisebbek műsorát a néptáncosok remek hangula­tú botos és üveges tánca kö­vette. Ezután Harkányi Já­nosnak, a Jókai Színház mű­vészének ihletett, mélyen átélt előadásában hallhattuk Vörösmarthy Mihály Vén cigány című versét. Végül a párt-, állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek a fegyveres testületek és a város tanulóifjúságának kép­viselői helyezték el koszorúi­kat, virágaikat a Kossuth- szobor talapzatánál. A meg­emlékezés a Szózattal zárult. U. T. Gyula Szép műsor — nyitott ház Nemzeti ünnepünkről szombaton, március 15-én Gyulán is méltóképpen em­lékeztek a város lakói a tör­ténelmi hangulatot sugárzó Petőfi téren, Petőfi Sándor szobránál. A 138 év előtti március napjainkhoz szóló üzenetéről Lup Mihály, a városi KISZ-bizottság mun­katársa tartott ünnepi beszé­det, majd egy több mint fél­órás irodalmi zenés összeál­lítás következett A román gimnázium irodalmi színpada tehetséggel és felkészülten lépett a pódiumra, hogy fel­elevenítse az 1848—49-es pol­gári forradalom és szabad­ságharc eseményeit. Összeál­lításuk a múltunkról — de a mának szólt. A kort, a hő­söket életre keltő szavaik, dalaik és színpadképeik, azt hiszem, hosszú időre bevésőd­tek emlékezetünkbe. Az előadás végén a mellet­tem álló apuka óvodás kisfia a következő kérdéseket tette fel: „Te apa, miért halt meg Petőfi Sándor, ha itt áll a szobra?” Mielőtt bármiféle választ kaphatott volna, már folytatta is a kérdezősködést: „Hogy merték szegényt lelőni a csatában, ha népek szabad­ságáért harcolt? Meg mi az, hogy a népek szabadsága .. és sorolta tovább a számára még érthetetlen rejtélyeket. A válaszadás, . gondolom, akár évekig is eltarthat, míg sikerül végleg tisztázni a tet­tek és szavak jelentését. A városi KISZ-bizottság és az Erkel Ferenc Művelődési Központ Közművelődési KISZ-alapszervezete ezen a napon gondoskodott a kisfiú­hoz hasonló korúak ünnepé­ről is. A művelődési központ­ban egész nap nyitott ház volt. Erre az óvodásoktól a középiskolásokig várták a fiatalokat. Reggel 9 órakor a földszinti előtérben a vá­rosi gyermekrajz-kiállítás megnyitásával kezdődött a programok sora, majd báb­előadással folytatódott. Nagy sikere volt az akvarista- seakkör kisállat-, cserebere­akciójának, bemutatójának. Az érdeklődőknek a szakkör tagjai Szűcs Sándorné veze­tésével ismertették a díszma­darak, cicák, hörcsögök tar­tásának, gondozásának tenni­valóit. A számítógépes játék­nak ugyancsak nagy keletje volt. A táncházban — a Bé­kés banda szolgáltatta talp- alávalót — az úttörő táncosok vitték a prímet, de.sok ama­tőr is megpróbálkozott a ma­gyar táncok alaplépéseivel. A videomesefilmeket min­dig több tucat gyerek nézte. Ebéd után pedig a színházte­remben két telt házas előadás volt. Zenevarázs címmel Vdr- konyi T. András, Bak Mária és Várhelyi András tartott zenés előadást. Western Folk trió műsora a művelődési központban Fotó: Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents