Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

NÉPÚJSÁG 1986. március 13-, csütörtök Nagyobb terméseredményeket, jobb minőséget kisebb ráfordítással Ellenőrzés és érdekvédelem Marúthy László felszólalása az Okányi Haladás Tsz közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) mint a kormány üdvözletét. Mivel a választások óta első ízben találkozott választóke­rülete egyik településének lakosságával, megköszönte azt a bizalmat, amellyel or­szággyűlési képviselővé vá­lasztották. A beszámolóról és a vitáról szólva méltatta a szókimondást, amely felelős­ségérzettel párosult. Beszélt azokról a foglalkoztatási gondokról, amelyek ebben a térségben jelentkeztek. Hangsúlyozta: olyan munka- alkalmakat kell teremteni, hogy találkozzanak az or­szágos és helyi igények, olyanokat, amelyek maga­sabb szakmai színvonalat je­lentenek. A vitában elhang­zottakra utalva az állatte­nyésztés gondjairól elmond­ta, hogy fontos a kiegyensú­lyozott belső ellátás, szükség van húsra, tejre, élelmiszer- ipari termékekre. Ehhez to­vább kell javítani az állat­tartás feltételeit, olyan kö­rülményeket szükséges biz­tosítani, hogy kifizetődő le­gyen az állattartás a nagy- és kisüzemben egyaránt. A továbbiakban méltatta azt az utat, amelyet a kö­zös gazdaság megtett. A nö­vekvő terméseredmények, a nagyobb nyereség hozzáér­tést, szorgalmat tükröz. El­ismeréssel szólt arról, hogy a szövetkezet visszafizette a hiteleket, és stabilizálódott a gazdaság. Ez jó alap a VII. ötéves tervhez, amely reális, teljesíthető terv. A tegnapi munkával, a tegnapi szemlé­lettel azonban a mai és a holnapi feladatok nem telje­síthetők. Jobb, fegyelmezet­tebb, hatékonyabb munkára van szükség ahhoz, hogy or­szágosan és helyileg is előre­lépjünk. Befejezésül sok si­kert, eredményes munkát kí­vánt a közös gazdaságnak. A vita összefoglalása után beszámoltak tevékenységük­ről a különböző bizottságok, majd — tekintettel, hogy öt­éves mandátumuk lejárt — újjáválasztották őket. A közgyűlés mind a VI. ötéves tervről, mind a VII. ötéves tervről, illetve a különböző bizottságok által előterjesz­tett beszámolókat elfogadta. A délután folyamán Ma- róthy László fiatal szakem­berekkel találkozott és foly­tatott velük eszmecserét. S. F. Eszmecsere az Okányi Községi Tanácsnál Fotó: Gál Edit Angol vélemény felnőttoktatásunkról Uj kollektív szerződések Az elmúlt öt évre kötött kollektív szerződések 1985 végén lejártak, teljesítésükről a vállalatok, intézmények vezetői ezekben a hetekben adnak számot a dolgozók­nak. Ezzel egy időben megkezdődött az új, a VII. ötéves terv időszakára szóló kollektív szerződések előkészítése, melyeket a vállalati vezetőknek és a szakszervezeti szer­veknek június 30-ig kell a dolgozókkal ismertetniük és megkötniük. Az új kollektív szerződések kihirdetéséig a korábbi szerződések rendelkezései érvényesek. Az 1986—1990-es évekre szóló kollektív szerződések kidolgozásához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen irányel­veket adott ki. Ebben rá­mutatnak, hogy az új vál­lalatirányítási formák beve­zetésével nem változott a kollektív szerződések rendel­tetése; azok továbbra is a dolgozóknak a munkaviszo­nyukkal kapcsolatos jogait és kötelességeit foglalják ma­gukba, s a szerződést a munkáltatók ezután is a he­lyi szakszervezeti szervek­kel kötik meg. Az irányel­vek felhívják a figyelmet, hogy a Munka Törvényköny­vének múlt évtől érvényes módosításával a munkáltatók é% a szakszervezetek a ko­rábbiaknál szabadabban, a helyi sajátosságokat jobban figyelembe véve határozhat­nak arról, hogy a kollektív szerződések mit foglaljanak magukba. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az elkövet­kezendő öt évre szóló új kol­lektív szerződésekben a vál­lalatok és a dolgozók a mun­kavégzéssel, a munka- és pihenőidővel, a munka díja­zásával, valamint a dolgo­zóknak járó egyéb juttatá­sokkal kapcsolatban bármi­féle, jogszabályba nem üt­köző kérdésben egyetértésre jussanak. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján az irányelvek rá­mutatnak azokra a munka­ügyi kérdésekre, amelyeknek a szabályozása napjainkra a dolgozók és a vállalatok ér­dekében egyaránt indokolttá vált. így például számolni kell azzal, hogy a vállalatok a korábbiaknál fokozottab­ban takarékoskodnak az egyre drágább munkaerővel, termelési feladataik ellátásá­hoz gyakrabban élnek majd a dolgozók munkahelyek kö­zötti átcsoportosításával, s mind nagyobb szükségük lesz a többféle szakmához értő szakemberekre. Amennyiben a vállalatok élni kívánnak a munkaerő korábbinál rugal­masabb foglalkoztatásának, illetőleg az egyes munkakö­rök tágabb értelmezésének lehetőségével, úgy azt a kol­lektív szerződésben is rögzí­teniük kell. A munkaidő jobb kihasz­nálását, a vállalatok rendel­kezésére álló létszám haté­konyabb foglalkoztatását elő­segítő intézkedéseket, mint például az általánostól el­térő, a termelési feladathoz jobban igazodó munkarend bevezetését és alkalmazásá­nak feltételeit is, a kollektív szerződésnek kell tartalmaz­nia. A munkaidő hatéko­nyabb kihasználására az irányelvek többféle megol­dást is szorgalmaznak. Fel­vetik egyebek között a mun­karendnek, például a műsza­kok számának, a napi mun­kaidőnek a mindenkori fel­adatokhoz jobban igazodó beosztását. Ez indokolt lehet azoknál a vállalatoknál, ame­lyekhez a megrendelések nem érkeznek mindig folya­matosan, s néha túlórával sem győznek eleget tenni azoknak, máskor pedig eset­leg nem tudják egész napra munkával ellátni dolgozói­kat. Az is előfordulhat azon­ban, hogy egyes vállalatok valamilyen más okból — például energia- vagy alap­anyag-ellátási gondok, netán a kooperációs partnerek szál­lítási késedelme miatt — át­menetileg termelésük csök­kentésére kényszerülnek. A dolgozók foglalkoztatására ilyen esetekre is ajánlatos át­hidaló megoldásban megálla­podni. A veszteségek mér­séklésének egyik eszköze le­het például az egyenlőtlen munkaidő átmeneti beveze­tése. Ugyancsak ajánlatos felül­vizsgálni, s az elkövetkezen­dő öt évre az új követelmé­nyeknek megfelelően megha­tározni a kollektív szerződé­sekben a vállalat bérpoliti­káját, a munkafegyelem erő­sítésére hozott intézkedése­ket, a gazdasági munkakö­zösségek és a vállalatok kap­csolatát szabályozó előíráso­kat. Először érkezett a napok­ban Magyarországra angol felnőttoktatási delegáció, az Országos Pedagógiai Intézet meghívására. Többek között Békés megyébe is ellátogat­tak. Megyénkre azért esett a választás — mint ahogy az angolokat kísérő dr. Gálos Júlia, az OPI felnőttnevelési osztályának vezetője elmond­ta —, mivel itt nagy hagyo­mányai s kiemelkedő eredmé­nyei vannak e munkának. Ma még Gyulán tölti az an­gol delegáció a nap nagy ré­szét, délután utaznak el me­gyénkből. Tegnap az egymást gyakran követő programok közötti egyik röpke szünet­ben sikerült néhány szót vál­tanunk Norrie Hearn profesz- szorral, a Workers’ Educatio­nal Association Bristol (Bris­toli Felnőttoktatási Csoport) vezetőjével. Elöljáróban az érkezésről beszélt: — Nagyszerű fogadtatás­ban volt részünk, s azóta is kellemesen érezzük magun­kat, a vendéglátás kifogás­talan. S a szakmai progra­mokon kívül is nagyon jó be­Alapvető minőségbeli vál­tozást jelentett a Szarvasi Állami Tangazdaságban a legnehezebb fizikai munka, a rakodás, szállítás korsze­rűsítése. A MÁV rakodás­fejlesztési alapból és saját erőből képzett mintegy 40 millió forintos beruházásá­nak eredménye egy 900 méte­res iparvágány, amelyhez 3 rakodóvágány csatlakozik. A létesítményhez 6500 négyzet- méteres térburkolat épült, oldal- és homlokrakodóval, 450 méteres tranzitraktárral, egy 20 tonnás, 70 méteres pályán mozgó bakdaruval, teljes térvilágítással és be- kötőúttal. Mindezt 1984 má­sodik felében, mintegy 10 és fél millió forint értékű esz­közzel, a gazdaság szállító­üzemének irányításával állí­tották a termelés szolgálatá­ba. A rakodás a korszerű lé­tesítmények, eszközök — ra­kodógépek, telepített és mozgódaruk, emelővillás tar­goncák? vagonkirakó-csigák és szállítószalagok — segít­ségével könnyebbé, gyorsab­bá vált. — nyomásokat szereztünk az or­szágról. — Mindezeken túl? — Rengeteg és hasznos in­formációt kaptunk, igen rö­vid idő alatt. Különösen tet­szett mindannyiunknak az, amit Mezőhegyesen, Oroshá­zán és itt Békéscsabán lát­hattunk. — Milyen szakmai tapasz­talatokat szereztek eddig? — Úgy érezzük, Magyaror­szágon jóval több pénzt for­dítanak az oktatásra, mint Angliában. Az eddig látot­tak alapján elsősorban a fel­nőttoktatás integrációja ra­gadta meg figyelmünket. Ezt mi csak néhány helyen csi­náljuk. — Tudnak-e hasznosítani majd valamit otthon az itt látottakból? — Hogyne, sok mindent. De ezt most hirtelen nehéz át­gondolni ... — Az itteni felnőttoktatási munkát tekintve, lenne-e hozzá módosító javaslata? — Nem, nem tudok ilyet mondani. Inkább azt szeret­ném, ha nálunk is így men­nének a dolgok. p. f. Több szarvasi nagyüzem, így a Dózsa tsz, a vas-fém­ipari szövetkezet, a Szirén, a tüzép az összes vasúti szállítását az iparvágány igénybevételével bonyolítja. Az elmúlt évben több mint 83 ezer 700 tonna árut ke­zeltek az iparvágányon, s ez pontosan 3215 vasúti kocsi rakodását; a Szarvasra irá­nyuló vasúti áruforgalom 60 százalékát teszi ki! Az idén az iparvágány forgalma tovább növekszik- Ezért, s a közös használók és megbízók még színvona­lasabb kiszolgálására a MÁV szarvasi állomásfőnökség és az állami tangazdaság szál­lítóüzemének dolgozói 1986- ra szocialista együttműködé­si szerződést kötöttek, amelyben meghatározták a forgalomnövekedés, az együttműködés legfontosabb elemeit. Az együttműködési megállapodás az alapvető feladatok között határozza meg a kölcsönös tájékozta­tást, az előjelentéseket, a rakodási készség további ja­vítását, és a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. M eggyőződésünk szerint az érdekvédelem és az ellenőr­zés között édestestvéri a kapcsolat. Ez nem önmagá­ból fakadó valamiféle l’art pour l’art dolgaink mene­tének megítélésében, hanem egy nagy és szerves, egymásra épülő működési szervezet kötőanyaga az emberhez, a törvé­nyes rendeletek, előírások, egyáltalán a lét, a demokratikus elvek gyakorlati betartásában. Az utóbbi években felgyorsult életritmusunk magával hoz­ta az ellenőrzések számának növekedését, mélységének minő­ségi változásait, tartalmának, kiteljesedésének körét, haté­konyságát. A korábbi években folytatott ellenőrzéseken gyak­ran a bizalmatlanság jegyei voltak észlelhetők. Ezek a jegyek mára többségükben kisimultak. A bizalmatlanságot felvál­totta annak felismerése és általános gyakorlattá tétele, hogy az ellenőrzés mindenekelőtt az ember védelmét, a nagyobb, a súlyosabb problémák bekövetkezésének megelőzését szol­gálja, és egyben erőt is ad az előrehaladás gyorsítására. Csak üdvözölni tudjuk azt a gondolatot; ha a kapun belül meg tudjuk fogni egymás kezét, akkor megelőzzük a sza­bálysértéseket, a visszaéléseket,, teremtsünk olyan légkört, helyzetet, melyben egyszerűen nincs lehetőség még apró bot- ladozások elkövetésére sem. Ha a szövetkezetek ilyen értelmű munkáját vizsgáljuk, megállapíthatjuk, a három ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek me­gyei szövetségei — az utóbbi öt évben az érdek védelem'rang­jára emelte az ellenőrzést. A szövetségek társadalmi veze­tését az a jóindulatú szándék vezette és vezeti e tekintetben, hogy mozgalmon belül számolja fel a demokratikus és tör­vényes működést gátló, zavaró jelenségeket. A szövetségi ellenőrzés munkamódszerére és stílusára jel­lemző, hogy éves program alapján szervezik, határozzák meg irányát, mélységét, minden lépésbe bevonja az adott szö­vetkezet vezetését, társadalmi és hivatásos ellenőrző szer­vezetét. A feltárt problémák csak azután kerülnek jegyző­könyvbe, miután az észrevételek letisztultak, általánosan el­fogadásra kerültek. S amikor az ellenőrzés befejeződött, ak­kor ismét közösen áttekintik a feltárt tényeket, vezetői meg­beszéléseken szakvezetők bevonásával vitatják meg a tenni­valókat, majd javaslatokat adnak, határidőket szabnak a feltárt hiányosságok felszámolásához. Mindezek a gondo­latok mozgalmon belül maradnak, nem kerülnek üzemen kí­vüli nyilvánosságra. Sőt, nem egyszer előfordult, hogy a kül­ső ellenőrző szervek, miután megtudták, hogy az ágazati szö­vetségek ellenőrző irodái foglalkoznak egy-egy szövetkezet ügyeivel, akkor és ott elálltak ellenőrzési szándékuktól, ké­sőbbi időpontra ütemezték akciójukat. Tulajdonképpen ez is azt tanúsítja, hogy az ellenőrzések­ről korábban felfogott, társadalmi méretekben kialakított vé­lemények mennyire átértékelődtek. Bár igaz, a külső szervek szövetkezeti ellenőrzései a szövetségi ellenőrzési irodákénál keményebb, markánsabb vonalvezetésű. De ha ehhez hozzá­tesszük, hogy egy-egy ilyen ellenőrzést gyakran megelőz egy igen alapos érdekvédelmi áttekintés, akkor erre épülve el­fogadható a határozottabb külső ellenőrzés. Ez tulajdonkép­pen az ellenőrzési munka hatékonyságának feltárására irá­nyul, az észlelt fogyatékosságok gyakorlati megszüntetésének üzemi körülményeit hozza a felszínre más eszközökkel, mód­szerekkel és szankciókkal. Ezért kell és szükséges az érdek- védelmi ellenőrzésekre a jövőben a.korábbinál még nagyobb figyelmet fordítani. A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége február 27-én elnökségi ülésen tekintette át az ellenőrzés helyzetét. A testület előtt példaként említették, hogy a zár­számadással összefüggő felsőbb rendelkezések és intézkedések bonyolult fogalmazása miatt helyenként értelmezési gondok voltak. Amikor az ellenőrzési iroda erre felfigyelt, az idő előrehaladása miatt — hiszen a zárszámadások teljes átdolgo­zása lett volna indokolt egyes szövetkezetek esetében — ön­revíziót javasolt.. Ezt az érdekelt szövetkezetek meg is kér­ték. A külső ellenőrző szerv méltányolta ezt a kérést, a nye­reség növelésére, illetve csökkentésére elismerte, jogosnak ítélte a szövetkezetek kérését. Ha nem így, ennyire segítő szán­dékú konstruktivitással állnak hozzá a szövetkezetek önreví­ziójához, nyakló nélkül szórhatták volna a büntetéseket. Volt erre korábban példa. Az ellenőrzés napjainkban az érdekképviseleti munka rang­jára emelkedett. Tartalma ’ mélyült, mélységében a gazdál­kodás és a működés egészére kiterjedt. A munkában részt ve­vők nem csupán a számlák összefüggéseit,, számsorainak va­lódiságát ellenőrzik, hanem a termelés folyamataiba is be­tekintenek. A veszteség, vagy a jövedelemtermelő képesség okait, magyarázatait, módszereit kutatják, hogy másoknak intő példával szolgálhassanak, illetve a jó módszerek ter­jesztőivé válhassanak. Igen, ez az ellenőrzés korszerű fel­fogásának a lényege. A jó ellenőrzésnek a belőle levonható közhasznú gondolat az igazi értelme! A józan megfontolás bátrabb kezdeményezőkészségre inspirálhat, s rávezethet olyan termelési tartalékok feltárásának módjára, melyek a gazdaságosság, a hatékonyság irányába, az újabb eredmények dinamikusabb elérésére ösztönöznek: olyan módszerek feltá­rásához vezetnek, melyek általánossá tételével a szövetkezetek teljesítőképessége, a jelenlegi feszes szabályozás közepette is tovább növelhető. Mindez elmondható az ipari és a fogyasz­tási szövetkezetek ellenőrző irodáinak működésére, szolgálta­tásaira, munkamódszerére, a feltárt körülmények elemzése kapcsán azok társadalmi hatására. Kétségtelen, hogy az érdekvédelmen alapuló ellenőrzés a vezetés — szövetkezeti és szövetségi — szintjén nagyban köz­rejátszott az 1985. évi kiemelkedő gazdasági eredmények el­érésében. Ezt megelőzően pedig jó példákkal szolgált a moz­galom megújulási folyamatának általánossá válásához. Ma talán pontosan ezért beszélnek a korábbitól eltérő hangsúly- lyal az ellenőrzés szükségességéről. J óleső érzéssel gondolhatunk azokra a szövetkezeti ve­zetőkre, akik nem várják meg, míg a szövetségi el­lenőrzési iroda ütemezése szerint az ellenőrzés rájuk esik. Ezt megelőzve kérik tevékenységük átfogó elemzését, értékelését. S ilyenkor nemcsak a gazdasági tevékenységek hasznát mérik meg, hanem a működést dokumentáló külön­böző szabályzatok értékét is. A megméretést újabban kiter­jesztik a vezetők által működtetett demokratikus fórumok tartalmi munkájának megítélésére is. A feltárt eredményekés hiányosságok az ilyen alkotó értelemben fogant ellenőrzések revén válnak a fejlődés, az új és az újabb eredmények el­érésének igazi motorjaivá. Dupsi Károly Korszerű szállítás ás rakodás a SZÚT-nál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents